Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

Pétitek, 1981. szeptember 4. 7 Rugalmasság, gyorsaság Á Szegedi Ruházatipari Szövetkezetről Szeged ipari üzemeinek sorában ma már emlegetik a Kemes utcában „megbúvó" ruházati szövetkezetet. Korszerű üzemépületüket az új lakótelepen építették föl, ezzel is oldván valamelyest az ottani egysíkúságot. Ök mentek a munkaerőhöz, nem pedig fordítva, s kitűnő munkaalkalmat biztosítottak a környékbeli lányoknak, asszonyoknak. Nem hagyták figyelmen kívül a gyermekes anyák legégetőbb gondjait sem. mivel az üzemmel egy időben nyitották meg azt az óvodát, ahol száz kisgyereknek biztosítanak elhelyezést. Gyermekintézményük kisegíti a területet is. hiszen a 100 helyből negyvenet. másutt dolgozók gyerekeinek adnak. Beszélgettünk áz elnökkel, Bors Győzővel arról, miként tudtak ily elismerésre méltó fejlesztést megvalósítani. A gazdasági vezető elhárítja magától azokat a ' dicsérő jelzőket, melyek megilletnék. Hivatkozik munkatársaira, a társszövetkezetekre, valamint a szegedi tanács tisztségviselőire, a pártszervezetekre, ahonnan támogatást. biztatást, s nem utolsósorban anyagi segítséget is kaptak. Kisüzem? Nagyüzem? Középüzem? Hova lehetne besorolni a Szegedi Ruházati Szövetkezetet? A közgazdászok véleménye is megoszlik a minősítésben A termelési értéket, vagy a létszámot, esetleg a specialitást tekintsük-e mérvadónak? Is, is. A szegedi szövetkezet talán a középüzemek sorába tartozik. Évente 250—300 millió foriht értékű konfekciós terméket készítenek, s közben ötszáz embernek biztosítanak megélhetest. Legyen középüzem. A mai nemzetközi gazdasági viszonyok hatására újra favorizálják a kis- és középüzemeket. Azok rugalmasabbak, mint a mammutvállalatok. A francia kormányzat például máris eiőnyt ad a kisüzemeknek, a korábbi 500 ezer frankos fejlesztési hitel összegét 2 millióra emelték föl. s a kamatterhek is mérséklődjek. Az új szocialista kormányzat ettől a támogatástól azt is reméli, hogy újabb munkaalkalmakat teremtenek. csökkenhet a munkanélküliek száma, s a dollár bármennyire is „tapossa" a nyugat-európai cégeket, talán bekövetkezik egy kicsiny prosperitás. Ezek a világpiaci hatások a mi határainknál sem állnak meg, „begyűrűznek" vállalataink életébe. A Szegedi Ruházati Szövetkezet jól ítélte meg saját helyzetét, bel- és külpiaci kondícióit. Talpon akarnak maradni, sőt javítani hatékonyságukon, s egyben javítani a nemzetgazdaság mérlegén is. Profiljuk hármas tagozódása : textilkonfekciót, szőrme- és bőrárut, valamint a szőrmésbőr kikészítését végzik. Lassú léptekkel alakítják ki környezetüket is. hiszen a hajdan volt — sőt még néhány tekintetben ma is — Szétszórt műhelyeket átadják a múltnak. Az idei esztendő vége felé mindent összehoznak a Kemes utcába. Hamarosan befejeződik egy háromszintes épület beruházása. A földszinti térségben 280 négyzetméter alapterületen üzletet nyitnak a Centrum Áruház Vállalat-"i tal közösen. Saját termékei- | kot — amelyeket a tőkés országok kereskedői is szívesen megvásárolnak —, s néhány társszövetkezet áruját kínálják majd a szegedi embereknek. Mit is gyártanak a Kemes utcai üzembenDivatruházati cikkeket, átmeneti kabátokat, dzsekiket, sportruházatot: síelőknek természetjáróknak, motorosoknak. Fényes anyagokból divatruhákat, esőkabátokat. Azt mondta az elnök, hogy termékeik nem tömegcikkek. Vajon mit értsünk ezen? A válasz igen elgondolkodtató, s mindenben megfelel mai követelményeinknek, a piaci viszonyoknak. — A vevő szava parancs — mondta az elnök. — Ha valamely kereskedő 20 darabot, vagy "száz darabot kér egy fazonból, akkor annyit varrunk számára. Az NSZKbeli Qwelle Áruház Vállalat üzletei behálózzák egész Európát, igényesek, de a mi termékeink ott is találhatók. Ezenkívül visszatérő vevőink között említhetek svájci, francia, osztrák és svéd üzletembereket is. — Valamit mondana exportjukról, az értékekről? — Évente gyarapodik a tőkés piacokon eladott termékeink mennyisége. Ha tekintetbe vesszük, hogy milyen nehéz manapság eladni, akkor akár elégedettek is lehetnénk. Tavaly már 24 millió forintot forgalmaztunk a kapitalista országokban, ebben az évben garantált a 30 milliós forgalom. vanat készítsünk. El kellett fogadni a kikötéseit, de még így sem tudtunk áremelést kicsikarni. Egy példával illusztrálhatom: 5 százalékkal javítottuk eladási árainkat, de közben idehaza tíz százalékkal növekedtek kiadásaink. — Beruházásra, gépcserékre van-e lehetőségük? — Csak korlátozottan. Pedig elmondhatjuk mi, gazdasági vezetők is azt, amit Montecucoll emlegetett a háborúval kapcsolatban, csak átköltve így hangzik: gépet, gépet, gépet — persze a legkorszerűbbet. akkor lehet talpon maradásról szó. — Van-e erre lehetősége a Szegedi Ruházati Szövetkezetnek? — Szerényen igen. Csak speciálgépeket vásárolunk, olyan berendezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy tíz ember helyett három végezze el a feladatokat. Az idén már a befejező gépsorunkra vásároltunk berendezéseket, vasalókat, egy bécsi cég közreműködésével beszereztünk 3 millióért gépeket, megvettük a Mayer-cég ismert front-fixszir gépét, a Dürkopp lyukazógépét és „gőzbabákat" is vásároltunk. anó jel — Milyen a hasznosság? Tudjuk, hogy a dollár fölértékelése. a kamatlábak emelése devalválta a nyugati országok valutáját. Különösen a franciák jártak rosszul. Mennyire érintette ez a szegedi szövetkezetet? — Veszteségeket okozott a valuta átértékelése. Ezeket valamilyen módon meg kell szüntetnünk. Javítani kell hatékonyságunkat, növelni a minőséget, és ehhéz hasonló módszerekkel ki kell védenünk a pénzromlást. Nagyon nehéz eladni, például az egyik tőkés vevő kért 1600 darab kabátot, de azt is kikötötte. hogy ilyen és olyan méretből. fazonból csak negyvenet, a másikból hatvanat, a harmadikból nyolcTehát van előrelépés. technikai fejlesztés. amely előbb vagy utóbb, de éreztetheti majd hatását a cég életében. Végül említést érdemel a szegedi szövetkezetnek az az iparfejlesztési politikája is. hogy a szomszédos Mórahalom község 100 lakójának biztosít munkaalkalmat. a falu ,. jJStárgfeftb, üzemében. Ott is fejlesztenek: a hőközpontot építik ki.' megoldják a szennvvízelvezetöt, és korszerűsítik a megmunkáló gépeket. Kis cég? Közepes cég? Inkább ez utóbbiak közéj, sorolható a Szegedi Ruházati Szövetkezet, de éppen ők azok. kik rugalmasan, gyorsan mozdulnak a piaci rezdülésekhez igazodva. Gazdagh István Csak egy pillanatra áttam; a fiú elfordult hirtelen, végtére is már felnőtt embernek tudta magát, s szégyellte, hogy az elrontott munkadarab miatt — még ha méregből is — a szemébe könny szökik. Mestere, az idős szaki, akivel beszélgettem, szintén láthatta ezt a csillanást, mert nem hordta le a gyereket, hanem biztatóan és sután vállon veregette, s nekem az volt az érzésem, hogy legszívesebben megölelné. • Sokféle érzés munkál bennünk. emberekben, amelyekről ritkán beszélünk. Könnyet válthat ki belőlünk a harag, a részvét, a keserűség, és örömünkben is könnyezhetünk. Érzékenységünk egyre nő, s emberi szükségleteink gyarapodásával mind több érzelmi szál köt bennünket környezetünkhöz, s lesz ez a környezet egyre tágasabb. , Ügy gyűlik . bennünk az emóció, ahogy éveink múltával szorongásunk is halmozódik a percnyi lét miatt. Egy könnycsepp csillant az imént a fiatal munkás szemében. Ö szégyellte, én meg — ember mivoltunk e ritkán felfénylő jelének — jobban örültem, mint a kincskereső, ha gyémántra bukkan, • Miért szégyelljük érzelmeinket? Miért restellkedünk magunkat megmutatni, s ami rosszabb: miért vélik úgy sokan, hogy akkor élnek okosan, ha érzékenységük -felületét' • a •lehető legki'Bdbblte .zsugor! tiíik ? Miért igyekeznek néhányan érzékenységük köréből kirekeszteni a részvétet, a szégyent, a megrendülést, a felindulást, mindent. ami ésszerűnek vélt életvitelükhöz feleslegesnek tartanak? A munka közben hibázó fiút mesterének talán meg kellett volna rónia, ám ő is látta az önmagára haragvó gyermek szemében a könnyet, s bölcs intelem helyett meghatódott, szinte a fiúval együtt szenvedett. Tény: az érzékeny ember sebezhetőbb. A belső páncél, a látszólag tudatos közöny talán valóban megvéd a szenvedéstől. Talán valóban egyszerűbbnek, könynvebbnek tűnik az élet e lelki páncél viselőinek, felelősségtudatuk terhe minimális; nem él különbül náluk a hal a vízben. Az ám: a hal! Lehetséges, hogy akadjon ember. aki valóban olyan gondtalanul akarna élni, mint a hal? A halnak valóban nincsenek érzelmei. szükségletei táplálkozásra és ivásra korlátozódnak, s a biológiai szükségletek egyeduralma alól nem képes megszabadulni, igaz, nem is akar, és nem is szenved emiatt. Ám az ésszerű érzéketlenség veszélyesebb a hal közönyénél. Ez a védekezés nem egyszerűen passzivitás; nem is olyan túl régen fasiszta egyenruhába bujtatott gyilkosok e racionális szenvtelenség birtokában fényképezték szakszerűen felakasztott áldozataikat. Esetlenül, sután veregette meg a szégyenkező fiú vállát mestere az imént... * A célkitűző, célmegvalósító munka tette képessé az embert, hogy állati közönyétől megszabaduljon, hogy szenvedjen, hogy szenvedését érző szenvedélyes lény legyen, s hogy a világra fogékonyan, egyetemesen reagáljon. Ám a munka, az emberi érzékenység megteremtője gátat is emelt a képességnek, amikor az ember a termelésben eltűnni érezte önmagát, amikor munkaerejét eladni kényszerült, s a számára közömbös célú termelés eleven tartozéka lett. Vajon lerombolható-e ez a gát, megszüntethető-e a közöny történelmi, társadalmi fundamentuma a mi termelési viszonyaink között, amikor még mindig árut termel a munkás, és jól tudjuk, hogy a modern ipar terméke a szocializmus építése során is annál tökéletesebb, minél inkább nélkülözi készítőjének megkülönböztető kézjegyét ... Az a hibázó fiú az imént azért szenvedett, mert elrontott egy munkadarabot.,. • A szocializmus építésének, társadalmi rendszerünk fejlődésének feltétele, hogy mind fokozottabb mértékben legyen képes megteremteni a személyiség kibontakozásának feltételeit. A személyiség kibontakozását semmi sem segíti jobban, mint amikor az ember a közös eredményekben megvalósulni látja a saját céljait. Mert ha már nem pusztán a fizetésért. hanem a közös munka eredményéért, annak öröméért is dolgozunk, ez feltételezi kapcsolataink teljesebbé válását, s annak tudatát, hogy kötelezettségeink nem csonkítják meg. hanem gazdagítják érzelmeinket. Történelmileg kialakuló képességünk, hogy magunkénak érezzük azt is, ami nem a sajátunk, hogy mindenhez. ami emberi, közünk van: a miénk. Nemcsak a tárgyak. hanem az erő, a tudás, a haladás. Az a könnycsepp is A. G. Kapunyitás előtt a BNV Két hét múlva nvitia meg kapuit a Kőbányai vásárvárosban a fogyasztási cikkek nemzetközi seregszemléje. Az Öszi Budapesti Nemzetközi Vásár iránt a korábbi éveknél is nagyobb az érdeklődés. Ezt isazolia. hogv több mint 43 ezer négyzetméternyi kiállítási területen 42 ország és Hong Kong kiállítói készülnek már javában a legújabb fogyasztási cikkek bemutatójára. Á mentőszolgálat nagy szerepe Tanácskozás, 50 előadás A Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság I. vándorgyűlése csütörtökön, tegnap kezdődött Veszprémben. A kétnapos tanácskozáson két szekcióban elhangzó mintegy félszáz előadás alapján megvitatják az eszméletlen, illetve az életveszélybe került betegek ellátásának tapasztalatait s foglalkoznak a mentésügy szerepével az egészségügyi szolgálat összehangolt tevékenységében is. A tanácskozás mintegy 300 résztvevője előtt elhangzott bevezető előadásában dr. Medve László egészségügyi államtitkár a többi között hangoztatta. hogv ez. a korábban méltánytalanul viszonylag háltérbe szorult orvosi, egészségügyi hivatás az utóbbi időben növekvő erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesül. Ennek jele a most első vándnrgjTilését j tartó Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság létrehozása is. Víziigyi Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön befejeződtek Budapesten a magyar—finn vízügyi tárgyalások. A meg| beszéléseket Kovács Antal ! államtitkár, az OVH elnöke és Simo Jaatinen, a Finn Országos Vízügyi Főigazgatóság elnökigazgatója vezette. Áttekintették a két ország vízügyi kapcsolatait, és aláírták az 1981—82. évi vízügyi műszaki-tudományos együttműködési munkatervét. A két ország között 1979ben kez.dödött meg a rendszeres vízügyi műszaki-tudományos együttműködés. a kapcsolatok azonban régebbiek. Faluvégi lMjos miniszterelnök-helyettes fogadta Simo Jaántinen elnökigazgatót. A finn küldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. 9 finn ifjúsági delegáció látogatásai A Röcsi Sörgyárban egy-egy nyári napon 9 ezer hektoliter sört állítanak elő. Főleg Borsod-Abaúj-Zemplént. Szabolcsot és Hajdú megyét látják el innen sörrel. A képen: töltik a söröshordókat Tegnap délelőtt a szegedi olajipari KISZ-bizottság vendégei voltak a finn ifjúsági delegáció tagjai: a helyszínen megnézték a kutatóüzemet és a tennelést. Ebéd után Vásárhelyre, a HÓDIKÖT-be látogattak, ahol Villányi László vezérigazgatóhelyettes bemutatta a gyárat és rövid tájékoztatót '< adott munkájukról. ezután divatbemutatón vettek részt a vendégek, így ismerkedve a gyár legújabb termékeivel. Pia-Maria Niskala, Turku város_ ifjúsági delegációjának vezetője elmondotta, hogy az eddigi magyarországi tartózkodásuk csodálatos volt. dicsérte a kifogástalan vendégszeretetet. Külön kiemelte, hogy a HÓDIKÖT meglátogatásának személy szerint is nagyon örül. mert textiltervezői szemmel úgy látja, hogy a textilipar és a divatirányzatok hasonlatosak az otthonihoz. A delegáció a késő délutáni órákban visszatért Sze. gedre.