Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

8 Csütörtök, 1981. szeptember 17. A telefon nem luxus A távközlés tartalékai Kezdhetjük afféle „győzel­mi jelentéssel" is: a közel ­Vóltozik a szemlélet is. Korábban úgy tartották: kis múltban Kecskemétet be- helyen telefonra az orvosok­kapcsolták az országos táv­hívóhálózatba, s ezzel csak­nem teljessé vált a tárcsá­zással hívható megyeszék­helyek kőre — csak Békás­nak van szükségük, esetleg még néhány helyi — taná­csi. termelőszövetkezeti, gaz­dasági — vezetőnek. (Ter­mészetesen a közületeken kí­csaba van hátra. Szépen vülj Ma már — hiszen nem hangzik az is, hogy ország- luxus —, azok is szeretné­szerte 245 helység neve van nok telefont, akik közság­már a távhívási listán, e ben álltak munkába, s. időn­ként felhívnák városban maradt családtagjaikat, ba­rátaikat, vagy éppen szín­ház-, hangverseny- stb. je­gyet rendelnének a közeli hogy Európa 27 országával áll hazánk ilyen közvetlen kapcsolatban. Legyünk őszinték: az ol­vasó az efféle hurrá-hangu­latú felsorolásokra legyint, városban. s azzal kommentálja, hogy a telefonhálózat messze el­1085. decemberéig a posta 57 ezer telefonigényt tud marad a kornak megfelelő kielégíteni a vidéken. A színvonaltól. S noha, a be- fejlesztési terhek és lehe­vezetőben említett tények tőségek azonban — sajnos 6ZÓ szerint igazak, az utób­bi észrevétel szintén meg — nem mindig esnek egy­be az igényekkel. Lehet te­felel a valóságnak. S még hát, hogy az ország egyes hozzátehetjük: Budapest tájain régi és nagyon in­egyike volt Európa első dokolt kérelmeket nem tűd­nagyvárosainak, ahol meg- nak teljesíteni, miközben szólalt a telefon, ma pedig másutt talán a friss jelent­az ezer főre jutó telefon- kezők is megkapják a te­óilomások számát tekintve, lefont. bizony hátul kullogunk. Túlzás volna azonban, Annyi már biztos, hogy a ha távhívásba 246-nak Lenin­mindezért elmarasztalnánk a város kapcsolódik be. Az postát. Mór csak azért sem pedig az ötéves tervben sze­érheti őket vád, mert — különösen az utóbbi idő repel, hogy 1985-ig eléri vagy megközelíti a távhívás­ben — gyakran hangzik el ba kapcsolt helységek szá­két mondat a posta vezetői- ma a háromszázat. Ha nem nek szójóból. Az egyik úgy is magas ez a szám — a szól, hogy a „posta nem városok és községek együt­hatóság. hanem szolgáltató tes számának tíz százaléka (tegyük kez­pedig de kezdetnek, vállalat", a másik úgy, hogy a „telefon nem hozzá: kissé elkésett luxus, hanem szükséglet", detnek!) biztató! Mindez alapot ad annak Mint ahogyan az is, hogy feltételezésére, hogy a jó az úgynevezett segélykérő szándék megvan a telefon- telefonokról egyelőre csak hálózat fejlesztéséhez. Ám ez valóban életmentést szolgá­egymagában nem elegendő, ló és a hívott által fizetett Pénz is kell hozzá, még sok minden. Országosan jelenleg Meg — jól közismert nevén R — beszélgetéseket lehet lebo­min- nyolítant, de közülük száz­den száz lakosnál népesebb ról már mindenféle hívásra településen van telefon. Messze vagyunk még attól, hogy ez mindenütt korsze­van lehetőség. Ez egyelőre csak kísérlet, de — aho­gyan közeledik az általános rű, az igényeket kielégítő ötnapos munkahét bevezeté­legyen. de emberélet mór se — egyre szélesebb kör­nem eshet áldozatául a te­lefonhiánynak. A kis helyek segélykérő telefonjait éj­ben. Csak a hívó nevét, la­káscímét és személyi igazol­szakóra olyan központokba ványának számát kell be­kapcsolják, ahol éjjel-nappal mondani — a posta dolgozó­van ügyelet. Nem éppen mellékesen: a segélykérő te­lefonokra szigorú előírósok mot" vannak érvényben. Az éj­ja kapcsolja a hívott szá­Eddig a kísérlet kitűnően jel-nappali szolgálatot telje- sikerült, a közönség jeles­sítő postahivatalokban na­ponta kétszer — reggel é« este — meg kell vizsgálni a vonal műszaki állapotát. Ar­ra is van szabály, hogy a re vizsgázott, a beszélgetés díjával 6enki nem maradt adós. A postások is jól vizs­gáztak. Például a hangnem segélykérő telefonoknak kulturáltságával, a kért fel­mindenki által hozzáférhető helyen kell lenniük, s beigazító táblákat kell út­el­világftások szakszerű meg­adásával, a gorombaságok helyezni, hogy szükség ese- teljes és végleges megszűn­tén bárki megtalálhassa a tetésével. készülékeket. Mindez természetesen csak első lépés lehet —. s a pos­Mert anyagiakban ugyan kevéssé, de az emberi kap­ta sem tekinti többnek. Je- csolatok fejlesztésében, még lenleg az ország 2006 hely 6égében még kézi kapcsolá­sú központ működik. Ez a településeknek mintegy két­harmada, de a telefon-előfi­zetőknek csak 15 százaléka lakik ezekben a községek­ben. A jelenlegi ötéves terv időszakában 500 helyen megszüntetik a kézi kapcso­lást, s a vonal akut beviszik egy-egy nagyobb kapacitá­sú központba. így körzetek alakulnak ki, azokon belül helyi beszélgetés díjáért le­het telefonálni, majd a nap­pal és az éjszaka bármelyik órájában. Budapesten kívül —ahol Ugyancsak nem csökken a telefonra várakozók száma, noha két év alatt 44 ezer új előfizető lakásában szó­lalt meg a telefon — száz­ezer körül jár azok száma, akik telefont igényeltek. Ki régebben, ki újabban. Az is biztos, hogy a valódi igény ennél nagyobb, hiszen sokan — éppen a kínos-keserves telefonhelyzet ismeretében — nem is nyújtják be ké­relmüket, . vannak tartalékok és fel­adatok. Várkonyi Endre Uj hobbi A berliniek legújabb és lehellel 4edtc'ob hobbija a háziállatok gondozása, szere­tete. Becslések szerint 70 ezer berlini polgár tart ma­darat. trr nj hörcsögöt, ten­gerimalacot. teknősbékát. Hatvanezren választottak ci­cát, 50 ezren pedig a kutyát háziállatnak. Érdekes meg­említeni, hogv ezeknek az állatoknak a körében mint­egy 20 ezer olyan egzotikus állatot tartanak számon, amelyek nem tartoznak a hazai faunához. Uszó olajforony A Szovjetunió rendelke­zik a világ legnagyobb ten­gerparti talapzatával. Előze­tes prognózisok szerint e talpazatnak- körülbelül 70 százalékán érdemes kőolaj­és földgáz után kutatni. Ez elsősorban a Kaszpi-, az Ohotszki- és a Japán-ten­ger vízterületeire vonatko­zik. A fő növekedést az 1990-ig terjedő időközben a Kaszpi- és az Ohotszki-ten­gerben rejlő készletek in­tenzív kiaknázása révén kí­vánják elérni. A Kaszpi-tengerben éven­te 350 ezer folyóméter ku­tató-feltáró fúrást végeznek, 1990-ig ez a mutató évi egy­millió folyóméterre növek­szik. A Self-övezetekben rejlő kőolaj- ós födgáz felkutatá­sa és ipari kitermelése cél­jából elvileg új fúróberen­dezéseket keli létrehozni. A Szovjetunióban ezekből a berendezésekből már több típus látott napvilágot. Kö­zéjük tartozik a „Self—I", amely az Asztrahányi Hajó­gyári Egyesülésben készült. Ez a fúrókomplexum félme­rülésű konstrukciója. Alsó része két stabilizáló ponton­ból áll. Ezeken nyugszik a rámpa, rajta a szolgálati- és a lakóhelyiségek. A rámpát fémoszlopokból álló merev kötés egyesíti a pontonok­kaL A berendezés rendeltetése: kutatófúrások végzése hat­ezer méterig terjedő mély­ségig, 100—200 méter vastag vízréteg esetén. A berendezés hatcsomós vihar és másod­percenként 18 méteres szél­sebesség esetén még üze­meltethető. A berendezést vontató szállítja a munká­latok színhelyére. A „Salf—I" berendezést horgonyrendszer tartja a fúrólyuk fölött. Erre a cél­ra kötelek helyett láncokat használnak, amelyek sokkal erősebbek. A „Salf—I" ipari kipróbá­lás alatt áll a Kaszpi-ten­gerben. Alekszandr Trutnyev APN—KS Közösen könnyebb, eredményesebb A tudomány termelőerővé válik Mint az élet minden te- nyarán az alábbi partnerek rülétén, a mezőgazdaságban egyesítették szellemi és is rendkívül fontos, az, nogy anyagi erőforrásaikat a már a tudományos kutatómunka felsorolt célok érdekében: a lépést tartson a gyakorlattal Békéscsaba ét Környéke Ag­— és fordítva: azaz a leg- ráripari Egyesülés, a Hajdu­újabb eredmények minél ha- sági Agráripari figyesüles, a A Csörgő dr. vezette cso­port pedig most dolgozza ki egy olyan kutatási-termelési­fejiesztési egyesülés kísérleti medelljét, amely már eleve az új rendelet alapján mű­ködik majd Kaposvárott, marabb piaci árukínálat for- Nádudvari „Vörös Csillag" célprogramja a tejtermelé­Á4ÉM|B| SÍ, húsmarha termesztési, a májában jelentkezzenek. En- Mgtsz Kukorica és Iparíné nek egyik új útjáról, illet- vény Termelési Együttműkö- sertéshús termelési, galamb­ve ma még csak útkeresé- dés, a Növenyolajipari és hús termelési és a juh aga­séről beszélgettünk a Me- Mosószergyártó Vállalat, a zati rendszerek zőgazdasági és Élelmezés- Rákóczifalvi „Rákóczi" fejlesztése lesz. ügyi Minisztérium Szakokta- Mgtsz Gabona és lparinövé­lási és Kutatási Főosztályán nyek Termelési Rendszere, a kutatási osztály két mun- az Állami Gazdaságok Ke- vonatkozásában katársával: dr. Csörgő Jst- reskedelmi Irodája, Kisal- is jött, ennek ván csoportvezetővel és dr. földi Búzatermesztési Rend Viglási Pál főelőadóval. szer és a Vetőmag termel tető melési Vállalat Állattenyésztési Azért éppen velük, mert ők foglalkoznak közvetlenül egy új közös tevékenységi társaságról, és Érlekesítő Vállalat, A másik, tudomány oe Egy kutatási-termelési-fej­lesztési társaság angóranyúl már létre gesztora az ISV, az Iparszerű Sertéster­tagja az és Takar­sz. mányozási Kutató Intézet. A már mükodo halagük„ js doigoznak az a PROTOL-ról forma, a kutatási, .fejlesz,é- telje* neve árulja el. tevé- ^ ^ si. termelési társaságok es kenysegi korét: Feherje- es Te" ráltvizü egyesülések kialakításával. Olajosnövények Nemesítést „Xzanorító G.S . Ennek jogi alapját egy ta- és Vetőmaeellátó Tudomá- szmvasi HaltenyéL^'i Ku* valy őszi minisztertanácsi nyos Termelési Társaság. / bHcall A. • rendelet adta ugyan meg. de Ennek gesztora az Iregszem- holtobáevT ádami halgazda* még mielőtt ez napvilágot csei Takarmánytermesztési dortobagyi anami naigazoa­látott volna, a minisztérium Kutató Intézet. Ebben is támogatásával már létrejött részt vesz a növényolajipar, „zakterüle­néhány tudományos terme- a gödöllői és a keszthelyi ukk is lerövidüliőn a tu­lési társaság, mint például a egyetemek tangazdaságai * " eredménveknek a GABONAMAG, a PROTOL, mellett partner a Bólyi Me- f0^™ * a Kecskeméti Tudományos zőgazdasági Kombinát, a termelés gyakorlatéba való Céltársulás. Most, hogy a VÉV, a Bácsalmási Állami kormányrendelet alapján Gazdaság, alakulnak az új típusú tár- Rövid fennállása alatt e sulások, ezek a meglévők is kát társaság már eredmé­alkalmazkodnak az új köve- nyeket ls mutathat fel a telményekhez. GABONAMAG a GK-Sze- ... .. .. , „ - , Miről is van szó? Köztu- ged nagy termőképességű safgo^n"yitott, Je"eguek, dott, hogy amikor egy-egy búza valamint az úi kuko­új növény vagy állatfajta ricahibridek felszaporításá­minősítésre és elfogadásra ban. a PROTOL pedig 3 új , . . .. . ... . .. kerül, az még korántsem je- napraforgó hibridjelöltet erzl" az adott területen, cél­lenti a kérdéses fajta gyors máris 10—10—10 hektáron programban „van mit az termelésbe állítását, hiszen termeszt, a MÉM előszapo- asztalra tennie", amíg az elfogadás után a rítási engedélyével, hogy a felszaporítás eléri a nagy- faltaielölt elismerése után üzemi termelésbe lépéshez azonnal rendelkezésre áll szükséges mértéket, sokszor jon megfelelő már a következő fajtajelölt vetőmag, „kopogtat" a minősítő bi­zottságnáL Ezenkívül a me­zőgazdaságban is akadt jócs­kán felesleges párhuzamos kutatás, termelőegység is kutatott olyasmit, amiben a kutatóintézet már jóval előbbre tartott, kutatóintézet is tartott fenn termelőegy­séget, hogy üzemi kísérle­tekhez szükséges méretekben dolgozhasson. Ha egymás eredményeire volt szükség, (ha egyáltalán tudták, hogy milyen újdonságot hol kell keresni.,.), akkor sorozatos, hosszantartó, két vagy több­oldali megbeszélésekkel „úszott" az idő. így jött az ötlet: mi len­ne, ha lenne egy olyan kö­zös tevékenységi forma, amely egy-egy konkrét cél­feladatot tekintve mindezt összefogja, koordinálja, az ésszerű munkamegosztást, a gyors információáramlást is biztosítja, a felesleges pár­huzamosságokat eleve ki­küszöböli? A gyakorlatban ez a kö­vetkezőképpen zajlott le: például a GABONAMAG Alapanyagszaporitó Társa­ság esetében a szegedi Ga­bonatermesztési Kutató In­tézet védnökségével 1978 ságok és más gazdaságok is össze kívánják fogni erő­dományos eredményeknek a termelés gyakorlatába való átültetése. És ez a jövő út­ja. És ami a legfontosabb: valamennyi felsorolt, és a még csak most alakuló tár­sulások (egyesülések. tár­1 intéz­mény, vagy vállalat belép­het soraikba, amelyik úgy vagy egy­szerűen csak eredményeseb­ben akar dolgozni a közös mennyiségű munka révén. Szatmári Jenő István Játék vagy ffudomány ? Kockastratégiák Világdivat a bűvös kocka újdonságok jelentkeznek a Egy néhányat viszontlatha­— gyerekek ós- felnőttek világpiacon. Emellett meg- tunk belőlük s magismerhet­forgatják versengve: ki- ismerhetjük a játék pszicho- jük. megkísérelhetjük meg­nek sikerül egyáltalán ren- lógiai megítélését, a külön- oldani őket. Ezenkívül egy dezni a színeket, s ki tudja böző életkorok játékszenve- „bűvös fonal" feladványá­gyorsabban. A játakszenve- délyének sajátosságait. A nak megoldását be is küld­dóly eluralkodott, de va- bűvös kocka kedvelői most hetjük: logikai játékokat, jon csupán játék-e' ez? végre együtt olvashatják a többek között 50 bűvös koc­Tudomány az alapja, lo- kockarendezés startégláját és kát sorolnak ki a rr.cg­glka van benne! ösl család a forgatási szabályok köny- fejtők közt! zseniális újszülötte, s e csa- nyebb megtanulását elősegf- S aki szórakozni kíván a ládot logikai játékoknak tő két cikket, amelyeket hiá- játékszenvedélyen, az nem­hivják. E sajátosan izgal- ba kerestek, mert az Élet csak humoreszket, karikatú­mas játékcsalád alapelveit és Tudománynak azt a két rákat talál, de egy — igaz, és főbb változatainak tör- számát, ahol megjelentek, néma, de annál mozgalma­ténetét most Bűvös Magazin gy0rsan elkapkodták Ezút- sabb — „interjút" ls Lajos­címmel egy érdekes kiad- . stratéaiai és me sal' A VESZPréml állatkert vány tárja a kockakedvelők tal u,abb stratcglal és me~ orangutánjával. Arra a kér­népes közönsége elé. A szí- morlzálási módszerrel ki- désre, hogy mi a kocka meg­nes magazin nemcsak a ré- egészítve közli őket a ma- oldása, az ö válasza néhány gi és új fejtörő játékokkal gaZin. mozdulat volt — ahhoz ha­LXrth1nT:\tebtadSamaI Mllyeb lbgikai fejtörők sonlők, mintha egy kukorica­hazai választékról és arról vannak a világ tudományos csövet adlak volna a pratli­iSj hogy ma milyen játék- ismeretterjesztő lapjaiban? jába... A holdtölte és az időjárás Amikor a holdtöltét tisz- sok jele, a halványsárga ta. felhőtlen éjszakákon holdtölte pedig a napi hő. megfigyeljük, tapasztaljuk, mérsékletjárás eltompulásá­hogy a színpompás hold- nak előzetes tünete. A szá­fényt a légköri viszonyok raz légkörű holdtölténél nagymértékben megváltoz- nagy éjszakai lehűlésre, ta­tatják. Ez nem a durván el- vasszal fagyveszedelem be. torzult holdkorong vagy álltára számíthatunk. A holdudvar esetében történik, nedves légkörű holdkép ese­hanem mikor a hőmérsék- tében. amikor az éjjeli ki. let-ingadozások a Hold fé- sugárzásnak nincs iehetősé­nyét finomabb vonásokban ge, fagyveszély nem áll befolyásolják. A telihold fenn. Közelgő zivatarra szá­megíigyelése az akkor fenn- míthatunk. ha a magas hő­álló időjárási helyzetet mu- mérséklet mellett üJen nagy tatja, de mivel egy-egy hold- a levegő nedvessége, tölte fényjelenségei között . ., , eltérések vannak, az esetek . Emikor a légkörnek a is különbözőek. Így amikor ?°ldíeny^ porolt hatá­a láthatár közelében levő ?at vettük figyelembe. a Hold színe kisebb-nagyobb term&zettudomany által el­mértékben vöröses, ez a ls"iert és isazolt természeti színárnyalatot kevésbé befő- Jelensegeket vizsgáltuk, en­lyásolja. Ellenben, ha a Hold be,k eredményét magyaráz, magasabbra emelkedik ak- ^ Ezen ténykedes azon­kor korongja igen éles fehér, ban. se™ml esetre sem té­vagy kissé kékes színt mu- vesztendő össze azzal, mé­tát, míg a másik napon a yet nlpdbk az égitesteket, magasan álló Hold megtart- így 8 Holdat te, ezek jelen­je sárgás vagy vöröses szí- ; a babopa- .™eseV 8 nét, valamint elmosódott bl!f*enység miszt.kus ho­körvonalait. Ily esetekben ™ ,„„„a_ , J°8,las?kka! Holdunk Föld körüli kerjn­gésével az érintett levegőré­teg fizikai állapota válik is- „. ., , u , meretessé. Az első esetben okoz 8 légkörben is" a Hold fénye száraz leve- mondogatják egyesek, gőn halad keresztül, míg a másiknál a jelenség a leve­gő nagy nedvességtartalmá­ra mutat. A száraz levegő a ,, . tárgyról a fehér fénvt hűen fabb anpak tömege a tenger továbbítja, míg a nedves le- tömegénél. ,.A telihold hide­vegő a képet elmosódva hoz- eet hoz • *zintén téves né­za. A holdfénvmegfigvelé- zat: mert akármilyen a hold­sekből oly tüneteket észlel. fáz,s a hainali órákban, ha hetünk, melyek a lokális derult az ég, a talal mentén időjárási helyzet megítélésé- az ®v minden szakiban, ben segítségünkre vannak. er6sebb lehűlés áU be. Az élénken éles fehér vagy A jóslatok között azon­íax^f boldffnvt 8 "*r8" ba" vannak olyanok js, me. Idő íelének. míg a feltűnő- , ... 1 ' en vöröses holdkorongot a !veknek a,aP'a Jé megflgye­közelgő csapadék hírnöké- lesen alapszik. Ilyen: „a nek kell tekinteni. Holdnak udvara van, eső „- - , . Iesz" Ez igaz, a jelenség Hőmérséklet szempont^- okát nem a Holdnál hanem bői a tiszta holdkép a napi a légkörben kell keresnünk, nagy hőmérséklet-ingadozá- Nagy Joachim magyaráz. A jóslatok közül néhányat megemlítve: „a Hold árapály jelenséget Ez azonban téves nézet, mert a fizikai törvények szerint a levegőre annyiszor kisebb a vonzó hatás, ahányszor ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom