Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

Szombat, 1981. szeptember 5. 5 Takács András emiéhe Kilencven éve született, és lassan mér kilenc éve, hogy eltávozott közülünk Takács András,, a munkás­mozgalom régi harcosa. Űtja a földmunkásmozgalomtól vezetett a kommunista párt­ba. Sokgyermekes családból született Kiskundorozsmán 1891. szeptember 5-én. A négy elemi Iskola elvégzése után neki is, mint annyi más társának, munkát kel­lett vállalnia, hogy család­ját segítse. Téglagyári segédmunkás lett. 1915­ben villamoskocsi veze­tőjeként dolgozott, majd a győri vagon gyárba ke­rült vasútépítő munkás­nak. Közben, 1913-ban meg­nősült, hat gyermekéből né­gyet nevelt fel. Az első világháború okoz­ta nyomor, nélkülözés irá­nyitotta figyelmét a társa­dalomban feszülő ellentmon­dásokra. és számos társával együtt, éppen a háborti vé­gi fellendülése idején, 1918­ban kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba. A földmű­ves-szakszervezet tagja lett, később, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrségben szolgált. Szeged környékén a fran­cia megszállók gyorsan vé­get vetettek a proletárhata­lomnak. Takács András a megszállás idején sem ma­radt tétlen. A közösség iránt érzett felelőssége vezette oda. hogy társaival egy ben­zinnel megrakott autót vit­tek Szegedről Dorozsmára, és a szerzett rakományt petró­leum helyett osztották szét a rászoruló lakosságnak. A Tanácsköztársaság leverése, és a francia megszállás meg­szűnése után — bár a pro­letérhatalom idején végzett tevékenysége miatt csendőri felügyelet alatt állt — to­vábbra ls részt vett a föld­műves-szakszervezet mun­kájában. Vezetőségi tag, majd pénztáros lett, sztráj­kok szervezésében vett részt. Maga és családja életét az is nehezítette ebben az idő­ben, hogy vidékre ls el kel­lett járnia dolgozni a szűkös munkalehetőségek miatt. A nagy gazdasági világ­válság idején, 1929-ben lé­pett be a szociáldemokrata pártba, 1938-ban pedig a MÉMOSZ tagja lett. Pártte­vékenysége miatt rendőri felügyelet alá került. A gaz­dasági válság éveiben inség­munkára járt, útépítésnél dolgozott. Sanyarú sorsa nem hajlította meg. Amikor Dorozsmán felállították a népkonyhát, éles vitába ke­veredett a főbíróval a gyen­ge koszt miatt, és bátran védte az igazát. Az eset után felajánlották neki, hogy az elsők között kap majdakon­dérból, ő azonban a „leke­nyerezést" visszautasította, sőt. az inségkonyhaj étkezést sem vette igénybe. Azonban továbbra is ott maradt ellen­őrizni az étel minőségét, és azt, hogy elkészítésekor hiánytalanul beletegyenek mindent megfelelő mennyi­ségben a kondérba. A mozgalmi élet fenntar­tása a két világháború kö­zötti időszakban nem kis nehézségekkel járt. Gyűlé­seiket sokszor illegálisan tar­tották Dorozsmán Rácz Ambrus kocsmájában. Az utcai ajtót bezárták, az ér­kezők a söntés felől juthat­tak a gyűlés színhelyére. Sokszor így is erőszakosan vetettek véget a találkozók­nak. A felszabadulás Takács András életében ls válto­zást hozott. Dorozsmán ala­pító tagja . lett a kommu­nista pártnak, és a község közellátásának irányításával bízták meg. Később, nyug­díjazásáig a téglagyárban dolgozott. Téglagyári mun­kásként is részt vett azon­ban a DÉFOSZ-munkában, a tsz-szervezésekben és egyéb mozgalmi feladatokat látott el, amíg betegsége nem akadályozta meg a munká­ban. Takács András egy életen át osztályáért harcolt. Mind­végig a mozgalom becsületes katonája maradt. Tevékeny­ségét a Szocialista Házéért Érdemrenddel jutalmazták. Blazovlch László Kecskeméten . Hírős napok — változatos programmal Kecskeméten tart a Hfrös napok eseménysorozat. Ke­retében bemutatják Bács­Kiskun megye mezőgazdasá­gának és élelmiszeriparának eredményeit, további törek­véseit. Ennek a bemutatkozásnak régmúlt hagyományai van­nak. A Hirös hetet 1934-ben rendezték meg először. Bár az alföldi városra, Kecske­métre általában a földmű­velés volt a jellemző, mégis ez ötletet a város iparos tár­sadalma adta. A korábbi fel­jegyzésekből tudjuk, hogy az 1934. június 21-én megnyílt első Hírős hét rendezvényeit több mint féléves előkészítés előzte meg. A hagyományok kötelezték a rendezőket. A Hírős hete­ket a felszabadulás után — 1948-ban — felújították. A mostani Hírős napok azóta tizedszer Jelentenek ünnepé­lyes programokat a megye élelmiszer-gazdaságában dolgozóknak. A változás egyúttal abban is van, hogy most már a rendezvény túl­nő Kecskeméten, egész Bács­Kiskun megyét érinti, sőt a szomszédos megyéket ia. Országos események sorá­ban kutatóintézetek, egyete­mek szakemberei, tanárai tartanak előadást, mutatva az új felé vezető utat. A ker­tészeti ágazat fejlesztése nemcsak Bács-Kiskunban fontos feladat, nem közöm­bös senki számára sem, hogy egységnyi területről mekkora értéket nyerünk, mennyi az onnan betakarí­tott termés mennyisége. Igaz megállapítás, hogy az előre­haladáshoz jobb ipari háttér szükséges. A termelés ugyan­is egyre drágul, amelyik né­fi Mátrában, szüret előtt Az egri. Mátra-vidéki szőlőskertekből érkeztek szü­ret előtti hírek. A történel­mi borvidéken a tervezett termésnek mintegy hatvan százalékára lehet számítani. De a mennyiségveszteséget a kiváló minőség valamelyest pótolja: jó borokat várha­tunk e vidékről. Az egri kutatóállomás sze­rint a korai fajták mustfoka már augusztus 20-a táján el­érte a 14—16 fokot, s a vár­ható termés hektáronként 10 tonna körüli. Uj$at»gb Scorszsra. pcsE-ztcsra őiiiran^oSc Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet, a Fém­munkás Vállalat és a Komp­lex Külkereskedelmi Válla­lat képviselői, pénteken szer­ződést írtak alá arról, hogy együttműködnek az angol Hi-Lo típusú korszerű rak­tári nehézállványok gyár­tásának meghonosításában, hazai és külpiaci értékesíté­sében. A Hi-Lo típusú áll­vány jelentősen bővíti a vá­lasztékot, mert az eddiginél négyzetméterenként 25—30 százalékkal nehezebb alkat­részek és egyéb termékek biztonságos és korszerű tá­rolását oldja meg. s ugyan­akkor a raktár alapterületét is kihasználják magasabb állványok építésével. A Fémmunkás Vállalat balkányi Ú1 üzemében az előzetes számítások szerint a jövő évben 600. majd a következő években 1000— 2000 tonna nehézállványt ké­szítenek a hazai és külföldi megrendelőknek. A salgótar­jániak is közreműködnek különböző fontos kiegészítő felszerelések, berendezések gyártásávaL hány üzemet megtorpanásra kényszerít Ezért rendkívül fontos a kertészeti termelés teljes vertikumának komplex vizsgálata. A Hirös napok rendez­vénysorozatain bizonyára el­hangzik majd, hogy a me­zőgazdasági termékek foga­dásával gondok vannak. Ha nagyobb a termés, nincs ele­gendő tárolóhely, máskor meg az ipar nem tudja fo­gadni a megtermett javakat. A rendezők abban bíznak, tanácskozásokon lehetőséget kapnak arra a szakemberek, hogy az ideálishoz közelítsék a mezőgazdasági termékek forgalmazását. Üj fajtákban nincs hiány. Biztosíték erre a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat szentesi kutatóállomá­sának hatékony munkája is. Az állomás nemcsak neme­sítéssel, hanem vetőmag-elő­állítással is foglalkozik. Ká­posztafélékből 23,5—23,8, ét­kezési paprikából 32,5 tonna elit vetőmagot állított elő. A szentesi késői káposzta aranyérmet nyert a Hírős napokon, a szentesi sárga óriás és a szentesi piacos paprika pedig nagy közön­ségsikert aratott a látogatók körében. A Hírős napok rendez­vénysorozatát kisgépkiállítás teszi teljessé, amelyet árusí­tással is egybekötnek. A városközpontban kisállat­kiállítás és bemutató van. Virágkötészeti kiállítás szep­tember 3-tól 6-ig tart nyitva. Szeptember 6-án pedig or­szágos kutyakiállítás lesz a műkertben. amelyet megelőz ma, szombaton a díjlovagló­verseny, amelynek színhelye Borbáspuszta lesz. Sz. P. Munkásőrök bemutatója, sajló­konierenciája Pénteken, a tapasztalatok összegzésével befejeződött a munkásprség Gyöngyösön megrendezett kétnapos be­mutatója és sajtókonferen­ciája. A második napon He­ves megye munkásőregysé­geivel ismerkedtek az újság­írók: gyakorlati bemutatókat tekintettek meg Felsőtár­kányban. Hevesen. Gyöngyö­sön és Sirokban, majd üze­mekben, termelőszövetkeze­tekben — Visontán, Nagyré­dén, Poroszlón, Füzesabony­ban, Szajlán és Hatvanban — találkoztak munkásőrök­kel, gazdasági vezetőkkel és egységoarancsnokokkal. Hazaérkezett Helsinkiből a Bartók­gyermekkórus Épp a tanévnyitóra érke­zett haza nagy sikerű finn­országi vendégszerepléséről a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola l-es számű gyakor­ló általános iskolájának Bar­tók gyermekkórusa. A né­hány hónappal ezelőtt Sze­geden vendégeskedő helsin­ki SYK iskola kórusának látogatását viszonozták. A finn fővárosban Erdős János dirigálásával két ön­álló koncertet adott a sze­gedi kórus, egyiket a Lova­gok Házának dísztermében, másikat a kiváló akusztiká­jú, s rendszeresen hangver­seny céljaira szolgáló világ­hírű Sziklatemplomban. A legnagyobb finn napilap, a ílelsingin Sanomat Kiváló gyermekkórus címmel írt méltatást koncertjükről. A szegedi gyerekek az egy­hetes gazdag program során megismerkedtek Helsinki nevezetességeivel, többek kö. zött a Tibelius emlékmúze. ummal. felléptek a vendég­látó iskola tanulói előtt, a főváros több szabadtéri szín­padán. A turné első napjait vidéken, egv tó partján, gyönyörű erdőkkel övezett ifjúsági üdülőben töltötték. A kórus vezetőit fogadta Helsinki polgármesterhelyet­fese, valamint a Sibelius Zeneakadémia igazgatója. A sikeres szereplés, a sok ba­ráti kapcsolat megalapozta a két kórus közötti együttmű­ködés hagyományossá válását. fiz eszlel lét oldala A panasz, amely kicsit rezignáltán jött elő, ko­rántsem egyedi. Az tudni­illik, hogy az asztalnál ülők gyakran száznyolcvan fokos eltéréssel ítélik meg ugyanazt a jelenséget. Nem a vitának nevezhető esz­mecsere okoz problémát, hisz az maholnap, sajnos, kiszorul bizonyos tanács­kozásokról, hanem asarzslt viselők és a simagalléro­sok közötti, már-már jel­lemző véleménykülönbség. Amikor az elnökség min­dig bölcsebb, mindent job­ban tud, derűsebben lát, mint akár a legtapasztal­tabb és legoptimistább az összehívottak közül. És ami igen fájdalmas: a felsőbbség! szentencia el­hangzása után mintha fej­bevernék a népet, egv kuk­kot se hallat senki. Ez a magatartás szintén tapasz­talaton nyugszik ugyanis. Elméletileg, vagyis a tár­gyalt témától elvonatkoz­tatva legtöbben simán egyetértünk abban, hogy ma már nem elég csak tömjénezni a szocializmust. Harminc-harmincöt évvel ezelőtt alapkérdés volt, kl igenli a néphatalmat, ki akar új módon élni. Akar­tuk és védtük az áhított szabadságot minden esz­közzel, és gyűlöltük azokat, akik megpróbálták elgán­csolni. De ma? Természe­tesen és megmásíthatatla­nul tíz és félmillió magva­ré az ország. Rég fölis­mertük, legalábbis a tuda­tunk mélyén ott a meg­győződés, hogy nemcsak szóval hanem cselekvéssel is muszáj oltalmazni a ma­gunk rendjét. Ezért van ma nálunk oly sok kezde­ményező, erejét. tudását lathavető. odaadással mun­kálkodó ember. Aktuális kifejezéssel: gazdálkod­nunk kell okosan, hozzáér­téssel, minél több haszon­nal. Ehhez azonban most nem forradalmas idézetre van szükség elsősorban, hanem arra, hogy a párt­kongresszus szellemében végezze ki-ki a maga dol­gát,, lehetőleg jobban, mint eddig. A közboldogulás föltétele, hogy kevesebb frázissal minél több hasz, nálható, igényes vevők kö­rében is kelendő árut ter­meljünk. megvethessük lá­bunkat a világpiacon, s a hazai ellátás is bőséges le­gyen. Mindezt főleg azért áll módunkban produkálni, mert kétségtelen a párt és a kormány iránti általános szimpátia. A dolgos embe­rek velünk együtt vállal­ják az országos gondokat is. Amikor azt mondogat­tuk kifáradásig. hogy min­den a legnagyobb rendben megy nálunk, amikor meg­próbáltuk elhitetni. hogy amit a politikában és a gazdálkodásban művelünk, az utánozhatatlanul tökéle­tes, akkor csökkent a kom­munisták hitele. És most nézzünk csak szét! Mióta a párt nem hegyen-völgyön lakodalmat igér-hlrdet. ha­nem kendőzetlen nyíltság­gal beszél legkülönfélébb nehézségeinkről, az irányí­tás balfogásairól, egy-egy kísérlet kudarcáról is — kétségtelenül nagyobb a munkakedv, stabilabb a bizalom. Stabilabb. mert végre széles körben meg­valósulni látszik a költői álom, és ..a dolgozó nép okos gyülekezetében" fele­iősséggel elemezgettük, hol mit csinálunk jól, vagy rosszul Bűnt követ el, aki ezt az általános bizalmat, a la­kossag kellemes közérzetét tudva, vagy akaratlanul aláássa Amikor a gyakor­ló szakemberek kétségkívül jobbító szándékkal ismer­tetik a munkahelyükön mutatkozó anomáliákat, miért kell erre úgy rea­gálni az asztal másik ol­daláról, hogy „na na, nem szabad sötéten látni a dol­gokat". Nem visz ez jóra, múltunk, történelmünk er­re is figyelmeztet. A bajok, a szemet szúró visszássá­gok, a személyes mulasz­tások, ügyetlenségek nulli­fikálása még soha nem ja­vított á nehéz helyzeten, ellenben az őszinte szó. az okok tüzetes fölkutatása legtöbbször hatékony or­vosságnak bizonyult. Nagyon pagy baj lenne nálunk, ha a néphatalmat csak az elnökségi asztalnál ülők védelmeznék azzal, hogy — ki tudja, milyen meggondolásból — a féke­tét is fehérnek mondják. Szerencsére a másik olda­lon levők ugyanazt akar, ják, csak — okulva a múlt hibáiból — jobb módsze­rekkel: a hibák megvilágí­tásával és megszüntetésé­vel­F. N. I. Ifjúsági kedvezménye!^ nyra Ezekben a hetekben kap­ják kézhez országszerte di­ákigazolványukat a középis­kolasok, a szakmunkástanu­lók es a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagoza­tos hallgatói. Az igazolvá­nyokat — amelyeket a hó. nap végéig minden arra jo­gosultnak átadnak — mind­azokat az ifjúsági kulturális és turisztikai kedvezménye­ket igénybe vehetik a fiata­lok, amelyeket, a korszerű­sített, továbbfejlesztett tá­mogatási rendszer eredmé­nyeként az új tanévtől kez­dődően léptettek életbe. A kedvezményrendszer módosítása azt szolgálta, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerűbb csoportosításával, felhaszná­Kiállítás a Hanságról A Kapuvártól északra fek­vő öntésmajorban pénteken Gonda György államtitkár, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal el­nöke menyitotta a Hanság élővilága című állandó kiál­lítást. A tárlat, amely az egykori hercegi uradalmi in­téző lakban kapott helyet, bemutatja a Hanság törté­netét, gazdag állat- és nö­vényvilágát. a vidékre jel­lemző ősj foglalkozások esz­közeit, emlékeit. lása útján segítsék az önálló keresettel nem rendelkező mákokat az önmüvelesnez, a kultúrálódáshoz, szabad idejük tartalmas eltöltésé­hez. A diákigazolványok tulaj­donosait megillető kedvez­mények közül az egyik lég­ion tosabb, hogy ezentúl 33 százalékkal kevesebbet fi­zetnek a vasútjegyért, bár­hová is utaznak az ország­ban, Emellett a most kezdő­dött évadtól a színhazak je­gyeinek 5 százalékát a diá­koknak tartja fenn, s azok helyárai nem haladhatták meg a 10 forintot. A fővá­rosban 32 kijelölt étterem­ben, s valamennyi nagyobb vidéki városban. továbbá idegenforgalmi központban két-három vendéglőben — összesen 210 helyen — a fiatalok pénztártfájához mért diákmenüt is felszolgálnak, hozzájárulva így az ifjúsági étkeztetési lehetőségek bőví­téséhez. Bizonyára sok ezrek rendszeres testedzését, segí­ti majd az a kedvezmény ls. hogy az uszodákban és a műjégpályákon váltott. 10 alkalomra szóló bérletért csupán a rendes ár felét kell fizetniük. Külföldi magyar protestáns lelkészek látogatása A Magyarok Világszövet­sége, a magyarországi refor­mátus egyház és a magyar­országi evangélikus egyház meghívásóra külföldi magyar protestáns lelkészek 15 tagú csoportja látogatást tett ha­zánkban augusztus 38-tól szeptember 4-ig. Az egyhe­tes itt-tartózkodás során a lelkészek meglátogattak egy­házi gyülekezeteket, intéz­ményeket és mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Eszmecserét folytattak a magyarországi protestáns egyházak vezetőivel, fogadta őket Bartha Tibor reformá­tus püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Ta­nácsának elnöke, valamint Káldy Zoltán, a magyaror­szági evangélikus egyház püspökelnöke. Találkoztak Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnökével, Bognár József akadémikussal, a Magyarok Világszövetségének elnöké­vel és Szabóimrévei, a Haj­dú-Bihar megyei tanács el­nökével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom