Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

3 Csütörtök, 1981. szeptember 3. A finn delegáció a városi pártbizottságéi Almaeüenőrzési konferencia Zárójegyzőkönyv aláírásával, szerdán befejeződött a szocialista országok külkeresiUdelmi minőségellenőrző szervezeteinek háromnapos debreceni konferenciája. A tanácskozáson az alma exportálásában és importálásában érdekelt bolgár, csehszlovák, NDK-beli, jugoszláv. magyar és szovjet szakemberek vettek részt. Ismertették a különböző országokban alkalmazott minőségellenőrzési módszereket, megvitatták azokat az eljárásokat. amelyekkel az alma érettségi fokát helyesen lehet megállapítani. Szeged finn testvérvárosa Turku ifjúsági delegációjának tagjait — Pia-Maria Niskala, Goeran Storfos, Markku Lindholm, Rauno Mirisaari — tegnap, szerdán délelőtt a városi pártbizottságon fogadta Török József első titkár. A turkui városi ifiúsági bizottság négv vezetőjét a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta ifjúságpolitikai célkitűzésednikről. azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Szeged városában folytatnak a fiatalok élet- és munkakörülményeinek megkönnyítésére. Őszike Nyílik a szekszárdi erdős dombvidék rétjeinek jellegzetes nyárbúcsúztató virága, az őszikének is nevezett őszi kikerics. A halványlila színű virág, hosszú száron, levél nélkül díszlik. Az erős mérget tartalmazó növényt a legelésző állatok ösztönszerűleg elkerülik. sorsuk ? A tavalyi Őszi BNV nagydíjai termékeiről Folyamatos lépéstartás a vásárlói igényekkel és a műszaki-technikai színvonallal — ez egyik biztosítéka a gazdaságos termelésnek és a hatékony gazdálkodásnak. Ugyanakkor egy-egy újdonság piacra dobása kockázat is, hiszen még a leggondosabb piackutatás sem garancia arra. hogy a vevőnél valóban sikep^, lesz-e az új ú rl i„í Uír cl.- A • flc.il "RiW lássál tudta előállítani, így rapodott, így most már^ötaz ára is magas volt. Az érdek- féle típusban készül. Főleg lődés is mérsékeltnek bizo- a cipőgyártásnál és a bórnyult. mett a garnitúrát ruházati termékek eiöállitánégy-öt éves gyermekeknek sánáí alkalmazhatják. A kiajánlották, s egyes elemeit olyan kicsire méretezték, hogy az egy-két évi használat nem érte volna meg a családi befektetést. Végül is abbahagyták gyártását, s helyette bővítették a már árucikknek. Az' Őszi* BNV-n, bevált „Qfarzon" elemes iítúa fogyasztási cikkek sereg- sági bútorok soroaacgyártászemléjétT" i npi i^wic1 luiiúl lj0Ért? lehetünk iparunk új próbál- a Graboplast már másfél kozásánuk. útkeresesenek, millió négyzetmétert gyátbővült választék egyike egy cipővelúr, amely ugyancsak víi-álló. s ezért téli cipők készítésére is alkalmas. A másik újdonság mintazattal nyomott i első bőr. A mostani őszi vásáron és a centrumhálózat kijelölj, boltjaiban ezek is kaphatók lesznek. A tavalyinál 20 százalékkal többet, mintegy száz tonnát készít az idén poliészterEzt tüki tv a vásárinagy- tott « idén abból a kerámia- nyúlszőr keverékű fonalból a dijak ; T. .alv pcicbiul liz hatású műbőr padlókárpit- Pamutfonóipari Vállalat. Ebújdonság ro zsait ilyen elis- b°l amely nagydíjat, kapott, ból a fonalból szőtt- és lcömerésben, és közülük nem Mé0 Í9V sem tudják kielé- tött kelméket, női felsőrumindegv-:- futó* be karriert. Biter,i az igényeket. A gyár házati cikkeket gyártanak, Nem elég ugyanis, ha a vá- iparművészei azóta többféle amelyeket a hazai vásárlóik sárlónak csak tetszik az áru, színben és mintázatban ter gyorsan megkedvelték. Naha nem veszi meg mert nem vezték meg a padlóburkolót, gyobb tételben szállítanak vagy tuisáA Soproni Szönyeggyár belőle a Szovjetunióba is. A Sopilén, termékcsaládját ha- vállalat alig győzi az újabb mar megkedvelték a vásár- igények kielégítését, ezért lók. öt fajtájából többet is már felkészültek a kapaci el tudnának adni, mint tás bővítésére, amennyit gyártanak. A gyár a Szuperakin elnevezésű most továbbfejlesztette nagy- vízzel oldódó fa- és fémfe díjas típusait, a Tisza fantá- mietek müanyagalapú zozianevú szőtt szőnyegpadló- máncfestékét is megkedveU val és a Léna szőnyegpadló- ték a vásárlók, bár szélesebb val a mostani öszi BNV-n körű elterjedését gátolja ismerkedhetnek meg majd a magas ára. Most kidolgozták vásárlók. a zománcfestékek kommersz A Magyar Selyemipari színválasztékát is. így ezek Vállalat az idén megkétsze- a típusok olcsóbbak lesznek, rezi termelését Arizona, Su- mint a különleges színezésanne és Premier blúzanya- sű import speciális színanyagaiból, amelyeket egy svájci gokból készült elődeik, céggel kötött kooperáció JÓ karrier ígéretét jelzik Ebben az evben 28 ezret aiapján fejlesztettek ki. Eze- a váci Forte Gyár Forteszállítanak a hazai piacra, ket a lágyan omló, hernyó- coior u. színes negatívjálovubbi 30 ezret peuig kul- selyemhez hasonló anyago- nak eddigi értékesítési eredf öld re. MegoLdodott a ké- kat itthon is. külföldön is ményei A Kodak típusú 21 szülék kcpcsobeszerzesi keresik, s a belföldi igények din érzékenységű film bizógondja is. mert a gyar ke- kielégítésén túl nyolc nyu- nyos mértékű alul vagy túlretet kapott import típusok gat-európai országba is szál- exponálásnál is jó minősébeszerzésére. lítják. Jövőre az idei egy- gű, szép képet ad. A 36 felA VBKM pápai gyára vi- millióról másfél millió négyIgviszonylatban is új sütési- zetméteree növelik a termemódszert alakított ki, lést ezekből a bluzanyagoKból. A Pécsi Bőrgyár vízhatlan Niagara bőrcsaládja a nagydíj óta két új taggal is gyaelég praktikus, gosan drága. Az MTI munkatársai most felkutatták a tíz nagydíjas termék sorsát. A Colorion színes televízió az Orion gyár első. teljesen felvezető elemekkel szerelt, automatizált készüléke, amelynek; energiafogyasztása is csak fele az eddig itthon forgalomba került készülékeknek. A Coloriont évekig kizárólag exportálták. belföldön mindössze egy éve jelentek meg vele. Időközben ugyanis a gyártókapacitást kétszeresére bővítették. jozesi úgynevezett légkeveréses edénycsaládjával. Négyfajta edényt terveztek, közülük egyelőre csak egy típus kapható itthon, igaz. az érdeklődés az edények iránt nagvobb, mint a vásárlói kedv. Lnnek oka elsősorban a termék magas ára, hiszen ugyanennyiért komplett grillkészülék is vásárolható. A gyártók most az edénycsalád továbbfejlesztésén dolgoznak, keresik az olcsóbbá tétel módozatait. Tavaly nagydíjat kapott a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat Timi elemes kamaszbútor garnitúrája. Bár a bútor tetszetős volt a gyár csak magas önköltséggel, tűL importLuaozéhka]. yasavételes tekercsből tavaly még csak 24 ezret, az idén eddig 270 ezer tekercset adtak el itthon. A sikert jól mutatja, hogy a belföldi színes negatívfelhasználás felét már ez a típus teszi ki. Licencet licenc H a én lennék a miniszterelnök — mondja mérnök ismerősöm — akkor egy időre csak egveilen licenc vásárlását engedélyezném: azt, amely tökéletes módszert nyúit arra, hogv miképp lehet hasznosítani a külföldről vásárolt, ismereteket! Nem rossz ötlet, s főként nem alaptalan Akár a kormány is előállhatott volna ezzel a javaslattal, hiszen nemrégiben tárgyalt a külíöldi ismeretek hazai hasznosításáról. s kénytelen volt megállapítani, hogy messze alatta marad annak a mércének, amit gazdasági feladataink állítottak a vállalatok elé. Mindenekelőtt a rendkívül lassú hasznosítás okoz nagy veszteséget. A magyar vállalatok általában három-öt év alatt vezetik be a megvásárolt ismereteket, ám ez nemcsak önmagában nagy idő. A világ szellemitermék-piacán kínált gyártási eljárások ugyanis már eleve nem a legkorszerűbb ismereteket képviselik. Licenc eladására csak akkor kerül sor. ha a termék gyártása, a technológia alkalmazása már nem hozza meg az újdonsággal együtt járó különprofitot. azaz van már nála újabb, jobb. A magyar vállalatok ezen a szellemi termék-piacom, általában ^hétéves ismereteket. vesznek meg. s ha ehhez hozzátesszük a bevezetéshez szükséges három-öt évet, nem nehéz elképzelni, hogy a fáziskésés micsoda hátrányokkal jár a Piacon! Ha egyáltalán versenyképes marad tíztizenkét év után a licenctermék! Mert például az elektronikában három-négy esztendő alatt elavulnak a termékek. A körülményes hasznosításnak természetesen megvan a maga oka, logikája Az, hogy egy külföldi ismeret önmagában jó és korszerű — nem jelent semmit A licenc mindig az adott üzemi, vállalati körülmények között fejti ki hatását, de csak akkor párosul igazán a benne reilö haszonnal. ha az üzemi fogadókörnyezet is korszeiü. Ez már szinte közhely. Mégsem árt fölemí!eget«i. mert kezd elterjedni egy felfogás — nemcsak a licenccel, hanem általában az egész innovációs tevékenységgel kapcsolatban —. mely szerint a vállalat fogadóképessége kizárólag műszaki kérdés. Ha van korszerű műszaki bázis, akkor a licencek gyors, hatékony bevezetese sem ütközik akadályba Nemrégiben tanulmánykötet, készült a műszaki fejlesztések hatékonyságáról, melynek eredményeit az MTESZ egyik ülésén ismertették. Százötven vállalatnál vizsgálták meg. hogy mi volt az oka a sikertelen fejlesztési akcióknak, köztük a licencvásárlásokénak. Kiderült, hogy a sikertelen. vagy kevésbé sikeres licencvásárlások már az elhatározás pillanatában azok voltak, tudniillik vásárlás előtt helytelenül ítélték meg a vállalat fogadóképességéit. Hiányoztak azok a módszerek, amelyek a helyes döntéshez szükségesek. Rosszul ítélték meg a háttéripar alkalmazkodóképességét. a termék eladhatóságának feltételeit, s még azt sem elemezték, hogy a vásárolandó licenc megfelelően szolgálja-e a termékszerkezet-váltás követelményeit. A vállalaton belül a számviteli és pénzügyi irányítás nt-m volt megfelelően felkészülve arra, hogv kimutassa, mennyi a fejlesztéstől várható tényleges haszon. A tapasztalatok szerint ilyen számításokban nem is érdekeltek a műszaki fejlesztéstől elkülönült irodák. Az érdekeltség egyébként is kulcskérdése a külföldi ismeretek honosításának, méghozzá nemcsak a vállalatoknál. Ügy tűnik — állapítja meg a tanulmány — hogy az idegen ismeretekből táplálkozó fejlesztések kérdésében a magyar gazdaságirányítás alkotóelemei önálló életet élnek; egyes kérdések eldöntésében a vallalatok. a kutatóintézetek, a minisztériumok. a Magyar Nemzeti Bank és az OlVIFB között érdekellentétek mutatkoznak. Az érdekellentétek a gyárkapun belül még ' inkább megtalálhatók. Például' a nem műszaki fejlesztéssel foglalkozó osztályok nem nyilvánítanak véleményt egv-egv licencvásárlás előtt. Sőt, előre biztosítják vétlenségüket a kudarc esetére. A legszembetűnőbb ellentmondás azonban a vállalatok és a kutatóintézetek, a vállalati és a kutatómunka között feszül. Az intézetek minden, ió szándékuk ellenére sern töltik be az innovációban a szakmai súlyuknak megfelelő szerepet, és nem is elsődleges tanácsadói a vállalatoknak a döntések előtt. Pedig a licencek egy jelentós hányadát nem is új termék gyártására vásárolja a vállalat, hanem azért, hogy a műszaki színvonalat emelje. A licenc kiváló lehetőség arra, hogy a házon belüli szellemi értékkel párosulva, újabb ismereteket hozzon létre. De az esetek többségében nem nagyon hoz, mert a licencek nem kapcsolódnak a vállalati kutató- és fejlesztőtevékenység egészéhez. Sem úgy. hogy űrt pótolnának a házi kutatásban, sem úgy. hogy az idegen ismeretből kiindulva alakulna ki egy úi technológia. így aztán a licencvásárlás mint egy külön akció jelenik meg a vállalati gazdálkodásban. A vásárlások négyötödére jellemző, hogv nem illeszkedik a vállalat műszaki -fejlesztési stratégia iához. Ha utóbbi van egyáltalán! /égül rs az. alacsony műszaki színvonal csalt egy ok a sok közül. Legalább -ennyire fontos a szervezettség. a korszerű vezetési rendszer, az innovációban való — minden osaiájvra kiterleöő — érdekeltség, s a távlati gondolkodás hiánya. Valóiában nemhogy a licencekkel nincs baj. de licenckérdés sincs. Ami mégis íélszínre kerül a kérdéssel, az mind mélyre nyúló gvöltérrel kapaszkodik mai problémáink talajába, oda, ahová többi ellentmondásunk is visszavezethető. Mindez, azért lehet fontos, mert a licencvásárlások élénkülése várható. Az ugyanis változatlanul igaz és ma mar a vállalatok körében is elfogadott tétel, hogy fölösleges kitalálói azt. amit másutt már kitaláltak. Ezt erősíti a kormányzat! Igaz, a mérnök ismerősöm által emlegetett licenc titkára még senki sem jött. rá. Amire ő gondolt, azt minden gazdaságnak maga kell kitalálnia és hasznosítania. S ez aztán már végképp nem műszaki kérdés. M. G. VI A TOT elnöksége előtt A téeszek munkahelyi vezetőinek helyzete A mezőgazdasági szövetkezetek középszintű és munkahelyi vezetőinek helyzetét vitatta meg szerdai, tegnapi ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megállapították, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó 35 ezernyi középszintű és munkahelyi vezető — akinek csaknem Az esőzések haszna Az elmúlt napokban többfelé az országban nagyobb nedvesség-utánpótlást kapott a talaj. A csapadék helyenként felhőszakadásként zúdúlt a tájra, ezeken a vidékeken az esővíz sajnos többnyire lefutott a földekről, és csalt kisebbik része hasznosult. A mezőgazdászok szerint továbbra is hiányoznak az úgynevezett áztató esők, amelyek egész sor növénynek még jól jönnének. A Mezőhegy esi Cukorgyár körzetében kezdődik meg elsőnek az országban a cukorrépa felszedese. Ez a növény még most is képes a csapadék „fogadására", hiszen néhány nap alatt még új hajtásokat is fejleszt, ha kedvez az ősz eleji időjárás. Segített az esőzés a szőlőnek, a szemek most jobban kitelítődnek. A már elvetett növények keléséhez jobb körülményeket teremt, a csapadék; a repce harmadát már elvetették, és még néhány takarmánynövény vetőmagja is a földben van. Az esőzések azonban egyelőre nem voltak országos jellegűek, örvendetes viszont, hogy Bács-Kiskun megye területe, amely hosszú heteken át kimaradt az esőfelhők „szórásából" most végre-valahára utánpótlást kapott. fele 35 éven aluli — eredményes munkájával nagymértékben járul hozzá a szövetkezetek gazdasagi és társadalmi fölemelkedéséhez. A vita során rámutattak, hogy a munkahelyi vezetők legtöbbje naponta általában 10—12 órát dolgozik. Részben ez magyarázza, hogy még mindig alig éri ei a 8— 10 százalékot a női munkahelyi vezetők aránya. Gondot jelent továbbá, hogy a női vezetők keresete — a fejlődés ellenére — általában elmarad az ugyanolyan munkakört betöltő és hasonló teljesítményt nyújtó férfiak keresetétől. A szövetkezetek nem élnek a jogszabály adta lehetőségekkel; nem differenciálnak megfelelően, emiatt gyakori, hogy a középvezetők jövedelme kisebb, mint beosztottaiké. Erkölcsi megbecsülésük sem áll arányban felelősségteljes munkájukkal; a brigádvezetők kétharmada semmilyen kitüntetésben, elismerésben nem részesült. A szövetkezetekben vezetői tisztséget betöltők fele középfokú végzettségű, ám negyed részüknek még mindig nincsen szakképzettsége. A szakember-továbbképző tanfolyamokon a szükségesnél lényegesen kevesebben vesznek részt. Nagyon hiányoznak a korábban megszüntetett mezőgazdasági technikumok. örvendetes viszont, hogy az idős munkahelyi vezetők szükségessé vált cseréje a nemzedékváltás során konfliktusok nélkül történik — hangoztatták a testület tagjai a vita során. Ezt követően az elnökség a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik területi szövetségei ellenőrzési irodáinak elmúlt évi tevékenységéről szóló jelentést tárgyalta meg.