Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-27 / 227. szám
Vasárnap, 1D81. szeptember 27. Hullámverések középpontjában Kommunista pedagógusok a tanévkezdés kérdőjeleiről r ["gencsak hullámokat vert az idei tanévkezdés. Az elmúlt évek szórt gondjai országszerte hatványozottan jelentkeztek. Az épülő lakótelepeken koncentrálódik a demográfiai csúcs, ezért sok helyen — különösen a nagyvárosokban — kőrzetmódosításokat kellett végezni; az ígéretek ellenére az idén sem készült el időben a tankönyvek nagy része, s jelentós nehézségekkel indult néhány iskolában az ötnapos tanítási hét Ugyanakkor egyre nagyobb feladatokat kell megoldani a közoktatásnak. Tartalmi színvonala állandóan emelkedik, meg kell teremtenie az esélyek egyenlőéégét, mindinkább az oktatás és nevelés középpontjába kerül a differenciált foglalkoztatás és a tehetséggondozás. A reform ls félidejéhez érkezett már Jelen, tős tapasztalatokkal rendelkeznek, de még mindig sok az ellentmondás. Különösen kiéleződnek a gondok a tanévkezdés heteiben. Ezekről, az egész társadalmat érintő kérdésekről beszélgettünk dr. Such György nevel, a város alsófokú oktatási intézményei pártbizottságának titkárával és dr. Rákoe Istvánnéval, a középfokú oktatási és nevelési intézmények pártbizottságának titkárával, akik a szegedi tapasztalatok és testületi állásfoglalásaik birtokában mondták el véleményüket. — Kezdjük a beszélgetést a gyerekeket, szülőket, pedagógusokat egyaránt érintő, tanévkezdéskor legégetőbbnek tünö kérdésekkel. Szükség volt-e Szegeden is átírni a körzethatárokat? Dr. Such Györgyné: Néhány helyen, elsősorban lakótelepi ls. kóláknál szükség volt módosításokra. Érthetően ez néhány esetben visszatetszést váltott ki. Valóban nem könnyű megérteni a szülőknek, hogy a lakásuk ablakából rálát az iskolára, miért kell a nebulónak busszal, villamossal negyedórákat utazni egy másikba, esetleg miért kell két testvérnek, vagy egyazon házban lakó gyerekeknek különböző helyekre járni. A városi tanács megszervezte az iskolabuszokat, ezek kihasználtsága délutánonként igeh csekély. Amíg a lakótelepeken a zsúfoltság okoz gondot, addig Szeged peremén, Gyálaréten, Mihályteleken a kis létszám jelent problémát. — Az ötnapos munkahét áriáéi társadalmi vívmány. Iskolai bebezetése is fontos feladat. Alapvető humánus tartalma éppen az, hogy többet lehessen együtt a család. élményekben gazdag tartalommal töltsék el a meghosszabbodott szabad időt. Ámbár olyan szélsőséges példát is hallottam, hogy az egyik budapesti Iskolához több szülő aláírásával olyan kérelem érkezett, hogy a szabad szombatok mellett, vasárnap délelőttökön is gondoskodjanak a gyerekek felügyeletéről. Föloldható-e a társadalmi gondoskodás és a gyakran jelentkező szülői igény közötti ellentmondás? Dr. Rákos Istvánná: Az Iskolának természetesen követnie kell a társadalom egészének mozgásirányait. A munkaidő rövidítése nagy eredmény, melyhez az iskolai ls kapcsolódik, bár a kezdeti nehézségekkel meg kell küzdeni. Az említett példához kapcsolódva jelentkezik egy másik ellentmondás ls. Az Idén néhány iskolában — úgymond kísérletként — bevezették az ötnapos tanítási hetet. Szerintem a kísérlet lényege az lenne, hogy minél többféle lehetőséget próbáljanak ki az iskolaközösségek, o lehetőségek között igyekezzenek alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz, hogy a legoptimálisabb ciklusokat vezethessük be a következő évektől. De vajon kísérletnek nevezhető-e. ha minden helyi kezdeményezést visszautasítanak, ha a „kísérleti iskolák" mindössze három központi óratervből választhatnak?! Dr. Such Györgyné: Szegeden négV általános Iskolában — a tarjáni 3-as, a tápéi, a dorozsmai l-es és a mihályteleki —, valamint a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskolában vezették be a kísérleti tanítási hetet. A pedagógusok többségében fölmerült, van-e mód más napokon kivenni szabad szombatjaikat. Tudniillik épp a növekvő zsúfoltság és túlterheltség miatt ezentúl szabad szombatokon rendezik májd az úttörőfoglalkozásokat, sportversenyeket, kulturális szemléket, vetélkedőket, amelyek pedagógusok nélkül elképzelhetetlenek. Érezzék, hogy ez jogos igény, különösen ha a pálya elnőiesedésére gondolunk. — Tapaszlaltak-e valamilyen változást az idei tankönyvellátásban, vagy a pedagógus még mindig „csak egy leckével jár előbbre" a gyerekeknél? Mi • a gyakorló tanítók, tanárok véleménye az új tankönyvek tartalmáról, minőségéről? Dr. Rákos Istvánné: Az ígéretek ellenére ugyanolyan későn, tanévkezdés előtt egy-két nappal érkezett meg jónéhány tankönyv. Igy aztán a pedagógusok nem készülhettek fel megfelelően, nem ismerkedhettek meg időben a tankönyvvel, nem tudták elkészíteni a tanmeneteket, nem volt módjuk véleményt cserélni, s ez különösen fokozta a tanévkezdés egyébként is feszített tempóját Az. új könyvek tartalma és minősége igen változó. A sok jó példa mellett találkozhatunk gondokkal, az új könyvek sok esetben tudományoskodóak. nyelvezetük bonyolult, maximalisták, teljességében csak a legjobb tanulók képesek feldolgozni anyagaikat. Dr. Such Györgyné: Ez a megállapítás az általános iskolai tankönyvekre is igaz. Meggyőződésem, hogy ezek, a kiemelkedő képességű tanulóknak készített kötetek a gyengék táborát növelik. A második osztályosok még a Gőgös Gúnár Gedeont böngészik, a harmadikos könyv első olvasmányainak egyike az Üt az ismeretlenbe a Föld kialakulásával foglalkozik. Vannak olyan három-négy oldalas szemelvények, melyekben 25—30 új fogalom szerepel. Igényes családi háttér, otthoni könyvtár nélkül ezeket a feladatokat a gyerekek képtelenek megoldani. A kívánatos Önálló kutatómunka ls elképzelhetetlen szülői segítség nélküL Csoda-e, ha a pedagógusok Jó része érzi azt a veszélyt, hogy nőni fog a szakadék az eminensek és a közepesek között. — Minden nehézségek közepette, jórészt 35—40 létszámú osztályokban egyre magasabb színvonalú oktató-nevelő munkát kell (vagy kellene) végezni a pedagógusoknak. Differenciáltan adni feladatot a gyerekeknek, fölismert képességeikhez igazítani munkájukat, gondozni, szárnyakat adm a tehetségeseknek. Dr. Such Györgyné: Mindennek megvalósítása óriási gondokat ró a pedagógusokra, ŰJ könyv, új tanterv esetében, „egy leckével előbb járva" még a nagy gyakorlattal rendelkező pedagógusnak ls komoly feladat a felkészülés, hisz a várható reagálásokat a hatást és az eredményességet sem ismeri előre. Gyengébb osztályokban örül. ha a törzsanyagot elsajátíttatja, egy jobb képességű osztályban a kiegészítő anyagot ls föl tudja dolgozni. Kérdés, ha ezekből az osztályokból összegyűlnek a gyerekek egy középiskolában, miként fest esélyegyenlőségük? A több tárgyat tanító alsó tagozatos kollégáknak óriási megterhelést Jelent a személyre szabott feladatok elkészítése, » ez az erőfeszítés bevallva, bevallatlanul a készségtárgyak rovására megy. Dr. Rákos Istvánné: Középiskolában egy lelkiismeretes pedagógusnak egyetlen tanítási órára — természetesen az új tanterv szerint tanítók, esetében 2—5 órét kell készülnie. Például most ismerkedik a tankönyvvel, melynek szemelvényanyaga nagyrészt új, esetleg könyvtárban kell utánanéznie szerzőnek, kornak, stílusnak. körülménynek. Negyedikes szakközépiskolások szakmai tárgyaik tanulása közben a régi mértékrendszert használják, fizikaórákon az újat tanulják. Ugyanezek magyar irodalmat a régi tanterv szerint tanultak, de érettségizni az új szerint fognak, s a követelményeket majd csak a jövő év tavaszán Ismeri meg pedagógus, gyerek egyaránt. A pedagógusképző intézményekben sem futott végig a tantervi reform, a frissen végzettek is tanácstalanul állnak az új szemlélet, az új tantervek előtt. — Sok szó esett mostanában az iskoláról. Ennek kapcsán a korszerű műveltségről, az oktatás színvonaláról, de azok a viták is széles nyilvánosságot kaptak, melyek a pedagógia műhelyében zajló véleményeket szikráztatták egybe. Solcak szerint ezek a szakmai párbeszédek rontották az iskola presztízsét, csorbították a pedagógus tekintélyét. Dr. Rákos Istvánné: A napilapokban zajló szakmai viták torz véleményeket indukáltak egyes szülőkben; például hogyan bízzam én a gyerekemet a mai iskolára, amikor a pedagógusok maguk sem tudják, mit és hogyan kell tanítaniuk! Nemegyszer fordult elő, hogy ezekre hivatkozva csapott a tanári asztalra a fölháborodott szülő egy-egy rossz jegy vagy figyelmeztetés után. Véleményem szerint a szűk szakmai vitáknak megvannak a maguk sajátos fórumai, melyek elsősorban a szakemberekre tartoznak. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy szűnjön az iskola iránti bizalmatlanság, erősödjön a pedagóguspálya presztízse. Ehhez persze az is szükséges, hogy a pedagógusok körében is érvényesüljön a differenciált elbírálás. Dr. Such Györgynéj; Hadd hivatkozzam egy országos adatra: 1980-ban a tervezett 5 százalék helyett a pedagógusok körében mindössze 4,5 százalékos bérfejlesztést valósítottak meg. Gondolkodjunk a vezető fejével: egy bizonyos minimális összeget mindenki kap, ám ezután a maradék oly kevés, hogy a legkiemelkedőbb szakmai , és. társadalmi munkát végző kolléga a maximum 100 forinttal kaphat több fizetésemelést, mint a leggyengébbek. Ez igazán nem nagy húzóerő! Hivatkozhatunk e másra, mint a pedagógusok becsületéire, elkötelezettségére, hivatástudatára, felelősségérzetére?! — Szegeden az általános iskolai tanárok több mint ötöde, a középiskolákban tanítók mintegy harmada párttag. Véleményük szerint melyek a kommunista pedagógusok legfontosabb feladatai? ^ Dr. Rákos Istvánné: kommunista nevelő és a Jól dolgozó pedagógus egyazon célért dolgozik: minél magasabb színvonalon megvalósítani a reform célkitűzéseit. minél hatékonyabban végezni az oktató-nevelő műnkét. Az a véleményem, hogy elsősorban a pártalapszervezetek, a kommunista kollektívák segíthetik a tantestület munkáját, az iskola egész tevékenységét. A feladatokkal való közös azonosulás a legnagyobb húzóerő. Eléréséért a jól működő pártszervezetek és személyes példamutatásukkal a párttagok sokat tehetnek. őszinte, nyílt, felelősségteljes vélemények ezek, melyeket éthat a segíteniakarás, a jobbító szándék. A város 700 kommunista pedagógusa hatalmas erő. Bizonyosak lehetünk abban, hogy mindent meglesznek — n nehézségek ellenére is — a jövő formálásáért — tankönyveket viszont nem tudnak nyomtatni.., T. L. Kéz alá O da nyolcmillió, vissza nyolcvanmillió — elég jó befektetés. Ennyi értékű portékát árul a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet a tagjai között, hogy segítse a termelést, és ennyi értékű árut — gyümölcsöt, zöldséget, disznót, tejet, hízott bikát és baromfit — kap vissza. Szép ez a számadás akkor ls, ha két lábra sánta. Az igaz, hogy ennyit kap vissza, de körülbelül ötvenmillióra rúg annak az értéke, amit elplacoznak az emberek, vagy más fölvásárlónak adnak. Nyolcvanmillió meg ötvenmillió — érdemes érte kéz alá dolgozni. A raktáros semmi mást nem csinál, csak kéz alá dolgozik. A főraktáros Tanács Imre. — Irigylik? — Hatvanhárom óta egyfolytában, — Miért? — Akinek több a fizetése kétszáz forinttal, és aki közelebb van a tűzhöz, az méltó az irigylésre. — Ne panaszkodjon, raktárosnak a legkönnyebb. — Boraljam? Hétezer inázsa, műtrágya, nyolcszáz mázsa gabonavetőmag, 150 mázsa vetőkukorica, hat mázsa paprikamag, harminckét kiló paradicsommag ezerezerkétszáz tasak egyéb vetőmag, mert magbolt nálunk nincsen, és hadd vegye meg az ls, akinek messze van Szeged. Anyagi és erkölcsi felelősséggel I — Mi ebben a nehéz? — ügy vallat, mintha panaszkodtam volna. — A műtrágyát a legkönnyebb eladni. — A nagyüzemben igen. Ráírják a papirosra, hogy két vagon, és viszik egyenesen a földre. Másnap már szét ls terítették. Aki kíváncsi rá, mennyi volt, szedje össze, és mérje meg. Nálunk? Ott áll a mázsánál a gazda, le nem veszi a szemét a mérleg nyelvéről, tehát nekünk is ott kell állnunk a mázsánál, amikor behozzák a raktárba. Egy-két mázsát elszámolni elég könnyű, kifizetni sokkai nehezebb. — Az anyagit értem: ha mellészámol, arrébb billentik. Az erkölcsi felelősség? — Az anyagi se olyan egyszerű, mint máshol. Hiába stimmel minden, ha másnap visszajön Jani bácsi: becsaptál ötven kilóval. Mert otthon még egyszer, megméri. — Visszajött? — Eddig még nem. De visszajöhet azért ls, hogy elvitte a vegyszert, és nem pusztul tőle a féreg, inkább hízik. Nekünk kell vállalnunk a felelősséget azért, hogy az ő gyümölcsét megvegyék a piacon. Hiába védekezem én, hogy úgy adtam néki a vetőmagot, ahogy kaptam, neki csak egy a fontos: jól teremjen. — Tegyünk egy próbát. Amerre jöttünk, meztelenek az almafák. Olyanok, mintha lefagyott volna róluk a levél, de almával tele van mind. Mit ajánl? — Semmit. — Jól elintéztük. — Az okot tudom, aknAzómollyal van dolgunk, de nincsen ellene vegyszerünk. Amikor öt vagy hat rátelepszik egy levélre, akkor esik le a levél. — Valamivel csak lehet permetezni. Bi 58, Fiiból, t/nifosz? — Egyik se jó, mert amikor megy a hernyó, akkor mér nem eszik. Olyan kellene, ami oldja a bőrét. Benke László Hosszú éj Ettem inkább vagy gondolkodtam, világom nehogy leromboljam. Túl sok sajnálat gyűlt föl bennem, s mindig magammal verekedtem. Csak ültem, ültem, hosszú éjben, késsél kezemben — folyt á Vérém, Iszonyodtam és öldököitem; nem öltem meg magamat könnyen. Most meg virrasztom; hogyha moccan takargatnom kell szép halottam, féltőn » félve, nehogy remegjen, életemmel kell átölelnem. — Ha nincsen, nyugodjunk bele. — A mi tagjaink nem olyan nyugodalmas emberek. Avval jönnek, Jugoszláviában láttak hormonhatású vegyszert, amelyik megakadályozza, hogy a hernyóból lepke legyen, olyat szerezzünk a föld alól is. Hiába mondom én, hogy csak raktáros vagyok, és nem külkereskedő, a törvény az, hogy az almát meg kell védeni. Akit leghamarabb ér, azt szidja mindenki. — Gondolom, más is belátja, hogy nyolcvanmillióért érdemes kéz alá dolgozni, és egykettőre beszerzik, amire szükség van. — Ha azt mondom, nem ls figyelnek ránk, csak az igazat mondom. A homoki talajon például egészen más gépekre lenne szükség, mint az ország többi részén. Itt vannak a nagyon okos kis gépek, vegyük csak a rotátort, amit kertészeknek ajánlanak. Eljutottunk oda, hogy lehet kapni, de homokra nem jó. Ha száz ember próbálja ki máshol, itt akkor se jó. Az a ml legnagyobb bajunk, hogy roncstelep elől ide menekített öreg gépekkel vagyunk kénytelenek dolgozni, de még azt is tiltják. Dolgozni akarunk, mégis nagyon szeretik elkérni az ötszázast érte. Ránéznek és büntetnek. — A csotrogányokról van szó, értem. Számoljunk Nyolcvanplusz ötvenmillióról beszéltünk. Elképzelhető, hogy rendes géppel is tudnánk ennyit termelni? — Bolondozik maga, vagy komolyan beszél? Százszor könynyebb lenne jó géppel. — Fordítsunk a játékon. Ha csotrogány se lenne? — Akkor ez a falu nem adna százharmlncmilllót. — Dehogynem. A szakszövetkezet szántaná föl a tagok földjét is, kapálna is, permetezne is. — Megint nem tudom, egyenesben Jár-e az esze kereke. A szakszövetkezetnek nincs anynyl gépe. — Mennyi van? — Negyven traktor. — Mennyi kellene még? — Legalább húsz — Mennyi idő alatt lehet megvenni húsz traktort? — Négyet-ötöt veszünk évente, mert annyi kidől a sorból. Ügy kellene a húsz, hogy közben pótoljuk az elhasználódókat. Arra. kérem, ennek a szövetkezetnek talán soha nem lesz pénze, De ha már számolunk, akkor pontosan számoljunk! Ha azt mondanám, öt éven belül meg tudjuk venni, akkor maga örülne? — Föltétlenül — Mert nem számol, öt évig akkor se Jönne be a nyolcvanmillió, akkor viszont miből vennénk meg? Higgye el, más megoldás Itt nincsen, gépet kell adni annak, aki termelni akar. A szakszövetkezetnek mások az Igényel, de ennek a népgazdaságnak dolgozik, és áruja legtöbbször exportra mehet. — Ügy érti, hogy beszerzésnél hátrányban vannak? — Nem úgy értem. Ami kapható, azt megvehetjük. — Bemennek Szegedre, és kihozzák? — Ha ott nem kapunk, megyünk Békéscsabára, Kecskemétre, Pécsre. — Megint számoljunk. Benzinben és munkaerőben mit jelent az. hogy véglgházalják az országot? — Tegye le a ceruzát, ezt nem lehet összeszámolni. Kötelességünk kéz alá dolgozni, ha a föld alól szerezzük be, akkor is kell, — Folyékony ókmánybélyeg? — Van az ls. Van, aki a pálinkát szereti Jobban, van, aki a pénzt. Könnyebb a beszerzés, ha van valami, ezt tagadni nem lehet. — A kerék körbe szokott járni, nyilván a raktáros is demlzsonban kapja az okmánybélyeget. — Olyan még nem volt, hogy nekem valaki is hozott volna, és öt társamnak se. — Ki fizeti akkor a nagyüzemi kenőpénzt? — Uram, erre csak egyet lehet feleni: termelési titkokat nem szolgáltatunk ki. Nekünk az a lényeg, h^gy menjen a verkli. HORVÁTH DEZSŐ