Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

3 Kedd, 1981. szeptember í. Falusi gépgyár Fejlődik a deszki Taurus-üzem Változó arculat Differenciálás: * Ezerkilencszázhetvenhat április elsejétől tartozik a Taurus Gumiipari Vállalathoz a HÓDGÉP egykori deszki telepe. Gumiipari célgépeket, tartalék alkatrészeket, a gumigyártásban használatos fémszerelvényeket állítanak itt elő. Olyasmit, amit a Taurus-vállalat nem tud külső forrásból beszerezni, esetleg gazdaságosabb, gyorsabb, ha saját szervezetén belül gyártja ezeket A fejlődés első szakasza lezárult: korszerű gépgyártókapacitást alakítottak ki. A gumiipari vállalat kemény nemzetközi versenyben értékesíti termékeit, belső háttériparával szemben is szigorú követelményeket kell támasztania. Kiemelkedően jó éve volt 1979 a deszki üzemnek: a Taurus munkaversenyében Kiváló Gyár címet: értek el. Az elmúlt esztendőben viszont csökkent a termelési érték. Módosítottak a termelés összetételén: az anyagigényes beruházási munkák után több élőmunkát követelő feladatok kerültek előtérbe. A termelési érték csökkenésében . a már említett okon kívül az új árrendszer is szerepet játszott. A 80-as induló árak ugyanis több mint 10 százalékkal alacsonyabbak voltak a korábbiaknál. A deszki gyáregység részt vett a Taurus nyíregyházi nagyberuházásának befejezésében, és utómunkálataiban. Ennek befejezése után az éppen aktuális megrendelé- , , . , , seket igyekeznek kielégite- vedelj, & ni A AC * gyáregységet fe.Zaít, gyar háttéripar általános gondjai is jellemzőek: ahhoz, hogv gyorsan, rugalmasan reagáljon a késztermék gyártóinak változó igényeire, magának is megfelelő háttérre lenne szüksége. Bár az anyagok nagy részét és a készítendő gépek komplett dokumentációját a budapesti törzsgyárból kapják, mégis előfordul, hogy anyaghiány nehezíti a munkát. A munkerő hiánya is okoz nehézségeket, így egyelőre kevesebb terméket tudnak előállítani, mint amennyire igény lenne. Mintegy 130 fizikai dolgozót. foglalkoztatnak jelenleg. A középtávú tervidőszak végére a szándékaik szerint 180-an, 200-an találnak majd itt munkát. A gyáregységben összesen három üzemrész működik: lakatos, darabolóelőkészítő és forgácsoló. Utóbbiban két műszakban dolgoznak, sőt — ha erre szükség van — három műszakban üzemeltetik a kulcsgépeket. Szükség lenne arra is, hogy folyamatosan 3 műszakot szervezzenek, erre azonban a falusi környezetben nem akad munkaerő. ni. A szocialista és a tőkés piacra egyaránt jellemző a vásárlói igények hullámzása. Emiatt a vállalat egyes gyárai gyors termékváltásokra kényszerülnek. Ahol rövid határidőre kell a megrendeléseket visszaigazolni, igen nehéz részletes, pontos tervet készíteni, illetve tartani e terveket. Mivel a deszki gyáregység háttéripari tevékenységet folytat, munkájára a maAz egykori gépállomás fokozatosan integrálódik a tízezer fős nagyvállalat szervezetébe. 1976-ban, amikor a Taurushoz kerültek, nem érte el a 30 ezer forintot a bérszínvonal. Idén a tervek szerint megközelíti a 45 ezer forintot. A vállalat egyik célja, hogy megszüntesse az indokolatlan jögyáA budapesti törzsgyárban még mindig jobban keresnek a dolgozók. A teljes egyenlőség ma még nem is lenne igazságos: Deszken sok a betanított munkás, a szakemberek is fiatalok, pályájuk kezdetén állnak, emiatt is alacsonyabb az itteni bérszínvonal, mint a zömében rutinos szakmunkásokat foglalkoztató törzsgyárban. A bérkérdésekben egyébként decentralizáltan döntenek : a közvetlen munkahelyi vezető véleménye nyom a legtöbbet a latban. Időbért és teljesítményprémiumot kapnak a munkások, ösztönzőbb rendszer kidolgozásával próbálkoznak. Nem könnyű ilyet létrehozni. hiszen sok egyedi gépet gyártanak, s ezt nehéz másféle teljesítményekhez • viszonyítani. Az ipartelepítés máris változtatott a község arculatán, de ez a folyamat meg az elején tart. A munkások zöme korábban a mezőgazdaságban dolgozott Színvonalas munkát végéz a KISZ- és a pártszervezet: jelentős szerepük van abban, hogy az üzemi demokrácia fórumai mind tartalmasabban működnek. A dolgozók használják a Taurus üdülőit, a Balatonnál és a Duna-kanyarban sokan találnak felüdülést. Többen is igénybe vehetnék ezeket, a falun lakó munkások sajátos kétlaki életmódja szerint azonban jó néhányan munkával töltik a szabadságukat Tervezik, hogy — pontosítandó az egyes üzemrészek egymás közötti elszámolását —, termelékenységi mutatót vezetnek be. A fejlődés káderpolitikai kérdéseket is fölvet: fiatal, rátermett szakembereket kell a megfelelő posztokra állítani, s növelni a munkások szakképzettségét. Figyelmet fordítanak a társadalmi tulajdon védelmére, ugyanekkor jovojere sekbep. ir : vább pöyelijt a .dplgor/éjelét a . gyáregység vonatkozó döntéS

okaöszor írjuk le: minden demonstrált szándék, központi jóakarat dacára jelszó • marad a valóságos személyes érdekeltséget célba vivő különbségtétel: valaki hasznosan, vagy kevésbé hasznosan tölti idejét a munkahelyén. A Munkaügyi Kutató Intézet nemrégiben vizsgalta meg néhány nagyvállalatnál az 1980 elejétől bevezetett bérszabályozási szisztéma tapasztalatait. A vizsgálat következtetéseit a Figyelő foglalta össze a közelmúltban. A kérdésben, hogy tudniillik van-e egyáltalán szükség differenciálódásra akár a vállalatok, akár az egyes dolgozók körében, a döntés rég megszületett. Van szükség rá! De mi módon történjék a 'különbségtétel ? Hogyan lehet olyan gazdasági játékszabályokat alkotni, amelyek egyrészt pontosan kimutatják, hogy egy vállalat mennyire okosan él a számára adott, lehetőségekkel, másrészt kompenzálják azokat, akik rajtuk kívül álló okból produkálnak gyengébb eredményt. A gyakorlati tapasztalatok alapján úgy tűnik, -a fenti kettős követelményt akár csak megközelítőleg szabályozó rendszerre még várni kell. A Figyelő megállapítása szerint a vállalatok túlzottan nagynak érzik az általuk nem befolyásolható elemek arányát. A szabályozó rendszer módosult ugyan, s ma a nyereségesebb vállalat valamivel több bért fizethetne, mint kevésbé nyereséges társa. Számottevő különbségek azonban nem alakulnak ki. A Figyelő szerint a vállalatok fő törekvése nem változott: korábban is a különböző főhatóságok felé fordult a figyelmük — a jobb gazdasági helyzetben azért, hogy egyedi elbírálással több támogatást kapjanak. Lényegében ma is külön megítélést szeretnének, a különbség csak annyi, hogy szűkebb esztendők járnak, s azalku tárgyát nem a támogatások, hanem az elvonások képezik. A nyereséges vállalatoknak sem könnyű a helyzetük. A jelenlegi nehéz piaci körülmények közt sok rugalmas termékváltásra. gyors alkalmazkodásra van szükség. A kisebb beruházásokat, amelyek elengedhetetlenek piaci pozícióik megtartásához, saját erőből kell finanszírozniuk, s ez elviszi nyereségük tekintélyes részét. V«4t egy olyaij lehetősége az úi szabáJjBzó tendszprúék. hogy az a vállalat, amelyik kevesebb emberrel végzi el munkáját, . a távozók jövedelmének bizonyos szabályozók nem tesznek lehetővé érdemleges differenciálódást. A szabályozók alkotói viszont úgy vélik, a rendszerben adott lehetőségeket sem használják ki megfelelően. Mindeddig a vállalati és a népgazdasági érdek viszonyáról beszéltünk. Hogyan kapcsolódik ehhez a kisebb munkahelyi csoportok és az egyének, az egyes dolgozók érdeke? Általános tapasztalat, hogv az árszínvonal növekedése, illetve a reálbérek csökkenése idején megnő a dolgozók ellenállása a bérek bármilyen differenciálásával szemben. Az évi 4—5 százalékos béremelkedést afféle kötelező juttatásnak tekintik, amely nem a jobb. több munkával. hanem az árak emelkedésével áll öszszefüggésben. Úgy tűnik, széles körben elfogadott az a jelenlegi gyakorlat, hogy a munkahelyen mindenki egyenlő, a teljesítmények versenye Pedig a második gazdaságba kerül át. A munkások ellenérzése egyébként a másik oldalról is érvet szolgáltat azoknak a vállalati vezetőknek, akik — jobb a békesség alapon — meg sem próbálkoznak ösztönző bérezési rendszer kialakításával. • Vajon mi indokolja a dolgozók ellenállását? Hiszen ha érdekeiknek nem felelne meg az egyenlősdi mai állapota, aligha tiltakoznának a változás ellen. Több, nyíltan nem hangoztatott érvük lehet a munkásoknak. Egy valóban ösztönző differenciálással ugyanis a többség rosszabbul járna. Egv valóságos, tétre menő versenyben természetszerűen lennének lemaradók, s a lemaradás életszínvonaluk érezhető csökkenésével járna. Van j) bizalmatlanságnak egv másik üszszetevője is: ha kinyílna a jobbak és gyengébbek bére közti olló. lehetőség lenne egy sor visszaélésre, szubjektivizmusra. A többség úgv érzi. ahol nem lehet pontosan mérni a teljesítményt, ott, kiéleződnének a viták, s a munkahelyi demokrácia sokak véleménye szerint nem áll olyan fokon hogy fórumai garantálnák az igazságos döntéseket. M Finn fiatalok Szegeden Az ifjúsági szövetségek közti hagyományos jó kapcsolatok jegyében tegnap, az esti órákban a finnországi Turku város fiataljainak küldöttei érkeztek Szegedre. A delegáció tagjai — PiűMaria Niskala, Goeran Storfos, Markku Lindholm és Rauno Mirisaari — egy héten át ismerkednek Szeged és a megye életével, a gyárak és szövetkezetek munkájával. így többek között látogatást tesznek Szatymazon, az algyői olajmezőn, a mártélyi képzőművész táborban. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban és az Alföldi Pincegazdaságban is. munkaerőt, s ne kényszerüljenek elviselni belső bérarányaik torzulását. Mivel ez a szabályozó is csak bizonyos — viszonylag szűk — határok közt ad. módot a vállalati érdekekkel is összhangban álló differenciált emelésre, egyelőre nem érte el a kívánt hatást, A bérszabályozási rendszer tehát továbbra is adós marad a népgazdasági és a vállalati érdekek kellő összhangba hozásával. Az országos szervek és a vállalatok közgadászai eltérően ítélik meg az okokat. A gazdálkodó egységeknél azzal érvelnek, a "ég egy el nem hanyagolható tényező: nemcsak azok ellenzik a teljesítmény szerinti különbségtételt, akik rosszul járnának vele. Nem erőltetik a jobbak, szorgalmasabbak, rátermettebbek sem. Az úgynevezett második gazdaságban, ugyanis ló áron értékesíthető a szaktudás. szorgalom, munkabírás. Az ott elérhető jövedelem — most tekintsünk el a nem munkával szerzett pénzektől — kárpótol azért, amit az üzembeli plusz teljesítményre amúgy is nehezen kapna meg" a dolgozó. Mégsem szabadna belenyugodni a mai helyzetbe: hogy a vállalatok között a főhatóságokkal folytatott különalku, a dolgozók közt a másodlagos jövedelmekből való részesedés diffeneciál.ion. Annál kevésbé, mert a nemzetközi piac nem ismeri a méltányosságot, s termékeink megítélésekor aligha veszi tekintetbe belső termelési szervezetünk vitáit. Tanács István Szüret Baranya egyes szőlőtermő tájain a kistermelők megkezdték a Tramini és a rizling szilváni fürtjeinek szedését. Emberemlékezet óta nem volt példa arra. hogy augusztus utolsó napjaiban borszőlőt szüreteljenek a baranyai gazdák. Országos MHSZ-tanácskozás Honvédelmi és sportnap Gödöllőn A Fémmunkás Vállalat székesfehérvári gyárának megbízásából megkezdték a Sopron „H" típusú, höhídmentes. három rétegű üvegezéssel készült alumínium ablak vizsgálatát az Építésügyi és Minőségellenőrző Intézet szerkezeti laboratóriumában. A légzárást, a vízzárást, valamint szélterbeléseknek való ellenállási vizsgálják az ú.i ablaktípusoknál Szeptember 3-6.: Hírős napok Kecskeméten Immár hagyomány, hogy lik a városközpontban, ameBács-Ki&kun megye vendé- Ivet árusítással kötnek egygíil látja az országos kerté- be. A továbbiakban virág-' szeti napok keretében a kötészeti bemutató. könyvszakembereket. A „Hírős kiállítás és -vásár, valamint napok Kecskeméten" ren-. országos kutyakiállítás is dezvénysorozat az idén szeptember 3-án kezdődik, amikor az ünnepélyes tanácskozáson többek között dr. Molnár Béla. a Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társaságának elnöke, dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora tart előadást. A programban élelmiszeripari kiállítás és termékbemutató lesz Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Ugyvitelszervezésj és mérőműszer-kiállítást szerveznek, kisgépkiállítás nvi szerepel á programban. A megyei ugró- és díjlovagló versenyt — nagy közönségsikerre számíthat — szeptember 5-én rendezik Borbás-pusztán. A záró szüreti felvonulás és folklórbemutató szeptember 6-án. vasárnap délután lesz. Ekkor táncegyüttesek és zenekarok búcsúznak az idei hírős napoktól. A hírős napokon BácsKiskun megyével szomszédos területek is képviseltetik magukat. Az MHSZ-vezetök negyej óik országos tanácskozását szombaton és vasárnap tartották Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem aulájában. Az eszmecsere résztve! vői — függetlenített vezetők. I társadalmi aktivisták és lci\ váló sportolók — megvitatj iák Kiss Lajos vezérőrnagy | főtitkári referátumát az elmúlt 5 esztendő eredményeiről és a további tennivalókról. Ez utóbbiakról a felszólalók hangsúlyozták: a közös cél. hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség az eddigieknél is fokozottabban vegye ki a részét abból a társadalmi munkamegosztásból, amely a lakosság — különösen az ifjúság — hazafias nevelésére, testedzésére, fizikai állóképességének fejlesztésére. a haza fegyveres szolgálatára irányul. A vasárnapi tanácskozáson i szocialista országok delegációinak nevében Günther Teller altábornagy, az NDKbeli GST elnöke köszöntötte a résztvevőket. A kétnapos eszmecsere Kiss Lajos főtitkár összegezte. s kívánt további eredményes munkát az MHSZ helyi vezetőinek, aktivistáinak, akik közül többen - ez alkalommal részesültek miniszteri, illetve főtitkári kitüntetésben. Az MHSZ-vezetők 4. országos tanácskozása a Szózat hangjaival ért végetDélután a gödöllői repülőtéren nagyszabású bemutatót rendeztek. A Pest megyei honvédelmi és sportnapra sok száz néző sereglett össze. A jelenlevők meggyőződhettek arról a magas színvonalú technikai képzettségről, tudásról, amelyet a bemutatókban közreműködők. kiváló sportemberek az MHSZ-klubok£>an sajátítottak el. Ejtőernyősök, motoros- és vitorlázórepülők, modellezők izgalmas, bátorságot és ügyességet követelő produkciókkal szórakoztatták a nézőket. A program a motoros, sárkányrepülők bemutatójátapasztalatait val ért véget. >