Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

Szombat, 198Í. október 3 5 Őszi vendéglátó napok Az első dijat nyert cukrász, süteményeivel A magyar konyha évszá­zados recepturai alapján ké­szült ételeket, a tájegységek, a mesterszakácsok speciali­tásait, halat, vadat, disznó­torost kínálnak, azaz az át­lagosnál változatosabb éte­lekkel várják egy hónapon keresztül a vendégeket a Csongrád megyei Vendéglá­tó Vállalat éttermeiben, bisztróiban. Az immár 21. alkalommal rendezett őszi vendéglátó napok megnyitóját Szegeden, a Hági étteremben tartották tegnap, pénteken délelőtt. Az idei eseménysorozatról Dékány László igazgató tá­jékoztatott. Ezúttal — mon­dotta — százhatvannyolc rendezvény, vacsoraestek, szórakoztató műsorok, kü­lönböző ételbemutatók szí­nesítik, a programot. Nem maradnak el a szakmai ver­senyek sem. A Szerviz-ku­páért például hat megye szakácsai versenyeznek majd. Ismertették a megnyitón a vállalati verseny eredményét is. A hidegkonyhai szaká­csok közül Nagy Endre vég­zett az első helyen. A má­sodik díjat Kocsárdi Ferenc, a harmadikat Pozsár István kapta. A cukrászremekek ké­szítői közül Bozóki Antalné lett az első. A második dí­jat Szabadi István, a harma­dikat Szél Sára vette át Tudományos diákNörösöh talóiüoisja Bár a tanárképző főisko­lák elsődleges feladata az ál­talános iskolai tanárok kép­zése, szép — és ápolandó — törekvése például a szegedi főiskolának, hogy a hallga­tók tudományos diákkörök keretében ízlelgessék a hal­latlan szorgalmat követelő tudományos kutatómunka fortélyait. A főiskola törté­nettudományi tanszékének tanárai — ezt tartva szem előtt — különösen nagy gon­dot fordítottak a hallgatók kutatási kedvének felkelté­sére. Olyan szabad alkotó légkört teremtve, amelyben a tanár-diák partneri kap­csolat gyümölcsöző táptala­jává vált a tanulók okos gondolatainak. Országos ver­senyeken szerzett előkelő dí­jak sora tanúskodik az így született dolgozatok magas színvonaláról. Október 2—4-e között a tanárképző főiskolák törté­nelmi tudományos diákkörö­sei sem véletlenül találkoz­nak idén Szegeden. A jubi­leumi tizediknek a tanszék ad otthont, hiszen, onnan in­dult az immár kiteljesedett diákköri mozgalom is. A ma délelőtt kezdődő felolvasó ülésen először mai diákkörösök kapnak szót, délután pedig az előző talál­kozók résztvevői ismertet­hetik tudományos* munkájuk eredményeit. Százéves a magyar antropológia A száz évvel ezelőtti októ­ber 3-án a budapesti Tudo­mányegyetemen egy, addig még ismeretlen tantárgy elő­adásának első árá.ián hár­man vettek részt: Török Aurél, az alig egy hónapja létrehozott antropológiai tan­szék professzora. Thirring Gusztáv, a később híressé vált földrajztudós, statiszti­kus és demográfus, valamint Pápai Károly a vogulok és osztvákok későbbi kutatója. Száz évvel ezélőtt vált lehe­tővé tehát először Magyaror­szágon egy olyan tudomány­ágnak a hivatalos megalapí­tása, amelynek ma már Bu­dapesten és Szegeden önálló egyetemi tanszéke, a debre­ceni egyetemen kutatócso­portja, a Természettudomá­nyi Múzeumban önálló rész­lege és számos más kutató­intézményben művelője van. A 100 év alatt poblémák­tól nem mentes, a laikusok és más szaktudományok egves képviselői által az ere­deti célkitűzéstől és a tudo­mánytól idegen területekre téríteni kívánt tudomány ma­gyar vonatkozásban és nem­zetközi viszonylatban is ma már elismerést vívott ki ma­gának. Szegedi szempontból külö­nös jelentősége volt annak, hogy 1940-ben a Szegedi Egyetemen is létesítettek Embertani tanszéket, amely elsősorban a dél-alföldi ma­gyarság biológiai szempont­ból fontos jellegeinek tanul­mányozását tűzte ki célul. Az új intézmény létrehozá­sában jelentős szerepe volt Móra Ferencnek, aki zseniá­lis előrelátással mentette meg. különösen az őskorból származó Szeged környéki lelőhelyek emberi csontma­radvánvait. Ez a közel ezer csontvázból álló kollekció képezte az alapjait annak a gyűjteménynek, amelv első­sorban a Móra nyomdokait továbbfejlesztő szegedi mú­zeum jelenlegi régészeinek leletmentő tevékenysége ré­vén ma már közel 12 ezres gyűjteménnyé feilődött. En­nek a gyűjteménynek olyan különleges érdekességei van­nak, mint a szöregi bronzko­ri temető trepanált (lékelt) koponyái, a Szeged környéki gepida temetők torzított (makrokephal) koponyái és néhány rendkívül ' fontos avar kori temető leletegyütte­se. Mindezeken tűi a dél-al­földi antropológiai kutatások már kezdettől fogva a félnőtt lakosság tanulmányozására is irányultak, amelyet az utóbbi időben elsősorban né­hány tiszántúli település he­lyi monográfiáinak keretében lehetett megvalósítani. A mindennapi élet prob­lémáinak megoldásához já­rulnak hozzá azok a kutatá­sok. amelyek a gyermekek testi fejlettségére, serdülésé­nek megismerésére, az azo­kat befolyásoló tényezők és törvényszerűségek felderíté­sére vonatkoznak. A szegedi kutatók 40 év alatt több száz magyar és idegen nyelvű közlemény­ben járultak hozzá ahhoz, hogy a 100 éves fennállását ünneplő magyar antropoló­gia eredményeit a tudomá­nyos világ számára ismertté tegyék. A felszabadulás óta ez a tudományág nagymi sokat fejlődött, módszerei moder­nebbekké váltak és a ha­zánkban járt és napjainkban látogató nagyszámú külföldi antropológus elismerésével is büszkélkedhet. Csak saj­nálni lehet, hogy az ember származásával, a ma élő em­beriség változataival, testal­katával. növekedésnek tör­vényszerűségeivel. az elmúlt századok és évezredek kihalt lakosságának változásával, betegségeivel foglalkozó tu­dományág a felsőoktatásban nem mindig kapta meg az őt megillető helyet. Talán ennék „köszönhető", hogy olykor az alapvető tudomá­nyos ismeretekkel sem ren­delkező laikus emberek, is nyilatkoznak. tevékenyked­nek e területen, amely saj­nos több kárt, mint hasznot okozott ennek a tudomány­ágnak. A magyar antropológia megalapításának száz évére emlékezve, ezzel a néhány gondolattal is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy azt abban a szűk környezet­ben. melyben egyik intéz­ménye is tevékenykedik, az olvasó közelebbről megis­merhesse Dr. Farkas Gyula A kamarazenekari napok nyitánya Szegeden Olvasom az alkalomra ki­adott filharmóniai műsorfü­zetben: „egyre nagyobb sza­kadék tátong az újabb zenei irányzatok és a közönség között". Alább pedig, hogy sokféle szándék és törekvés igyekszik ezt áthidalni, így a szegedi kezdeményezés is, mely közvetlenebb, szemé­lyesebb kapcsolatot szeretne kiépíteni zeneszerzők és kö­zönség között. A kezdeményezés nem új­keletű és nem is társtalan. Most, hogy a csütörtök esti koncerttel megkezdődtek az idei kamarazenekari napok, talán érdemes lesz emlékez­tetni arra, hogy hasonló vál­lalkozásra másodszor szerző­dik a szegedi tanács a Mű­vészeti Alap zenei szakosz­tályával és a filharmóniá­val. Két éve hasonló kon­certsorozatra Durkó Zsolt, Maros Rudolf, valamint a Szegeden élő Vántus István, Huszár Lajos és Molnár László kapott megbízást ere­deti kompozíciókra, most Vántus és Molnár mellett Szokolay Sándor és Petrovics Emil — így ez a helyi me­cenatúra kilenc mai magyar mű létrejöttéhez bábásko­dott már. S ha még hozzá­vesszük, hogy az őszi kama­razenekari napoknak tavaszi társrendezvényei ,a mai ma­gyar zene hetei több mint évtizede szolgálnak többnyi­re azonos célt Szegeden, se­gítenek áthidalni azt a bi­zonyos szakadékot napjaink hazai alkotóművészete és be­fogadói készsége között — a patrónusokat igazán nem ér­heti szemrehányás, rajtuk nem múlik. S hogy ez a friss honi ze­neszerzést istápoló igyekezet mind termékenyebb talajra hull, példázza a kamaraze­nekari napok minapi nyitá­nyának lelkes fogadtatása a Zenés Színházban. A muzsi­ka világünnepéről megemlé­kező Szokolay Sándor maga dirigálta Concertino jának ősbemutatóját az ihlető Liszt Ferenc Kamdrazenekarnak, fuvolista fiának, Adómnak meg Pertis Zsuzsának (csem­baló) — s a jeles kamara­együttes megszólaltatta még Vivaldi Három szimfóniáját, Hiindel G-dúr concerto gros­sóját, valamint Bartók Di­vertimentóját. Nem először adódik alkalma a város hangversenyszerető közönsé­gének Polla János kitűnő vonóskarát hallani. A hang­zás üde tisztasága, az össz­játék fegyelme, precizitása már akkor mély benyomást keltett, midőn szellemi ve­zérük és tanítójuk Sándor Frigyes karmesteri intencióit követték a koncerteken is. Utóbb, hogy dirigens nélkül maradtak, a koncertmester, Rolla vállalta föl néhai mes­terük tisztét, s a játékuknak Kórushangversenyt ren­dez a VII. Nemzetközi Zenei Világhét alkalmából a József Attila Tudományegyetem közművelődési bizottsága és Ságvári Endre gyakorló gim­náziuma holnap, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az egyetem Dugonics téri köz­ponti épületének aulájában. Emlókbeszédet mond Fasang Árpád, a Kórusok Országos Tanácsának elnökségi tagja. Közreműködik a JATE egye­temi énekkara és kamara­együttese, a Ságvári gim­názium vegyes kara, a H. M. O. Rúzsa Sándor nép­dalegyüttes, valamint Keönch Boldizsár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola mű­vésztanára és Várady Zol­tán, a Szegedi Nemzeti Szín­ház karnagya. A műsorban elhangzik Szeghy Endrének, Móra Ferenc: Altatódalát megzenésítő szerzeménye, a szegedi pedagógus-zeneszerző halálának 10. évfordulója al­kalmából. Vezényel: Szécsi József. Diszkó lesz holnap, vasár­nap este 8 órai kezdettel a Tisza Gyöngye étteremben. A Műsor­ajánlat lemezlovas Bene Gábor programjában közreműködik Kovács Károly, az Újvidéki Rádió zenei szerkfesztője. A hagyományos tápai bú­csút holnap, vasárnap ren­dezik meg. Délelőtt 10 óra­kor népművészeti vásár nyí­lik, ugyanekkor — továbbá délután 1 órai kezdettel — a Palkó meg a szamara című zenés népi játékot mutatják be. Délután 3 órakor a ha­gyományőrző népi pgyütfe­sek műsorát tekinthetik meg az érdeklődők, fellép az adonyi, a buzsáki, a bogyisz­lói, a solti, és. a zsámbolci népi együttes, továbbá a JATE néptáncegyüttese. Dél­után 4 órakor a Molnár dixieland mutatja be műso­rát, este 7 órai Kezuettel pe­dig bált rendeznek — a Watt együttes közreműködésével. A Dinamit együttes kon­certjét rendezik meg októ­ber 5-én este 1 órai kezdet­tel a textilművek klubjában. Autóval Koséi-Keleten — ezzel a címmel dr. lvlolioli Károly tart diaképekkel il­lusztrált földrajzi előadást a Juhász Gyula Művelődési Központban október 5-én, este tí órai kezdettel. A Juhász Gyula Művelő­dési Központ zenebarát klub. jában dr. Keszthelyi Béla Wolf f-Ferrari: Zsuzsanna titka című egyfelvonásos vígoperáját mutatja be hang­lemezen, október 5-én este 7 órakor. Várospódium címmel je­lentkezik a szegedi körzeti stúdió műsora október 8-án este 8 órai kezdettel a tele­vízió 2-es programjában, A műsorban Szarvast mutat­, jak be a város lakói dél­előtt 10 órától tehetik fel kérdéseiket a 366-os telefon­számon. délután 1 órától pe­dig a mezőgazdasági főisko­lai kar Körös-parti bejárata előtti, CB-rádióval felszerelt kocsi 14-es csatornáján is. A kérdésekre a város vezetői válaszolnak, élő adásban. akkor megcsodált erényei mit sem csorbultak. A ba­rokk zene feszessége, preg­náns szólamvezetése akkor is áthallik muzsikálásukon, ha például Bartókot játsza­nak, kivált a Divertimentót, mely egykoron Mozart ked­velt kifejezési formája volt, bár itt az 1939-es Bartók-i világképben más jelentés­tartalmú már. Érdekes módon Bartók kor- és honfitársának, Szo­kolay • Sándornak fuvolára, vonóskarra és csembalóra írt Concertinója inkább a ba­rokk vagy a klasszikus ver­senyformának örökségét mu­tatja. Azaz hát, nincs is eb­ben semmi különös, napja­ink érdeklődése nemcsak a műélvezetben, a teremtő mű­vészetben is előszeretettel fordul régi korok mesterei­hez. Ilyen fogantatású Szo­kolaynak — szándékát a cí­mében sem igen tagadó — Concertinója is; játékos mó­don ad lehetőséget a szólis­tának hangszínbeli és tech­nikai képességeit villogtatni. Maga a szerző vallja, irása közben a „muzsikálás örö­mének" engedett — s ezt az örömet éreztük. Szokolay Ádámnak, valamint a köz­reműködő Pertis Zsuzsának meg természetesen a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak elsőrangú teljesítményén is. A szegedi kamarazenekari napok legközelebbi koncertjét hétfőn este fél 8-tól tartják a Tisza-szállóban, ahol ősbe­mutatóként Vántus István Concerto grosso ja hangzik el, Tátrai Vilmos együttesé­nek, a Magyar Kamarazene­karnak tolmácsolásában. A további program Csermik Antalt, a 18—19. századfor­duló hazai zenetörténetének egyik legérdekesebb egyéni­ségét is megidézi. (Az inté­zett veszedelem című kom­pozíciójával.) Mozart A-dúr zongoraversenyének szólóját a szegedi Szabó Orsolya játssza, s az estet Haydn B-dúr szimfóniája zárja. • • • I • • B önzetlenül Alig múlik el hét anélkül, hogy olvasóink ne értesülné­nek lapunkban arról, a város melyik intézményében szer­vezett .véradást a Vöröske­reszt és a véradó állomás, s hány egészséges ember igye­kezett segíteni a bajbajutot­takon. Arról már kevesebbet tudunk, hogy hány és hány fölgyógyult, hajdani beteg gondol hálával az önzetlen véradókra. Azokra az embe­rekre. akiknek önfeláldozó tettét épp az a remény táp­lálja, hogy valaki az ö köz­reműködésükkel nyeri vissza egészségét S, hogy ez a köz­reműködés mit jelent a gyö­gyitó munka sikere szem­pontjából, azt az orvosok ér­tékelik igazán. A véradómozgalom fejlődé­se során átlépte az egészség­ügy, a Vöröskereszt kereteit, társadalmi méretűvé szélese­dett Célját a szakszolgálat, a Vöröskereszt együttműködése mellett a politikai társadal­mi és gazdasági vezetők tá­mogatásával, a véradók tö­megeinek humanitásával ér­heti el. Megyénkben adottak ezek a feltételek — állapította meg a Vöröskereszt megyei vezetőségének tegnapi ülésén Padár Lászlóné, megyei tit­kár a térítésmentes véradás szervezésének tapasztalatai­ról szóló jelentésében. Csongrád megye nem tar­tozik a nagy létszámú me­gyék közé. mégis igen sok vérre van szükségük az egészségügyi intézmények­nek. Speciális helyzetünkből adódik mindez: a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikái, a kórház, Vásárhely, Szentes, Makó fekvőbeteg intézetei a megyehatáron túlról is ide vonzzák a bete-' geket. Szegednek így nem elég a helyben levett vér, szükség van a Csongrád me­gyéből. sőt a dél-magyaror­szági régióhoz tartozó Bács-. Békés és Szolnok megyéből kan ott vérre is. ' Mi jellemzi a megye vér. adómozgalmát? Mindenek­előtt a már említett példás együttműködés, külön dicsé­retet érdemelnek azok a gaz­dasági vezetők, akiknek meg­értő támogatásával — a szi­gorúbb gazdasági föltételek közepette is — emelkedik a véradók száma. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa határozatot ho_ •*nt* a térítésmentes véradás általánossá tételéről. Nem volt könnyű teljesíteni ezt a feladatot, hiszen az egész­ségügyi intézmények egyre több vért vártak, akár „min­den áron" is. Megyénkben is megalakultak a véradásszer.: vezési munkabizottságok, fel­kutatták azokat a területe­ket, amelyekre eddig nemju-'f lottak el a véradó állomás • dolgozói. Tömegeket lehetett1* megnyerni a humanitárius ügynek egy sor kisüzemben, kereskedelmi egységekben, egyes lakónegyedekben. A járásokban azonban egyre több az idős ember, külön gond a községekben élő, vá­rosba bejáró fiatalok meg­nyerése. Nyaranta a mező­gazdasági üzemek munkája miatt — érthetően — kevés a véradó napok résztvevője egy-egy községben. Az ott élő emberekre télen jobban lehet számítani. A fiatalok segítőkészségé­nek szép példái vannak Sze­geden. A SZOTE hallgatói például vállalták, hogy szív­műtétekhez soron kívül is je­lentkeznek véradásra A Vö­röskereszt centenáriumának tiszteletére felhívást tettek közzé a Radnóti Miklós Gim­názium diákjai: hívó sza­vukra 400 középiskolás jelent meg az ifjúsági véradó napon. A véradó állomások lehető­ségei és az igények alapján intézeti véradásokat is szer­veznek. Résztvevői többnyire a készenléti véradók. Szege­den például brigádokat szer­veztek. amelyek a kliniká­kon végzett, speciális műté­tek ellátása érdekében bár­mikor készen állnak vér­adásra. Jelenleg 81. 500 em­berből álló brigád segíti az orvosok munkáját Szegeden. A véradók nem mérlegelik" megéri, nem éri, amikor )u szúrásra tartják karjukat. Nem várnak anyagi elisme­rést. hálát, talán saját lelki­ismeretük nyugalmáért te­szik a jót. Mégis megilleti okét a tisztelet, az elismerés. A többszörös véradók ki­tüntetéseket kapnak. De me­gyénkben már új gond je­lentkezett: nincs megfelelő kitüntetés az 50-néi többszö­rös véradók részére. Pedig a társadalmi megbecsülés meg­felelő formáját meg kellene találni, hiszen ma már me­fviénkben csaknem mindenki térítés nélkül ad vért. A Vöröskereszt megyei ve­zetőségének tegnapi ülésén elhangzott még a makói, vá­rosi és a szentesi járási veze­tőség beszámolója is Ch. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom