Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

31 Vasárnap, 1981. szeptember 20. Tisztelgés Bartóknak Zenei, kulturális életünkben 1981 Bartók Béla nevével kapcsolódik össze. A zseniális zeneszerző születésének századik évfordulóját ünnepli a világ. A centenáriumi ünnepségek két időszak köré tömörülnek, tavaszra. amikor Bartók Béla születésének évfordulója volt, és őszre, halálának dátuma köré. Szeptemberben, októberben Jelentős zenei események zajlanak hazánkban és világszerte, amelyen Bartók géniuszának adózunk. Három Bartók művel kezdte évadját a Magyar Állami Operaház társulata az Erkel Színházban. A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin még tavaszszal került színpadra felújításban. A két táncjátékkal szeptember közepén az NSZK-ba utazik a balettkar. A Duisburgban rendezendő magyar napokon, a Düsseldorfi Operában, valamint Mölheimben és Leverkusenben lépnek Xel. Ezután Párizs a táncosok következő fellépési helye. A Chams-Elysées színpadán a táncjátékok mellett A kékszakállú herceg vára ls műsoron szerepel, hét előadásban. Bartók és kortárs zeneszerzők müveire épül az idén a Budapesti Művészeti Hetek műsora is. A nyitó hangversenyen, szeptember 25-én az Erkel Színházban a Táncszvit, a III. zongoraverseny és a zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára hangzik el, a Magyar Állami Hangversenyzekar és Ferencsik János vezényletével, Kocsis Zoltán közreműködésével. A továbbiakban, az október 27-ig tartó zenei heteken csaknem minden jelentősebbb Bartók-mű megszólal. Olyan rangos művészek közreműködésével, mint Hamari Júlia, Franki Péter, Pauk György, Yehudi Menuhln és Jeremy Menuhin, ötvös Gábor, Doráti Antal, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Rohmann Imre, Jandó Jenő, Perényi Miklós. Kovács Béla, a Bartók vonósnégyes, a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Budpesten tartja az idén szeptember végén ülését a CIM — az UNESCO szakosított szervezeteként működő Nemzetközi Zenei Tanácsa. Október 1., amelyet évek óta Zenei Világnapként tartunk számon, az idén a Magyarországi Zenei Világhét megnyitó ünnepe lesz. E napon veszik át az UNESCO—CIM zenei díjakat a nemzetközi zenei élet tekintélyes képviselői. A díj Bartók-plakett, amelyet Borsos Miklós tervezett. A Zenei Világhét megnyitó hangversenyén Lehel György vezetésével a Magyar Rádió ós Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara ad műsort, amelyen egyebek közt Bartók Cantata profana_ja is felhangzik. A Nemzetközi Zenei Tanács zenetudományi kongresszusát október 2. és 5. között rendezik meg ugyancsak Budapesten. A kong. resszus fő témája: A zeneszerző a XX. században — Bartók Béla születésének 100. évfordulóján. A megnyitó alkalmával Űjfalussy József akadémikus, a Zeneművészeti Főiskola rektora Bartók Béláról, Luigi Nono, a világhírű olasz zeneszerző a zeneszerzők mai helyzetéről tart referátumot. Ezt követően hat kerekasztalvitára kerül sor, amelyeken bolgár, indiai, magyar, NSZK-beli, osztrák és az USA-ból érkező muzsikusok, témáik legkiválóbb nemzetközi szakemberei vezetik. E vitákon számos szovjet, nyugati és harmadik-világbeli zenetudós, művész vesz részt. A rendezvény zenei programjának középpontjában Bartók Béla művészete áll, magyar előadóművészek tolmácsolásában. Fellép az Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János vezényletével, a Bartók vonósnégyes, műsoron szerepel az Állami Bábszínház új Bartók műsora. Október 1én. a Zenei Világnap tiszteletére rendezett hangversenyen Szöllösy András III. concertója, Lutoslawskij Gordonkaversenye és Bartók Cantata profana ja hangzik el, Perényi Miklós és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának előadásában. Lehel György vezényletével. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete is ezekben a napokban, szeptember 28—30. között tartja Nemzetközi Bartók szimpóziumát. A Bartók életmüvét zenetudományi módszerekkel feltáró friss szakkutatások hazai és nemzetközi eredményeinek szakmai fórum előtti bemutatásával. Az őszi zenei eseményeknek az egész ország részese lehet, hiszen számos hangversenyt élőben vagy felvételről közvetít a rádió. Szeptember 25-én a Budapesti Zenei Hetek nyitó hangversenyétől szin_ te naponként hangzik fel a rádióban Bartók zenéje, hangversenyközvetítés formájában — az Érkel Színházból, a Zeneakadémiáról, a Pesti Vigadóból. Szeptemaer 26—27—28-án a Nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny döntőiről, és 30-án a győztesek hangversenyéről közvetít hangversenyt a rádió, önálló Bartók-műsorokkal ls Jelentkezik ebben az időszakban a rádió. Bartók összes zongorafelvételeit tíz adásból álló sorozatban sugározzák október 26-tól kezdve minden hétfőn. Ennek az adásnak a ke_ retében néhány újabban napvilágra került és még nem sugárzott felvétel is elhangzik. November 25. és december 30. között hallható majd Szabolcsi Bence hat rádióelőadnsa Bartókról. (Az 1974-ben elhunyt híres Zenetörténész egyike volt azoknak, akik a leghamarabb felismerték Bartók műveinek, tevékenységének korszakos jelentőségét.) Folytatódnak a már korábban elindított sorozatok, mint a Miért szeretem Bartókot?, az Emlékek, nyilatkozatok Bartók Béláról, a Népdalgyüjtő úton Bartók Béla nyomában és a Bartók-művek legszebb hangfelvételeiből című adások. Ismét meghirdette n Magyar Rádió a Pro musica elnevezésű nemzetközi rádióműsor-versenyt, amelyen a korábblakhoz hasonlóan kizárólag külföldi rádiók műsorai vehetnek részt. A verseny témája: Bartók, ahogy mi látjuk. A legjobb nyolc versenyműsor szeptember 16. és 23. között hangzik el. Számos hanglemez, achív kiadvány vagy a népzenetudós Bartók munkásságát reprezentáló lemez kiadvány lát napvilágot szeptemberben, októberben. Nagyszabású Bartók-emlékkiállítást rendeznek a Magyar Nemzeti Galériában az MTA Zenetudományi Intézete Bartók Archívuma és a Galéria rendezésében. A hazai zenei és tudományos események mellett világszerte folynak a Bartók-ünnepségek ezekben a napokban is. Az NSZK-ban a már említett operai balettkar fellépése mellett Rohmann Imre zongoraművész, Lehel György karmester, a Bartók Vonósnégyes, a Győrt Leánykar vendégszerepel. Párizsban az MRT Szimfonikus Zenekara koncertezik. Japánban Ferencsik János karmestert. Kocsis Zoltán és Ránki Dezső zongoraművészt, Kasza Katalin és Melts György operaénekest, a Liszt Ferenc Kamarazenekart és a Bartók Vonósnégyest hívták meg hangversenyturnéra. Ausztriában és Svájcban az MRT Szimfonikus Zenekara ad hangversenyt, Olaszországban Kocsis Zoltán és az Állami Hangversenyzenekar koncertezik — Bartók-művekkel. Jugoszláviában az ÜJ Budapest Vonósnégyes, Csehszlovákiában a Magyar Állami Hangversenyzenekar turnézik. A Szovjetunióban Jandó Jenőt és Ötszáz a Bartók vendégül. Vonósnégyest látják S. E. Űrhajósfilmek rendezője Beszélgetés Glosz Róberttel Glosz Róbert Balázs Béla-díjas filmrendező, a MAFILM Katonai Stúdiójában az egyetlen filmes, aki katona. S Glosz Róbert alezredes az egyetlen a hadseregben, aki filmes is. Ennek megfelelően katonai témájú filmeket rendez. Több évtizedes munkásságát számos elismerés, hazai és külföldi díj övezi. Berlinből. Wroclawból, Párizsból hozott el díjakat, legutóbb az 1979-es Paizs-hadgyakorlatról készített filmjét a tvés filmkritikusok díjazták. 1978ban. amikor Budapesten tartották a baráti hadseregek fesztiválját. a nemzetközi zsűri Glosz Róbertnek ítélte a legjobb rendezés díját. A közelmúltban két, nagy érdeklődésre számot tartó filmet készített. Mindkettő az űrrepülésről szól. — Három évig forgattuk ezeket a filmeket, Simon György operatőrkollégámmal. A két magyar űrhajóst a kiképzés első lépéseitől elkísértük kameránkkal. Az egyik film, amelyet a fellövés napján láthatott a közönség, az Irány a világűr címet viseli, a másiknak, az Űrbarátság címűnek az űrrepülés és a visszatérés. a földi diadalút a témája. — Az űrhajósokat elkísérő delegáció tagjaként eljutottunk Bajkonurba, ott voltunk a kiképzés. a felkészülés napjaiban s ott a fellövéskor és a Földre érkezéskor is. A két film mindössze 42 perces. Pedig mennyj helyszínt, eseményt rögzít — Jártunk az űrhajósok nyomában itthon és Moszkvában, Bajkonurban és újból Magyarországon. a hazai diadalúton. Csináltunk interjút a szülőkkel, az űrhajósok családjával. Idézzük moszkvai kitüntetésüket, bemutatjuk űrhajós barátaikat. — Mi a katonai filmezés specialitása? — A Katonai Filmstúdió profiljának megfelelően honvédelmi propagandát szolgáló filmeket készítünk. — Legközelebbi munkája? — Augusztusban hat vidéki városban rendezték meg a baráti hadseregek spartakiádját Erről az eseményről csináltam színes dokumentumfilmet. KÁDÁR MÁRTA A gondozónő kilépett a váróterembe. — A következő anyuka mehet! Egy barna asszonyka idegesen felkapta a táskáját, és szólongatni kezdte a sarokban Játszó gyermekét. A bejárati ajtó közelében ott állt az asszony, karján a kicsi, a kezét meg egy hároméves fiúcska fogta. ..Szlávlkné vagy hogy hívják? Hiszen már vagy fél órája kijött." A gondozónő feléje fordult: — Szlávlkné? Csak nincs valami probléma? — Nincs csak... — idegesen a nagyobb gyerek ruháját kezdte gombolgatnl. Berakást már kl tudja mióta nem látott, haja előrehullt, kopott, a sok mosástól fehéren virító farmernadrágja megfeszült. „Ha egy kicsit adna magára, a három gyerek ellenére egészen csinos asszony lehetne. A férjét sose látni... A gyerekek nem ís nagyon hasonlítanak egymásra ..." A gondozónő közelebb ment. — Tudja, most kellene befizetni a gyerekeknek az ebédet. Jancsikának az iskolában, ennek meg — Szlávikné a fiúcskára bökött — az óvodában. — És? — Hó vége van, nekem nincs pénzem — De mit tudok én segíteni ezen? — Ha kölcsönbe... A férjem holnapután kap pénzt... — Hogy képzeli... Ez nem segélyhely — aztán gyorsan levette a hangot, mert többen figyelték őket. — Menjünk csak! Kint az utcán megkérdezte: — Mennyiről lenne szó? — Ezer. — Hát az nem fog menni. Nézze, egy ötszázas van nálam, három napra. — Nagyon rendes magától — mondta a fiatalasszony, és gyorsan zsebregyúrte a pénzt. — Nagyon rendes magától. Holnapután behozom A gondozónő arra gondolt, legfeljebb három nappal később veszi meg a lányának, Piroskának azt a nadrágot, amit már hetek óta kér. Piroska már biztosan otthon van az iskolából. Az albérleti szobájukba a nagyszobán keresztül lehet bejutni, ahol a kopott, virágmintás huzatú kanapén egész nap fekszik a beteg főbérlő, Lla néni. Este érzik igazán, hogy az egész nap nem szellőztetett helyiség megtelt a beteg test kibárolgásaival. Bár Pirikét sem akarják túl sokat magára hagyni az öregasszonnyal, alig leplezik, hogy viszolyogva járnak haza, húzzák-halasztják a hazamenetelt. Néhány hónapja, vacsora után a gondozónő szinte mellékesen megkérdezte: — Nemsokára harminc leszek. Nem kellene megpróbálnunk egy másodikat... Férje letette a sörösüveget: — Volna szíved ide?! A kölcsön lejártának napján, a rendelési idő vége felé a gondozónő már tudta, hogy az asszony nem fog eljönni. A lányának telt ígéret miatt elhatározta, hogy felmegy Szlávikékhoz. Emlékezett a négyemeletes házra nz új lakótelepen, ahol az első látogatáskor is feltűnt: a frissen festett lépcsőházban trágár rajzok és feliratok virítottak a falakon A tágas térségeken gyerekek Pardi Anna ^sönd napi haldoklások közt egyetemes törmelékben építgetem mostoha gépiességből csöndjeimet anti-világban anti-óraszerkezet forgatja a benső Időt a másnap nem éri meg az első és a harmadik napot s nem igazolnak az igazságaim csak a felszínen csak egy töredék halállal a fokról-fokra fojtottabb baleset előtt áthidal a néma ég valami olyan közegben járok mint a vágóhidak naponta lemosott vére mindig a gyenge pontokra ráomolva emiékezem az életemre mászkáltak a törött paneleken, betongyűrűkön. Csengetett, várt. A harmadik berregés után lassú csoszogás hallatszott, s a gondozónő érezte, a kukucskáló parányi nyílásán szemrevételezik. Megfordult a kulcs a zárban, s a résben feltűnt Szlávlkné vörös arca. — Maga az?-— egy pongyolát fogott össze a mellén. — Remélem, tudja, miért Jöttem. — Pedig nincs pénzem — mondta Szlávikné. — A férjem nem adott. — Nekem pedig szükségem van a pénzre —. s a gondozónő alig tudta leplezni, ánennyire feszíti az indulat. — Tudja, mennyibe Jön nekünk ez az űj lakás? — csattant fel Szlávikné. és a gondozónőt megcsapta az alkoholszag. — Más örülne, ha kapna — vágott vissza, és fojtogatta a düh. Szlávikné mögött megnyílt az ajtó, egy borzas hajú. bajuszos férfi tünt fel. A gondozónő sosem látta Szlávlkot. de ez a férfi túlságosan idősnek tűnt Szlávikhoz képest. — Nincs pénzem, és csináljon, amit akar — azzal bevágta az ajtót. A gondozónő este azt mondta Piroskának, várjanak még egy kicsit, hátha találnak olyan színű nadrágot, amilyent először kért. Férjének említeni sem merte az ötszázast, csak felfortyanna: megérdemli az, aki Ilyen mamlasz. A gondozónő azzal nyugtatta magát: Szláviknénak úgyis viszsza kell jönnie a középső gyermekével, s akkor majd kész helyzet elé állítja. Hetek teltek el. de Szlávikné nem jött. Végül a főorvos a kisgyerek miatt megelégelte a dolgot, s utasította a gondozónőt, menjen el hozzájuk. Szorongva vágott neki a lakótelepnek. Szlávikné biztosan a szemére hányja: a főorvosi utasítás csak ürügy, hogy a pénzt bevasalja. Legszívesebben már lemondott volna az ötszázasról. Csengetett. Kinyílt az ajtó. s a gondozónő felismerte a . múltkori bajuszost. — Szlávik apuka? — Még csak az kéne! — Szláviknét keresem. — Szláviknét? Hát itt már hiába. — Hogyan? — Ügy, hogy elköltöztek. — És maga? Rokon? — Rokon? — a férfi elvigyorodott. — Cseretárs. ez a pontos kifejezés. De miért érdekli? — Szlávikné tartozik nekem —•• mondta remegő hangon, s maga sem értette, miért nem a főorvosi utasításra hivatkozik. — Tartozik? Mennyivel? — ötszázzal... — ötszázzal? — a férfi gúnyosan elmosolyodott. — Akkor csak keresse meg, mert szép összeget kapott tőlem. Ugyanis az enyém csak egyszobás volt. Mondjam a címét? De az asszony már megfordult, mielőtt az idegen meglátná, hogy elfutja a szemét a könny. ,.A bestia. A bestia." Futott lefelé a lépcsőn. A lépcsőházukat a háború óta nem tatarozták, koszlott falak közt mennek fel naponta. Piroska már otthon lehet. Az öregasszony éjszaka horkolt, aztán sírósan kiabált, fájdalmai voltak. Piroska felriadt: „Anyu, félek. Lia néni meghal. Ugye, nem hal meg?" A sóderhalom tetején gyerekek teli marokkal szórták egymást kaviccsal. Az asszony megtörölte a szemét, és indult a buszmegálló felé. MARAFKÖ LÁSZLÓ