Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-08 / 210. szám

4 48 Kedd, 1981. szeptember 8. Hallás­vizsgáló műszer Üj taggal gyarapodik a Medicor Művek által készí­tett hallásvizsgáló műszerek családja. A vállalat miskolci gyárában megkezdték az ASP—2 beszéd-audiométer nullszériájának gyártását. Az új készülékkel a sza­vak értelmének, kiejtésének felismerési képességét vizs­gálhatják a szűrőállomáso­kon. klinikákon és kórházak­ban. A beszéd-audiométerból a nullszéri agy ár tás kereté­ben szeptember folyamán tíz darabot készítenek és a megrendelések alapján rész­ben a hazai egészségügyi in­tézményekbe, részben pedig exportra szállítják. Uj bükkösök Mintegy százhektárnyí te­rületet készít elő őszi erdő­sítésre a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Üj bükkösöket telepítenek töb­bek között Jávorkút környé­kén és a Magasvölgyben. Tállya környékén fenyőerdőt ültetnek. Egyre nagyobb be­csülete van a nyárnak, amit többek között papírfaként értékesítenek. Ezt a gyorsan növő faféleséget a Tisza és a Bodrog árterein telepítik. Hiről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A SZOVJETUNIÓ szep­temberi száma három nagy riportban is érdekes témá­val foglalkozik: hogyan te­remtették meg Jerevánban a korábban egyénileg dolgo­zó legjobb^ cipészek bevoná­sával az 'egyik legeredmé­nyesebb cipőgyárat; a föld­rengések veszélye miatt mi­lyen sajátos nehézségekkel kell megbirkózniuk a türk­mén főváros építészeinek; milyen munkát végez az üz­begisztáni Pápi Agráripari Egyesülés az örök hó hatá­rán. Egy cikk a leszakadt ujjak és kézfejek visszavar­rása kapcsán számol be szov­jet mikrosebészek legújabb eredményeiről. Mihail Bot­vinnikot mutatja be írásóban Vaszilij Szmiszlov, a sakko­zás volt világbajnoka. A kul­turális mellékletben a szov­jet irodalom magyarországi megismertetésében kiemel­kedő szerepet játszó Karig Sára munkásságáról is ol­vashatunk. . A LÁNYOK. ASSZONYOK új számában szovjet orvosok nyilatkoznak azokról a tra­gikus következményekről, amelyekhez a nukleáris há­ború vezetne. A mai csalá­dok aktuális problémáival foglalkozik Sz. Libihel, a pszichológiai tudományok doktora. Ilja Nyikolajevics Uljanov az oroszországi köz­oktatás haladó művelője, Le­nin édesapja 150 évvel ez­előtt született Gyermekei írását közli a lap. Testvér­megyék: Baranya és Lvov címmel tudósít a lap a két megye együttműködéséről. Folytatódik A földön és vi­lágűrben című gyermekrajz­pályázat díjnyertes alkotá­sainak bemutatása, melyek között látható a 12 éves ma­gyar Kovács Ilona műve is. A divatrovatban a leningrá­di Divatház őszi modelljei láthatók. A FÁKLYA szeptember 6­án megjelent száma címlap­ján köszönti az új iskolaév kezdetét. Belü] vezető helyet foglal el az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet ki­állításáról szóló tudósítás. Színes riport vezet el az azerbajdzsán Szumgaitba, a vegyészek, kohászok és épí­tők városába. A belorusz szőnyegek minta- és színgaz­dagsága ismerhető meg egy másik riportból. Tomszk vá­rosát fotóriport és írás mu­tatja be. Folytatódik az Er­mitázst bemutató sorozat. Anatolij Karpov versenystí­lusáról, egyéniségéről alapos írás tudósít a sakkrovatban. Olvashatunk a szovjet go­kart versenyzőkről is. A SZOVJET IRODALOM legújabb száma közli Jurij Nagibin Repülő csészealjak cimű művét, az író Ameri­kában tett látogatása alap­ján írt útirajzait. Megismer­kedhetünk egy egyetemi ta­nár tipikusnak is mondható családi életével. Nagibin hoz­záértéssel elemzi az amerikai irodalmi életet, írókról, mű­RAZASBAO Ágoston Endre és Kovács 18v»» Megy Zoltán és Szűcs Piroska, Párt esi Imire és Busa Mária Ju­lianna. Bencsdik Tibor Sándor és Gyurika Anna,. Ambrus Gá­bor Róbert és Mohay Judit Ág­nes, Bubori Antal Tibor és Kispál Eszter, Knelp Láazló és Lengyel Katalin Mária. Széles Géza és stammer Zsuzsanna, Horváth Ferenc és Sebük Ág­nes. Kocsis Zoltán és Bálint Ilona Mária. Faragó László és Szekeres Mária Eva, Szálú­ért István és Szabó Magdolna Margit, Túri János és Kovács Mária, Molnár Róbert és Var­ga Judit. Káity Ferenc és Blacs Piroska. Valter Zoltán és Zom­bori Erzsébet Piroska. Kurunczl Béla és Gutl Ágnes. Vtda-Szűcs Sándor és Halász. Andrea Ág­nes, Petrity László Árpád és Császár Andrea. Molnár Mátyás és Becker Ildikó Ágnes, Csányl Sándor Béla és Jancsiik Márta, Kószó Imre és Dobó Máirla, Horváth Zoltán és Sziverl Éva, Kolompár Szvetozár és Mészá­ros Erzsébet. Szabó József és Gyuris Mária Anna, Jankovics Gyórgy és Kállai Ilona. Bán Sándor Rudolf és Bánfi Erika, Varga Albert és Gazsó Erika, Kaloper Ljubomtr és Börcsöjt Piroska. Hasza Bnrafi és Szász­Inó Rozália Valéria, Márton Sán­dor és Gál Anna, Juhai István és Pál 11 Ilona Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dékány Istvánnak és Nagy Annának István, Fekete Tibor­nak és Juhász Ilonának Sza­bolcs. Fülöp Ferencnek és Nagy Erzsébetnek Fanni. Pásztor Fe­rencnek és Puskás Irén Klárá­nak Ferenc, Kurucz Mihálynak és Sült Máriának Anita. Módra Ferencnek és Tóth Rozáliának Hajnalka. Ivicz Mihálynak és Szkulteoka Elzbieta Barbarának Tímea Ivett, Szanl Andrásnak és Lócskat Piroskának András Zsolt. Nagy.mlhály Józsefnek és Farkas Mária Ilonának Anita, Bámfl Ferencnek és Panp Anna Ilonának Szilvia, Kancsi,r LSsz- | lónak és Veres Erika Zsófiá­inak Gábor. Kovács Jóiwefnei: és Gold Angelikának Katalin Szappanos Lászlónak és Galál | Máriának Mária, Szappanos Lászlónak és dalát Máriának Magdolna. dr. Sugataghy Fe­rencnek és dr. Mátrai Erzsébet Juliannának Donát Ferenc. Né­meth Andrásnak és Klspíl Sa­roltának Mihály József. Csukás Istvánnak és Vrábcly Katalin Gizellának Anett. Boldis Gábor Tamásnak és Banka Ildikónak Dávid. Czutor Bélának és Brüm­meir Ursul árnak Béla Róbert. Nyárt Tibor Istvánnak ós Bnlc Juliannának Tímea Rtta. Törtvk Jánosnak és Farkas Ilona Er­zsébetnek Beatrix Ilona. Kiszel Bélának és Forral Valériának Norbert, Szlatkl József Antal­és Varga Annának József. Tárd Ián Mihály Lászlónak és S némán Zauzrannának Mihály 1 ászló, dr Fftrster Pálnak és iCardos-Adnmovlts Editnek And­rás Zoltán, Tanács János Ist­vánnak és Temesvári Erikának Zoltán, Kovács Józsefnek es Balogh Zsuzsannának Time a, Buba Józsefnek és Mészáros Fr­aébetnek Adrienn. dr. Nagv Istvánunk és dr. Tabt Márta Zsuzsannának Richárd Dávid. Vámosi Lukácsnak és Karssy Eva Olgának R-itVci AmM. Lajos Józsefnek és Harmath Má­rtának Krisztina, N-.gy Miklós­nak és czlnk Borbála Saroltá­nak Géza. Vadast Györgynek ós KavácR picottóaak Gyötsy Tar Családi események más, Nagymihálv Andrásnak és Ottlik Juliannának István. Tül­kös Józsefnek és Sáringer Mar­gitnak József Ferenc. Pernek! Istvánnak és Eberhardt Iloná­nak István. Arvai Sándornak és Újházi Erzsébetnek Péter Sán­dor, Szűcs Balázsnak és Gtnda Juliánná Eszternek Sándor. Ju­hász Antalnak és Tari Máriának Árpád Antal, dr. Krizsán János­nak és Molnár Arankának Szonja Katalin. Szentjobbl Endrének és Rácz Katalin Va­lériának Edina Katalin, Bor­bély Lászlónak és Samu Svának László Gyula, Horváth András­nak éa Stlke Erzsébetnek And­rás. László Istvánnak és Nyári Máriának Tibor, Tóth Ferenc­nek és Kasza Rozáliának Attila. Bárkányi Sándornak és Szántó Juditnak Donát. Forró Antal­nak és Csatlós Márta Margitnak Tünde, Ürge Jánosnak és Török nonánnlk Zoltán. Pusztai Lajos­nak és Varaadt Eva Mártának Zsófia Ilona. Sánta Dánielnek és Slsák Gizellának Róbert Dá­nlel, Minik Józsefnek és Dávid­házi Ilona Erzsébetnek Ilona. Rz/Hkeres Imrének és Berta Má­riának Anikó, Kozák György­nek és Kovács Honának Tibor György nevű gyermekük szüle­tett. HALALOZAS Király Lászlóné Farkas Anna, Majlát Lajos Albert, dr. Ger­gely Menyhért, Illés Károlyné Gyuris Aranka Julianna, Ju­hász Istvánná Eper Rozália, Dustaa Andrásné Juhász Margtt. Dóka Imréné Bort Julianna, Lon­ger Béla Ottó, Farkas Józsefné Schőn Olga, Bucsik Györgyné Pszekl Margit, Triesz Péter, Dettre Béláné Kekezovich Vio­la, dr. Kovács Antalné Farkas Rozália, Lázár Istvánná Szűcs Mária. Bódt Ferencné Boha Má­rta, Benke Pál, Savanya Fe­rencné Börcsök Piroska, Seres Jánosné Károll Etelka, Matkó Gyuláné Pintér Ida, Szöllősi Balázsné Srarnkó Veronika, Benke Gábomé Kun Irén, Ba­log Jenóné Horváth Katalin, Földd Mihály, Ábrahám János. Teleki Margit Erzsébet. Köröst János, Szűcs Mártonná Szabó Hona, Bauda Sándor, Tvanics Ödönné Táblt Márta, Kószó Im­réné Dobó Jolán. Kövecs Ist­ván, Kovács Sándomé Szabó Anna, Dobkó József. Szalma Pétemé Németh Piroska. Hika Imre, Bugyi Lászlóné Tóth Ju­lianna, Wéber Józsefné Giel Borbála, EcsecTl Gézáné Bodó Júlia, Erdeli János, Misura Je­nőné Cztntel Emer, Kovács Já­nos. Bózsó Jánosné Vörös Ve­ronika. Halász Etelka Erzsébet meghalt. vekről mondja el vélemé­nyét. A próza rovatban Ba­nyiil Al és Szofron Danyi­lov elbeszélése, valamint Ju­rij Bondarev Választás című regényének második része olvasható még,. A folyóirat Olzsasz Szulejmenovnak. az orosz nyelven író kazah köl­tőnek, a fiatal nemzedék je­les képviselőjének újabb ver­seiből közölt válogatást. A Közös dolgaink rovatban Sándor László összeállítása Balogh Edgár és a Szővjet­unió kapcsolatát idézi fel. Dmitrij Sosztakovics szüle­tésének 75. évfordulóján Durkó Zsolt, Láng István, Lehel György, Mihály And­rás, Sárai Tibor és Szokolay Sándor nyilatkozott. Mint minden számban, ezúttal is a Két nyelven rovat, sci-fi és a Krónika teszi változa­tossá a lap anyagát. A SZPUTNYIK világhírű rangos tudósok felhívását a fegyverkezés megfékezéséért, a békéért gyűjtötte csokor­ba. A KGST gyakorlati je­lentőségéről átfogó elemzést ad Alekszandr Drabkin, az APN szemleírója. Hogyan működik a népi ellenőrzés gépezete, melyek feladatai, mi segíti és mi gátolja mun­kájában? — erre ad választ Nyina Krjukova tanulmánya. Izgalmas, kalandos, igaz tör­ténetet ad közre Igor Siro­bokov Aki a saját temetésé­re érkezett címmel. Az egyik riport a világ talán legszebb vízmedencéjéhez, az örmény­országi Szevan-fóhoz kalau­zolja el az olvasót. A többi között egy politikai töltésű filmről, a „Teherán '43"-ról is olvashatunk: hogyan pró­bálkozott a történelmi tehe­ráni konferencia idején a hitleri titkosszolgálat me­rényletet elkövetni a három szövetséges hatalom vezetői: Sztálin. Roosevelt és Chur­chill ellen. Korunk egyik szörnyű betegsége ellen foly­tatott küzdelemről tájékoztat a Sebészkéssel az infarktus ellen című riport. A SZOVJET SPORTMA­GAZIN-ban a Fussunk?, igen. fussunk című cikk a kocogás, Illetve a mindenna­pi futás jótékony hatásával foglalkozik. Olvashatunk a huszonnégy éves Elisabeth Theurerről. az egyéni díjlo­vaglás osztrák olimpiai baj­noknőjéről. A súlyzók vár­iák a bajnokokat című írás a szeptemberben Franciaor­szágban megrendezendő súly­emelő-világbajnokság esélye­seiről közöl információkat. A lap bemutatja azt a családot; amely a moszkvai olimpiai falu egyik lakásába költö­zött. Medúzák, hasznosítva A baj velejárói a medú­zák voltak, amelyek soha­sem tenyésztek az Azovi-ten­gerben, mert annak vize túl­ságosan édes volt számukra. Most viszont, miután elsza­porodtak, óriási mennyiségű planktont pusztítanak el, amely a halak fő elesége. Az Azovi-tenger mentén fekvő halászati gazdaságok lassanként haltenyésztő, a halrajokat mesterséges ta­vakban és sekély vizű öb­lökben etető gazdaságokká kezdtek átalakulni, hogy va­lamiképpen kompenzálják a tenger csökkenő produktivi­tását. Vajon nem lehetne valami úton-módon hasznot húzni a medúzák „demográfiai rob­banásából", fehérjetartalmú takarmánypótlékként felhasz­nálni a haszonállatok szá­mára? Az Azovi-tenger part­ján fekvő Győzelem kolhoz­ban három éven keresztül végzett kísérletekből kitűnt, hogy a takarmány medúzák­Icai való kiegészítése 11—12 százalékkal növeli az állatok súlygyarapodását. Kiderült továbbá, hogy a medúzák anyaga elég magas biológiai aktivitással rendelkezik, amely segítségére van az ál­lati szervezetnek abban, hogy sikeresen megbirkózzék a be­tegségekkel. S míg koráb­ban a növendékállatok bizo­nyos százalékban való elhul­lása elkerülhetetlennek szá­mított, addig a medúza-ada­lékanyag alkalmazásával tel­jesen megszűnt. A Győzelem kolhozban már működik egy olyan be­rendezés. amellyel a medú­zatömegből napi egy tonna értékes takarmánypor ké: szíthető. A feltalálók most a tudósokkal együtt a beren­dezés tökéletesítésén fára­doznak. Arról van szó, hogy a medúza 98 százalékban vi­zet tartalmaz, s ahhoz, hogy hasznos anyagot nyerjenek belőle, ki kell szárítani, s ez nagy energiafelhasználás­sal jár. A probléma megol­dására több lehetséges va­riáns van. s a tudósok a leg­jobb megoldást keresik. Eredményesnek bizonyult a medúzák trágyaként való felhasználása is, mivel a medúza nitrogénen kívül sok mikroelemet is tartalmaz, amelyekre szükség van a nö­vények jó fejldéséhez. Most pedig egy újabb egészen vá- / ratlan lehetőség kinálkozik: más területen a medúzákat plasztifikátorokként kezdik felhasználni kerámiakészit­mények előállításánál. Álta­lában egyébként tojásfehér­jét kevertek a habarcsba, hogy jobban kössön. Nos, a medúzák is fehérjemasszául szolgálnak. (APN) Szeged a hazai lapokban 1981/36 SOTÉR István: Édesanyám főztje. Magyar Konyha, 3. sz. [Gyermelckori emlékeik Szeged­ről. Fényképekkel.l Ünnepi játékok Szegeden. Idegenforgalom, Július-augusz­tus. „Még azt mondják nincs Sze­geden boszorkány. .." - Idegen­forgalom, július-augusztus. [Bo­szorkánybál a Tisza Szállóban, Júl. 3l-én.] HÁZNAGY András: Csongrád megye. — Tudományos ülés Gyógyszerészet, augusztus. |A Magyar Gyógyszerészeti Társa­ság rendezésében.] KATA Mihály: Tudományos előadóülés a Szegedi Orvostu­dományi Egyetemen. Gyógysze­részet, augusztus. KATA Mihály: Gyógyszerész­doktorok és gyógyszerészek avatása a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemen. Gyógyszeré­szet. augusztus. Libanagyüzem a tanyán. Kls­tenyésztők Lapja, augusztus. [Sárkány Dezső mórahalmi ta­nyáján. Fényképekkel] VARGA Béla: Szombathelyi szegedi, ózdi hangok a rajtnál. - Négy csapatot keU megelőz­ni. Labdarúgás, augusztus. [A SZEOL AK labdarúgó csapatá­ról. Fényképpel.] Korszerű evezőspálya Szege­den. Magyar Vízgazdálkodás, augusztus. [Fényképekkel] KŐHALMI Éva: Szeged Kupa. Modellezés, augusztus. [Hajó­modellek versenye Szegeden.] MITZKI Ervtn: Hazai tája­kon. — A vendégszerető Sze­geden. Dunántúli Napló, aug. 9. [Fényképekkel.] GAAL Attila: Szegedi képző­művészek kiállítása Szekszárt, don. Tolna megyei Népújság, aug 9. [Tápai Antal szobrász és Zombori László festő kiállí­tása. Fényképekkel.] TARJÁN Tamás: Folyóirataink vidéken. — Patinás műhelyek 1. Magyar Ifjúság, aug. 38. (A Tlszatnjról ls.j P. SZŰCS Julianna: Hol a gazda? Beszámoló a szegedi stlüid|ió'81 kiáll ftásról. Népsza­badság, aug. 28 [Krltllca. Il­lusztrációkkal.] [TÖTH Béla]: Szegedi vízto­rony. Népszabadság, Népszava* aug. 28. [Fénykép a Rókuson épülő víztoronyról.] BORZAK Tibor: Látogatóban a balástyal íróasszonynál Pe­tőfi Népe, aug. 30- [Gémes Eszternél. Fényképpel.] BARABÁS János: A Stúdió '81 Szegeden. Üj Tükör, aug. 30 [A kiállítás megnyitója. Fényképekkel.] Opusztaszer üj kapuja. Üj Tü­kör, aug. 30. [Fénykép a nem­zeti emlékpark bejáratáról.) Szegeden a Spartacus. ÜJ Tü­kör, aug. 30. [Fénykép az Ope­raház balett-együttesének sza­badtéri előadásáról.] Főiskolások népművelési gya­korlata munkásszálláson. Nép­szabadság, szept L [A szegedi tanár-képző főiskola 30 hallga­tója.) K. T.: Rangsorolt fejlesztések. — Szociálpolitikai tervezés Csongrád megyében. Népszava, szept. 2. Dér Endre: Háromszög L Téma. „háromszöges" téma... Engem már csak — mint téma. érdekel az életünk. Ro­hanunk valami feltartóztathatatlan felé. ki tud­ia. mikor kellett volna megálljt kiáltani — töp­rengtem sokszor —. talán egyszer el kellene mé­lyedni a körülöttünk zailó életben, megkeresni benne azt a talpalatnyi helyet, amit megérdem­lünk... Amit megérdemlünk? Arra is többször gondoltam, ugyan, ki mondja majd meg nekünk, mit érdemeltünk meg. és amit csakugyan érde­meltünk. miért érdemeltük meg? Ilyenkor az­tán résen voltam, az elhelyezkedésben például. Mert. mielőtt ideköltöztünk volna, ebbe a közép­városnak számító, nagyobb városba, ahol számos egvetem van, művelt fók özöne — akkor nem voltam rest egymagamban ideutazni. Vonattal jöttem, a férlem eladta a legújabb autónkat, mi­vel abban egveztünk meg. hogy egy igazán rep­rezentatív. háromszobás lakást veszünk a köz­pontban. az én. apám által épített, kétszintes há­zam. no meg az autó árából. Mindkét felkínált helvet fölkerestem, egyik helven az igazgatónő­vel beszélgettem, a másik Iskolában az igazga­tóhelyettessel. megnéztem az iskola felszereltsé­gét. utánaérdeklődtem a fizetéseknek (aránylag nagy differencia volt a két iskola között a fize­tést illetően), s végül is azt az iskolát választot­tam, ahol többet fizettek. Ha elvállalom a szakköri vezetést — mondták —. ez plusz ezer forint havonta, s az autóbusz költségét ők vállalják. (Ez az iskola ma már a nagyváros külterületének számít, nem ís olyan régen azonban egy gazdag falu volt Ez is tet­szett. A falu ma is falu. hasonlított az iskola anvámék házára, nem volt sokkal nagvobb. s az iskolához tartozó kert két hold volt körülbelül, akárcsak nálunk, otthon. anyáméknáL Az igazgatónő szimpatikus vot, nagyon fiatal­nak látszott azonnal a terveivel hozakodott elő, melyik teremből akar varrodát csinálni, hol lesz a pinceklub, amihez a berendezés már az iskola raktárában volt a szülők csinálták társadalmi munkában, hosszú, magas székek, kicsi asztalok, félhomály, presszógép helyett szamovár fénylett az igazgatónő asztalán, a gyerekek illedelmesek voltak, éppen olyanok, mint a falusi iskolákban a gyerekek. — Az új tanárnőnek tetszik lenni? — kérdez­ték. amikor körbeálltak, én pedip hadarni kezd­tem nékik a szaiáni gyerekekről', a saiát gyere­keimről. ők meg csak hallgattak, hallgattak, és az egvik kislány elismerése jeléül megjegyezte: — Milyen szépnek tetszik lenni! — Ö — mondtam —. mert parókát hordok! Lehajtottam a fejemet, erre lehullott a paró­ka rólam, szőke paróka volt (a férjem a szőke hajú nőket kedvelte), egészen a homlokomra hulló, meleg dróthaiial, alatta pedig ott fénylett az én saiát bubifrizurára vágott, sötéten is fé­nyes hajam, amit a lányok rögtön megfogdos­tak. Volt. aki szerint, szebb vagyok paróka nél­kül. mint parókával... A nagy zsivajra a fiúk is odacsődültek, erre fölkapatm a parókámat és a számra tettem az uiiamat. A lányokkal ellen­tétben a fiúk agresszíve!? voltak, vadabbul vere­kedtek. mint a városi fiúk. Megpróbáltam rendre inteni őket. mondhatom, rengeteget beszéltem hozzájuk, ám aztán jobb­nál? láttam inkább kívülállóként megindulni az iroda felé. Ehhez végig kellett mennem a nagy udvaron, ahol három pingpongasztal körül fut­kostak a játékosok, elmentem az elkerített WC­sor előtt. Integettem a kertre nvfló kapunál a dolgozó gyerekeknek, akik a palántázóban ép­pen palántát, hajtattak, s szembetalálkoztam Dó­rival. akinek a férje éppen látogatásunk ideién dilizett be (tálén örökre) .és akinek a fiával je­lenleg együtt élek. — Dórikám! Hogv kerültök Ide?! Itt is taní­tasz? (Hogy mindig ilyen hülyeségeket tudok kérdezni!) Most már biztos vagyok benne, hogy ezt az állást vállalom el! És mondd, jó a kol­lektíva? Csupa nő? Az igazgatónő milyen? É6 a fiad? A férjed jobban van? Mindezt egyszuszra lelkendeztem ki magam­ból: utólag nem csodálom, hogy a volt férjem nem hallgatott soha rám. azt mondta, neki nincs ideje megvárni a „végeredményt", amin azt ér­tette, lehetséges, hogv mire azt hinné, hogy megértett, én már egészen más emberré lettem, azt. hogy végre emberré lettem... Ezt is nagy­képűségnek mondaná, abban pedig igaza van. pillanatok alatt meg tudok öregedni, tésztaarcú­vá sápadok, s ötvenesnek is kinézek olykor, a lelkiállapotomtól függően, de hát ezzel manap­ság mindenki így van, aki egy kicsit, gondolko­dik. illetve, akinek van ideje egv kicsit gondol­kodni. vagy akinek van lelki élete is. Mert el­ismerem. sokat beszélek én. de ha megkérdezné egyszer is a férjem, mi a véleményem róla. azonnal mondanám a választ: „Senki vagy. mert nincs lelki életed..." Ez. persze, egyáltalán nem ilyen egyszerű, mivel talán éppen1 azért nem .senki", mert nincs neki lelki élete... Neki a tárgyak ielentik a létezést. Egv fotó, egv női akt­hús. lehetőleg fiatal, autó, amit fél év múlva el­ad. mert már nem ietenti számára az autót, csak annak egv kis töredékét, a fotókat elveszíti, a nőket eldobla. ha valakivel beszél, szemével tár­gyakat keres, talán divatos régiséget fedez fel éppen, ami nem tartozik hozzá, mert hozzá — őrajta kívül — semmi, de semmi nem tartozik. (Folytatjuk-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom