Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

4 Szerda, 1981. szeptember 16. 3 Deszki tükör Nyomdakész a község monográfiája Mintegy évtizede tudatos és tervszerű tudományos munkák tárják fel a megye városainak, közat gelnek, fal­vainak történetét, néprajzát, inai életét. A kisebb köz­ségek öntudatra ébredésének, a hagyományok megőrzésé­nek. a história tudományos feldolgozásának jegyében születnek ezek a vállalkozá­sok annak érdekében, hogy o szűkebb pátria mind jobb megismerésével jobban el­igazodjunk az orszáa törté­netében, napjaink mind bonyolultabb valóságában. A sok helyi és központilag támogatott tudományos elem­ző munka között sajfttos helyet foglal el az a sorozat, melynek célja Csongrád me­gye nemzetiségek lakta te­lepüléseinek történeti-nép­rajzi földolgozása. Ennek első darabja volt néhány esztendeje a Szőreg-monog­ráfia, a közelmúltban nyom­dakész állapotba került a Deszk-kötet, a megkezdőd­tek az előkészületek Ma. gvaresanád és Pitvaros tör­ténetének komplex feldolgo­zására. A deszki vállalkozás­ról mondták el véleményü­ket néhányan. Dr. Hegyi András egye­temi adjunktus, a monográ­fia szerkesztője: Komoly és nagy vállalkozás a megye nemzetiségi településeinek monografikus feldolgozása. 11a valamennyi elkészül, forrásul szolgálhat a me­gyében élő nemzetiségek történetének földolgozásá­hoz is. A deszki vállalkozás méreteiben és a résztvevők körét tekintve ls Jelentős, sokszálú. Huszonnyolc ta­nulmány dolgozza föl a köz­ség történetét, néprajzát, földrajzi viszonyait, nyelvé­szeti sajátosságait, s ezek mellett szociografikus írá­sok, riportok, esszék mutat­ják be a deszki embereket. A szerzők, lektorok és köz­reműködők több mint hat­vanan dolgoztak e kötet munkálataiban. A megye valamennyi Jelentős társada­lomtudományi kutatóbázisa részt vállalt létrejöttében. Minden ilyen kötet megszü­letése politikai jelentőséggel is bír. s ez csak fokozott a nemzetiségi területeken. Mindez érzékelhető volt a munka folyamán, a rész­eredmények megismertetése erősítette a Deszken élő nemzetiségi lakosság jó köz­érzetét, azt az érzést, hogy múltjukkal, életükkel, hagyo­mányaikkal felelősen törő­dik ez a haza. Deszk a munkálatok során Ideális körülményeket biztosított, valamennyi közreműködő élezhette a lakosságnak és a község vezetőinek támoga­tását. Sok űj forrást, doku­mentumot, fényképet, iratot bocsátották a monográfia rendelkezésére. A községi ve­zetés Jóvoltából több kutató dolgozhatott a jugoszláviai Karlóca levéltárában, ahol becses anyag birtokába ju­tottak. El kell még mon­dani, hogy Deszk töyténete szorosan összefonódott a környező községek, falvak históriájával. Ez olyan ku­tatót alapállást követelt melynek során intenzíven foglalkoztak ezzel a vidék­kel, így a Deszk monográ­fia egyúttal a Maros-szögi települések életének, fejlő­désének tükre. Mészáros Ferenc, a HNE községi bizottságának titká­ra: Azt várjuk a Deszk-mo­nográfiától. hogy a község mai lakói és utódaink meg­ismerjék a település múlt­ját. jelenét, a hajdan voltak tevékenységét, örökségünket, mai fáradozásainkat. Akik 10—20 évvel ezelőtt elszár­maztak innen, bizonyára ér­deklődéssel forgatják majd szülőfalujuk történetét, az itt­lakóknak pedig hosszú ideig hasznos olvasmány, életük mindennapjait és jeles ün­nepelt megörökítő krónika lesz. Rusz Milosné tanácselnök: E vállalkozás az egészséges lokálpatriotizmus szülötte. Célunk az volt, hogy a desz­klek és mindenki, aki va­lamilyen kapcsolatban áll községünkkel, megismerje e települések földrajzi kiala­kulását, viharos történetét, gazdag hagyományvilágát, s e kötettel az utókor szá­mára megmentsük mindazt, amit megőrzésre érdemes­nek tartunk, ami könyvla­pokra nyomtatva megment­hető. Molnár Mihály,, a községi párttitkár: önmagunk ere­je kevés lett volna a köz­ség történetének megírásá­hoz, a honismereti munká­val különben sem 'állunk valami ragyogóan. Am el­mondhatjuk. hogy a mono­gráfia alkotó közőssége ma­gas színvonalú tudományos munkát, ugyanakkor nép­szerű olvasmányos kötetet készített. Azt várjuk, hogy mindannyian a lehető leg­pontosabban ismerjük meg azt a községet, ahol élünk, kapjuk vissza azokat az él­ményeket, indításokat, szán­dékokat, körülményeket, amelyek apáink, dédapáink életére voltak jellemzőek, megtudjuk. mivel foglal­koztak, hogyan gondolkod­tak. A körültekintő munka során eddig hazánkban fel­dolgozatlan jugoszláviai le­véltári anyagok is bekerül­tek a monográfiába. Bízunk abban, hogy e könyvben egyszer és mindenkorra meg­őrződik községünk történe­te, hosszú Ideig tükröt tart­va olvasói elé. A hatvaníves. hatalmas illusztrációs és dokumentum­anyaggal kiegészített kötet hamarosan a Szegedi Nyom­dába kerül, melynek gépso­rait jövőre hagyja el. T. L. Betiltott bukósisakok Közúti baleset kapcsán a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet megállapította, hogy olyan motoros bukó­sisakok is forgalomba ke­rültek, amelyekre a gyártók vagy a forgalmazók nem végeztették el az egyébként kötelező minőségvizsgálatot. Eddigi megállapítások sze­rint ezeket a bukósisakokat főleg használt cikként áru­sították. A használtcikk­piacon folytatott hatósági ellenőrzés alkalmával az in­tézet kétféle bukósisakot vizsgált meg, az előírt biz­tonsági követelményeknek és az állami szabvány egyéb előírásainak egyik sem fe­lelt meg. Árusításukat a Bel­kereskedelmi Minisztérium ide vonatkozó rendelete alapján az intézet megtil­totta. A KERMI megtiltja va­lamennyi új, vagy használt hazai és import motoros bu­kósisak árusítását, ha azok­ra a rendeltetési célra való alkalmasságot igazoló KER­Ml-szakvéleményt nem sze­rezték be. Tilos a módosí­tott, nem gyári alkatrészek­kel szerelt használt és a külföldről magánúton be­hozott bukósisakok árusí­tása is. A minőségvizsgálat nélkül forgalomba hozott, vagy az értékesített módo­sított, használt bukósisako­kat az eladók kötelesek visszavenni. Tervpályázat A korkedvezményre jogosító „Tlstttfj" Mgtsz Szeged-Tápé «. sz. bélyegzője elveszett használata • mai naptól érvénytelen. X A felszabadulás előtt és után kendergyárban dolgo­zott, mint fonónő K. I.-né szegedi olvasónk. Nyugdíj­ba szeretne menni és sze­retne tudni, hogy a társa­dalombiztosítási rendelke­zések szerint Jogosult-e kor­kedvezményre, s ha Igen, hány évi kedvezményre számithat7 A rendelkezések szerint ez a férfi, aki legalább tíz évet és az a nő, aki legalább nyolc évet korkedvezméavre jogosító munkakörben, mun­kahelyen dolgozott, kétévi korkedvezményre jogosult Ugyancsak kétévi korked­vezmény iár annak ls. akit legalább hat éven át. egy légköri nvomásnál nagyobb nyomású légtérben foglal­koztattak. Minden további öt-öt évi (nőknél négy-négy évi) korkedvezményre jogo­sító munkakörben, illetőleg három-három évi egy légkö­ri avomásnál nagyobb nyo-­mású légtérben eltöltött. Idő további egy-egy évi korked­vezményre ad jogot. A kor­kedvezményre jogosító mun­kaköTöket (munkahelyeket) külön jegyzék tartalmazza, amely a 15/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet I. számú melléklete. E jegyzék ismer­teti a korkedvezményre jo­gosító munkaköröknek a gyakorlatban használt kü­lönböző elnevezéseit. vala­mint a munkakörök, munka­folyamatok műszaki leírását, továbbá a korkedvezmény hatályát, vagyis azt. hogy a munkakör melyik iparág, il­letőleg a népgazdaság me­lyik ágazata (szektora) terü­letén minősül korkedvez­ményre jogosítónak. A korkedvezményre logosf­tó munkakörökben eltöltött minden 365 nap, egy-egy év­nek számít, és a korked­vezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket — a közöttük levő megszakítás tartamára tekin­tet nélkül — egybe számít­ják. A rendelkezés szerint a táppénzes állományban töl­tött idő akkor számít kor­kedvezményre jogosító idő­nek. ha a korkedvezményes öregségi nyugdíjat igénylő a keresőképtelenség bekövet­kezésekor korkedvezményre Jogosító munkakörben dolgo­•mtt. Olvasónk leveléből nem tűnik ki, hogy fonónőként hánv évet, dolgozott, de fen­tiekből már ki tudja számí­tani. hogv hánv évi korked­vezményes idővel rendelke­zik. Amennyiben nvolc évet dolgozott fonónőként, akkor már 53 éves korában jogo­sult az öregségi nyugdíjra. Ha pedig további négy évet tud még igazolni, akkor pe­dig további egv év korked­vezményes idővel rendelke­zik, és ez esetben már 52 éves korában jogosult az öregségi nyugdíjra. Dr, V. M. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium, Budapest Főváros Tanácsa VB \,a Bu­dapest körüli autópályagyűrű Kispest—Cinkota közötti sza­kaszának az M4 autópályá­val, a Ferihegyi repülőtér forgalmi Igényeit is kielé­gítő kapcsolataira, valamint a térség ipari- és lakóterü­leti főúthálózatának tervezé­sére" országos, nyilvános és titkos tervpályázatot hirdet. A tervpályázaton minden olyan természetes és jogi személy részt vehet, akivel szemben a területrendezési és építési tervpályázatokról szóló 8 1980. 1/1. ÉVM sz­rendelet szerint kizáró ok nem áll fenn. A pályaművek díjazására és megvételére 460 000 forint áll rendelke­zésre. A legnagyobb díj összege 100 000 forintnál több, a legkisebb díj, illet­ve megvételi összeg húsz­ezer forintnál kevesebb nem lehet. A pályaművek beküldési határideje: 1982. január 11, A tervpályázati kiírás és mellékletei 1981. szeptem­ber 21-től vehetők át a Közúti Beruházó Vállalat gondnokságán (Bp. XII. Bö­szörményi út 24. fsz. 10.)? 300 Ft helyszínen való be­fizetés ellenében hétközna­pokon — szombat kivételé­vel — 9—16 óra között. A bírálóbizottság a tervpályá­zat eredményét 1982. február 15-lg hozza nyilvánosságra. Vándormadarak tegnap és ma... Még a nyárutó zöld és vi­rágos ruháit lobogtatja a szél, ée a város körüli ré­teken ztlmmögŐ bogarak repkednek. De a fecskék csapatai halkabban csivi­telnek, s mintha kérdeznék a szeptemberi szellőt — lesz-e Jó utunk déli Irány­ban? A nagy nyári madár­nyüzsgés elapadt, csende­sebbek a napok. A szegedi táj, a fehér-tót nádasok madarai, a városi kertek sárgarigói, poszátái és a ti­szai erdők lakói lassan út­rakelnek. A szeptemberi igazi élet a ködös hajna­lok és csillagfényes esték susogó függönye mögött zaj­lik. Javában tart a madár­vonulás! Évről évre, flzve­hajtva Járják ösztönös út­jukat a levegő vándorai. Csendes, párás szeptemberi este. Az őszi tücsök fájdal­mas. síró hangja búcsúzik a nappaltól, a melegtől, a nyártól. Fenn a magasban „Idegen", ősi kiáltások szól­nak, hívnak, keresnek. Messze szálló vándorok hangja úgy hull a messzi kékből, mint a furulya­szó. A Tisza felől hallik: kru­kruu-kru... Az idei ősz el­ső kis darucsapatában (szep­tember 3-án) négyen van­nak. hangjukon bizonyta­lanság érződik. Messzi észak­ról, finn lápok és rétek üze­netét hozták, s a fárasztó úton megpihennek Itt a sze­gedi pusztákon. Ősszel, ami­kor az ég kitárul, időt és tért feledve szárnyal nő­nek az emlékezésnek. A nyár annyira más, csak a mában él. ősz érkeztével azonban már a múlt és jö­vő kavarog az ember han­gulatában. Lehet, hogy ta­lán most is a városunk fe­lett átrepülő darvak külö­nös hangja idézte fel az emlékeket. Élmény meg­pillantani szárnyalásukat, öröm képzeletben bekalan­dozni mindazt, ami a pusz­táinkon megjelenő darvak emléke. A múlt századok­ban e nagy múltú, címeres madarunk tolla elmaradha­tatlan dísze volt a „rangos pusztai embör" viseletének. Nagyra értékelt, mögbecsült tudomány volt a darvászás. öreg pusztai pásztorok még arra is emlékeznek, hogy ügyes pusztaszeri, baksi és balástyal darvásr.ok gödröt ásva, kukoricaszárral álcáz­va, hurokkal fogták a dar­vakat. Még ma is több mag­nótekeresre gyűjthettem a darvászás történeteit. A ma­gyar pusztákon a század vé­gi mocsári ecsapolások óta költ a daru, és tavasszal­őaszel átvonuló csapatai is ritkulnak. Ma már termé­szetvédelmi törvényünk óv­ja, védi őket. Emlékszem, majd három évtizede, ami­kor a híres fehér-tói ma­dérgyűjteményt létrehozta dr. Beretzk Péter, őt kí­sérhettem el egy darules­re. Vándormadarak őszi be­köszöntése — hosszú-hosszú évek óta Ismétlődő termé­szeti képek i Ősi Jelek, amire vigyázni kell, őrizni és át­örökíteni. Az emlékekről csak keveset szabad beszél­ni, mert ha gyakran fel­idézzük, köddé lesznek. Hogy most mégis szóltam róluk? — figyelemfelhívás mai diákokhoz, természet­tel barátkozó gyerekek­hez ... Vegyék észre váro­sunk felett beköszöntő ván­dormadarak jöttét —, ki­ránduljanak hétvégeken a környező pusztákon, söm­lyéken. Csodálják a válto­zó természetet, hallják a „kru"-gató vándorokat... Aztán csak várni kell. Az emlékek futó felhői maguk fognak beúszni a jövő év­tizedeibe — a jövő termé­szetvédői lesznek. Ilyentájt a szeptemberi őszi estéken a vonuló darvak hangjában felparázslanak a holnap em­lékei. Csizmazia György Az Autóközlekedési Tanintézet gyorsított SZEMÉLYGÉPKOCSI-VEZETŐI tanfolyamot Indít FIZETÉSKEDVEZMÉNNYEL. Jelentkezni: Szegeden, Ottörő tér 5/B. sz. alatti ügyfélfogadóban. Klskundorozsinán. a TAKARÉKSZÖVETKEZET lrodáiauan. hétfő-csütörtök 8—16 óráig, pénteken 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig. X A SZEGEDI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET felesleges készletéből normál. csaphornyos parkettát ad el lakosság részére. Akác I. o. 22 mm. 321.28 Ft'm2. Akác I. o. 19 mm. 284,33 Ft/m2. Csertölgy I. o. 22 mm, 267,69 Ft/m2. Csertölgy I. o. 19 mm, 255,70 Ft m2. Érdeklődni lehet: anyagiosztály. József Attila sgt. 8. ügyintéző: Törökné. Telefon: 14-329. TÁJÉKOZTATJUK VÁSÁRLÓINKAT! 1981, szeptember 15-től szeptember 30-ig éves vagyonmegállapító leltárt tartunk A leltártól független Hl kiszolgálunk minden olvan árucikket, melyek az őszi betakarítás és talalmunkák elvégzéséhez nélkülözhetetlenek. A leltár kezdetével egv Időben, szeptember 15-től a betakarítás befelezéséig. őszi ügyeleti szolgálatot tart alkatrészosztályunk és raktárunk. ügyeleti nyltvatartás: hétköznap 7—17 óráig, szombaton és vasárnap 7—13 óráig, ügyeleti telefon: 13-010 Csongrád megyei AGROKER Vállalat. Szeged. Dorozsmai út 33. Ajánlatunk! Csanytelek. Tömörkény u. t/A. alatti vetőmagboltunkban széles szájnyílásé, 220 literes műanyag hordó kapható Ara: 980 Et/db. Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom