Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

2 Vasárnap, 1981. október 25. 70 Waldheim üzenete • New York (APA) Kurt Waldheim. az ENSZ főtitkára az ENSZ napja al­kalmából a világ közvéle­ményéhez intézett üzeneté­ben világméretű szolidari­tást sürgetett a béke ügye mellett, és a béke biztosí­tását minősítette napjaink legégetőbb feladatának. Az ENSZ főtitkára rámu­tatott. hogy ebben az év­ben az ENSZ napjáról olyan leörülmények között emlé­keznek meg. amikor ..a vi­lágot erőszak és konfliktu­sok uralják". Egyre nehe­zebbé válik a feszültségek és az ellentétek feloldása, mert a félelem és a bizal­matlanság szélsőséges ma­gatartásokhoz vezetett A fegyverkezési hajsza fokoz­za a világban meglevő fe­szültségeket. Újabb tiltakozások a neutronbomba gyártása ellen • Budapest (MTI) „Mélységesen elítéljük a neutronfegyver gyártását amely az emberiség létét ve­szélyezteti. Meggyőződésünk, hogy a világ haladó erői ösz­szefogásukkal képesek meg­akadályozni az embertelen fegyverkezési hajszát, meg­óvni a béke vívmánvait. meg­védeni az emberiséget a pusztulástól" — írják a ti­szavasvári Alkaloida Vegvé. szeti Gyár dolgozói az Orszá­gos Béketanácshoz eljuttatott táviratukban. Hasonló leve­lek. táviratok özöne érzékel­teti, hogy a magyar társadal­mat továbbra is mélységes aggodalom tölti el az Egye­sült Államok elnökének a neutronbomba gyártását el­rendelő határozata miatt. Az ikladi ipari műszergyár mun­kásai. a Pamutnvamóioari Vállalat kelenföldi textilgyá­rának szocialista brigádjai, a karcagi városi tanács kórhá­zának dolgozói, a Kisiparo­sok Országos Szervezete Zala megyei küldöttgyűlésének részvevői, gyárak, vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak ezrei is eljutat­ták tiltakozó üzenetüket és soraikból egybehangzóan csendül ki. a békeszerető erők együttesen képesek lesznek megakadályozni, hogy a világ úiabb. minden eddiginél pusztítóbb háború­ba sodródjék. Szécsény nagyközség lakói­nak gyűlésén elhangzott: „Korunk legnagyobb vesze­delmének tartjuk a fegyver­kezési verseny fokozását... A KISZ Sopron városi bi­zottságának és a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak közös szolidaritási nagy­gyűlésen hangsúlyozták: „A A hét 3 kérdése Ez a hét sem múlt el a külpolitikában úgy. hogy ne merültek volna fel a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdések, tgy például, miközben hazánkban és egész Euró­pában naponta kerül sor háborúellenes megmozdulásokra, az Egyesült Államok elnöke ismét „magyarázatra szoruló" kijelentést tett. Azután ott volt a cancuni csúcsértekezlet, az úgynevezett Észak—Dél párbeszéd, amely a fejlődő or­szágok további sorsára lett volna hivatott kedvező döntése­ket hozni, ám ismét csak az amerikai elnök kijelentései miatt, több lett a kérdőjel, mint volt. S végül, de nem utol­sósorban Lengyelország, amelynek válságos helyzete válto­zatlanul aggodalmat vált ki a szocialista országok közvé­leményében. Vegyük hát sorra a hét három legfontosabb külpolitikai kérdését: 0 Miért váltottak ki heves tiltakozást az amerikai elnöknek a korlátozott nukleáris háborúról mondott szavat? Gleneagles-ben. a skóciai kisvárosban ülésezett a hé­ten a NATO nukleáris ter­vezőcsoportja. tizenhárom atlanti tagállam részvételé­vel. Feljegyezték a Pentagon egyik képviselőjének „felső­hajtását" is, amellyel a hely­szinválasztás bölcsességét di­csérte. „Gleneagles szeren­csére túl kicsi ahhoz, hogy tömegek tüntessenek, még Edinburgh is viszonylag messze esik" — mondotta bi­zalmas körben. Megjegyzésé­nek jó oka volt, mert elnö­kének szaval következtében, Európa-szerte heves tiltako­zásokra került sor. Reagan ugyanis sajtónyilatkozatot tartott, s ennek során két ál­lításra figyelt fel a világ. Az elnök először arról el­mélkedett, hogy lehetőség van — feltehetően Európá­ban — taktikai atomfegyve­rek bevetésére, anélkül, hogy a nagyhatalmak „megnyom­nák a gombot", tehát, totá­lis atomháborúba kevered­nének. Másodszor: kijelen­tette, hogy ,.a Szovjetunió megnyerhetőnek tartja a nukleáris háborút". Az első állításra mindé­nekelőtt Nyugat-Európában lehetett élénk visszhang: po­litikai vezetők és egyszerű emberek kérdezték, vajon az Egyesült Államok úgy gon­dolja. hogy magát kíméli, miközben egy másik konti­nenst atomhadszíntérré kí­ván tenni? Érthető módon mindez új lendületet adott a neutronfegyver-ellenes til­takozásoknak, mert ez a mi­niatürizált hidrogénbomba ls a „taktikai atomfegyve­rek" csoportjába tartozna. A másik reagani véleményre a legilletékesebb helyről. Moszkvából. a Pravdának adott válaszok formájában. Leonyid Brezsnyevtől érke­zett határozott válasz. Ez kifejtette a jól ismert, hatá­rozott, de valódi tárgyalá­sokra messzemenően kész szovjet álláspontot. amely szerint mindent meg kell tenni az atomleszerelés ér­dekében. hiszen egy nukleá­ris világégés az öngyilkosság kockázatát idézi fel. Még az Egyesült Államok legbensőbb szövetségesei is magyarázkodni próbáltak. (Bonn: „talán félreérthető volt..." — London: „téve­sen értelmezhették...") Weinberger hadügyminiszter kénytelen volt sebtében saj­tókonferenciát összehívni, s végül megszólalt maga az el­nök is. Az Air Force One, az elnöki különgép fedélzetén, útban a mexikói konferen­ciára kijelentette: „egy nuk­leáris háborúban az egész emberiség veszítene". Ezzel egyet kell érteni. Re­méljük. hogy az elnök a ténykedését, a politikáját is ez utóbbi kijelentés szelle­mében határozza meg. 0 Mit hozott a Cancuni csúcskonferencia? Anatole France-nak van egy híres regényhőse, aki egész héten át szipolyozza embertársait, azután vasár­nap átjatosan gyertyát gyújt a templomban. A képmuta­tás hasonlatai önkéntelenül felidéződnek, amikor a me­xikói Cancun üdülőszigeten tartott gazdasági csúcskonfe­renciáról esik szó. ' A témák kétségkívül Idő­szerűek voltak: a világélel­mezés, az energia, a pénz­ügyi redszer. a segélyek. A résztvevők közül, főként a „déli" oldalról nyilván so­kan az őszinte jobbítási szán­dékkal. egy új demokratiku­sabb nemzetközi gazdasági rend kívánalmával érkeztek. POZSGAY IMRE HAZAÉRKEZETT BERLINBŐL Pozsgay Imre művelődési miniszter vezetésével októ­ber 20—23-án magyar kül­döttség vett részt a szocia­lista országok közoktatási minisztereinek IV. konferen­ciáján Berlinben. Pozsgay Imre hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaság­ból. PÁRIZSON A SOR A bonni. a londoni a brüsszeli és a római béke­tüntetés után vasárnap Pá­rizson a sor. A békemozga­lom, a Francia Kommunista Párt, a Francia Altalános Munkásszövetség (CGT). a Haladó Gaullisták Szövetsé­ge és más mozgalmak fel­hívására az amerikai közép­Köztudott azonban, hogy a tőkés világ vezető, s egy­ben leggazdagabb hatalma az Egyesült Államok visfont olyan együttműködést kíván, amely legfeljebb tüneti ke­zelést biztosítana, s az igazi problémákat érintetlenül hagyná. A Szovjetunió és más szo­cialista országok nem voltak jelen Cancunban. Mivel va­lóban szívügyüknek tekin­tik a fejlődő országok jogos törekvéseinek támogatását nem tartották kielégítőnek ezeket a kereteket A ta­pasztalatok alapján sokkal célravezetőbbnek vélik a két­oldalú kapcsolatokat. Il­letve az ENSZ lehetősé­geinek szélesebb körű fel­használását, figyelembe vé­ve a fejlődő világ igazi ér­dekeit. 0 Mi történt a héten Lengyelországban? Mozgalmas hetet zár Len­gyelország: újabb konszoli­dációs törekvésekkel, de egyúttal a feszültség és a zavarkeltés további megnyil­vánulásaival. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága plénumán a tagok többsége elfogadta Kania lemondását, és csak­nem egyhangúlag Jaruzels­ki kormányfőt és nemzetvé­delmi minisztert bízták meg az első titkári tisztség be­töltésével is. A Központi Bizottság ha­tározatait pártaktíva-érte­kezletek támogatják. Ezeken határozott fellépést követel­nek a szocialistaellenes erők­kel szemben és sürgetik a gazdasági gondok felszámo­lásának megkezdését. Nyil­ván hosszú folyamatról Van szó. de most a tél előtt szá­mos gyors intézkedés szük­séges.) A kormány körzeti operatív bizottságokat állí­tott fel. a hadsereg közre­működésével. Réti Ervin béke az egész emberiség kö­zös vívmánya, az emberiség létének legfontosabb feltéte­le. amelvet közös erőfeszí­tésekkel lehet és kell meg­őrizni". A béke védelme, a veszé­lyeztetése elleni tiltakozás jegyében Salgótarjánban a Nógrád megvei lelkészek tar­tottak békenagygyűlést. A Csongrád megvei katolikus és protestáns lelkészek táv­iratukban hangsúlyozzák: „Az élet védelme a legfőbb érték, és a neutronbomba el­terjesztésének terve éppen az emberi életet veszélyezteti." A magyarországi görögkeleti román egyházmegye lelké­szei Pusztaottlakán tartott értekezletükön ígv fogalmaz­tak: „Az amerikai döntés a békét, az embert, az életet veszélyezteti. Az életet, amelyhez minden embernek joga van. és amelyért min­denki felelősséggel tartozik. Minden erővel és mindenki­nek a béke megmentéséért kell munkálkodnia. E fele­lősségtől és kötelezettségtől vezérelve követeljük papsá­gunk és híveink nevében a leszerelés, az enyhülés és a békés élet biztosítását célzó tárgyalások mielőbbi meg-' kezdését". jó szomszédunk: Ausztria Közép-Európa viharos tör­ténelmének nevezetes dátu­ma 1955. október 26-a. Auszt­riában ekkor iktatták tör­vénybe az ország örökös semlegességét, amelyre a négy nagyhatalom garanciá­ja ütötte a pecsétet. Az oszt­rák államszerződés néhány hónappal korábbi aláírása és az örökös semlegességről tett nyilatkozat mindenekelőtt persze Ausztria történelmé­ben nyitott új korszakot. A szerződések meghatározták nyugati szomszédunk külpo­litikáját, szinte körvonalaz­ták a szerepet, amelyet kon­tinensünkön, s mindenek­előtt a kelet—nyugati kap­csolatok építésében betölt, s olyan lehetőségeket teremtett Ausztria számára, amelyek révén sok jó szolgálatot te­hetett kontinensünk békéjé­nek, biztonságának. Nyugati szomszédunk kétségtelenül sokat is tett a békés egvmás mellett élés szolgálatában. Ennek elismerését is jelenti, hogy Bécs — Genf mellett — az ENSZ második európai központjává válhatott. Számunkra, magyarok szá­mára különösen nagy jelen­tőségű volt az osztrák sem­legesség kinyilvánítása. Or­szágaink közelsége, évszáza­dos történelmi kapcsolataink, kölcsönös gazdasági érdeke­ink alapján megnyugtató számunkra a semleges Auszt­ria szomszédsága. Egyértel­műen állíthatjuk, hogy kap­csolataink kiállták az idő próbáját: a különböző társa­dalmi, politikai, gazdasági berendezkedésű országok kö­zötti együttélés példájaként emlegetik világszerte. Több százezer osztrák turista ke­resi fel évente a Balatont. Budapestet, hazánk más von­zó tájait. És egyre több ma­gyar látogatja meg Bécset. Salzburgot, az osztrák ide-, genforgalml nevezetessége­ket. Kapcsolataink az élet minden területére kiterjed­nek. rendszeresek az orszá­gaink vezetői közötti magas szintű tárgyalások is. Ke­reskedelmi forgalmunk egy­re nő: tavaly például 17 szá­zalékkal emelkedett, és megközelítette a 10 milliárd schillinget. Mindemellett kö­zösen keressük azokat a le­hetőségeket, amelyek révén az országhatáraink közötti gazdasági kapcsolatok — kölcsönös érdekeink alapján — továbbfejleszthetők. Az energiagazdálkodás, a kultú­ra, a sport, a környezetvé­delem, az építészet., a tudo­mány és az élet ezernyi más ága köt össze bennünket jó szomszédunkkal, a semleges Osztrák Köztársasággal. Gáti István Magyar-NSZK kapcsolatok Hazánk és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcso­latait az utóbbi években stabil, kiegyensúlyozott fej­lődés jellemezte. A több mint 60 millió lakosú ország külpolitikáját alapvetően a NATO-hoz és az Európai Gazdasági Kö­zösséghez való tartozás ha­tározza meg. ugyanakkor több NATO-tagállammal ellentétben — különböző nemzetközi fórumokon sík­raszállt az európai enyhü­lési folyamat folytatásáért. A szocialista országok irá­nyában az együttműködés szélesítését. a párbeszéd fenntartását szorgalmazza. Megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonít a Szovjet­unióhoz és az NDK-hoz fű­ződő kapcsolatoknak. A Reagan-kormányzat hatalomra jutását követően több területen érdekkülönb­ségek keletkeztek az NSZK —amerikai kapcsolatokban. A szövetségi köztársaság kormánya például — ellen­tétben az USA törekvései­vel — többször kifejezésre juttatta, hogy érdekelt a szocialista országokkal ki­alakított kapcsolatok fenn­tartásában és fejlesztésében. Politikai kapcsolataink az 1977-ben aláírt közös nyi­latkozatban kifejezett szán­dékoknak megfelelően fej­lödnek. s az utóbbi eszten­dőkben a legmagasabb hatósugarú rakéták Nyugat­Európába való telepítése és a neutronbomba gyártása el­len tiltakoznak. ­TAKARÉKOSSÁG A jugoszláv kormány úgy döntött, hogy takarékossági okokból megszünteti az or­szág tíz külföldi diplomá­ciai képviseletét és konzulá­tusát, hét külképviselet lét­számát pedig csökkenti. NEGYVEN F—16-OS Az amerikai hadügymi­nisztérium pénteken hivata­losan értesítette a kong­resszust a kormány szándé­káról. hogy 40 F—d 6-os va­dászbombázót szállít Pa­kisztánnak, 1.1 milliárd dol­lárért. „ÉSZAK—DÉL" CSÚCSTALÁLKOZÓ A mexikói Cancunban pénteken este. ködös meg­fogalmazású nyilatkozat is­mertetésével véget ért az úgynevezett Észak—Dél pár­beszéd keretében, a világ 22 országa vezető képvise­lőinek részvételével megtar­tott csúcsszintű tanácskozás. TERVTELJESÍTÉS 1981 első kilenc hónapjá­ban a szovjet ipar egészé­ben véve teljesítette időará­nyos tervét. A múlt év ha­sonló időszakához képest a termelés 3.3 százalékkal, a munka termelékenysége 2,6 százalékkal emelkedett — a termelés növekedésének több mint négyötödét ígv a termelékenység emelkedése biztosította. szintre emelkedtek. 1977­ben Bonnban, majd 1979­ben Budapesten találkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Helmut Schmidt szövetségi kancellár. Ez év júniusában az országgyűlés magas szintű küldöttsége tett hivatalos látogatást az NSZK-ban. viszonozva a szövetségi gyűlés delegáció­jának 1978-as látogatását. Rendszeressé váltak a mi­niszteri találkozók. Leg­utóbb ez év februárjában Pozsgay Imre művelődési miniszter járt az NSZK­ban a Bartók-centenárium ünnepségeinek megnyitása alkalmából. Ezen a nyáron Herbert Ehrenberg szövet­ségi munka- és szociális­ügyi. októberben pedig Die­ter Haack szövetségi terü­letrendezési, építési és vá­rosépítési. valamint Björn Sngholm szövetségi oktatási és tudományügyi miniszter járt Magyarországon. Rendszeresek a külügy­minisztériumok közötti kon­zultációk. Gazdasági területen az NSZK legfontosabb tőkés partnerünk. Ugyanakkor [Magyarország a harmadik legfontosabb szocialista partnere a szövetségi köz­társaságnak. Az NSZK részesedése a teljes magyar külkereske­delmi behozatalban 11,8 százalék, a kivitelben 9.8 százalék. Hazánk részesedé­se az NSZK exportjában 0,6 százalék, az importban pedig 0.5 százalék. Az NSZK-ba irányuló ex­portunk csaknem 42 száza­lékát anyag- és félkészter­mékek teszik ki. s mintegy 7 százalékban gépipari, 24 százalékban fogyasztási cik­keket. több mint 23 száza­lékban pedig mezőgazdasági termékeket szállítunk. A Német Szövetségi Köztársa­ságból ugyancsak anvag- és félkésztermékeket. továbbá különféle fogyasztási cikke­ket és mezőgazdasági ter­mékeket kapunk. Hazánk számára az NSZK minde­1 nekelőtt a fejlett technika, technológia' legfőbb szállító­ja. Több alkalommal vet­tünk modern élelmiszeripa­ri üzmeket, így legutóbb a Kaposvári Húsüzem teljes berendezését NSZK-partne­reink szállították. A közel­múlt egvik jelentős" üzlet­kötése volt az NSZK-beli Demag-céggel a dunaújvár rosi lemezdaraboló mű tel­jes berendezésének szállítá­sára való megállapodás. Hazánk exportjának növe­lésére még számos kihasz­nálatlan lehetőségünk van. Fő törekvésünk, hogv növe­kedjék az NSZK-ba irányu­ló exportunkban a készter­mékek ' aránya. Köztük az NSZK-ban jelenleg js kéré­séit magvar gépipari termé­kek! szerszámgépek, mező­gazdasági berendezések, elektrotechnikai és híradás­technikai termékek mennyi­sége. Ugyancsak szorgalmazzuk kooperációs kapcsolataink gyarapítását. Szállításaink­nak mintegy 10 százaléka már ma is kooperációból származik, s lelenleg a ma­gyar és az NSZK-beli vál­lalatok között mintegy 360 kooperációs szerződés van érvényben. Mindkét részről megnyílj vánul az igénv a tudomá­nyos kapcsolatok gyorsabb ütemű fejlesztésére, mivel a tudományos együttműködés főként műszaki téren az el­múlt években a kívánatos­nál lassabban haladt előre. A kulturális együttműködés keretében számos jelentős kulturális rendezvényt szer­veztek a két országban. Ez év szeptemberében Buda­pesten tartotta alakuló ülé­sét a magyar—NSZK kultu­rális vegyes bizottság, amely körvonalazta az elkövetkező két évre az együttműködés terveit Ezenkívül az egyez­menyes kapcsolatok javítá­sában az idén előrelépés történt. Ujabb két megálla­podás született: a közúti forgalomban részt vevő jár­művek adóztatásának meg­szüntetéséről szóló egyez­mény, valamint a munka­vállalási engedélyek kiadá­sának egyszerűsítéséről szó­ló megállapodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom