Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

4 \ Kedd, 1981. szeptember 29. „Elűzni bűn, kizárni vétek" Cigányhagyományok élesztői Bakson Bakshoz egy aszfaltút köl­dökzsinórja kapcsolja Mária­telepet. A falu széle felé az utakban nem vág sebet ke­réknyom, haragoszöld fű szőnyege mindenütt. A fák lombja alatt megbúvó, sárgá­ra meszelt kis házba Invi­tál Rostás Márton. A 19 éves fiatalemberrel először találkozom. Többször járt a szerkesztőségben, hozta a híreket a baksi cigány­egyilttes szerepléseiről, sike­reiről. Tarka szőrű macska nyújtózik a veranda előtt, szén szemű, göndör, gyönyö­rű kislány köszönti az ide­gent „A cigányoknak vérében van az ének. a mozgás, a muzsika. Gyerekkoromban nagyapáméknál laktam, es­ténként az udvaron össze­gyűltek a környékbeli cigá­nyok, bármiről beszélgettek, néhány perc alatt valaki énekelni kezdett. A lassút követte a gyors, aztán tánc­ra kerekedtek. Nem tudom, mikor kapcsolódtam be elő­ször dalaikba, táncaikba, de mióta csak emlékszem, min­dig is tudtam a cigánydalo­kat, cigánytáncokat. Aztán egy ilyen közösségben ha­mar kiderül, ki is a legény a gáton." A szobában, ahol beszél-, getünk, sűrűn nyílik az aj-' tó. Beköszönnek a szomszé­dok. a barátok, a cigány­együttes tagjai. Tudják, ró­luk is, az 6 sorsukról is szó van. Az asztalon könyvek sorakoznak. A cigány iroda­lom és költészet darabjai, a Csikóink kényesek című nép­költészeti antológia és a Csenki testvérek által gyűj­tött Cigány népballa­dák és keservesek, Bari Károly verseskönyve. La­katos Menyhért regénye, a Fekete korall című költői antológia. A tudatos tájéko­zódás világítótornyai. Mert Rostás Márton, úgy tűnik, fölismerte feladatát ebben a közösségben. A mintegy 50 fos cigány vöröskeresztes alapszervezet titkára, a bak­ai cigányegyüttes vezetője, aki mind gyakoribb résztve­vője a magyarországi ci­gányság helyzetével foglal­kozó fórumoknak, tanfolya­moknak, továbbképzéseknek. A zebegényi egyéves cigány­klubvezetői tanfolyam hall­gatója, nemrégiben ott volt Hatvanban a cigányság köz­művelődésével foglalkozó több napos vitafórumon. „1968-ban végeztük el a nyolcadikat. A bátyám ak­kor volt katona, s egy ha­sonló együttesben szerepe 1­getett. övé volt a gondolat, nem lehetne-e összetrombi­tálni a nyolcadikat végzett lányokat, fiúkat, megalakíta­ni a baksi cigányegyüttest. Kaptunk megyei és helyi segítséget támogatást a kis­telei ÁFÉSZ-től. Együtte­sünknek 15 tagja van, négy muzsikus, a többiek énekel­nek, táncolnak. Megjártam én minden fórumot az együt­tes érdekében. Eljutottam a megyei cigánykoordinációs bizottsághoz, s nagy segít­séget, megértő támogatást toptam annak vezetőjétől, Link Mihály dorozsmai is­kolaigazgatótól. Ott voltam a megyei' cigány fórumon, s azóta érdeklődésem elhaj­tott Lakatos Menyhérthez, Chali Daróczi Józsefhez, Osztojkán Bélához. Bari Ká­rolyhoz, a Népművelési In­tézethez és sorolhatnám. Az együttes is sok helyen föl­lépett. Szegeden az Orvostu­dományi Egyetem csicseri vásárában. Budapesten a Patakit Művelődési Központ­ban, Tatán a cioányegyütte­sek országos fesztiválján, Kisteleken ... Készülünk a járási KISZ-táncbemutatóra, a szentendrei napok ren­dezvényeire. kaptunk egri meghívást Pécsre, s a tervek között szerepel egy szovjet­unióbeli vendégszereplés is. Az együttes lánytagjai jó­részt a téeszben dolgoznak, a fiúk útépítéseken, no meg alkalmi munkát vállalnak. Én Pesten egy maszeknál dolgozom, hogy minél több szabad időm legyen, foglal, kőzni tudjak az együttessel, eljárni a tanfolyamokra, vi­tákra. Továbbtanulni már nehezen menne, úgy érzem, be van gyepesedve a fejem. Csak ez érdekel. A cigány­ság múltja, hagyományai, mai életmódja, a cigányság felemelkedése." Az ösztönös vonzódás tu­datos elkötelezettséggé vált ennél a cigány fiatalember­nél. Az etnikum nyelvével, történetével, néprajzával, életmódjával foglalkozó, sok­szorosított kiadványok for­málják elképzeléseit, azt a munkát, mellyel a régi da­lokat, táncokat egyelőre még ösztönös megérzésből szín­padi produkcióvá formálja. Kézzel írott gyűjtései a ci­gányhagyomány sok érdekes mozzanatát örökítik meg a törvénykezésektől a minden­napi élet eseményein át a különös szokásokig, családi és közösségi eseményekig. Egyelőre még a felszíni je­lenségeket jegyzi le, nem jut el az okok föltérképezéséig, de mindenképpen egy iz­galmas munka első kapavá­gásait végezte el. Versel is, nemes példákat követve. Vágyai egy mai fiatalember elképzelései: családjával ön­álló lakást szeretne, hisz most szüleivel osztoznak a kis házban, s olyan munka­lehetőséget, ahol összekap­csolható elkötelezettség, min­dennapi munka, hivatás. Be­szélgetésünk során az ls föl­merült. hogy elég-e pusztán föltárni, megőrizni, s nyilvá­nosságra hozni a magyaror­szági cigányság dalait, tán­calt, szokásait. Vagy tovább kell lépni, s ennek az etni­kumnak integrálódnia kell a többség művelődéséhez, élet­módjához. „Ml örülünk, ha a nyil­vánosság előtt megmutathat­juk számunkra nagyon szép­nek tartott, dalainkat, tánca­inkat, viseletünket, szokása­inkat. Ezek kifejezik a tör­zsi élet megannyi örömét, keserűségét. Ám ez a mun­ka fegyelmezettséget is kö­vetel az együttes valameny­nyi tagjától. Sokat utazunk, gyakran fellépünk, sok em­berrel találkozunk. Ez hat ránk, viselkedésünkre, élet­módunkra. Mindinkább érez­zük, hogy többet kell ad­nunk. tovább kell lépnünk, hogy múljanak az előítéle­tek. Ezért is szeretnénk Bak­son egy cigányklubot létre­hozni." Rostás Márton tehetségé­vel, áldozatos munkájával kivívta egy közösség bizal­mát. Am ezt hosszú távon megtartani csak sok tanu­lással, kitartó munkával le­het. Kívánhatunk-e neki és társainak mást, mint céltu­datos, fáradságot nem Isme­rő tanulást és munkát. Hisz ez a záloga — ahogy ő fo­galmazott — „a cigányság felemelkedésének." Vagy ahogy az asztalon levő an­tológia egyik cigány költője mondja: „Az értelem igény­jegyével I itt áll egy új, nagy öntudat: / eljött, hogy józan ember-ésszel / feldúlja mind a putrikat / ...Az ér­telem igényjegyének / akad-e vendégszeretet? / Elűzni bűn, kizárni vétek. / Nyis­satok ajtót. emberek". Tandl Lajos „Gázb&iyák" Franciaországban hosszú habozás és vajúdás után megszületett a mélyen fek­vő és jóformán kibánvász­hataüan szénrétegeknek földalatti elgázosításával kí­sérletező vállalat A kísér­letek részben egv 180 méter mélységben levő szénré­tegben folynak. A nagy mélységekben a kísérletek még túl drágák, de remélik, hogy egy-két év múlva már kiderül, hogy mennyire kifi­zetődő a vállalkozás. Por- és atkaallergia Már régóta ismert, hogy az atkák allergiás tünetek ki­váltói lehetnek. Az atka ál­talában a háztartási porral kerül a szervezetbe, ahol orr­üreggyulladást és asztmás légzési nehézséget okoz. A háztartási por számos állat­falt tartalmaz, elsősorban Európában és az USA keleti részén. A lakásokban az at­kák főleg a hálószobákban, ezen belül az ágy akban talál­nak kedvező feltételeket a szaporodáshoz: nagyobb pá­ratartalom. matrac, ágyhuzat (élőhely), fej korpa (táplálék). Gyakori porszívózással, ágy­neműcserével védekezhetünk. A háztartási porallergla az egyik leggyakoribb allergia. Felmérések szerint az USA és Svájc lakosságának 4 szá­zaléka érzékeny rá. HAZASSAG Kocsis Ferenc és Fülöp Mag­dolna, Mészáros Mihály és Egy­házi Eva, Borbély-Kovács György és Kolompár Erzsébet, Sebenji Andrija és Somogyi Rózsa, Tóth László és Pördi Eva Erzsébet, szabó Pál és Baum Matild, ördög-Deák Zoltán és Gábor Il­dikó, Kis Istók János és Tóth Magdolna, Makra János és Gyu­ris Ibolya, Koczka Sándor József és Szerdahelyi Ágota Magdolna, Szokolal Zsolt István és Farkas Erika, dr. Pásztor Imre és Er­dei Eva Zsuzsanna, Kószó László és Monostori Zsuzsanna, Juhász István és Magyart Gyöngyi Ka­talin, Dobra Gyula és Kerekes Franciska Mária, dr. Sándor Csa­ba és Lovász Ágnes Eva, Batlz István Sándor és Nagy Hona, Csókás! Zoltán és Lakatos Eva, Majoros Páter és Domonkos Gabriella, Bozóld Imre György és Zsíros Márta Anna, Végh László és Dosztál Veronika há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS Pád A! Jánosnak és Szente Ka­talinnak Szilárd János, Horváth Lajosnak és Kátal Margit Máriá­nak Rudolf Károly, Szilágyi Ist­vánnak és Belecz Máriának Sza­bolcs, Csonka Tibornak és Kiss Máriának Tibor, Bíró Jánosnak és Horváth Gizellának Tamás, Kovács Pál Sándornak és Kiss Hajnalkának Pál András, Kurucz János Józsefnek és Alexa Má­ria Gizellának Ildikó Ágnes, Ba­kos Zoltán Lajosnak és Horváth Ibolyának Zoltán, Szakács Ist­vánnak és Molnár Gabriellának Gergely, Zádorl Istvánnak és Kéri Margit Erzsébetnek Gábor, Polyák Béla Györgynek és Papp Eleonóra Ilonának Balázs Béla, Klspéter Géza Istvánnak és Olár Évának Anikó Zsófia, Ber­kes Istvánnak és Harkat Piros­kának István, Sánta Zsoltnak és Prjevara Ágnes Ilonának Zsolt, Kiss Viktor Győzőnek és Papdi Erzsébet Honának Petra Magdol­na, dr. Halmágyl Istvánnak és dr. Vasa Évának Eva Szandra, Takács Józsefnek és Balogh Má­riának Adrienn, Kovács Lajos­nak és Takó Emőkének Péter. Lukácsi Tibornak és ördögit Pi­roskának Tibor. Berényl György­nek és Dobozi Arankának Gá­bor, Lenhardt Lászlónak és Nó­vák Franciska Ilonának Nor­bert, Szappanos Lajos Gábor­nak és Makai Margitnak Edina, Kelemen Tibornak és Túrt Erzsé­betnek Tibor, Llkő Péternek és dr. Sós Katalinnak Attila. Leho­lai Istvánnak és Kiss Ilonának Ágnes, szaniszló Istvánnak és Gulyás Máriának Csaba, Divi­nyi Károlynak és Rtmár Katalin­nak Zsófia, Pethő László Ferenc­nek és Krámer Olgának László, Kothencz Mihálynak és Lovász Aranka Zsuzsannának Fanni Emőke, Pspp István Józsefnek és Pintér Máriának Róbert István, Lábecz Lászlónak és Huszár Il­dikó Etelkának Ildikó, Kovács­Tanács Istvánnak és Kiss Julian­nának Gábor István, Tóth Fe­Családi események rencnek és Soős Rozáliának At­tila, Márki Lászlónak és Gábor Máriának Zoltán László, Molnár Ferencnek és Bögre Piroskának Piroska, Lévai Györgynek és Lu­dányl Évának Gábor György, Olasz Gyulának és Jankó Évá­nak Roland, Csernák Sándornak és Szécsényt Máriának Péter, Frank Józsefnek és Kiss Eva Irénnek Edina. Bablnyecz Gá­bornak és Komlósl irma Máriá­nak Gábor Zsolt, Biczók Jó­zsefnek és Battancs Irénnek At­tila József, Éri Ferencnek és Csikós Ilonának Hanna. Varga Miklós Józsefnek és Márki Ibo­lyának Miklós, Bnllai Ferencnek és MihoUca Rozáliának Krisztián, Bogos Zoltánnak és Rácz Jo­lánnak Brigitta, Sári Istvánnak és Erdei Irénnek SzUvia, Muzs­la Jánosnak és Nyitraj Juditnak Csaba, Juhász Lajos Károlynak és Csikós Aranka Katalinnak Krisztián Imre, Farkas Zoltán Ferencnek és Méri Ágnesnek Ágnes, Szécsi Istvánnak és ördög Máriának Beáta. Erdős Mihály Zoltánnak és Pallagi Gyöngyi Editnek Nőra, Kolozsvári Imre Györgynek és Héjjá Mariannának Nóra, Csikós Istvánnak és Kordás Ilonának Rénáta, Titz Eleknek és Henyecz Tündének Tímea Tünde, ÜJlakl Lászlónak és Kakuja An­nának Zsuzsanna Ilona, Gulyás Györgynek és Süli Matildnak At­tila, Ambrus Józsefnek és Kövér Mária Margitnak Zoltán, Balogh Istvánnak és Mejszár Jolánnak István, Tilli József Istvánnak és Perédi Ilona Máriának Tamás, Kovács Péternek és Kopp Ibolyá­nak Ágnes, Mester Istvánnak és Tóth Erzsébetnek István, Kis Emilnek és Rostás Ágnesnek Emil, Egedi Józsefnek és papp Violetta Piroskának Edina Pi­roska, Bacsó Tibornak és ördög Ágnes Évának Alfréd Péter. Bor­bély Imrének és Tajlt Annának Péter nevű gyermekük született­HALÁLOZÁS Ménesi Ferenc, Szitkai Dezső Gyuláné Berta Anna, Fodor Jó­zsef. Szél Ferencné Tart Mária, Zsódl Imre, Apró Józsefné Varga Margit, Szűcs Sándor, Kovács István Csönke Mihálynó Csöke Mária, Harangozó Pálné Gubt­csák Erzsébet, Némethy Sándor­né Mácsonszki Julianna, Kispál Imre, Kiss Károly, Lesták Sán­dor, Kovács István Gábor, Rovó Ferencné Báló Julianna, Fátyol Antalné Komlcsln Anna, Varga Péter, Hódi Imre, Bozóki Mi­hályné Paplogó Julianna, Habók Andrásné Óttlik Etel, Rácz Ká­roly, Füredi Ferencné Juhász Etelka, Török Eszter, OJvárl Já­nasné Szél Erzsébet, Jakobey Istvánná Abos Emma Gabriella, Németh Jenőné Török Rozália, dr. Hajnal Istvánná Pálfy Rózsa Piroska, Farkas József, Petro­vics Mihályné llalál Mária, Rácz Erika, Hajdú János, vízi József. Kazi Balázs, Karai István, Zsák Frigyes Antalné Lajtos Erzsébet, Megyeri Jánosné Simon Erzsébet, Török János, Szórát János, Bá­lint-Bata Vllmosné Vőneki Ro­zália, Csikós Imre, Vincze Ist­vánná Márta Anna, Pósa Nándor­né Kunhalmi Mária, Farkas Ist­ván meghalt. Október: múzeumi hónap Makón lesz az országos megnyíló Huszadik alkalommal ren­dezik meg októberben az országos múzeumi ég műem­léki honapot. A megyei prog­ramnak külön jelentőséget ad, hogy a makói új múze­um avatása egyúttal a mú­zeumi hónap országos meg­nyitása is lesz. A felszaba­dulás óta ez a második, ere­detileg múzeumi célokra épült intézmény. Az új mú­zeumépületet október 2-án, pénteken délután 3 órakor Pozsgay Imre művelődési miniszter avatja fel. ő nyit­ja meg a Makó 700 éve cí­mű állandó kiállítást. Ugyan­csak akkor nézhetik meg az érdeklődők a Makó képző­művészete című Időszaki tár­latot. A makói múzeum szü­letésének körülményeiről ok­tóber 8-án dr. Tóth Ferenc múzeumigazgató tart elő­adást. A múzeumi hónán megyei rendezvényének másik ki­emelkedő eseménye a Vásár­helyi öszi tárlat. A sorrend­ben 28. seregszemlét október 11-én, vasárnao délben nyit­ja meg dr. Kornidesz Mi­hály. az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­ie. Az idei kiállítást az ál­lami mecenatúra vásárlási fórumnak jelölte, talán ez is szerepet játszik abban, hogy minden eddiginél több mű­vész jelentkezett a kiállí­tásra. A meghívott 230 alko­tóból 149-es küldtek összesen 462 munkát. A zsűri 120 festményt, 41 grafikai lapot, 81 szobrot, érmet és 32 egyéb műtárgyat érdemesített be­mutatásra. A hagyományos dílakon kívül üzemek, vál­lalatok. termelőszövetkeztek is felajánlottak munkajutal­makat. A vásárhelyi képző­művészek hagyományos kol­lektív kiállítását ezúttal a Marx Károly Tsz-ben ren­dezik meg. A szegedi eseménysorozat az elmúlt években jól be­vált rendet követve profil­hetekre tagozódik. A prog­ram október 7-én történeti héttel kezdődik, melynek so­rán többek között beszámol­nak a Szeged monográfia második kötetének munká­latairól, kihirdetik az idei megyei néprajzi, nyelvjárási és történeti pályázat eredmé­nyeit és Urbanizáció és életforma címmel Hanák Pé­ter, az MTA tudományos fő­munkatársa számol be kuta­tási eredményeiről. A régé­szeti héten a kutatók elő­adásokat tartanak a legfri­sebb ásatási eredményekről; a néprajzi hét programjában algyői nap és fafaragó-kiállí­tás szerepel, míg a program­sorozatot záró természettudo­mányi hét ideje alatt vetye­hátl. Fehér-tói kirándulás és előadások szerepelnek. Új­donság, hogy a megye múze­umaiban dolgozó kutatók és munkatársak tudományos eredményeikről n profilhe­teket kezdő hétfőkön, tudo­mányos ülésszakon számol­nak be. Az októberi múzeumi ma­tinék sorában vizuális is­meretterjesztő foglalkozás, kórushangverseny, az algyői népi játékokat bemutató gyermekprogram és biológiai tárgyú rendezvény szerepel. Ismét megrendezik a me­gye múzeumait, emlékhelyeit bemutató kirándulásokat. Az elmúlt évek sikert aratott útiprogramjait ismétlik meg az üzemek szocialista bri­gádjainak. KISZ-fiataljainak. A kirándulások időpontja, október 17 és 18. A szegedi kiállítások kö. zül említést érdemel Lapis András szobrászművész ok­tóber 20-ig létható érembe­mutatója a Közművelődési Palota Kunolájában, melyet követően Csákvári Nagy La­jos mutatja be fafaragásait. A múzeum előcsarnokában október 3-tól az Űj szerze­ményeink sorozatban század, eleit népiskolák életéből vll­lantanak fel néhány részle­tet. Növényi sejthank Közlemények Értesitjük fogyasztóinkat, hogy án feszültség alá helyez! Ezen 1981. szeptember 29-én 7 örától Időponttól a vezeték érintése 16 óráig Szegeden, az Algyői út, Z| tvíz,, (>s tiloí Rone-ilását Bástya sor. Fenyves utca. Füge eietvezeiyes es tilos. Kongaiasat A ma létező növények génállományának megőrzése több sajátos problémát vet fel. A növények génállomá­nyának tárolása mélyhűtés­sel, illetve edénvben tenyésztett csírastruktúrák­kal képzelhető el. A mélv­hűtéssel végzett tárolás lát­szik hasznosabbnak, mivel így mód nyílik a fa.i.i illetve fajta újraelterjedésére. Eddig több mint hatvanféle nő-" vény regenerálási módsze­rét dolgozták ki. Ezeket dísznövények szaporításában már tömegesen alkalmazták is, Nagy előnye, hogy mély­hűtéskor elpusztulnak a nö­vénvi betegségeket okozó vírusok, ami lehetővé teszi a patogén anyagoktól men­tes növények termesztését. Szegei! a bazai lapokban 1981/39 sor, Bakonyi utca, Délceg utca, Pilisi utca által határolt terüle­ten, valomint az Algyői úti ben­zinkútnál áramszünet lesz, há­lózatépítési munkált miatt. Fo­gyasztót szíves elnézését kéri a a DEMASZ, Szeged, Északi Ki­rendeltsége. x Értesítjük kedves fogyasztóin­kat, hogy a Vas u.. Töltés u., Szőregl üt. Közép fasor által ha­tárolt területen, 1981. szeptember 30-án 7-16 óráig áramszünet lesz. Fogyasztói szíves elnézését kéri a DÉMASZ, Szeged. Belvárosi­Tüizántüli Kirendeltsége. x A DEMASZ szegedi Üzemigaz­gatósága közli a lakossággal, hogy a Dorozsmai úton, a Bu­dapesti út, Dorozsmai út keresz­teződéstől a vasúti töltésig ki­épített közvilágítási hálózatot és armatúrákat 198L szeptember 30­a törvény szigorúan bünteti. CSENDES Csaba. Egy nagy szabadtéri múzeum - kitűnő programokkal. - Szegedi nyár '8i. Kelet-Magyarország, aug. 30. [Fényképekkel.) DÉNES Magda: „Szöged hírős város..." — Érdekes és szép látnivalókban gyönyörködhet­tünk. Vegyiművek, aug. 31. [A Budapesti Vegyimüvek fiataljai Szegeden.] REIGL Endre: Tudni keli ne­met mondani I — Beszélgetés egy kitüntetett főbizalmival. Textil­munkás, szeptember. [Interjú Joő Györgynével, a KSZV újsze­gedi szövőgyárának dolgozójá­val. Fényképpel.] ABLONCZY László: Egy Skó­lal tudós-komédiás. Film, Szln­ÉRTESlTJÜK T. PÉBE'gáx fogyasztóinkat, hogy Újszegeden, a Rózsa F. sgt. 130. számú ház előtt, a gépkocsiról való palackforgalmazást megszüntettük. A Petrozsényi utca végénél elkészült új telepünk üzembe helyezéséig a Rózsa F. sgt. 90/A szám alatt biztosítjuk a palackcserélési lehetőséget. Nyitvatartási rend: de. 8 órától 11 óráig, du. 14 órától 17 óráig, szombaton: de. 8 órától 11 óráig. DÉOAZ Szegedi Üzemegység ház, Muzsika, szept. 5. rifj. Hor­váth István, egykori szegedi egyetemi hallgatóról. Fénykép­pel.] Szeged Belváros. — Országoe tervpályázat. Esti Hírlap, szep­tember 11. Csongrád megyei tanulmányút. Néprajzi tanácskozás a tanyák­ról. Magyar Hírlap, Magyar Nem­zet, Népszabadság, szept. 15, [Szegeden, a Móra Ferenc Mú­zeumban.] Sűrített levegővel. — Csontoz a gép. Esti Hírlap, szept. 19. IHol­land gép a szegedi szalámigyár­ban.] GYENES J. András: Tisza­parti edzőcsere. — Pataki: „Talp­ra állunk". Hétfői Hfrek, szept. 21. [A SZEOL AK labdarúgó­csapatáról. Fényképpel.] BATA Imre: Könyvszemle. Népszabadság, szept. 22. (Ismer­tetés Bálint Sándor: A hagyo­mány szolgálatában c. könyvé­ről ls.] Sikeres asztalitenisz-nyitány. ­Győzelem a Szuper Ligában. Esti Hírlap, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság. Népsza­va, szent. 23. [Szegeden.] Asztalitenisz Szuper Liga. ­Biztató kezdés Szegeden, Nép­sport, szent. 23. rFénykáppe].] Kétmilliárdos forgalom. Szö­vetkezet, szept. 23. [Megyénk AFESz-elnál.l JUHASZ ANTAL: Néprejzku­tatók tanácskozása a tanyákról. Magyar Nemzet, szept. 24. [Sze­geden, a Móra Ferenc Múzeum* ban.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom