Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
21 Vasárnap. 1981- október 18. ÉVRŐL EVRE A HÓDGÉP egyik munkacsarnoka Vásárhelyen. A vállalatnak ma már öt telephelye van, a magyar mczőgépipar egyik fellegvára, termelési értéke egymilliárd forint körül van évente 1955-ben adták át az újszegedi 590 köbméteres víztornyot — a ligetben áll. Tervező Szojka Jenő * Legalsó képünkön a mérlcggyár, a METRIPOND egyik inai üzemcsarnoka látható. Regen csak szinte bolti merlegeket gyártottak. ma viszont digitális mérőműszerek, számítógéppel ellatolt mérlegek kerülnek ki a vásárhelyi gyárból. Telephelyük újabb kori székházát Bakonyi Tibor tervezte, 1968-ban. — Fölötte a HÓDIKÖT üzemcsarnoka, amelynek a megye városaiban telephelyei vannak, nagyvállalattá lett az elmúlt évtizedekben. Termekeik keresett cikkek itthon és külföldön egyaránt. ,\ valahai gyapotcgrenáló helyén alakult ki a gyár központja. Akkor textilipari gépekkei szerelték fel, később a rekonstrukció során a legmodernebb berendezések kerültek ide. Hódmezővásárhely arculatai meghatározó gyár ma a HÓDIKÖT. Újmódi képes krónikánk második lapja még mindig az 1930 és 1956 közötti éveket idézi. Címéül akár ezt is adhattuk volna: épült az első ötéves tervben. Ez a fél évtized is sokat jelentett az ország fejlődésében: megteremtettük a nehézipar legnagyobb bázisait, lényegében ekkor újult meg az ország energiarendszere, s kezdődött a mezőgazdaság-' gépesítésének első intenzív korszaka. A felsorolásból világos, hogy az ország más tájain dolgozó krónikások annaleseibe több bejegyzés került, mint a miénkbe. Csongrád megye is jelentős létesítményekkel gazdagodott azért. A megszűnt gépállomások helyén gyárak, szövetkezetek alakultak; így jött létre például 1950-ben a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat. Elkezdődött a vidéki ipartelepítés; elsőként a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár kezdte meg munkáját egy átalakított malomépületben. 1951 júniusát írtuk. Szegeden másfél évvel korábban alakult meg a Paprikafeldolgozó Vallalat; nem kisebb feladattal, minthogy a paprikatermesztést koordinálja, a termékgyártást pedig nagyipari méretűvé fejlessze. A mai HÓDIKÖT központi gyártelepe eredetileg gyapotegrenáló üzemnek adott volna otthont... 1952ben szerelték fel kötőipari gépekkel, s fogtak munkához. 1953-ban avatták fel a Szegedi Egyetem Béke-épületét; jól illeszkedik a Dóm tér stílusához; s hogy még a kulturális beruházásoknál maradjunk: ugyanebben az esztendőben nyitotta meg kapuit Hódmezővásárhely új művelődési központja; sokáig önálló színtársulat is működött itt. Látható: nemcsak gyárak, lakóházak épültek, hanem az új, a szocialista kultúra házai is. A megye öt városának képe persze nem sokat változott; Szegeden például tucatnyi olyan épület volt. amelybe lépcsőkön lehetett lejutni. . . (Az árvíz utáni feltöltés következményei.) Hol vannak ma már? Hírmondónak csak egyetlen ház van már belőlük. És végül még egy dologról; egyetlen lista, egyetlen felsorolás sem teljes, így a miénk sem. Ebben az időszakban változott például a Móra Ferenc Múzeum arca is. oldalszárnyakkal bővítették; képben mégsem mutatjuk be, hiszen az épület olyan maradt mint volt, csak tágasabb lett... És ilyen példánk volna több is. A fontosat. az újat akarjuk megmutatni, hogy mindenki emlékezzék, aki már élt akkoriban; s mindenki megismerje környezete történelmét, aki azóta született. A Béke-épület a Rcrrieh Béla téren, tervezői Vlrágh Pál és Bcrnlczky József. A természettudomány egyik szegedi fellegvára A képen látható légszárítót Stampay János tervezte, a paprikafeldolgozónak. s nemcsak ezt, további hatot is. Ezeket ma már nem használják. üzemépületek lesznek belőlük. Azóta új malom és konzervgyár is épült itt, ez is milliárdos vállalat A Petőfi Sándor Művelődési Központ Hódmezővásárhely szivében. Ybl Lajos cs Janáky István tervei alapján készült