Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

PSntek, 1981. október 23. 5 01 nap az iskolában A pedagógusszakszervezet központi vezetőségének ülése Az ötnapos munka- és foglalkoztatnak. így például tanítási hét bevezetéséről szóvá tették, hogv — az áltárgyalt csütörtöki ülésén a talános iskolákban kevésbé. Pedagógusok Szakszerveze- a középfokú intézményekben tének Központi Vezetősége, jobban — az „összesűrített" Az Építők székházában meg- tanrend nagyobb erőfeszítést tartott tanácskozáson a Mű- munkaintenzitást kíván okvalődési Minisztérium és a tatóktól, diákóktól eevaránt. szakszervezet elnökségének A munkaidő jobb kihasznáegyeztetett állásfoglalását lása persze természetes- köveDrecin József miniszterhe- télmény nemcsak az oktatáslyettes terjesztette a testület ban, hanem másutt is. arra elé. azonban vigyázni kell, hogy Elmondta: az oktatási in- a Raulok életkori sajátossátézménvekben tanulók és fainak megfelelő teherbíródolgozók új munkarendié képességet ne lépjék túl. hivéglegesen, s minden rész- szeri például a gyakori napi letében nem alakult még kl. hétórás tanítás, vagy a szakám a bevezetés irányelvei- , nek kidolgozásakor már tá- közéDÍskolák esv nvolc maszkodhattak bizonyos ta- oraiaba sűrített Illyés Gyula elismerése Az 1981. évi Mondello-díjat, az Olaszországban kiadott egyik legrangosabb irodaimi díjat. amellyel külföldieket jutalmaznak, ebben az évben Illyés Gyulának ítélték oda. A zsűri véleménye szerint a magyar költő versei híven tükrözik mindazt az erkölcsi értéket, amely egy nagy művész költészetéből és emberi egyéniségéből fakad, és amely igen nagv hatással van az olvasókra. Illyés verseit Umberto Albini kitűnő fordításában ismerhette meg az olasz közönség. Albini csaknem negyedszázada népszerűsíti a magyar költészetet Olaszgyakorlati i országban. pasztalatokra, hiszen az idei foglalkozása korántsem ideá- A Mondello-díjat szomtanévtől az ország 300 isko- Ug megoldás. I baton adiák át Pálermóban. Iájában kísérletképpen áttértek a heti ötnapos tanítási ciklusra. Alapvető cél, hogy az intézkedések miatt ne csökkenjen a pedagógiai munka eredményessége, színvonala, s ne növekedjék a diákok megterhelése sem. A szocialista nevelés feladataiból tehát semmiképp sem engedhet az iskola, ám éppoly fontos követelmény az is, hogy az áttérés ne veszélyeztesse a pedagógusok jelenlegi életszínvonalát. Többen a már ötnapos munkarendben működő iskolák tapasztalatairól beszámolva a zökkenőmentes végrehajtóshoz igyekeztek hozzájárulni javaslataikkal, s hangot adtak azoknak az aggodalmaknak ls. amelyek számos tantestületet ma is Ifjúsági tanácskozása A KISZ Szeged városi bizottsága tegnap, csütörtökön délután Novákné Halász Anna első titkár vezetésével ülésezett. Megtárgyalták a KISZ X. kongresszusa és a városi küldöttgyűlés határozatainak megvalósítását szorgalmazó feladattervezetet. A KISZ-élet. a KlSZ-munka minden területével részletesen foglalkozó programterv tartalmazza a városi bizottság, a munkabizottságok és az apparátus tagjainak feladatait, szól a bizottsági és az alapszervezeti titkárok megnövekedett tennivalóiról is. Javaslatot fogadtak el a testület munkáját segítő gazdaságpolitikai, agitációspropagandista, érdekvédelmi-szociálpolitikai és politikai képzési munkabizottságok összetételéről. programjáról. Megvitatták az Ifjú Gárda városi parancsnokságának munkatervét is. Tiszta lappal Emlékezés Katona Ferencre A szegedi munkásmozgalom kiemelkedő alakjára, Katona Ferencre emlékezünk. 1911. október 24-én születeti, küzdelmes életű munkáscsaládban. Nyolcan voltak testvérek, de az országos baj, a „szapora csecsemőhalál" széles rendet vágott közöttük is, csak hárman érték meg a felnőttkort. Ferenc az elemi iskola elvégzése után a szobafestő-mesterséget tanulta ki. Közben kinyílt előtte a világ, mestereket, munkaadókat, inasokat, felnőtt munkásokat ismert meg, megtapasztalta a szükséget és jogtalanságot. Jól megtanulta szakmája fortélyait is. Kitartó, pontosan dolgozó munkás lett belőle.* Ezek az erények jellemezték minden későbbi tevékenységét, egész magatartását. Az eszmélkedő ifjúmunkás 1929-ben lelt utat a munkásmozgalomhoz. Az építőmunkások szakszervezetében, a fiatalok csoportjában talált harcos, nevelő közösségre. Itt érték először azok a meghatározó élmények, amelyek aztán megszabták egész életútját. Nem csupán a történetileg deformálódott társadalom szerkezetét, a hatalom működését, az elnyomás rendszerének farkastörvényeit látta fokról fokra át, hanem megtapasztalta és átélte a munkások ,a dolgozók céltudatos összefogásának erejét is. Sztrájkharcok edzették öntudatát és bátorságát A harmincas évek közepén ideiglenesen Budapestre költözött, hogy munkát találjon. 1936-ban és 37-ben kemény sztrájkküzdelmek részese itt, amelyet a szobafestők a többi építőmunkással együtt folytatnak az éhbérek ellen. A MÉMOSZ Aréna utcai központjából irányított munkabeszüntetések idején Katona Ferenc nem csupán a szervezésben vett részt, de tagja volt a sztrájkőrségnek is. Mikor két év elteltével visszatért Szegedre, a fiatal munkást edzett, tapasztalt munkásvezetőként fogadták. 1938-ban beválasztották az építőmunkások helyi csoportjának vezetőségébe. Itt tevé; kenykedik éveken át a rendkívül szűk legalitást kiegészítve a bátran és körültekintően alkalmazott illegális formákkal. Támogatja a Vörös Segély munkáját, titkos agitációt folytat. 1940-től megszervezi a moszkvai és a londoni rádió magyar nyelvű adásainak csoportos hallgatását, a hallottak megbeszélését és a híranyag terjesztését. Csak az idősebb nemzedék tudja, hogy milyen jelentősége volt ennek a háborús években, amikor a félrevezetés és a ködösítés tetőfokára hágott. Amikor, kivált a nagy vereségek időszakában, a fasiszta hírközlő szervek még a csaták és visszavonulások színterét is titkolni igyekeztek. Az „ellenséges adók" hallgatását pedig nem csupán a rádiókészülék elkobzásával, hanem súlyos börtönnel is büntették rémhírterjesztés címén. Katona Ferenc 1944 tavaszától részt vett az internált munkásvezetők családjainak segélyezésében. 1944 nyarán behívták katonai szolgálatra. Ö azonban, mihelyt mód nyílott rá, még a harctéri bevetés előtt elhagyta csapattestét. Mikor a háború forgatagából hazakerült, belépett a kommunista pártba és az építők pénztárosa lett. 1949ben újabb munkahelyre küldték. a Magasépítési Vállalat személyzeti osztályának Irányítását vette át, igaz. rövid időre. Ugyanis jól ismerve politikai állhatatosságát, pontos, lelkiismeretes munkáját, 1950-ben a városi pártbizottság munkatársának választották meg. Ez a választás helyesnek bizonyult. Katona Ferenc eszmei szilárdsága higgadtsággal és emberiességgel párosult. 1956-ban, az ellenforradalom kitörésekor azonnal fegyvert fogott, őszülő fejjel és gyengülő egészséggel is védte a szocializmus vívmányait, majd részt vett az MSZMP és a munkásőrség megszervezésében, a konszolidáció igen összetett feladatainak megvalósításában. Még megérte, hogy az ügy, amelyre feltette életét, biztos történelmi vágányra került, láthatta, miként bomlanak ki szocialista társadalmunk alkotó erői szűkebb hazájában és az egész országban. 1970 áprilisában hunyt el Szegeden. Emlékezetét méltán őrizzük, példáját idézzük és tanulunk belőle Székely Lajos * Az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsa születésének 70. évfordulója alkalmából október 28-án. szerdán 11 órakor a Belvárosi temetőben koszorúzást rendez Katona Ferencnek, a helyi munkásmozgalom harcosának, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjének sírjánál. Régóta tart a csöndes vita: aki nagyon jól érti a szakmáját, abból legyen az irányító, vagy asztal mellett a kisebb képességű is jó. Első szóra kimondhatjuk, a gyönge képességűre komoly dolgot rábízni nem szabad, nála okosabb emberek irányítását pedig legfőképpen nem. Ha viszont azt mondjuk, a lehető legtehetségesebb emberekkel töltsünk meg minden irányítószéket, azonnal jön a természetes kontra: és akkor ki dolgozik? A legokosabb ötlet is árokba gurul, ha halkezesen akarjuk megvalósítani. Elrégódhatnánk ezen az ellentmondáson akár reggelig is, ilyen egyszerűen nem jutnánk előbbre. Azt kellene mondanunk, mindenhol okos ember legyen, ahol okosra van szükség. A másik gondolat: ha valaki bebizonyitotta, hogy igen hasznos munkát tudott végezni eddigi munkahelyén, és fej bel 1 tartalékai előreláthatóan sok évre szólnak még, elmenjen egy másik állásba, vagy maradjon a helyén ? Mezőgazdaságban dolgozó emberről van szó, ! vehetjük a hasonlatot nyu| godtan a földről: előre megfontolt, tudományosan megalapozott és a gyakorlat által többszörösen alátámasztott vetésforgóra van szükség, hogy ugyanaz a talaj minden évben jól teremjen. Ha mindig ugyanazt vetik bele, a tavalyi már elszívta az idei elől a tápanyagot, és elszaporodnak a belső kártevők körülötte. Első szavazatunk tehát az — és ezt később se akarjuk még ferdíteni se —, hogy sokszoros haszon származhat belőle, ha egy-egy állásban cserélődnek az emberek akkor ls, ha nagyon jól dolgoznak. Ennyi bevezető után ideje kimondani, miről ls van szó. Tavaly ősszel bejelentette Gavallér József szatymazl főkertész, hogy a mostani esztendő legvégén elmegy a szövetkezetből, és ezt a szándékát ma is tartja. Gazdaságilag erős, belső harmóniáját tekintve újra stabil a téesz, azonnal jön a gyanú, valami baj mégiscsak lehet körülötte. — Bántják? — Senki. Amióta itt vagyok, mindig hagytak saját elképzeléseim szerint dolgozni. — Talán elfogytak az elképzelések? — Eredményes nyolc év van mögöttem, kétszer akkora jövedelmet hoz most a kertészet, mint az elején. Nagy számokról van szó. a szövetkezet nyereségének a kétharmadát a kertészet adja. ÚJ miifiiiacsopert a népfranfnál Beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó munkacsoportot alakított a Hazafias Népfront. Országos. Titkárságának Olvasó népért mozgalmi munkabizottsága. A csütörtöki alakuló ülésen hangsúlyozták: a Hazafias Népfront VII. kongresszusa állásfoglalásának megfelelően szeretnék elősegíteni a magyar nyelv ápolását, helyes használatát az emberi érintkezés kulturált formálnak megismertetését. Az új munkacsoport tagjai: nyelvészek. írók, pedagógugusok, újságírók tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy társadalmunk mindegyik rétege és nemzedéke gyarapítsa anyanyelvi műveltségét óvja nyelvünk tisztaságát, tudatosan helyesen fejezze ki gondolatait. Részt vesznek az Olvasó népért mozgalomban, országszerte ösztönzik az anyanyelv művelést. Személyesen is támogatják az országos nyelvi versenyeket Kísérletként a következő év nyarán nyelvművelő tábort szerveznek Győr-Sopron megyében a felnőttek és a középiskolások részére. A TIT irodalminyelvi szakosztályával közösen beszédművelő előadássorozatokat és megyénként módszertani előadásokat tartanak. Közreműködnek a Magyar Rádió anyanyelvi műsoraiban. — Van, aki nem veszi észre? Nem becsülik a munkáját? — Mondtam az elnöknek is, rosszul csinálja. Aki elmegy, azt nem szabad kitüntetni, én komoly elismerésben részesültem mégis. — Amikor leváltották a régi elnököt, és jött az új, maga semleges maradt. — Csináltam a magam dolgát. — Nem Innen fúj a szél? — Annak idestova öt esztendeje már. Ha köze lenne az én elhatározásomhoz, nem vártam volna veleenynyi ideig. — Megunta a szakmáját? — Ezt nem lehet megunni. Ami szép, az szórakoztat is. — Melyiket szereti jobban: a zöldségkertészetet, a gyümölcstermesztést, vagy a szőlőt? — Az őszibarackot. — Enni is? — Aki benne van, eltelik vele. Amikor egy tábla terem, gyönyörű látvány. Anynyi új fajtát hozhattam, amennyihez csak hozzájuthattam. Utólag bevallhatom, feketén is hoztam. Legalább harminccal kísérletezünk most is. Faiskolánk van, aki tőlünk vesz csemetét, biztosan jól jár. — Nem tudom megfogni. Ha minden stimmel, miért megy el? — Ha két okot mondok, beéri vele? — Lássuk! — Allergiás vagyok az őszibífrackra. — Most mondta, azt szereti legjobban. — Mégis igaz. Nyár közepétől ősz elejéig kiütést okoz. — Kellemetlen nagy pech. Orvosság ? — Egész patikákat kipróbáltam már, nem találtam. — A másik? — Elfáradtam. — Kötetlen a munkaideje, pihenjen. — Csakhogy nálunk a kötetlen munkaidő azt jelenti, annyit dolgozhatunk, amennyit bírunk. Reggel héttől este kilencig is. — Nem értem. Miért nem szervezte úgy a munkát, hogy másnak is jusson belőle. — Másnak is jut ennyi. — Beleszólt a család is? — Mondhatnám, hogy megszokta már, de szeretnék többet lenni otthon is, — Az új fizetés? — Ha mindent összeszámolunk, körülbelül a fele lesz a mostani jövedelemnek. — Nagy pénz lehet az, aminek a felével is beéri az ember. — Nagy munkáért szép fizetés. — Az új hely? — Kedvemre való. Fölkészülhetek későbbi erőfeszítésekre is. — Mire gondol? — Pár év után újra szövetkezetbe szeretnék menni. — Újra hajtani? — Szeretem ezt a munkát. — Addig? — Vannak öreg barackosok, j-észesművelést vállalnék. — De allergiás rá. — Akkor is szép a barack. — Ha elmegy decemberben, gondolom, addig kipiheni magát. — Arra törekedtem, tiszta lappal menjek el. Azt szeretném, senki ne mondhassa, még az utódom se, hogy valamit rosszul csináltam. Akármi baj van, arra szokták ráfogni, aki elment. — Mit törődik vele? — Becsületre, tisztességre legyen kényes az ember. Horváth Dezső Fénykép Istenuccse, jót akartunk. Mindössze egy fényképet a tanba. Oda hátra, a tárca mellé. Ügy képzeltük. kinézünk valami hatékony, termelékeny uj gépet; markáns arcélű munkás áll majd mellette, arcáról messze virít az öntudat: erőnket és energiánkat a gazdasági egyensúly helyreállításáért! Meg voltunk győződve, a deszki Taurus gyárban hemzsegnek az ilyen fotótémák. A portásnő is jót akart. Telefonált hát a gyárvezetőnek. hogy minő szándékkal jöttünk. A gyárvezető nem volt a helyén. Fölcsillant a szemünk. Ilyen az igazi főnök! Nem ücsörög az irodájában, hanem együtt él a gyárral, állandóan a termelésen tartja a szemét. A gyárvezetőt a sokadik mellékállomáson találták meg. Közölte, fényképezni nem lehet. Csak. ha engedélyt kérünk Budapestről, a Taurus igazgatóiától. Hallván a főnöki narancsot. a portásnő ridegen kitessékelt a kuckóiából. Odakinn zuhogott az eső. A gyárudvarról egy öregember éppen egy tömött zsákot tolt ki biciklin. Tőle nem kérdezett senki semmit. Nyilván ő nem fényképezni jött. Fényképezés helyett aztán eltűnődtünk odakinn az esőben. Valón ml célia a Taurusnak ezzel a belső rendelkezéssel? A portásnővel nem akartunk vitázni. Föl sem tételeztük róla. hogy ismeri az MSZMP KB Politikai Bizottságának egyik 1965-ből származó, de ma is érvényes határozatát, amely kötelezővé teszi a közvélemény informálását a vállalatok, intézmények számára. Azon gondolkoztunk inkább, vaion mit rejtegetnek a nyilvánosság elöl a deszki gyárban. Lehet, hogy holmi stratégiai cikkek készülnek a kerítésen belül, s nem lenne jó, ha a nyilvánosság tudomást szerezne róluk? Még az is lehet, hogy éjszakánként ipari kémek ólálkodnak a deszki kukoricatáblák szélében. s fényképezőgéppel a nyakukban sóváran leselkednek a titkokat rejtő hodályok felé. De hát mi. egy pártlap munkatársai, igazán a legjobb szándékkal közeledtünk a szocialista ipar deszki fellegvárához. Mi indokolja hát a gyanakvást? Hogyan gondolják a Taurus budapesti főnökei? A deszki gyárvezető gyárat vezetni alkalmas, nyilatkozni nem alkalmas? Vajon melyik a fontosabb a két dolog közül? Ha megnyilatkozni is képes lenne, miért kell hozzá engedély? Vajon mi alapján adnák? Nem a deszki Taurus gyár az egyetlen, ahol különböző engedésekhez kötik. hogv valaki elmondnassa véleménvét a vállalat dolgairól. S a maga módján ez is fénvkéo. Tanács István