Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

Vasárnap, 1981. szeptember 13. 3 Csongrád—Szentes: ílj híd a Tiszán Üj híd íveli át a Tiszát Csongrád és Szentes között. A Hídépítő Vállalat komlói üzemének dolgozói befejez­ték az országrészeket össze­kötő híd pályájának betono­zását és feszítését, s a jeles eseményt hagyományosan ünnepelték meg: az új híd­pályán egy százliteres sörös­hordót gurítottak át. Legújabb Tisza-hidunkat — mint korábban a győri MosonUDuna-hidat is — a világon az egyik legkorsze­rűbbnek tartott módszerrel építették. Az úgynevezett szabadon betonozott és utó­feszített hídfelszerkezetet a pillérektől a folyó fölött ha­ladó zsaluszerkezettel, beto­nozták, az elkészült eleme­ket a bennük húzódó acél­kötelekkel feszítették egy­máshoz. Magyar—román közlekedési tárgyalások Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter szep­tember 9—11. között háromnapos, hivatalos látogatáson Ro­máni~ban tartózkodott. Meghívójával. Vasile Bnlucea köz­lekedési és hírközlési miniszterrel kölcsönösen tájékoztat­ták eevmást országuk közlekedési feladatairól és távolabbi célkitűzéseikről, maid eszmecserét folytattak a két. ország közlekedési és hírközlési szervei közötti együttműködés ki­szélesítéséről. Megtárgyalták a két ország közötti vasúti köz­lekedés időszerű kérdéseit, a vízi szállítások fejlesztésének lehetőségeit valamint a oostaforgalommal kapcsolatos együttműködés kérdéseit. A Pullai Árpád vezette magvar küldöttség szombaton visszaérkezett- Budapestre. (MTI) A következő fél évtized­ben harmincmillió forintot fordítanak a szarvasmarha­tenyésztés gépesítésének fejlesztésére a Mezőgép nyíregyházi vállalatánál. A cég három esztendeje ka­pott megbízást szarvasmar­hatartás gépeinek gyártásá­ra. a szakosodásra. Az eltelt időszakban a nyíregyháziak megteremtették takarmány­előkészítésben, takarmányo­zásban használatos gépek parkját, megoldották a trá­gyakezelés gépesítését, ki­dolgozták a borjútartás mű­szaki technológiáját. Gyárt­mányaikkal a teljes hazai piacot elláthatják — gépim­portot téve szükségtelenné —. sőt az idén már külor­szági piacokra is kiléphet­tek. Megkezdődött a fűszerpaprika őrlése Közepes a termés, de kiváló a minősége Élesedik a piaci verseny — Ujabb gépek A szegedi táj nemes fű­szerpaprikaja méltán lett világhírű, s szerzett elisme­rést az itteni termelőknek, paprikamolnuroknak. Bár azzal is tisztában van min­denki, hogy a nehezen meg­szerzett rangot igen köny­nyen el lehet veszíteni. Ilyen veszély persze nem fenye­geti nia még a szegedi fű­szerpaprikát. A Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vallalat ve­zetői úgy vélik, hogy az erő­södő piaci versenyben is tal­pon maradnak. A paprika­szezon most kezdődik: a ter­melók elkezdték az érett, pi­ros színű fűszernövény sze­dését, a feldolgozó üzemben pedig beindult az igazi sze­zon, A vállalat főmérnöke el­mondta, hogy a vidéken 5200 hektáron termelnek fűszer­paprikát, tehát a nyersanyag számukra elegendő. Csak jó közepes hozamra számítanak, viszont örömmel tapasztal­ják, hogy az idei fűszerpap­rika minősége még a tava­lyinál is jobbnak ígérkezik. Ez viszont sokkal fontosabb még a mennyiségnél is. Lé­nyegesnek tartják még a gyors begyűjtést, mert mi­nél korábban leszedik a tö­vön már szépen megpiroso­dott, megérett paprikát, an­nál hamarabb jelenhetnek meg a külpiacokon friss ter­mékeikkel. őrleményeikkel, az új zamattal. Hangsúlyozták a földogozó vállalat szakemberei, hogv «. termelőnek is megéri a szelektálás, a többszöri sze­dés. hiszen a szeptember 10­ig leadott paprikáért kilo­grammonként 60 fillér fel­' árat fizettek. Az is igaz, hogy a paprika termelésébe beleszól az időjárás, de sok­kal nagyobb szerepe van a gondos müvelesnek. A mi­nőség nem gyöngülhet, ha romlana a fűszerpaprika, an­nak a piaci kondíció látná kárát. S ha a szegedi pap­rika visszaszorulna a külpia­cokon, annak a termelőkre is.hatasa volna, hiszen keve­sebbet kérne az ipar tőlük. Már pedig a paprika ter­melése kifizetődő és bizton­ságos a mezőgazdasági üze­meknek. Ennél jobb expor­tunk aligha akad, hiszen minden hazai eredetű benne. A feldolgozok azt mond­ják, hogy nincs pardon a minőségben, megkövetelik a szerződésben rögzített szab­ványokat . Volt esztendő, amikor olyan bő termést szü­reteltek, hogy a mennyiség jóval meghaladfa a feldolgo­zás kapacitását, s olykor a nagy mennyiségben a mi­nőség is elveszett. De alap­elvként fogadták el. hogy minden megtermett értéket vegyenek át a termelőtől, nehogy visszaessék a terme­lői kedv. érdekeltség. Vi­szont a gyönge termés őr­leményét vétek lett volna külpiacra adni. mivel avval rontottak volna stabilitásu­kon. Az ipar átveszi a ter­mést. de föltétele, hogy jót termeijenek a földeken. Semmit sem szabad kockáz­tatni, hiszen a szegedi pap­rikafeldolgozó termelésének 60—70 százalékát külorszá­gokban értékesíti. Milyen a jelenlegi export kondíciónk? A vállalat ve­zetői reálisan értékelnek. Az NSZK-ban, Ausztriában ked­velik, szeretik a szegedi pap­rikát zamata, „fűszerező ké­pessége" miatt, s megszok­ták. Jó vevőnek számítanak a szovjet, a csehszlovák és a lengyel kereskedők is. de újabban az USA is vevőnek jelentkezett, bár a kaliforni­ai éghajlat kedvező a fűszer­paprika termesztésére. S úgy Európában, mint a világ más tájain fölerősödött a konkur­rencia. A spanyolok a leg­erősebb versenytársak. Pap­rikaörleményük színe igen kedvező, de a magyaroké még állja a versenyt, külö­nösen az aromája dicséri a szegedi paprikát, amelyet nem lehet utánozni. Termé­szetesen a hazai piac scm mostoha. Sőt, végül is mi vagyunk a legnagyobb piac, mivel az egy főre jutó pap­rika fogyasztásunk évente 60 dekagramm. S egyre inkább ..szépül" is a hazai őrlemeny, mert a nemesílők olyan faj­tákat adtak a termelőknek, amelyeknek a színe élén­kebb, kifogástalan. Milyen paprikát kérnek a külföldiek? Országa válogat­ja — mondják a szakembe­rek. Vannak vásárlók, kiket nem érdekel a szín, annál inkább a csípősség, mások csak a színezésre érzékenyek. Az árakkal is elégedettek le­hetünk, ma még megfizetik a magyar paprikát, sőt az sem ritka, hogy már orszá­gok termelői és kereskedői magyarosnak mondják őrle­ményeiket, — mert ettől re­mélik paprikájuk kelendősé­gét. A Szegedi Paprikafeldolgo­zó Vállalatnál már megkez­dődött a főszezon. Az ügye­sebb termelök szállítmányait „csipedik" a szárítók szom­szédságában. Jelenleg nagy segítséget adnak a szegedi középiskolák diákjai. Bár azt is elmondták a vallalat ve­zetői. hogy hamarosan két új csipedö (a paprika csu­máját leszedő) gépet állíta­nak munkába. Egyiket a Pusztaszeri Hét Vezér Tsz­ben, a másikat vállalatuk mórahaimi telepén. Azon is gondolkodnak, hogy megvá­sároljanak egy osztrák gyárt­mányú csipedőgépet. amely a nyers paprika csumáját távolítja el. Ezzel energiát is megtakaríthatnának, hi­szen a paprikacsumát már nem kellene szárítani. Bír­ják-e erővel a vállalat dol­gozói, berendezései? Bírják, bár ehhez szükség van a tervszerűségre, a termelők­nek is igazodniuk kell a szállítási határidőkhöz, ak­kor nem lesz várakozás, hosszas sorbanállás. A paprikafeldolgozóban minden a helyén, készen áll, a szárítóberendezéseket idő­ben kijavították. Most kez­dődik a „nyomás", — mond­ják, mert ahogyan közeleg Szent Mihály-napja úgv fo­kozódik a paprikaszüret. A vállalat hengermalmai már az új termést őrlik, itt az új, a friss aromájú paprika. Ar­ról is beszámoltak a veze­tők, hogy hagyontányos és ismert termékeiket is teljes kapacitással gyártjak: újból készül a híres halászlé-koc­ka. bőven van Delikát—8 és 10-es jelű ételízesítő. Hús­konzervek közül említést ér­demel az NSZK-nak gyártott marhahús-rolád, s a Szov­ieunióban kedvelt szegedi tyúkpörkölt. Szeretnék a ha­zai üzletek választékát is bő­víteni a kétféle ízesítéssel készített úi marhahúspásté­tommal. G. I. A TOT irányelvei énvek, viták Számvetésre készül a ter­melőszövetkezeti mozgalom. A TOT IV. kojigresszusa előtt közzétették,s országos vitára bocsátották az eddigi eredményeket, és a további feladatokat összegző irány­elveket. Termelőszövetkezeti küldöttgyűléseken, munka­helyi közösségek értekezle­tein szóltak hozzá téeszta­gok, nyugdíjasok, vezetők, s tettek javaslatokat a munka könnyítésére, javítására. Eredményes esztendők tel­tek el a- TOT előző kong­resszusa óta. Kevesebb munkaerővel . mintegy 35 százalékkal nagyobb értéket állítottak elő tavaly a Csongrád megyei téeszek, mint 1976-ban. Az eredmény értékét növeli, hogy lénye­gesen nehezebb gazdasági feltételek közt kellett dol­gozniuk a mezőgazdasági nagyüzemeknek is. A két fő ágazat közül az állattenyésztés árbevétele nőtt valamivel gyorsabban. Különbségek — néha indo­kolatlan eltérések — van­nak egyes állatfajták, illet­ve növénytermesztési ágaza­tok jövedelmezősége között. Ez különösen az állatte­nyésztésnél okoz gondot, ahol nem lehet egyik évről a másikra váltogatni, mivel foglalkozzék egy-egy téesz. Igen jelentős eredménye az elmúlt öt esztendőnek, hogy véglegesen polgárjogot nyert a sok kézi munkára, ihtenzív kultúrákra szako­sodott háztáji. A politikai szemlélet változása után — ha lassan, különböző ágaza­tokban ejtérő mértékben is — nem vetélytársat, hanem partnert, ösztönző munka­szervezési formát látnak ma a legtöbb helyen a kis­gazdaságokban. Kialakultak a nagyüzem és a háztáji kö­zötti gyümölcsöző kapcsola­tok. sikerült megtalálni a kölcsönös érdekek alapján azokat a szervezeti formá­kat. melyekből végső soron a népgazdaságnak is tekinté­lyes haszna származik Növekedett, a téesztagok jövedelme, javultak mun­kakörülményeik. Egyre több fiatal találja meg számítását a mezőgazdaságban. Sok if­jú agrárszakembert foglal­koztatnak a termelőszövet­kezetek, s növekszik a ta­gok szakképzettsége. Az el­múlt években a társadalom­biztosítás vívmányait kiter­jesztették a termelőszövet­kezeti tagokra is, kevés ki­vétellel hasonló jogok ille­tik meg őket, mint az ipari munkásokat. A mezőgazdasági kollektí­vák vitáiban azonbart nem­csak az eredményekről esett szó. Több helyen kifogásol­ták a jelenlegi gazdálkodá­si rendszer a gazdasági, jo­gi szabályozás egyes eleme­it. Szót emeltek például az egyes termelőszövetkezetek nagyobb önállósága mellett. Jelenleg ugyanis apróléko­san, részletekbe menően szabályoznak olyan kérdé­seket is. amelyekben több haszna lehetne a rugalmas helyi döntéseknek. Eltérő vélemények hangzottak el arról, növeljék-e a küldött­gyűlések szerepét a konkrét döntéshozatalban: mit érde­mes meghagyni a közgyűlés hatáskörében, miről dönthet a küldöttgyűlés. Mások vi­szont a közgyűlés szerepé­nek csökkenésétől, s ezzel a szövetkezeti demokratizmus csorbulásától tartottak. Több tanácskozáson is föl­merült, a küldötteket ne két évre. hanem a különböző szövetkezeti bizottságokkal együtt öt esztendőre válasz, szák. E bizottságok számát akár csökkenteni is lehetne: feladataikat kevesebb testü­let tartalmasabb munkával, jobban elláthatná. A szövet­kezeti tagsági viszony meg­szüntetésére a jelenleginél egyszerűbb jogi megoldást lehetne találni. A háztáji és a közös tevékenység munka­jogi elbírálása során is na­gyobb önállóságot szeretné­nek a termelőszövetkezetek. Sokan bírálták a gazdasá­gi szabályozó' rendszer gya­kori változtatását. Azt sze­retnék. ha ezek a középtá­vú tervek készítésekor már ismertek lennének, és terv­időszak közben állandóak maradnának. Kifogásolták a bérgazdálkodás jelenlegi rendszerét. Szóvá tették, hogy az iparban vállalhat valaki másodállást a sajái főállású munkahelyén is — a mezőgazdaságban nincs erre lehetőség. Kérték, hogy ahol nagyon alacsony az átlagbér-színvo­nal. nyújtsanak lehetőséget egyszeri nagyobb adómentes emelésre. A jelenlegi szabá­lyozás szerint ugyanis az ilyen gazdaságok reményte­len helyzetbe kerülnek, ha meg akarják tartani dolgo­zóikat. A termelőszövetkeze­tekben továbbra is sok a panasz a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlóira: bár az utóbbi években növekedtek a több csatornás értékesítés lehetőségei. Sok az ellenőrzés a gazda­ságokban: a különböző fő­hatóságok revizorai gyakran egymásnak adják a kilin­cset. Jobban össze lehetne hangolni ezeket a vizsgála­tokat — ha már a külön­böző szervek nem bíznak meg egymás vizsgálati ered­ményeiben. A megyében sok gondot okoznak a melléküzemágak Korábban szemléleti okok­ból maradtak el a fejlődés­ben: mostanában viszon* pénz nincs a fejlesztésre illetve nem lehet a töhu éves lemaradást egyik évre' a másikra behozni. Néhány szociális kérdés­ben is véleményt mondtál' a téesztagok. Igen kevés legidősebbek, az alapító tt gok nyugdíja. A szakszóvá kezeti tagok is olyan ki­bán — a nők 65. a férf; 70 évesen — kapnak cs kélyke járulékot, hogy részük meg sem éri ezt időt. A fiatalok kevesebb t» mogatást kapnak a lakásé'­tésben. mint városban', er is sokan sérelmezték. Az elhangzott. vélemé­nyek. javaslatok közt ter­mészetesen ' volt olyan amelynek a megvalósítási hoz hiányoznak a feltételek Ám az elmondottak minden­képpen hűen tükrözik a ter­melőszövetkezeti mozgalom mai helyzetét, s a kimagasló eredmények elismerése mel­lett utat mutathatnak a to­vábblépésre is. Tanács István Forgalomszervezéssel a biztonságos közlekedésért Ma mar közel 43 ezer sze­mélygépkocsi közlekedik Csongrád megyében. Teher­szállító járművek, autóbu­szok. motorkerékpárok ez­rei futnak az utakon. A gyors ütemben bővülő forga­lom egyre nagyobb felada­tokat. ró a közutak építőire, a közlekedés szervezőire. Kü­lönösen Szegeden, aho] a je­lentős hazai és nemzetközi átmenóforgalom is nehezí­ti a helyzetet. A baleseti statisztika tanúsága szerint a legveszélyesebb útszaka­szok egyike itt a 47-es főút városi átszelő szakasza, a József Attila sugárul. Annak is egy faramuci, szokatlanul komplikált kereszteződése, a sugárút és a Rózsa, illet­ve a Retek utca találkozá­sánál. Olvasóink közül számosan ragadtak már tollat az it­teni baleséti források leírá­sára. Legutóbb Postaláda ro­vatunkban került szóba a veszélyes kereszteződés. Le­vélírónk egy nemrég tör­tént halálos baleset kapcsán tett javaslatot a kritikus helyzet megszüntetésére. Megjegyezrte ugyanakkor, hogy tapasztalatai szerint az illetékesek nem veszik kel­lőképpen figyelembe a la­kosság segítőszándékú ész­revételeit. Mi akkor türel­met kértünk olvasónktól. Most pedig már a fejle­ményekről is beszámolha­tunk. Az autóval közlekedő sze­gediek néhány napja fi­gyelhettek fel a lenyeges változásra: a József Attila sugárút — Rozsa — és Re­tek utcai kereszteződésében megszűnt három kanyarodá­si lehetőség. Az ügyben ér­dekelt szakhatóságok a köz­lekedési vállalatokkal egyet­értésben döntöttek a tilalmi táblák kihelyezéséről. A meg­szokottól eltérően tehát nem lehet: a belvárosból jövet, a sugárútról balra. a Rózsa utcába; a Budapesti körút felől érkezve a Retek utcá­ba; illetve a Rózsa utcából jobbra, a sugárúttá kanya­rodni. Az intézkedés haszna nyilvánvaló, hisz a tilalmak­nak köszönhetően áttekinthe­tőbbé. kevésbé veszélyessé vált a kereszteződés. A for­galomszervezök mostani dön­tése azonban csak bevezető­je egy lényegesebb, végleges megoldást eredményező vál­tozásnak. Mert aligha vitat­ható: megnyugtatóan rendez­ni a közérdeklődésre szá­mottartó ügyet csak a Rózsa és a Retek utca tengelyének szintbe hozásával, azaz egy épület szanálásával lehet. Erre viszont jelenleg — te­kintettel a város anyagi le­hetőségeire — még nincs mód. Mit lehet hat megás tenni? Választ a városi tanács vb építési és közlekedési osz­tályától és a KPM helyi il­letekeseitol kaptunk. Meg­tudtuk, hogy a tilalmak ei­rendelesét követő lépes a sugarat e szakaszanak ket­tőről négy forgalmi savra szelesitesc. (Az útépítés. a sugáruttól jobbra, a Retek utcara való kanyarodás biz­tosítása miatt néhanv fa kivágásra ítéltetik.) Az au­tósok bizonyára örömmel fo­gadják az építés hirét. De a változások nemcsak nekik, hanem a gyalogosoknak, az autóbuszok és a villamos utazóközönségének is ked­veznek. A kiszélesített su­gárút Rózsa és Retek utcai kereszteződésében jelző­lámpák irányítják majd a forgalmat. Üj helyre kerü' nek a busz- és a villámra megállók. A jelenlegi áll póttal ellentétben elkülöi tik a két tömegköziekedé jármű megállóhelyeit. Egy ben arra is figyelmet szen telnek, hogy a megállóhelye ket biztonságosán, lámpa vé­delmében, a lehető legrövi­debb úton felfestett zebrán közelíthessék meg az utazói; A mostani egyetlennel szem ben több kijelölt gyalogátke­lőhelyet létesítenek. Az útépítés végeztével életbe ltpö forgalmi rend­ről ideiében tájékoztatjuk ol­vasóinkat L. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom