Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, &GYE*&W€7EK! 71. évfolyam 243. szám 1981. október 16. péntek Ara: 1,40 forint ártott a Minisztertanács Jobb vállalati terveket — Bővült a tanácsi r tervezés tartalma - Uj bauxitbánya létesül * Befejeződött vb ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén ha­tározatot hozott a vállalati jövedelmsza­bályozás egyes elemeinek módosításáról. A rendelkezéseket október végén a Magyar Közlönyben teszik közzé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének a vállalati közép­távú tervekről adott tájékoztatóját. Meg­állapítottéi, hogy a vállalati tervek összes­ségükben megfelelnek a népgazdasági cé­loknak. Mindemellett a vállalati tervek egy részében nem elég konkrétak és nem elég határozottak a gazdasági munka haté­konyságának növelésére tervezett lépések. Ezért a végrehajtás menetében további intézkedéseket kell tenni a népgazdasági követelmények teljesítésének jobb meg­alapozására, csak úgy, mint a változó fel­tételekhez való alkalmazkodóképesség javí­tására. A Minisztertanács megtárgyalta és tudo­másul vette a tanácsok VI. ötéves gazda­ság- és területfejlesztési terveiről szóló beszámolót. Megállapította, hogy a tanácsi tervek a népgazdaság VI. ötéves tervének társadalompolitikai törekvéseivel össz­hangban, a lakosság életkörülményeinek további javítását szolgálják. A tanácsi ter­vezömunka tartalma bővült, fejlődött a tervezés demokratizmusa, javul a tervek megalapozottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását az alumí­niumipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatairól, amely a bau­xitbányászat. a timföldgyártás, az alumí­niumkohósítás, a félgyártmány- és önt­vény-, valamint a készárutermelés jelen­tős növelését, az alumínium értékesebb ter­mékekké való feldolgozását tűzi célul. A Minisztertanács a központi fejlesztési programmal együtt határozott a fenyőfői bauxitbánya létesítéséről. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság összefoglalóját a szövetkezetek külgazdasági egyensúlyt javitó és az álla­mi nagyipar munkáját hasznosan ki­egészítő tevékenységéről. Megállapította, hogy a szövetkezetek mind eredményeseb­ben töltik be szerepüket. Rugalmas terme­lő- és kereskedelmi tevékenységükkel egy­re fontosabb ténvezői a népgazdasági fel­adatok megoldásának, a termelés, a szol­gáltatás és a lakossági ellátás javításának. (MTI) Csütörtökön Moszkvában véget ért a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 101. ülése. Az ülésen a tagálla­mok állandó képviselői, a miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Az ülés elnöki tisztét hazánk állandó kép­viselője, Marjai József, a j Minisztertanács elnökhelyet­tese töltötte be. A tanácsko­zás munkájában részt vett Jugoszlávia képviselője. Ugyancsak részt vett az ülé­sen Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A KGST vb üléséről köz­leményt adnak ki. * Marjai József miniszter­elnök-helyettes és Ny.V.Ta­lizin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének he­lyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökei Moszkvá­ban, a KGST végrehajtó bi­zottság ülése idején megbe­széléseket folytattak a két­oldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Ennek során az együttműködési bi­zottság felelős munkatársai­nak bevonásával megvizs­gálták a bizottság ez év no­vemberi ülésszakának előké­szítésével összefüggő felada­tokat. valamint a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti érvényes gaz­dasági megállapodások 1981. évi teljesítésének helyzetét. * Marjai József csütörtökön hazaérkezett Moszkvából. Á laoszi külügy­miniszter hazánkban Púja Frigyes külügymi­niszter. meghívására tegnap, csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érke­zett Phoune Sipraseuth, a Laoszi Forradalmi Néppárt PB tagja, a KB titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettese, külügyminiszter. A Magyar—laoszi külügymi­niszteri tárgyalások megkez­dődtek. Mg§ieziitg! a kisteleki napok , Kiállítások, bemutatók Szövetkezetek és nap- j p| ívittiííkoiíése A szövetkezetek és az ál­lami vállalatok kapcsolatai­nak bővítése elősegítette az áJiami - nagyipar gazdaságo­sabb termékszerkezetének kialakítását, az ipari szövet­kezetek műszaki színvona­lának emelését, a termékek minőségének javulását. Az ipari és • aifogyasztási szövet­kezetek/fokozott mértékben járultak hozzá külgazclasúgi egyensúlyunk javításához, exportjuk a jelentős meny­nyiségi növekedés mellett az átlagnál gazdaságosabbnak bizonyult — állapította irteg a Gagdasági Bizottság, és ezt csütörtöki ülésén a Mi­nisztertanács is megerősí­tette. A szövetkezeti ipar nagy­vállalatok számára gyártott termékeinek értéke az el­múlt tervidőszakban 37 szá­zalékkal emelkedett. Ez nagy mértékben köszönhető an­nak.- hogy eredményesen mű­ködő kooperációk alakultak ki például a gépiparban, a vegyi- és müanyagfeldolgozó iparban, valamint a könnyű­iparban. Alkatrészeket, rész­egységeket, különböző be­rendezéseket gyártanak a szövetkezetek egyebek közt az Ikarus, a Mwgyar Hajó­és Darugyár. a Rába. a<*anz­MAVAG. a Csepel Autó­gyár. a Hűtőgépgyár, a Chi­noin, valamint több bútor­ipari vállalat számára. A szövetkezetek egyre nagyobb reszt vállaltak a korábban importált alkatrészek vagy késztermékek hazai előállí­tásából is. 1980-ban a szö­vetkezetek importot helyet­tesítő termelése elérte a 600 millió forintot. Az ipari szövetkezetek a javítás-szolgáltatás egyes te­rületein is törekedtek az ál­lami vállalatokkal a munka­megosztásra Ezek közül az egyik legjelentősebb az OKISZ—AFIT együttműkö­dés, amelynek keretében mintegy 50 szövetkezet vál­lalkozott közösen az AFIT­tal az alkatrészbázis kiala­kítására, a termelés és fej­lesztés koordinálására, vala­mint a szakmai továbbkép­zésre. Asszövetkezetek egész sor termék gyártását átvették a ." nag-yipartól. 2 termékek többségét továbbfejlesztet­ték, bővítve i a keresett fo­gyasztási cikkek és a. hát­% térvpari* termékekV körét. A Gazdasági Bizottság azon­ban megállapította, hogy a létrehozott kooperációk szá­ma és a proíifátadások mér­téke — az.. állami vállalatok széles termékstruktúrájához viszonyítva — elmaradt a lehetségestől és a szükséges­től. Ebben közrejátszott ese­tenként a gazdasági érde­keltség hiánya, valamint az, hogy a vállalatok nem is­merték eléggé, illetve lebe­csülték a szövetkezetek le­hetőségeit. Szerepet játszott az is, hogy műszaki fejlett­ségüket tekintve, az ipari szövetkezetek sem mindig alkalmasak a vállalatok igé­nyeinek megfelelő színvona­lú teljesítésére. A Gazdasági Bizottság és a kormány is szükségesnek tartja, hogy az Ipari Mi­nisztérium és az OKISZ kö­zött szorosabb és tervsze­rűbb együttműködés alakul­jon ki. mindenekelőtt azokat a termékcsoportokat szüksé­ges feltárniuk, amelyeket az ipari szövetkezetek gazdasá­gosabban képesek gyártani. Javítani szükséges az együtt­működést a zökkenőmentes profilátvétel feltételeinek megteremtésében, az állami nagyiparban már megvalósí­tott műszaki fejlesztési ered­mények hasznosításában, s a nemzetközi együttműködési és kooperációs kapcsolatok bővítésében. A szövetkezetek külgazda­sági egyesúlyt javító tevé­kenységét vizsgálva, a Gaz­dasági Bizottság értékelte oz exportban érdekelt 436 ipari és 279 fogyasztási szövetke­zet munkáját. Az előző terv­időszakban a fogyasztási szö­vetkezetek 82,9 milliárd fo­rint. értékű — döntően me­zőgazdasági és élelmiszer­ipar — terméket bocsátottak exportra. Az ipari szövetke­zetek exportjának növeke­dése megközelítette a 42 szá­zalékot. A nem rubelelszá­molású kivitel a termelés növekedési ütemét meghala­dóan, 58 százalékkal emel­kedett, s ezáltal részaránya 1980-ban csaknem 43 száza­lék volt. Jól éltek a szövet­kezetek a nemzetközi mun­kamegosztás exportnövelő lehetőségével. Ma'már mint­egy 120 kooperációs kapcso­latban vesznek részt, 14 országbeli magánvállalatok­kal. A VI. ötéves tervidőszak­ban — erősítette meg a kor­mány a Gazdasági Bizottság Régi telefonok kiállítása a postahivatalban Mennyit haladtunk, hova életünk nélkülözhetetlen jutottunk? mottója a Ez lehetne a kisteleki napok idei rendezvénysorozatának. határozatát — a népgazda- Korábban évenként — maid ság egyensúlyának javítása- kétévenként — mutatta meg hoz a szövetkezeteknek is j magát a nagyközség láto­mindenekelőtt a gazdaságos ' galóinak. Mostanra úgy dön­export-termékszerkezet ki­alakitására kell törekedniük. Arz export növeléséhez min­denképpen szükséges a mi­nőség, s az áruk kikészíté­sének. csomagolásának javí­tása. Jelentős tartalékok rej­lenek az ipari es a fogyasz­tási szövetkezetek termelési együttműködésében A gaz­daságos exportbővítés fel­tételeinek magteremtésében a szövetkezeti áruk export­ját lebonyolító mintegy 25 külkereskedelmi vállalat szá­mára elsődleges feladatként jelölték meg a szövetkezetek exportcélú termelésének ak­tívabb szervezését. töttek a falubeliek, ötéven­ként. is elegendő lesz az ünneplésből. Nem mintha kevesebb lenne a dicseked­nivaló. mint korábban, de a szépből is megárthat a sok elve alapján azt tartották helyesnek, ha egy-egy terv­időszak lezárása után mu­tatják be a fejlődést. A mostani négynapos ese­ménysor egyik színfoltja a kisiparosok kiállítása. A KIOSZ körzeti csoportjának épületében látható a puszta­szeri csipkeverő asszony, az ópusztaszeri kosárfonók. a kisteleki szí.i.iáftók munká­ja. Megtalálhatók a népi Fészektérkép Nagy számú önkéntes köz- li lábánál, a Hór-patak völ­reműködésével mezkezdték gyében és környékén kezd­. ,, , , ,. ték. Feltételezik ugyanis, az ornitologusok es az erde- hQgy ezen a vidéken olyan szek az együttesen több mint ritka és éppen ezért foko­harmincnyolcezer hektár ki- zott védelemre szoruló raga­Bükki Nemzeti dozó madarak tanyáznak, mint a kerecsensólyom és a terjedésű Parkban található madarak parlagi törpesos> továbbá az fészkelöhelyenek feltérképe- egerésző ölyv és a darázs­zését. A munkát a Bükk dé- ölyv. eszközeinek készítői — la­katosok, bognárok, szabók, kalaposok — mestermunkái is. Amint azt Mol?iár Zol­tán, a KIOSZ helyi csoport­jának titkára is elmondotta, céljuk volt, hogy egy tedél alá hozzák a kihalóban levő és a divatos szakmákat, hátha a fiatalok közül ép­pen egy-egy szép holmi lát­tán kapnak kedvet a mes­terség elsajátításához. Tegnap, csütörtökön be­mutatkozott a nagyközség­ben a postamúzeum. Régi levelek, francia és német nyelvű térképek, használati eszközök között megszemlél­heti a látogató a 19. század elejének postamesteri dísz­ruháját. a postakocsik ha­talmas pénzes ládáját. s olyan fényképet a Szegedi Postaigazgatóság régi. épüle­téről. amikor még kicsik voltak a fák. A legtöbb cso­dálója Ferenc József és IV. Károly telefonjának volt. Igaz, csak képen és hü má­solaton lehetett látni, de így is érdekes. (Különben a postatörténet! és bélvegkiál­lítós jövő szombatig tart nyitva a postaforgalmis diá­kok kedvéért.) A látottak alapián — ahogv azt Majo­ros István, a kisteleki pos­tahivatal vezetője említette — egy pillanatra elfeledjük, hogv gvakran foglaltak a telefonok, és elismeréssel nyugtázzuk a változást. Ugyancsak a kisteleki na< pok adta az indítékot pél­dául a kertbarátok körének, hogy a legjava portékákat közszemlére tegyék. A nárt­ház épületében rendezett be­mutatón Völgyesi József, a kertbarát kör elnöke jegyez­te meg: annyi helyre járnak már a kistelekiek, hogy a saiát ünnepükre alig akar­nak odaérni. Az ünnepélyes megnyitón — a Petőfi Sándor Általá­nos Iskolában tartották — a nagyközségi üzemek, szö­vetkezetek eredményeiről készült tablók, profilt be­mutató termékek, segítségé­vel képet kaphattak a láto­gatók a fojvamatos fejlődés­ről. Ott József tanácselnök mondotta is bevezetőiében hogy az összefogás, a köz*­akarat hozta a sikert. A­ünneDi megnyitón részt ve" dr. Somogyi Ferenc, a sze gedi iá'-ási pártbizottság el­ső titkára is. Ma. pénteken folytatódik a rendezvénysorozat. Dél­előtt. a művelődési otthon­ban lottót sorsolnak, délben a nresszóban a ..Ki nve­ma?" zenei vetélkedőn rirnk. ' kolhalnak a kistelekiéi­Délután három órakor kf szorúzvak. a naa-iközsén fök szabadulásának 37 évfor dulóia tiszteletére. Este ha' órakor kezdődik ugvancsak a műve'ődési házban a Fő­városi Kézműipari Vállalat műsoros divatbemutatója fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom