Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

Kedd, 1981. október 27. 3 Péffázat mezőgazdasági nagyüzemeknek Galonatirelók építése álfán lámeeatással Pálvázat, útján állami tá­mogatást kaphatnak mező­gazdasági nagyüzemek, ga­bonaforgalmi és malomipa­ri válta iátok, illetve társu­lásaik gabonatárolók épí­tésére, az Állami Tervbi­zottság most megjelent ha­tározata alapján. Az építés­hez általában 30—50 száza­lékos hozzájárulást ad az ál­lam. a további költségeket a beruházók bankhitelből vagy saját alapból fedezik. A kedvezmény a raktár­építési kedv fokozását szol­gálja. Erre azért van szük­ség, mert a VI. ötéves terv. időszakának is az egyik ki­emelt feladata a gabona­program, amely előirányozta a jelenlegi egy főre jutó évi 1,3 tonnás termés to­vábbi 10—15 százalékos bő­vítését. A lermelésfelfutás­sal azonban a raktárfejlesz­tés eddig sem tartott lépést. A termésnek jelenleg mintegy 75 százalékát lehet viszonylag korszerű táro­lókban elhelyezni. Nemzetközi konferencia Különleges nemzetközi eseménv színtere hazánk: Magvarországon tartja éves konferenciáját' és tudomá­nyos szimpóziumai a Nem­zetközi Vízivadkutató Iroda, az IWRJB. A hétfőn megkez­dődött és november l-ig tar­tó tanácskozás témáia a vadlúdvédelem. különös te­kintettel a nálunk is fészke­lő nyárilúdra. valamint az északi tundrákon honos, a kipusztulás veszélyébe ke­rült. kis lilikre és vörösnva­kú lúdra. A tudományos eseménv re a világ 27 országából, érkez­tek madártani szakemberek. lakáskérdésről ÁFÉSZ és környéke Az ellátás mindenkor hat n közérzetre. Ha kevés az üzletekben a kenyér, a zsi­radék, a hús, a cukor, a liszt, a zöldség stb. — romlik a lakosság hangulata. S ez már politikai prébléma városban és falun egyaránt, ezért for­dítanak az illetékes párt- és állami szervek mindig nagy gondot arra. hogy ki-ki meg­vásárolhassa azt, amire szük­ségé van. Dr. Azari Zoltán, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a minőséget is hangsúlyozza, hiszen az életszínvonallal párhuzamosan növekszenek az igények is. Igen sokan keresik ma már azokat az ízeket, amelyek egy-egy hús­készítményre, pékárura jel­lemzőek. Presztízskérdés szá­mukra, hogy a falusi boltok­ban. s a Szeged Nagyáruhaz csemege osztályán olykor kapható legyen példáig a keresett dorozsmai kenyér és a hurka, jóllehet ez a disztingvált szolgáltatás anya­gilag kevésbé fizetődik ki. Egy fölmérő-értékelő jelen­tés szerint „korszerűsítették, fejlesztették az elavult bolt­hálózatot, s ez növelte a la­kosság vásárlókedvét, táplál­ta jó hangulatát". * Érdemes közelebbről is megnézni, mit jelent ez. Mi­lyen eredményeket produkált az ÁFÉSZ 3500 tagja és ve­zetősége? Negyvenhat üz­letben, tizenhat italboltban, kisvendéglőben és kilenc föl­vásárlótelepen 177-en dol­goznak. Á kiskereskedelmi ellátottság 90, a vendéglátó pedig 70 százalékosnak mondható, ami a körülmé­nyeket figyelembe véve nem rossz. A boltok jelentős ré­sze ugyanis — különösen a Tiszántúlon — régi építésű, tehát elavult. A renoválásuk, fönntartásuk igen költséges. Jó a helyzet Zsombón, még elfogadható Röszkén és Bor­dányban, szerény költséggel Deszken és Kübekházán is rendbe lehet hozni az üzle­teket, Tiszaszigeten és Üj­szentivánon azonban már je­lentős összeget igényel a hálózat korszerűsítése. Az alkalmazottak zöme szereti a munkáját, így a fluktuáció lényegesen kisebb a kereske­delemben szokásosnál. Dicsé­retes, hogy a boltvezetők óv­ják a társadalmi tulajdont, többségük évek óta hiány­mentesen számol el. * Évente gyorsuló ütemben nőtt a bevétel élelmiszerből — az V. ötéves terv ideién átlag évi 10 százalékkal. Ja­vult az ellátás tejipari ter­mékekből és péksütemények­ből, időnként azonban elő­fordult, hogy húskészítmé­nyekből, sörből nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. A ruhafélék forgalma a közsé­gekben nem jelentős, a zö­mében vegyes üzletek vá­lasztéka igen szerény, nem versenyezhet a városi áru­házakéval. A vegyes ipar­cikkek iránt megnőtt az ér­deklődés, ami az életkörül­mények javulásával függ Az ÁFÉSZ-boltok ösztön­zik a háztáji termelést és a családiház-építést azzal, hogy igyekeznek magvakból, kis­gépekből, növényvédő sze­rekből, építőanyagokból mi­nél többet beszerezni. Évi átlagban 5,1 százalékkal nőtt a fölvásárolt zöldség és gyü­mölcs mennyisége. A veze­tőség megítélése szerint ja­vult a szerződéses fegyelem. * A tönkrement boltok és vendéglők bővítésére, fölújí­tására több mint négymillió forintot költöttek Deszken. a zsombói Bába-dűlőben, Bor­dánvban. Az új ötéves terv­időszakban az elért színvo­nal megtartását és lehetsé­ges javítását tűzték ki cé­lul. El akarják érni, hogy a napi cikkek kínálata jobban igazodjék a kereslethez; bő­vítsék az olcsóbb áruk vá­lasztékát: növeljék a háztáji és kisegítő1 gazdaságokbán szükséges anyagok és eszkö­zök forgalmát; építőanya­gokkal segítsék a lakásépí­tési program megvalósulá­sát; kulturáltabbá fejlesszék a vásárlási körülményeket. A VI. ötéves tervben a bolti kiskereskedelmi forgalmat 6 —7, a vendéglátás bevételét 4—5 százalékkal akarják nö­velni. Idén májusban meg­nyitottak Deszken egy 270 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltot, bővítik a presszót, fölújítják a kocs­mát. Röszkén 1982-ben ABC­kisáruház építését tervezik, Bordányban még ez év vé­géig átadnak egy vegyesáru üzletet, Kübekházán bőví­tik az élelmiszerboltot, kor­szerűsítik a vendéglőt. Ti­szaszigeten mindkét bolt tel­jes fölújítását, a kisvendéglő bővítését stb. tervezik. Üi­szentivánon és Zsombón szintén jelentős összeget köl­tenek bővítésekre. Illetékes szervek úgy lát­ják, hogy ezek a tervek megvalósíthatók, ha az ÁFÉSZ párt- és gazdasági vezetői az eddiginél is szo­rosabb kapcsolatot tartanak a községi testületekkel, a lakossággal, és mindig igye­keznek nemcsak fölmérni, hanem kielégíteni is az igé­nyeket. F. N. I. T úlzás nélkül mondhatjuk, hogy a társadalom legszélesebb rétegül érintő kérdés meg\ itatására ült össze az elmúlt héten az MSZMP Közpon­ti Bizottsága. Hisz még napjainkban is leg­égetőbb gondjaink közé tartozik a lakás­hiány; pedig, ha visszapillantunk eddigi eredményeinkre vagy körsétát teszünk va­lamelyik városunkban, szembetűnő a vál­tozás. De azoknak, akik több éve albérlet­ben laknak kisgyermekükkel vagy hatod­magukkal alszanak egy szobában (sorol­hatnánk még a példákat), vajmi kevéssé vígasztaToak a következő — valóban im­pozáns — adatok: az elmúlt tiz évben há­rommillióan (!) költöztek korszerűen fel­szerelt, új lakásba. Azaz az ország csak­nem egyharmada. De nemcsak új lakások épültek, régie­ket is komfortosítottak. Az elmúlt. 5 évben 75 ezer tanácsi lakást korszerűsítettek. Ez pedig óriási összeget emésztett fel. Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a havi néhány száz forintos lakbér fedezi egv tanácsi lakás karbantartási költségeit! Ebből következik, hogy a tanácsi ingatlan­kezelés csak jelentős állami támogatással tudia hálózatát, fenntartani. Gondoljuk csak meg: csupán Budapesten IRO ezer la­kás vár felújításra az elkövetkezendő év­tizedben. S miközben a régi lakásokat felújitják, új meg új lakások épülnek. Mégis: minél több új lakás épül, annál több lesz az igénylő. Mikor érjük utol magunkat? — kérdezik sokan. Miért kell még mindig tíz-tizenöt évet várni, amíg lakást kap va­laki? A szűkre szabott válasz ennyi: mert az eredmények ellenére a lakásépítésben és -elosztásban továbbra is vannak feszültsé­gek. És mert az igények egyre nőnek. Mert nő az egyszemélyes és a kis létszámú ház­tartások aránya. Mert számtalan család felbomlik, újratermelve ezzel a lakás­igénylést. Mert még mindig sokan költöz­nek a városba, ahol önálló lakásra 'tarta­nak igényt. Végül, mert az életszínvonal emelkedésével együtt természetszerűen megnőtt a nagyobb, kényelmesebb lakások iránti igény. A z igények zöme jogos: lakni — s ma már: egészséges, korszerű la­kásban, — mindenkinek kell. A Központi Bizottság úgy foglal állást, hogy tovább kell fejleszteni a lakásgazdálko­dási rendszert. A realitások ismeretében a fokozatosság elvét hangsúlyozta, s azt., hogy belátható időn belül a jogosultakat lakáshoz kell juttatni. De azt is hangsto lyozta. hogy ennek terheit az eddiginél nagyobb arányban kell viselni a tanácsi lakások bérlőinek, és a lakbéreket — ugyancsak a fokozatosság elve alapján — úgy kell megállapítani, hogy azok fedezzék a lakás fenntartásának költségeit. Termé­szetesen nem hagyva figvelmen kívül a családok szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét, hogv mindenki teherbírásának megfelelően vállaljon részt a költségvise­lésből. Ezeket az irányelveket a Központi Bi­zottság és a Minisztertanács széles körben vitára bocsátja. A legilletékesebb társa­dalmi és állami szervek jövő év február-: jáig megtárgyalják a lakásépítés, -fenn­tartás. -gazdálkodás és -elosztás rendsze­rének továbbfejlesztését. Észrevételeik, ja­vaslataik figyelembe vétele után véglege­sitik az irányelveket. K. S. Radnóti Miklós­eitiiékinitepség Veszprémből és a környék településeiről vasárnap több száz diák és ifjúmunkás em­lékmenelben vonult Szent­királyszabadjára, a mártír­halált halt Radnóti Miklós költő életének egyik utolsó állomáshelyére. Itt a fiatalok felkeresték a Radnóti Mik­lós Múzeumot,- ahol emlék­ünnepségen méltatták a köl­tő munkásságát, és megko­szorúzták márványtábláját. Bányászok síkere öt gát közé szorították hétfőre a Mecseki Szénbá­nyák vasasi bányaüzemében az október 25-én. öngyulla­dásból keletkezett tűz fész­két, a veszélybe került bá­nyatérséget. A homokzsá­kokkal, vastag beton falak­kal. nagy mennyiségű iszap­pal elzárt vágatok hossza meghaladja a másfél ezer métert. Valamennyi gátnál állandó figyelőszolgálatot tartanak, s az esetleg kelet­kező repedést, rést, azonnal friss iszappal tömik be. Sikerrel iárt a hét vési rendkívüli műszak is. amit a tűz miatti termelésveszte­ség pótlására szerveztek. A napszintre küldött. 920 tonna szén meghaladja a kiesett mennyiséget.. így a Vasas bánva terven felül 370 tonna szenet adott októberben. Vízügyesekkel a Dunán Hazaérkezett a megyei ártliifÉiiséü Odesszából Az AUTÓKER az idén háromszáz darab NDK-gyártmányú lakókocsi értékesítését tervezi. Az átadások az előjegyzé­sek alapján az AFIT 6-os számú telepén, a nyáron már megkezdődtek Hét napo* töltött a Szov­jetunióban az Ukrán Kom­munista Párt Odessza Terü­leti Bizottságának meghívá­sára az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának dele­gációja. A testvéri kapcso­lat keretében Odesszában tett látogatást a küldöttség, amelynek vezető'e Gyárfás Mihály a megyei pártbi­zottság titkára volt. A dele­gáció tagjai voltak: dr. Ke­lemen Miklós vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője, dr. Szalontai József. az MSZMP Hódme. zővásárhelyi városi Bizott­ságának első titkára. Dobsa fcrencné. a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalat makói üzemének munkása. Tokaji István, a Derekegyházi Ál­lami Gazdaság igazgatója, a megyei pártbizottság tagjai A küldöttséget vasárnap a reggeli órákban Szolno­kon. a vasúti pályaudvaron fogadta Papái József, a megyei pártbizottság titká­ra. Telex hívott, bennünket. A Dunán, a hozzáértő vízügyi szakemberek megszemlélik, hogy egy esztendő alatt mit végzett az ember a parton, és milyen tempóban dolgo­zott á folyó az éles kanya­rokban. Szárazföldhöz szo­kott lábunknak jólesik majd péhány napot tölteni a Du­nán. • Az EHO jugoszláv hajó még az előző este horgonyt vetett a dunaföldvári híd mellett... A hajó hátsó részén jugoszláv zászló leng, jelezvén, hogy a Dunán ez a néhány négyzetméter déli szomszédainkhoz tartozik ... Már régen tíz évnél régeb­ben kezdődött, hogy a két ország vízügyi szakemberei megkezdték a folyó rend­szeres vizsgálatát. Hisz' ko­rábban Dunaföldvártól Vu­kovárig számtalan kelle­metlen élményt nyújtott a folyó, elsősorban jeges ár idején . .. A szakemberek elégedet­ten nyugtázzák, hogy a du­naföldvári korábbi megin­dult — és 1973—75 között helyreállított partszakasz — egyensúlyba került. Nincs földmozgás, nem kell tarta­ni attól, hogy a földvári löszhegy a Dunaba csú­szik ... * A társalgás magyarul, szerbül, időnként németül és angolul folyik. Ügy tű­nik kevés szóból is érte­nek. hiszen van egy közös nyelvük, a vízügyesek nyel­vezete. Gyakran segít a tér­kép is, ahol a legapróbb részletekig feltüntették egy­egy Duna-szelvény jellemző tulajdonságait. . . Csak a vájtfülüek számá­ra érthető szövegből sike­rül elcsípni néha-néha egy ismerős mondatot. Például: Az egyik ..rosszindulatú'' ka­nyarban kísérleteztek már robbantással, vízágyúval, hogy bontsák a nemkívána­tos partszakaszt.. A végén megtalálták a legolcsóbb módszert .a legegyszerűbb beruházást: segítségül a fo­lyó sodrásvonalát hívták ... Ügy alakultak az áramlási viszonyok, hogy a víz szé­pen lassan megcsinálja azt amire az ember nem volt képes ... * Dr. Reznicek Károly, a jugoszláv vízügye6ek veze­tője. aki a dunai albizottság elnöke is. Tájékoztatja a je­lenlevőket a Bezdán és Vu­kovár térségében elvégzett munkálatokról, s arról is, hogy ezek milyen hatással lehetnek a Duna magyaror­szági „viselkedésére" ... Lassan kirajzolódnak az atomvárosnak, Paksnak kör­vonalai. Szinte természet­szerű. hogy szóba kerül a környezetvédelem. Néhány kilométerrel Mo­hács fölött nagy felületet bo­rító olajfoltokkal találko­zunk. Néhány felelőtlen em­ber (üzem, vállalat) szeny­nyezte be a vizet. Dunaföldvár, Paks, Sió­tórok és Baja környékén a vízügyesek százmillió forint értékű munkát végeznek évente. Ennek nyomán már itt-ott kialakult a hozzáér­tők meghatározása szerinti anyapart, ahol a folyó ál­tal lerakott hordalékon zöl­dell a fű, szirmot bont a vi­rág, s látni egy-egy fiata­labb fácskát is . . . Lassan föltűnik Mohács. Az a varos, amely az 1956­os jeges ár emlékét idézi. Nyugtázzák a szakembe­rek, hogy az előrehaladott folyószabályozási munkák eredményéként, még egyszer olyan jégtorlaszok nem ke­letkezhetnek a Dunán. A jég elleni felkészülésre vi­szont nagy szükség lesz mindkét oldalon, mert a meteorológiai prognózis szerint olyan tel elé né­zünk, hogy december de­rekától februárig beállhat a folyó... A hajó lassan Bezdán, Vu­kovár felé halad, és közben arról esik szó: jövőre Duna­földvártól Titelig hajóznak, majd onnan fel a Tiszán, egészen Szegedig, hogy ..komplex" módon védekez­hessenek a „csínytevések" el­len, amelyet a lomha Duna és a szeszélyes Tisza tarto­gat számunkra. Sz. P. M

Next

/
Oldalképek
Tartalom