Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, &GYE*&W€7EK! 71. évfolyam 243. szám 1981. október 16. péntek Ara: 1,40 forint ártott a Minisztertanács Jobb vállalati terveket — Bővült a tanácsi r tervezés tartalma - Uj bauxitbánya létesül * Befejeződött vb ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a vállalati jövedelmszabályozás egyes elemeinek módosításáról. A rendelkezéseket október végén a Magyar Közlönyben teszik közzé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének a vállalati középtávú tervekről adott tájékoztatóját. Megállapítottéi, hogy a vállalati tervek összességükben megfelelnek a népgazdasági céloknak. Mindemellett a vállalati tervek egy részében nem elég konkrétak és nem elég határozottak a gazdasági munka hatékonyságának növelésére tervezett lépések. Ezért a végrehajtás menetében további intézkedéseket kell tenni a népgazdasági követelmények teljesítésének jobb megalapozására, csak úgy, mint a változó feltételekhez való alkalmazkodóképesség javítására. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a tanácsok VI. ötéves gazdaság- és területfejlesztési terveiről szóló beszámolót. Megállapította, hogy a tanácsi tervek a népgazdaság VI. ötéves tervének társadalompolitikai törekvéseivel összhangban, a lakosság életkörülményeinek további javítását szolgálják. A tanácsi tervezömunka tartalma bővült, fejlődött a tervezés demokratizmusa, javul a tervek megalapozottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását az alumíniumipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatairól, amely a bauxitbányászat. a timföldgyártás, az alumíniumkohósítás, a félgyártmány- és öntvény-, valamint a készárutermelés jelentős növelését, az alumínium értékesebb termékekké való feldolgozását tűzi célul. A Minisztertanács a központi fejlesztési programmal együtt határozott a fenyőfői bauxitbánya létesítéséről. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság összefoglalóját a szövetkezetek külgazdasági egyensúlyt javitó és az állami nagyipar munkáját hasznosan kiegészítő tevékenységéről. Megállapította, hogy a szövetkezetek mind eredményesebben töltik be szerepüket. Rugalmas termelő- és kereskedelmi tevékenységükkel egyre fontosabb ténvezői a népgazdasági feladatok megoldásának, a termelés, a szolgáltatás és a lakossági ellátás javításának. (MTI) Csütörtökön Moszkvában véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 101. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Az ülés elnöki tisztét hazánk állandó képviselője, Marjai József, a j Minisztertanács elnökhelyettese töltötte be. A tanácskozás munkájában részt vett Jugoszlávia képviselője. Ugyancsak részt vett az ülésen Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A KGST vb üléséről közleményt adnak ki. * Marjai József miniszterelnök-helyettes és Ny.V.Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei Moszkvában, a KGST végrehajtó bizottság ülése idején megbeszéléseket folytattak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Ennek során az együttműködési bizottság felelős munkatársainak bevonásával megvizsgálták a bizottság ez év novemberi ülésszakának előkészítésével összefüggő feladatokat. valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti érvényes gazdasági megállapodások 1981. évi teljesítésének helyzetét. * Marjai József csütörtökön hazaérkezett Moszkvából. Á laoszi külügyminiszter hazánkban Púja Frigyes külügyminiszter. meghívására tegnap, csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Phoune Sipraseuth, a Laoszi Forradalmi Néppárt PB tagja, a KB titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, külügyminiszter. A Magyar—laoszi külügyminiszteri tárgyalások megkezdődtek. Mg§ieziitg! a kisteleki napok , Kiállítások, bemutatók Szövetkezetek és nap- j p| ívittiííkoiíése A szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatainak bővítése elősegítette az áJiami - nagyipar gazdaságosabb termékszerkezetének kialakítását, az ipari szövetkezetek műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének javulását. Az ipari és • aifogyasztási szövetkezetek/fokozott mértékben járultak hozzá külgazclasúgi egyensúlyunk javításához, exportjuk a jelentős menynyiségi növekedés mellett az átlagnál gazdaságosabbnak bizonyult — állapította irteg a Gagdasági Bizottság, és ezt csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megerősítette. A szövetkezeti ipar nagyvállalatok számára gyártott termékeinek értéke az elmúlt tervidőszakban 37 százalékkal emelkedett. Ez nagy mértékben köszönhető annak.- hogy eredményesen működő kooperációk alakultak ki például a gépiparban, a vegyi- és müanyagfeldolgozó iparban, valamint a könnyűiparban. Alkatrészeket, részegységeket, különböző berendezéseket gyártanak a szövetkezetek egyebek közt az Ikarus, a Mwgyar Hajóés Darugyár. a Rába. a<*anzMAVAG. a Csepel Autógyár. a Hűtőgépgyár, a Chinoin, valamint több bútoripari vállalat számára. A szövetkezetek egyre nagyobb reszt vállaltak a korábban importált alkatrészek vagy késztermékek hazai előállításából is. 1980-ban a szövetkezetek importot helyettesítő termelése elérte a 600 millió forintot. Az ipari szövetkezetek a javítás-szolgáltatás egyes területein is törekedtek az állami vállalatokkal a munkamegosztásra Ezek közül az egyik legjelentősebb az OKISZ—AFIT együttműködés, amelynek keretében mintegy 50 szövetkezet vállalkozott közösen az AFITtal az alkatrészbázis kialakítására, a termelés és fejlesztés koordinálására, valamint a szakmai továbbképzésre. Asszövetkezetek egész sor termék gyártását átvették a ." nag-yipartól. 2 termékek többségét továbbfejlesztették, bővítve i a keresett fogyasztási cikkek és a. hát% térvpari* termékekV körét. A Gazdasági Bizottság azonban megállapította, hogy a létrehozott kooperációk száma és a proíifátadások mértéke — az.. állami vállalatok széles termékstruktúrájához viszonyítva — elmaradt a lehetségestől és a szükségestől. Ebben közrejátszott esetenként a gazdasági érdekeltség hiánya, valamint az, hogy a vállalatok nem ismerték eléggé, illetve lebecsülték a szövetkezetek lehetőségeit. Szerepet játszott az is, hogy műszaki fejlettségüket tekintve, az ipari szövetkezetek sem mindig alkalmasak a vállalatok igényeinek megfelelő színvonalú teljesítésére. A Gazdasági Bizottság és a kormány is szükségesnek tartja, hogy az Ipari Minisztérium és az OKISZ között szorosabb és tervszerűbb együttműködés alakuljon ki. mindenekelőtt azokat a termékcsoportokat szükséges feltárniuk, amelyeket az ipari szövetkezetek gazdaságosabban képesek gyártani. Javítani szükséges az együttműködést a zökkenőmentes profilátvétel feltételeinek megteremtésében, az állami nagyiparban már megvalósított műszaki fejlesztési eredmények hasznosításában, s a nemzetközi együttműködési és kooperációs kapcsolatok bővítésében. A szövetkezetek külgazdasági egyesúlyt javító tevékenységét vizsgálva, a Gazdasági Bizottság értékelte oz exportban érdekelt 436 ipari és 279 fogyasztási szövetkezet munkáját. Az előző tervidőszakban a fogyasztási szövetkezetek 82,9 milliárd forint. értékű — döntően mezőgazdasági és élelmiszeripar — terméket bocsátottak exportra. Az ipari szövetkezetek exportjának növekedése megközelítette a 42 százalékot. A nem rubelelszámolású kivitel a termelés növekedési ütemét meghaladóan, 58 százalékkal emelkedett, s ezáltal részaránya 1980-ban csaknem 43 százalék volt. Jól éltek a szövetkezetek a nemzetközi munkamegosztás exportnövelő lehetőségével. Ma'már mintegy 120 kooperációs kapcsolatban vesznek részt, 14 országbeli magánvállalatokkal. A VI. ötéves tervidőszakban — erősítette meg a kormány a Gazdasági Bizottság Régi telefonok kiállítása a postahivatalban Mennyit haladtunk, hova életünk nélkülözhetetlen jutottunk? mottója a Ez lehetne a kisteleki napok idei rendezvénysorozatának. határozatát — a népgazda- Korábban évenként — maid ság egyensúlyának javítása- kétévenként — mutatta meg hoz a szövetkezeteknek is j magát a nagyközség látomindenekelőtt a gazdaságos ' galóinak. Mostanra úgy dönexport-termékszerkezet kialakitására kell törekedniük. Arz export növeléséhez mindenképpen szükséges a minőség, s az áruk kikészítésének. csomagolásának javítása. Jelentős tartalékok rejlenek az ipari es a fogyasztási szövetkezetek termelési együttműködésében A gazdaságos exportbővítés feltételeinek magteremtésében a szövetkezeti áruk exportját lebonyolító mintegy 25 külkereskedelmi vállalat számára elsődleges feladatként jelölték meg a szövetkezetek exportcélú termelésének aktívabb szervezését. töttek a falubeliek, ötévenként. is elegendő lesz az ünneplésből. Nem mintha kevesebb lenne a dicsekednivaló. mint korábban, de a szépből is megárthat a sok elve alapján azt tartották helyesnek, ha egy-egy tervidőszak lezárása után mutatják be a fejlődést. A mostani négynapos eseménysor egyik színfoltja a kisiparosok kiállítása. A KIOSZ körzeti csoportjának épületében látható a pusztaszeri csipkeverő asszony, az ópusztaszeri kosárfonók. a kisteleki szí.i.iáftók munkája. Megtalálhatók a népi Fészektérkép Nagy számú önkéntes köz- li lábánál, a Hór-patak völreműködésével mezkezdték gyében és környékén kezd. ,, , , ,. ték. Feltételezik ugyanis, az ornitologusok es az erde- hQgy ezen a vidéken olyan szek az együttesen több mint ritka és éppen ezért fokoharmincnyolcezer hektár ki- zott védelemre szoruló ragaBükki Nemzeti dozó madarak tanyáznak, mint a kerecsensólyom és a terjedésű Parkban található madarak parlagi törpesos> továbbá az fészkelöhelyenek feltérképe- egerésző ölyv és a darázszését. A munkát a Bükk dé- ölyv. eszközeinek készítői — lakatosok, bognárok, szabók, kalaposok — mestermunkái is. Amint azt Mol?iár Zoltán, a KIOSZ helyi csoportjának titkára is elmondotta, céljuk volt, hogy egy tedél alá hozzák a kihalóban levő és a divatos szakmákat, hátha a fiatalok közül éppen egy-egy szép holmi láttán kapnak kedvet a mesterség elsajátításához. Tegnap, csütörtökön bemutatkozott a nagyközségben a postamúzeum. Régi levelek, francia és német nyelvű térképek, használati eszközök között megszemlélheti a látogató a 19. század elejének postamesteri díszruháját. a postakocsik hatalmas pénzes ládáját. s olyan fényképet a Szegedi Postaigazgatóság régi. épületéről. amikor még kicsik voltak a fák. A legtöbb csodálója Ferenc József és IV. Károly telefonjának volt. Igaz, csak képen és hü másolaton lehetett látni, de így is érdekes. (Különben a postatörténet! és bélvegkiállítós jövő szombatig tart nyitva a postaforgalmis diákok kedvéért.) A látottak alapián — ahogv azt Majoros István, a kisteleki postahivatal vezetője említette — egy pillanatra elfeledjük, hogv gvakran foglaltak a telefonok, és elismeréssel nyugtázzuk a változást. Ugyancsak a kisteleki na< pok adta az indítékot például a kertbarátok körének, hogy a legjava portékákat közszemlére tegyék. A nártház épületében rendezett bemutatón Völgyesi József, a kertbarát kör elnöke jegyezte meg: annyi helyre járnak már a kistelekiek, hogy a saiát ünnepükre alig akarnak odaérni. Az ünnepélyes megnyitón — a Petőfi Sándor Általános Iskolában tartották — a nagyközségi üzemek, szövetkezetek eredményeiről készült tablók, profilt bemutató termékek, segítségével képet kaphattak a látogatók a fojvamatos fejlődésről. Ott József tanácselnök mondotta is bevezetőiében hogy az összefogás, a köz*akarat hozta a sikert. AünneDi megnyitón részt ve" dr. Somogyi Ferenc, a sze gedi iá'-ási pártbizottság első titkára is. Ma. pénteken folytatódik a rendezvénysorozat. Délelőtt. a művelődési otthonban lottót sorsolnak, délben a nresszóban a ..Ki nvema?" zenei vetélkedőn rirnk. ' kolhalnak a kistelekiéiDélután három órakor kf szorúzvak. a naa-iközsén fök szabadulásának 37 évfor dulóia tiszteletére. Este ha' órakor kezdődik ugvancsak a műve'ődési házban a Fővárosi Kézműipari Vállalat műsoros divatbemutatója fe