Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

4 Péntek, 1981. szeptember 18. Hátrányos helyzetűek - Magyarországon Hyen gazdagok vagyunk!? — pillant iánk gunyoros kérdésével a könyvesboltok kirakatóból Mezei András könyve. Hogy a címben meg. fogalmazott irónia mennyi, re indokolt, azt többek között az egyik, minap megtartott országos tudományos tanácskozás Igazolja- A Magyar Szociológiai Társaság II. Budapesten (Kőbányán) megrendezett tanácskozása ugyanis éppen arra kereste » választ, hogy milyen szefények vagyunk. Mármint, hogy az ország lakosságának mely rétegeiro a milyen cnértékben érvényes ez a súlyos történelmi és érzelmi töltetet hordozó jelző itt és most hazánkban. Egyáltalán, érvényes-e, s egy látszólag körmönfontabb fogalmazás nem fejezl-e ki Jobban a helyzetet? Az utóbbi másfél évtized, ben nem kevés elvi vita, gerjesztett Indulatok és spontán hangulatok kavarogtak körülötte — miközben a társadalomirányítás átgondoltan vagy egy-egy nekilendüléssel Igyekezett intézkedéseket foganatosítani, melyek között hosszabb vagy rövidebb távon egyaránt akadtak hathatósak és célúkat el nem érők is. A szociológusok, közgazdászok. demográfusok, szociálpolitikai Intézmények képviselői, a társadalomtervezés elméleti és gyakorlati szakemberei mindazonáltal a jelenlegi helyzet alapos elemzésének igényéből indultak ki. és a konkrét, közelebbi és távolabbi tennivalók állnak vizsgálódásaik. állásfoglalásaik és viták középpontjában, melyek azok a kérdések, amelyet a problémakör tudományos kutatása előtérbe állított, s közben arra törekedtek, hogy megvilágítsák a hátrányos helyzet mibenlétét, tisztázzák a „hátrányos helyzet" ég a '„szegénység" fogalmak tartalmi különbségeit A kutatók és politikusok, az elméleti és a. gyakorlati szakemberek írásaikban és az emiitett gyakorlati konferencián is felvetet, ték és vizsgálták a szociálpolitika hatékonyságát és illetékességét a szegénység elleni küzdelemben a szociálpolitika eszköztárának bővítési lehetőségeit — összefüggésben a szociálpolitika és n gazdaságpolitika együttműködési lehetőségeinek bővítésével. Átfogó és megbízhatóan pontos képet adtak arról, hogy mely társadalmi rétegekből kerülnek kl a hátrányos helyzetű csoportok. milyen rétegekben gyakori a hátrányok halmozó, dása. ahol már kínzó feszültségeket okoz, és gyakran „bővítetten" újratermelődik a következő generációkban. A mindennapi eleven szemlélet, valamint a tudományos igényű vizsgálatok szániára egyaránt kézenfekvő, hogy ma Magyarországon az alacsony jövedelem, a rossz lakáskörülmények, az alacsony iskolai és szakképzettség, az öregkor, s a vele járó szerepvesztés, valamint a deviáns magatartás azok a tényezők melyek egyenként és egyidejűleg különösen okai annak, hogy valaki hátrányos helyzetűvé válik. Az viszont, hogy a fenti tényezők milyen társadalmi rétegekben és alrétegekben vagy az or. szag melyik tájegységében milyen gazdasági s egyéb közreható aktuális tényezők hatására válhatnak túlsúlyossá. s még inkibb, hogy miként lehet ezt valamilyen valószínűséggel is előrelátni — ez már a korábbinál precízebb, megalapozottabb vizsgálatokat igénvei. Ezt a követelményt egyébként" so kan megfogalmazták, tervezésüket sürgették — ép >en egy általánosan Jelentkező igény jegyében, amely egvéb vonatkozásban ls H-m- dhetetlennek tartja a társadalmi önismeret növelését a társadalomirányítás, a társadalomtervezés eredményessége érdekében. Nkgy súll.al merül fel a hátrányos helyzetűek rzámának csökkentését, mé. so'.lését célzó rövidebb-h ss/- bb távú intézkedések stratégiájának kidolgozása. Abban úgy tűnik — egyetértés van, hogy e témában hiányzik egy korszerű, átfogó és kidolgozott szociálpolitikai koncepció, gyakran csupán kampányfeladatokat fogalmazunk meg. Ugyanakkor a felelős vélemények azt is figyelembe veszik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetőség látványos. gyors és nagyszabású akciókra, s a meglevő eszközökkel ésszerűen gazdálkodva — s kiegészítve a Jó szándékú társadalmi kezdeményezésekkel — van mód arra, hogy a korábbinál hathatósabb intézkedések szülessenek. S a közvetlen feladatok sorában ki k«U emelnünk a családnak — mint a társadalom szerveződésének egyik „műhely"-ének fontosságát A társadalmi hátrányok kialakulását megelőzendő éppen a család helyzetének stabilizálása a feladat. Különösen érvényes ez például olyan családoknál, ahol a családtagok különböző gondozóintézmények (elvonó, pszichiátriai rendelő, nevelőotthon, javítóintézet,..) „ellátásában" részesülnek. Egyesek szerint ilyen esetben ezen Intézmények összefogott és hatósági Jogkörű intézkedésére lenne szükség. A széles körű vitákban számos javaslat fogalmazódott meg, sürgető felhívás hangzott el, többnyire jószándékúan a társadalomirányításnak címezve. Abban azonban általában megvan az egyetértés, hogy a hátrányos helyzetűek száma. növekedésük csak átfogó, hosszú távú és megalapozott vizsgálatokon alapuló koncepciókra épülő szociálpolitikával csökkenthető, mérsékelhető, és előzhető meg a 80-as évek Magvarországában. Pál László Szovjet prérafen^észtők A Moszkva melletti „Szaltikovszkij" állattenyésztő szovhozt, aranyéremmé* jutalmazták az 1980. évi londoni nemzetközi szürmekiallitóson és aukción bemutatott ezüst-fekete rókaprémért. A díjnyertes ezüstrókát különleges nemesítéssel sikerült kitenyészteni. A „SzaltlkovszkiJ" állattenyésztő telepet több mint fél évszázaddal ezelőtt hozták létre ezüst-fekete rókák tenyésztésére. Ezalatt az időszak alatt a keresztezések eredményeként olyan prémeket sikerült létrehozniuk, amelyek más, jelentős prémtermelőket is ámulatba ejtettek. A nemzetközi szőrmeaukciókon nagy keresletnek örvendenek a különböző színösszetételű rókaprémek. Az elmúlt X. ötéves tervidőszakban (1976—1980.) négyféle új színösszetétel született. A gazdaságban cobolyokat, nyérceket is nevelnek. A coboly az egyik legkényesebb prémesállat. Az elmúlt öt év során az állomány mégis megkétszereződött. Sikerrel járt terület a szintén nagy keresletnek örvendő — nyérctenyésztés is, amelyet a 10 ezres állományról 12 ezerre növeltek. A korábban lg népszerű pasztell topáz, kő- és igazgyöngy színek mellett megkezdődött a platlna-topáz színű nyércek tenyésztése is. Ehhez az alapot a tíz évvel ezelőtt Finnországból importált 200 nőaténv biztosítja. Számuk ez Idő alatt megtízszereződött, ugyan«kkor Finnországban teljesen kipusztult. így ennek az egyedülállóan szép szőrmének a Szovjetunió vált a világpiac egyetlen szállítójává. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a „Szaltikovszkij" szovhoz Kanadából úgynevezett hosszúszőrű cobolyokat importált Ilyen növendékállatokkal ellátják az ország többi telepét is. Az 1980-as londoni kitüntetés csak egyike a szovjet prémtenyésziők számtalan elismerésének. A gazdaság évek óta előkelő helyet foglal el termékeivel a legkülönbözőbb nemzetközi kiállításokon. Ebben a tudományos intézetek is segítenek, amelyeknek célja az állatok méreteinek — következésképpen a prém méreteinek — növelése, a szaporodási készség fokozása APN—KS Mini szemafor A belorusz vasutasok a szemaforokat ma már a vezetői fülkében figyelik. A nagyobb állomásokon létrehozott automatikus berendezések vezérlik a mozdonyok vezetői fülkéiben elhelyezett miniszemaforokat. A szükséges irányító jelzések kábelek helyett a síneken keresztül érkeznek. így a mozdonyvezető bármilyen meteorológiai viszony mellett is megbízható Információkat kap. A Moszkvai Vasútmérnöki Intézet szakemberei által kifejlesztett kísérleti szakaszon végzett vizsgálatok az új rendszer nagy megbízhatóságáról tanúskodnak. Ugyanakkor nincs szükség a szemaforok elektromos ellátására és más kiegészítő berendezések építésére. Hálókban nevelik a halat Sem a jégtáblák, sem a viharok nem ártanak az Ohotszki-tenger partvidékén mesterséges ívóhelyeken tenyésztett, herlngivadékoknak. A természetes (vőhelyek alkalmatlanná váltak az Ohotszki-tengerben levő hering számára: a partok mentén kevés moszat maradt az Ikra megtartásához. A halak azonban évszázadok során kialakult ösztönüket követve mégis minden tavasszal rajokban érkeznek ide ivásra. Az ívóhelyek helyreállítására szolgáló kísérleti telep az Aldoma-öböl lett. Az apály idején az öböl egyharmadáról nagyjából levonul a víz, ezért itt kényelmesen lehet moszatokat utánzó hálókkal kísérletezni. Amikor a hal ikra ellepi a hálói, kat, motorcsónakokkal kivontatják őket a mély vízre, ahol. kikel a haltvadék. A mesterséges ívóhelyek létesítése része a Vosztok tudományos-technikai programnak, amelynek eélja a halállomány helyreállítása és szaporítása, az óceán ajándékának ésszerű kihasználása. Fényhajtottá óra Az eddig csak űrhajók és műholdak energiaellátását szolgáló napelemek segítségével sikerült két olyan óratípust konstruálni, amelyek üzemeltetése legalább 700 lux erősségű napfénnyel vagy közönséges szobafénynyel történik. Mindkét modell kvarcóra: az egyik digitális kijelzésű asztali óra folyadékkristállyal, a másik nagy analóg falióra, maximum 60 cm átmérőjű számlappal és mutatóval. Az órák energiaellátására szilícium egykristályból készült elemek szolgálnak, amelyek energiájuk egy részével karbantartást nem igénylő akkumulátort töltenek fel, s így az órák sötétben is működnek. Az órák rendkívül pontosak: 17—23 Celsius-fok közötti hőmérsékleten évente legfeljebb 1 másodpercet siethetnek vagy késhetnek. Átkapcsolással a napot és a hónapot is mutatják. A dátum négy évre előre beprogramozható. Az órák áramfelhasználása átlag 7 mikroamper. Különleges citromfa Különleges citromfa virágzik Kiss László hajdúdorogi lakos kertjében. A fán egyszerre három különböző időben kialakult termés létható. Az első virágzásból negyven teljes nagyságú citrom érlelődik, a második terméskötésből csaknem 30 dió nagyságú, míg a harmadikból egres nagyságú citromok nőnek, A különleges citromfa most negyedik alkalommal is virágba borult A neoavantgarde Fekete kagylót gyűjtő búvárok Már a régi görögök Mytllusnak nevezték az ehető kagylókat. A tudomány napjainkban a Mytilus-kagylókat „fekete kagylók"-nak ls nevezi. Leggyakoribb faja a a Mytilus edulis, az ehető kék kagyló, amely Igen sok tengerben, így az európai tengerpartokon mindenütt megtalálható. Ezeket a kagylókat cölöpökön, köveken, gátakon, csónakok fenekén találjuk meg. Gyakran nagy tömegekben lepik el az aljzatot A Mytilus edulis az emberi táplálkozás szempontjából a legfontosabb faj. Főként az Atlanti-óceán partján és a Földközi-tenger vidékén fogyasztják. Értékes ásványi anyagokat tartalmaz, ezeken kívül A-. B-. C-, és D-vltaminokat. valamint sok fehérjét Az ehető kék kagylót természetes lelőhelyén, kagy. lópadokon gyűjtik, vagy pedig tenyésztik. A sekély vizű tengerpartokon sok he lyütt találhatók kagylópadok, amelyek kiterjedése sokszor több négyzetkilomé ter. Ilyen helyeken a kagy lók többnyire Jói fejlettel és kifizetődik gyűjtésük. Európában, Hollandiában és Franiaországban foglalkoznak elsősorban az ehető kék kagylók termesztésével. A Szovjetunióban már régebben felismerték az ehető kék kagyló fajok gazdasági jelentőségét. Rendkívül szaporák ezek az állatok: egyetlen állat évente két vagy háromízben 5—12 petét rak le, és ezek a vízben termékenyülnek meg. Olvasgatom a kritikákat a Stúdió '81. szegedi kiállításáról. és csak ámuldozom. Ahány írás. annyi vélemény. Van, aki egyértelműen lelkendezik. vannak továbbá mérlegelők, aztán fanyalgók. És alig van köztük érintkezési pont. Ami az egyik helyen a szellemesség magasiskolája. az másutt „lejárt lemeznek" vagv középszerűnek minősül Ml lehet Itt a bökkenő? Ekkora szakadék lenne a kritikusok felké. szültsége. esztétikai mércéje között? Netán a bemutatott anyag zavarta volna meg a tollforgatókat? Kl tudja ezt pontosan. Annyi bizonyos:a fiatal képzőművészek seregszemléjén u neoavantgarde szellemű munkák domináltak, s ez a mozzanat önmagában is polarizálja a véleményeket. A Gondolat Kiadó mindenesetre csak annyit tehetett ebben az ügyben, hogy a népszerű „stilus"-kötetek sorában „A neoavantgarde"-ot is megjelentette. Mert. ha a szakemberek ls bizonytalankodnak, mit szóljon akkor a nagyközönség. Mit kezdjen a cselekmény és hós nélküli regénnyel, színdarabbal: « kiállításokon szereplő hétköznapi tárgyrészletekkel, a fotónaturallsta festményekkel? Szükség volt tehát erre a könyvre, amely felépítésében a sorozat eddigi darabjaihoz Igazodott. Jelen esetben Szabolcsi Miklós áttekintő. összefogó tanulmányát olvashatjuk először, majd pedig jellegzetes, szerencsésen válogatott dokumentumok következnek. Persze ne várjunk mindent megmagyarázó és eligazító csodákat! A neoavantgarde szövevényesebb, áttekinthetetlenebb ennél, ráadásul alig van rálátásunk. A hatvanas évektől beszélhetünk e majdhogynem világméretű művészi hullámverésről,, napjainkban pedig már a kifulladás, az elerőtlenedés jelei mutatkoznak. Ám így is tömérdek szellemi, művészi tendenciát ölel fel ez az átfogó kategória, kezdve a névadó olasz Gruppo 63 irodalmi kísérleteitől Vasarelv kombinálható optikai műveiig ég tovább Fellini vagy Jancsó újszerű jel- és szimbólumteremtéséig. Nem volt hát könnyű dolga Szabolcsi professzornak. Ennek ellenére sokrétű, átteklnthető eligazítást kapunk a lényeges. aktuális kérdésekről. Mifé'e összefüggések tapasztalhatók a klasszikus avantgarde és a neoavantgarde kőzött? Milyen társadal. mi, politikai változások hívták életre ezt a művészeti áramlatköteget? Egyáltalán: ml a neoavantgarde, s hogyan rendszerezhető, értékelhető a sokféle próbálkozás és eredmény? Nos, Jobbára ezekre a dilemmákra keresi a válaszokat a kötet szerzője. Közben példák sokaságával érzékelteti: menynyi valóságos és önellentmondás, mennyi keresztezés meg áthatás jellemzi a különféle neós irányzatokat. Az úgynevezett konkrét költészet például természetesen összecseng u képzőművészeti pop-urt törekvéseivel ugyanakkor a konkrét iro. dalomból kinövő vizuális költészet mér a két művészeti ág határmezsgyéjén van. A tanulmány szövetében — érthető módon — elsősorban az irodalom kerül reflektorfénybe, noha a magvas dokumentumgyűjtemény némileg kárpótolja az olvasót. A zenei érdeklődő többek között megismerheti Pierre Schaeffer sommázott művészetfelfogását, a filmesek meg bepillanthatnak Jónás Mekas vagy Jean-Luc Godard műhelyébe. Érdekes és tanulságos a neoavantgarde áramlatok csoportosítása. Kiderül Itt: milyen szoros szálakkal kötődnek a mostani újítások a századelejl lázadókhoz, egyszersmind a sajátságosan újszerű mozzanatok lg kirajzolódnak. A „jel-típusú" törekvésekben a szerkezet és variabilitás játssza a főszerepet. s a háttérben ott látjuk Saussure vagy Gabó, Rodcsenko példáját. Ugyanakkor a dadaizmus és az expresszionizmus szellemét idézik a „kiáltás-típusú" tendenciák, amelyekben a tagadó, lázadó gesztusok mellett világmegváltó tervek ls helyet, kapnak. Le a művészet harnls szentélyével! — mondják a conceptuálisok —, inkább az emberi kapcsolatteremtés lehetőségeit forszírozzuk! Ezzel szemben magánmitológiák és újfajta szimbólumok jelenkeznek a „neomágikus" áramlatokban, s majd minden törekvésnél Jelen van az „abszurd és groteszk új hulláma". Mindemellett a bizonytalanságok és a határozottabb állásfoglalások sem hiányoznak ebből a kötetből. Kérdéses például: mennyiben tekinthető önálló áramlatnak a legutóbbi jelenségkör. Nyilvánvaló viszont, hogv a kinetikus művészet maradandó eszközökkel, lehetőségekkel gazdagította századunk térformálását, mint ahogy az irodalom vagy a színház világa is telentős művekkel és formakészlettel gyarapodott. Elemezhetjük, vitathatjuk tehát a neoavantgardeot, de a kétségbevonhatatlan eredményeket is tudomásul kell vennünk. Nnevon igaza van Szabolcsi Miklósnak, amikor e művészi áramkör realizmusborzoló, szüntelen kérdésfeltevő szerepét hangsúlyozza, hisz egy életrevalóbb szintetikus realizmushoz csak ezen az úton juthatunk közelebb. (Gondolat Kiadó. Bp. 1981.) Szuroml Pál Műanyag lariályériások A vegyszerek, agresszív kémiai anyagok, oldatok, őrlemények, porok kezelése egyre nagyobb gondot és biztonságot követel. A hagyományos szerkezeti anyagok sok szempontból nem előnyösek az ilyen anyagok tárolására. szállítására. Annál Inkább az Uvegszálvázas poliészter tartályok, amelyeket normál éleLmiszeripari, vegyipari és nehezen éghető minőségben ma már a hazai ipar is előállít (0.2— 90,0 köbméter űrtartalommal). Világszerte sokféle eljárással készülnek az üvegszállal erősített poliészter áruk, így például a rétegeléssel, centrifugálással, szórással, tekercseléssel, préseléssel, stb. A kézi rétegeié* lényege, hogy adott előkezelt formára, kívánt vastagságban előimpregnált üvegszálból készített erő»ítőanyagot hordanak fel A megszilárdulás néhány órát vesz igénybe, amit hőkezeléssel lehet, gyorsítani. Sokkal nagyobb jelentősége van azonban a tekercselt eljárásnak, amellyel 300 é» 2500 milliméter közötti átmérőjű csöveket lehet 6000 milliméter hosszúságban előállítani. Gyantával előimpregnált, kötegelt üvegszálakat tekercsel fel a gép egy lassan forgó fémmagszerszámra, és irányváltott folyamattal érik el a csövek kívánt falvastagságát. Hőbesugárzás után néhány óra alatt megtörténik az átkeményedés, és a termék a szerszámról lehúzható. Ha a száltekercselt és készre gyártott hengeres test egyik vagy mindkét végéhez zárófedelet ragasztanak, kész a nagyméretű tartály, amelynek szilérdsági értéke jól megközelíti az acéltartályokét. A tekercselt eljárás alkalmazásával a termékben sokkal nagyobb — 60—80 százalékos — üv«*tartalom érhető el. mint a kézi rétegelésnéL I