Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

4 xlMMHMB 2 Kedd. 1981. október 27. Rostával vizet merni? — A beruházási ráfordítá­sok 30—40 százaléka pocsé­V Más és pénzkidobás — mondja Kovács Károly, az I ;arus szegedi gyárának fő­könyvelője. — A nagy létszámú, föl­duzzasztott tervezőintézetek monopolhelyzetben vannak. Érdekük, hogy minél drá­gább épületeket, berendezést tervezzenek, mert a költség­gel arányosan fizetik őket. A beruházó szólhat bele legke­vésbé, mire költik a pénzét. A kivitelező még elérhetne valamilyen módosítást, de csak akkor szól érte, ha va­lamilyen érdeke fűződik hoz­zá. Az itteni hármas csar­nokot például sávalapozással tervezték. Ha ml qzóltunk volna, biztosan arra hivat­koznak, a statikával nem le­het alkudozni. A kivitelező­nek kevés volt az embere, megcsinálták pontalapozással — • lám, így ls megteszi. — Mit Iehetne tenni? — Ma úgy áll a helyzet: kérdi a beruházó, ez és ez kellene, mennyibe kerül. Fordítani kellene a dolgon: van ennyi pénzem, mit lehet kihozni belőle. S ezt a szem­léletváltozást csak egyféle­képpen lehet elérni: ha kon­kurrenciájuk lesz a tervező­intézeteknek. A beruházó­nak általában nincsen rá ap­parátusa, hogy ellenőrizze, tényleg szükség van-e min­denre, amivel a tervezők a számlát terhelik. Itt, az Ika­rus-gyárban négy technikus egy évben 3 millió forintot tudott visszahozni a gyárfej­lesztésen — anélkül, hogy ezért bármilyen minőségi en­gedményt kellett volna tenni. Lehetne tervezőkből, techni­kusokból kis társulásokat szervezni, s ezeket például az önköltségi normákhoz vi­szonyított megtakarítás sze­rint jutalmazni. — Fejlesztés nincs minden 'évben. Termelni azonban ál­landóan termelnek. — Az Ikarus nagyvállalat a mi gyárunknak önköltségi áron számolja el a termé­keket. Igazóból nem is va­gyunk érdekeltek abban, hogy csökkentsük a terme­lési költségeket, hiszen ak­kor a termelési értékünk ls csökken, s vele a hozzá kap­csolódó kedvezmények is. — A nagyvállalatnak mi­ért nem érdeke, hogy egyik gyárában csökkentsék a költségeket? — A hazai és a szocialis­ta Piac elismeri az árban a kimutatott önköltséget. Kö­vetkezésképpen annál ma­gasabb lehet az ár. minél nagyobbak a költségek. — Tőkés piacra is dolgoz­nak. — Igaz. S ott pont fordí­tott lenne a helyzet. Bár ott is van néhány módosító té­nyező. Például, ha igényes piacokra be akar törni a vállalat az első szériáknál nem a költséget, hanem a í. Tartalékok piac megszerzését, s az eb­ből várható hasznot tartják szem előtt — Az anyagokkal való ta­karékos gazdálkodás is csök­kenti a költségeket. — A raktározási vesztesé­gek viszont növelik. Igyek­szünk fegyelmet tartani. Nagyon pontos kimutatások szükségesek hozzá. A dolgo­zók trükkje, hogy a selejt anyagot a következő széria anyagóból pótolják. így nincs kimutatott hiány, va­lójában azonban Jóval több anyag fogy a kelleiénél. — A rezsiköltségek? — Egy gép áramköltsé­ge termelési költség, de a műhely világítására szol­gáló áram díja már rezsi. A munkabér termelési költ­ség. a jutalom rezsi. S Ide tartozik egy 6or egyéb, az Irányító apparátus fizetésé­től a telekhasználati díjon ót a bírságokig. A rezsikölt­ségek gyorsan nőnek, hi­szen az energiaárak egy ré­szét is ide számoljuk el. — Mekkora tartalékok rejlenek a költséggazdálko­dásban? — Véleményem szerint itt a gyárban 20—25 százalék­kal. a nagyvállalatnál ennél is többel lehetne csökkente­ni a ráfordításokat. — Hogyan? — Föl kellene oldani az ellentétes érdekeltségeket. A nagyvállalat az önköltség csökkentésében ls érdekelt­té tehetné a gyáralt. S nem mindegy, mit tartalmaz ez az érdekeltség: anyagi ösz­tönzésről van szó, természe­tesen. Legalább két köve­telmény: legyen megfelelő az összeg és a célfeladat si­keres elvégzése után azon­nal kap la meg a dolgozó. Ugyanezt az újításoknál is érvényesíteni lehetne. — Miféle módszerekkel lehet ezt elérni? — Elvi dolog: a megfele­lő munkát egzisztenciális kényszerrel lehet ösztönöz­ni a költséggazdálkodásban ls. Most nálunk a követke­ző a helyzet: a költségek végső alakulására egyaránt hatással van, aki utasításo­kat ad. s aki végrehajtja. Érdekeltségük a következő: mennyit kereshet rajta a végrehajtó, s mennyit ve­szíthet a vezető. De keveset veszíthet és keveset nyer­het bármelyikük a jobb vagy rosszabb munkával. Ennek részben a bérgazdál­kodási rendszer, részben a munkatársak vagy vezetők irigysége az oka. Világos és egyértelmű érdekeltség és a kollektíva bevonása a dön­tésekbe — ez lehetne a ki­bontakozás útja. Tanács István Decemberben megnyílik a Katona József Már a Petőfi Sándor utcá­ban. a Katona József Szín­ház átalakított épületében zajlanak Jókai Mór: Thália szekerén című darabiának próbái. A bemutatóra decem­ber első napjaiban kerül sor. A Katona József Színházat idestova hét évvel ezelőtt zárták be. mert. műszaki ál­lapota erősen megromlott Siettette bezárását a metró Felszabadulás téri építkezé­se. valamint a Haris-köz és a Kígyó utca közötti sétá­lóutca kialakítása. E változá­sokkal állnak összefüggésben azok az építészeti módosítá­sok. amelyeket a színház bel­sejében valósítottak meg. En­nek jegyében korszerűsítet­ték a játékteret, mintegy há­romszorosára növelték a színpadot, tágasabb lett az előcsarnok, s a büfé. A néző­tér viszont kisebb a réginél, csupán 400 néző befogadásá­ra alkalmas. Mint. az Illetékesek el­mondták: az épület műszaki átadása megtörtént, már csak az utolsó simítások vannak hátra, így nem lesz akadálya a december eleji premier­nek. HAZASSAG Tápal Mihály és Slmonvárt Hedvig, Zslkó Benő es Mező Mária. Bagóczky Károly Sándor és Molnér Mária, Trescsuia Já­nos Tibor és Szekeres Erzsebet, Jászkutl Miklós Ferenc és Voj­ta Margit, Aimási László és Sár­kány Erzsébet.* Vargyai Antal és Takács Erzsebet, Kasziba Ferenc András és Király Katalin, Pata­ki Ferenc és Aradi Mária, Vi­rág István és Arvai Jultanna, Kurunczl István és dr. Domo­kos Ágnes, Krlzsán Sándor Jó­zsef és Veres Mérla Ildikó, Szö­nyi Lajos és Dudás Mária, Kap­csányi Miklós é6 Kenderes! Klá­ra Edit, Bálint Mihály es Szabó Judit, Siklóéi Nándor István és Dobó Ágnes, Marosi Péter László és Mucsl Piroska. Ökrös Tamás Bertalan és Madarász Eva, Nyerges Vilmos Mihály és Gaál Jusztina házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Nyári József Jenőnek és Si­mon-JóJárt Etelkának Csaba, Balda Zoltánnak és Vass Julian­nának Zoltán, Szárszó Zoltán Gézának és Drágs Veronikának Veronika, Rácz Sándornak és Borka Ilona Piroskának Vilmos, Kardos Zoltánnak és Nógrádi Márta Erikának Erika, Márton Józsefnek és Dudás Ildikónak József. Keszthelyi László Péter­nek és Savanya Irénnek Viktó­ria, Szekeres Ferencnek és Vá­sárhelyi Zsuzsanna Margitnak Nóra, Paksi László Lajosnak és Drubl Máriának Nikolett, Laczl Józsefnek és Kószó Rozáliának Bettina Katalin, Kocsis • Imré­nek és Szabó Ilonának Beatrix. Magyar Józsefnek és Csontos Mária Zsuzsannának Mónika, Magyar Józsefnek és Csontos Mária Zsuzsannának Melinda, Sipos Lászlónak és Gera Ildikó Gizellának Réka, Virág István­nak és Kolompár Juliannának Jenő Ferenc, Szabó Ferenc Má­tyásnak és Grosz Zsuzsanna Honának Barnabás László. Tü­zest Lajosnak és Gyömbér Ma­tildnak Edina Adrienn, dr. Ha­lász Targás Péternek és Kókay Ágotának Tamás, Kertész De­Családi események zsőnek és Széli Rozáliának De­zső Zsolt, Halász Zoltánnak és Papp Juliannának Szilvia, Csü­tl Jenő Tibornak ás Rózsi Kata­linnak Katalin Anett, Kalmár­Nagy Károlynak és Ottohál Er­zsébet Csillának András, Piti Lászlónak és Márton Gabriella Borbálának Gabriella Borbála, Hegyi Ferencnek és Gulyás Gabriella Erzsébetnek Zsuzsa, Skultéti Mihálynak és Krámli Zsuzsannának Dóra, Czinkota Lászlónak és Nagy Juditnak László, Czinkota Lászlónak és Nagy Juditnak Gábor, Gyuris Zoltánnak és Nagy Ibolyának Péter, Balog Ferencnek és Szél Magdolna Évának Eszter, Ba­lázs Tibor Gézának és Nagy Ro­záliának Marianna, Ambrus Sándornak és Farkas Ágnesnek Ágnes. Tarl Ferencnek és sár­kőzi Ilonának Eva, Fazekas Jó­zsefnek és Kothencz Teréziának József. Hódi Istvánnak és Tóth Irénnek István, Bán Tamás Im­rének és Nagy Zsuzsannának Szabolcs Ferenc. Horváth Lászlónak és Rostás Ibolyának Ibolya Aranka. Bánfi Vilmosnak és Magony Margitnak Komé! Gábor, Németh Zoltánnak és ördög Piroskának Zoltán Atti­la. Rózsi Károlynak és Szabó Veronikának Éva Veronika, Nagy Ottónak és Diószegi Eva Zsuzsannának Anita Eva. Paullk Antalnak és Kállay Kornélia Máriának Zoltán Antal, Sovány Mihálynak és Farkas Ida Klárá­nak Krisztina, Pécsi Tibornak és dr. Németh Etelkának Anna, Bagó Istvánnak és Fórián Iloná­nak Tímea, Veréb Györgynek és Bogár Erzsébetnek Roland Szi­lárd, Both Zoltán Norbertnek és Mencser Máriának Attila Sza­bolcs, dr. Klspéter Szilveszter­nek és dr. Tanács Magdolnának Orsolya, Krachtusz Rezsőnek és Ruszev Zsuzsannának Rezső, Lő­rinc Jánosnak ás Csanádi Vero­nikának Csaba Szabolcs nevü gyermekük született. HALÁLOZÁS Görög András, Katona Miksa, Jójári Jánosné Zákány Mária, Pintér Jánosné Födi Marta, Du­nai János, Horváthy-Palkó be láné Lehel Gizella Mária, Nameth Vincéné Vér Anna, Bruckner Elemér Gyula, Tart József, Aradi Konrád József, Hegedűs Lajosné Tóth Irén, Hegedűs Lajos, Kózsa Antal Györgync Fehér Mária, Fodor Lajos, Komáromi Antái. Forral Sándor, Orbán Jánosné Király Julianna Ilona, Laczl An­tal Herczeg Mlhályné Molnár Anna, Hegedűs SAndorná Krl­zsán Jullanns, Bácskai Lajos, Lázár Antal, Csonka István, Ko­lompár Józsefné Kolompár Aran­ka, Uláh Vincené Ördogh liona, Tóth András, Polgár Györgyné csikós Mária Takáts István, Ró­zsa György. Dlvlki Károly, Hódi Julianna, Nagymihály Szilveszter, Berta István. Kis János, Szűcs Mihály, Császár Jánosné Daka Julianna, Szápligetl Feranc, Mol­nár Kerancné Gál Erzsébet, Bar­na Ferenc, Bakrl Marianna Sa­rolta, Budai Márton. Kecskeméti Józsefné Mészáros Julianna, í'or­rai Sándonié Vas Erzsébet, sze­keres Antal, Ungi Mihály, Cz»­kus Kálmánná Simon Julianna, Virág István, Stein Andorné Magyarosi Margit, Lakó Jánosné Kövecseg Ilona, Acs-Torma Ti­bor, Szaniszló Józsefné Cseh Franciska. Makra József, Sándll Anna. Szépvölgyi Mlhályné Kiss Terézia, Vlczel Józsefné Rúzsa Erzsébet, Soós Dezső. Tóth Ist­vánná Bakos Ágnes. Ördög An­tal Imréné Tóth Etelka. Vtdove­nyecz Pál Szörényi Ágostonná Jójárt Ibolya, Csongrádi András, Hegyi Mihályné Boldizsár Erzsé­bet meghalt. A virág az érzések őszinte kifejezője, így az élet minden pillanatában elkísér bennünket. Áruházunk földszintjén (az éleim iszeroaztály átjárójánál) folyamatosan kínálunk szegfűt, gerberát, cserepes virágot Csokorra, ajándékcsomagokra előrendelést felveszünk. SZEGED NAGYÁRUHÁZ GELKA GELKA GELKA GELKA GELKA GELKA £3 o < X w 13 Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy Szeged, Északi városrész 126. épületben (Ag u. 3.) Új szervizt nyitottunk y Vállaljuk a háztartási és erősáramú gépek javítását, karbantartását, átalány szerződések 3 megkötését, u Ü TELEFON: 12-572. GELKA GELKA GELKA GELKA GELKA GELKA Tudomány és termelés integrációja A szovjet vetőmagtermesz­tő gazdaságokban nagyon el­terjedtek a fltotron-melegház komplexumok. Ezek üveg­házból, mesterséges klíma­kamrából állnak, ahol min­den környezeti tényezőt — hő, tény. páratartalom stb. — tetszés szerint lehet sza­bályozni. bármilyen éghaj­latnak megfelelően. A fitot­ron segítségével a tudósok egy év alatt 2—4 növény­nemzedéket tudnak felne­velni, s ilyen módon az új fajták kitenyésztésének az ideje a felére csökkenthető. A tizenegyedik ötévest terv­időszakban tovább fejlesztik a vetőmagtermesztés anya­gi-technikai bázisát, az or­szág különböző övezeteiben befejezik a szelekciós köz­pontok építését. Ukrán tudósok Kijanka néven új őszibúza-fajtát ne­mesítettek. amelynek első termését idén nyáron 20 ezer hektárnyi területről ta­karítják be. A íajtaviszgála­ti parcellákon ez a fajta hek­táronként 70 mázsás termést adott. Az elkövetkező öt évben a Kijev közelében levő Ml­ronovkai Növénynemesítési és Vetőmagtermesztési Tu­dományos Kutatóintézet tu­dósai négy új őszibúza-fajtát adnak a termesztőknek, amelyeknek potenciális ter­méshozama 80—85 mázsa hektáronként. Az intézet kollektívája befejezi két új tavaszi búzafajta nemesí­tésének munkálatait, ame­lyek hektáronként 60 má­zsás termést ígérnek. To­vább dolgoznak a magas ter­méshozamú árpafajták ne­mesítésén is. APN—KS Szeged a hazai lapokban 1981/43 PRÖKAI Lászlóná: A Csong­rád megyei székhelyű kivitele­ző építőipar fejlődése és hely­zete. Területi Statisztika. S. sz. SOMFAI Attila: A nagyalföl­di szénhidrogén-kutatás és -fel­tárás 23 éve. Kőolaj éa Föld­gáz, szeptember. HARASZTI Kálmán:—ZAKÓ Vilmos: A nagyalföldi szénhid­rogén-bányászat 25 éves gazdál­kodási tevékenysége. Kőolaj és Földgáz, szeptember. P. SZABÓ Ernő: StúdiOkiállt­tás Szegeden. —Olajos nyom a fűben. Magyar Ifjúság, szept. 23. (A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállításáról. Fény­képekkel.1 SZUROMI Pál: Metafizikus bálványok. — Benea József gra­fikai kiállításáról. Szeged, Bar­tók Béla Művelődési Köznont. B. Galéria. 1981. Június. Művé­szet. október. fRcprodukclóval.1 VlGH Zoltán: Szegedi Tex­tilmüvek. — Klub — hangulat - tartalom. Textllélei, okt. >. [Fényképekkel.) Gáztároló Szegeden. Esti Hírlap, okt. 9. [A szegedi szén­hidrogén-medencében.) Vfzl kapu. Magyar Hírlap, okt 9. [Kotorják á szegedi tall kikö­tő bejáratát.) ZSIGMONDI Mária: Jakse Ro­zália bűne. 1—2. Nők Lapja, okt. 10—okt 17. [Fényképek­kel.) BUNDIC, Stioan: Kommemo­raelja u Seeedlnu. — Ne zabo­raV3 priJateUé. Narodne Novlne. okt. 13. (Jugoszláv küldöttség Grozdi Gaisin és Kiss Ernő Cslliagbörtön-bell kivégzésének 40. évfordulóján.) BÜNDIC. Stioan: Poseta ju­goslovenáké átndlkatne rieleaa­fita zupanljl Congrad. Narodne Novlne, okt. 15. Szakemberek az élelmiszer­iparnak — Szeredről. Petőfi Népe, okt. 13. Békéé megyei Népújság, olct. IS. Pázsittextil. Esti Hírlap, okt. 17. [Az újszegedi szővőgyár ter­méke.) Aranykoporsó. Film, Színház, Muzsika, okt. 17. [A szegedi operatársulat vendégjátéka Sza­badkán és ÜJvldéken Vánttis István operájával. Fényképpel.) [HORVÁTH Kálmán) H. K.I Pályaválasztási hetek Csongrád megyében. Népszabadság, okt. 17. CSÁKI Judit: Színházi esték. — „Ne törd magad, te agy!" — Szeged. — Cymbellne. Népsza­va, okt. 17. [Kritika a klsszliv házi előadásról. Fényképpel.) Csongrád megye. Múzeumi buszok. Magyar Hírlap. okt. 18. [Különjáratok a megye mú­zeumaiba.) BODA Domokos: Dr. Waltner Károly (1894—1981). Orvosi He­tilap, okt. 18. [Nekrológ a sze­gedi gyermekklinika volt Igaz­gató professzoráról. Fénykép­pel.) [GELLERT József) G. J.: „Guruló" laboratórium a Dél­Alföldön. Magyar Vaautas, okt. 19. [Az egészségügyi szolgálat mozgó laboratóriuma.) Kempingezők országos tanács­kozása Szegeden. Békés megyei Népújság, Népszabadság, okt. 20. A tíz esztendős Kincskereső. Békés megyei Népújság, okt. 20. [A szegedi gyernvcklapról.l Alföldi olajmezdk. Esti Hír­lap, okt. 20. (DH-mózgaloM Al­gyön.) BRAUN Ágoston: Vár és vlsz­szafogad. — Szentesi kesdők. Magyar Hírlap, okt. 20. [Pá­lyakezdők Szentesen.) KOVÁCS Júlia: Kórunk em­bere. — A búzanemesítő. Nép­szava, okt. 20. (Barabás Zol­tán. a szegedi Gabonatermesz­tési Kutató intáztt nemesftő­Feszty-körkép. — Zsinórpad­láson Vizsgázik a tartószerke­zet. Esti Hírlap ,Okt. 21. Ma­gyar Hírlap, Népszava, okt. 22. Ötletes újítás: guruló Istálló. Petőfi Népe. okt. 21. (A csen­gelel Aranyhomok Tsz-ben.) Mintául szolgálhat. — Föld­hasznosítás Csongrádban. Ma­gyar Hírlap, okt. 22. Gáz a Dél-Alföldnek. Magyar Nemzet, okt. 22. |A DEGAZ sajtótájékoztatója.) HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK1 Otthonában készített színes felvételek december 31 lg 10%-os árkedvezménnyel. Bejelenté* i Fényképész Szövetkezet Riport részlége. Kárász u. 13. TlkZATAJ MGTSZ SZEGED-TÁPÉ MNB 230—97 273 14. bélyegzőié elveszet!, használata 1931. október 13-161 érvénytelen Költségvetési szerv közülettől bérelne 2 évi Idölarfamra 150—200 négyzetméter alapterületű száraz, bútorok, berendezések tárolására alkalmas helyiséget. „Költségvetési i 9384/12 jeligére g Sajtóházba. A MEZÖHEGYESI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT CUKORGYÁRA közli, hogy a közös gazdaságok, valamint a háztáji részére kétszer préselt nyers szeletet tud biztosítani. 18%-os szelet 6,80 Ft-ba kerül. A Mezőhegyesl Mezőgazdasági Kombinát Cukorgvára répagazdálkodási főosztályánál eszközölhető, ahól köz is gazdaságok és háztáji részére Igényelt nyersszelet-megrendeléssel egy időben befizethető. Szeletkiadás éjjel-nappal, hétköznap és vasárnap lehet. Szelctbefizctcs: hétköznapokon 13 óráig. Mezőhegvesi Mezőgazdasági Kombinát Cukorgyára, Mezőhegyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom