Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-02 / 205. szám

3 Szombat, 1981. szeptember 5: Élelmiszerek korszerű tárolása Nemzetközi hűtőtechnikai tanácskozás A hűtéstechnikáról kezdő- sonló az arány az ugyan­dött kedden nemzetközi tu- csak élen járó Franciaor­dományos tanácskozás, kol- szágban és Olaszországban lokvium Budapesten, az is. Hosszú évek kemény MTESZ székházában, a munkájával megoldódott a Gépipari Tudományos Egye- hazai húsfeldolgozó-ipar. a 6ület szervezésében. A ta- tej- és konzervipar hűtés­nácskozáson tíz ország szak- technikája is. Hűtőszállító­emberei negyvenöt előadást eszközöket ugyan eddig ki­tartanak a következő három zárólag import útján szerez­napban, a kollokvium részt- . „„ vevői, hallgatói 14 országból tun? be' de mar ten:ezik az érkeztek. Gábor András ipari mi­niszterhelyettes bevezető elő­adásában egyebek között ar­ról szólt, hogy a fogyasztói kultúra megköveteli az élel­miszerek korszerű hűtését. Ez nagy feladatokat ró az országok gépiparára, hisábn gondoskodni kell a hűtőhá­zak felszereléséről, az / élel­miszeripari feldolgozó üze­mek hűtéstechnikájának ki­dolgozásáról, a kereskedel­mi hálózat és a háztartások hűtőgépekkel, -láncokkal va­ló felszereléséről és a hűtő­szállítás megszervezéséről. Az utóbbi évek gyors ütemű fejlesztései nyomán hazánk néhány területen a nemzet­közi összehasonlításban i,s állja a versenyt. Gyorsfa­gyasztott termékeink világ­szerte ismertek, a magyar élelmiszeripar vagv h ászt'é • le zöldség és gyümölcs mi­relit árut dolgoz fel. aminek fele exportra kerül. Az eh­hez szükséges hűtéstechnikát zömmel a magyar ipar állít­ja elő. A hazai hűtőkapaci­tás egy-egy ötéves tervpe­riódusban mintegy 20 ezer tonnával nő. Mindez hozzá­járul ahhoz is, hogy az egy főre jutó roireliíáru-fogyasz­első magyar hűtőkocsit. gyártmányú az SZMT delegációja Hazaérkezett Temesvárról a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának három­tagú delegációja. amelyet dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára vezetett. A romániai Temes megyei szakszervezeti tanács meg­hívására három napot töl­töttek a szomszédos baráti országban, ahol a szakszer­vezetek 'szociálpolitikai és kulturális nevelőm unkájá­nak módszereit, eredménye­it tanulmányozták. „lön és megy" a szilva Megkezdődött a szilva gozása gyakorlatilag már szezonja a miskolci hűtő- befejeződött, de továbbra is házban. A magbaváló besz- gyártják az előaprított bur­tercei fajtájú gyümölcsből a gonyát. s még hűtik a kar­tervek szerint mintegy ezer- fiolhoz hasonló, méregzöld ötszáz tonnát dolgoznak fel színű és a külföldi piacokon exportra. • A zöldbab feldől- közkedvelt brokkolit is. Budapest Gyorsai, lött van évente, phjiez ha Turkál ipséi! kiilütsí! Szegeden öt év alatt csaknem két- lesz szembetűnő a változás. ezer új járművel gyarapodik A vallaiat ezért a korábbi, a Budapesti Közlekedési idejét múlt típusokat foko­Vállalat. A beszerzések zatosan kivonja a forgalom­eredv•.lényeképpen gyorsabbá, ból, helyettük csehszlovák kényelmesebbé válik az uta- gyártmányú Tátra-szerelvé­zás. nyeltet állít üzembe, 1385 Miként Riss Jenő vezér- végéig még mintegy 200 ., , í igazgató, helyettes az MTI darab érkezik belőlük, tas nálunk 5 kilogramm fö- | munkatársának elmondta,' . , .., . , ­elsősorban a villamosoknál f f:z elmu,t szuHe teljesen mcserélődött az au­xu! mm nan inm iim^^^v , tóbuszpark, Ezért most j aránylag szerényebb figye­lem jut erre az ágazatra, bár így is számottevő lesz a fejlődés. 1085-ig mintegy 1400 Ikarus 2S0-as, illetve 280-as típust vásárolnak és allitanak munkába. Az Ikarusban még az idén megkezdik — hazai tervek alapján — az új típusú biz­tonságosabban működő csuk­lós trolibuszok gyártását. Ezek áramkimaradás esetén is eljutnak úticéljukhoz a beépített, külön meghajtó szerkezet segítségével. Vár­ható előnyeik között tartják még számon, hogy a ko­rábbi típusoknál átlagosan 20 százalékkal kevesebb energiát használnak fel. Korszerűbbek lesznek az elővárosi vasutak is. Békás­megyeren például már át­adták az új állomásépületet, de vonatot csak azután fo­gad, ha elkészülnek a szük­séges kiegészítő, elsősorban biztonsági célokat szolgáló berendezések. Az itteni fej­lesztésekkel azt kívánják el­érni, hogy a Batthyány tér­tőt Békásmegyerig közleke­dő szerelvényeket 3 percen­ként lehessen indítani, s így az utazóközönség a metró­val egyenrangú szolgáltatást élvezzen. 15 új szerelvény beszerzése is szerepel a ter­vek között. A csepeli gyors­vasúttal kapcsolatban azt tervezik, hogy a szerelvé­nyek a kéreg alatt jutnának el a Boráros tértől a Kál­vin térig, s itt közös állo­másuk lenne a metróval. A kiviteli dokumentációt 1985 végéig kell elkészíteni. Szeged és Turku erősödő testvérvárosi kapcsolatainak, a két város fiatalságának bővülő együttműködése je­gyében ifjúsági delegáció érkezett városunkba. A KISZ Szeged városi bizott­sága vendégeként a turkui városi ifjúsági bizottság négy vezetője az egyhetes program során megismerke­dik a magyar ifjúkommu­nisták életével, munkájával, megtekintik Szeged és a környék nevezetességeit, el­látogatnak üzemekbe, ter­melőszövetkezetekbe, ahol elsősorban a fiatalok min­dennapi tevékenységét kísé­rik figyelemmel. Pia-Maria Niskala, Goeran Storfos, Markku Lindholm és Rauno Mirisaari tegnap. kedden délelőtt a városi KISZ-bi­zottságon találkozott az ifjú­sági mozgalom szegedi veze­tőivel. majd a Városnézés aorán útbaejtették a matyéri víztározót és az úttörő vízi­telepet is. Ma az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságán fogadják a finn ifjúsági delegáció tag­jait, akiknek ezt követően a szatymazi Finn—Magyar Ba­rátság Termelőszövetkezet­ben kínálnak gazdag prog­ramot. A turkui vendégek szegedi látogatásuk során felkeresik a Kőolajfeldolgo­zó Vállalatot, a szalámigyá­rat, megismerkednek Hód­mezővásárhely nevezetessé­geivel, a mártélyi Holt-Tisza természeti szépségeivel és a képzőművész táborral. Sze­gedi vendégeskedésük szom­baton, magyarországi látoga­tásuk szeptember 7-én feje­ződik be. (Képünk tegnap délelőtt a KISZ Szeged vá­rosi bizottságán készült, ahol Novákné Halász Anna — jobbra — köszöntötte a testvérváros fiataljainak kül­dötteit) ©ragp^iljtü N émeth László írta, ha egy más boly­gón megkérdeznék tőle, mi volt a földi élet legnagyobb öröme, a ta­nulást mondaná. „Nem azt, amelynek vé­gén egy vizsga áll, hanem amit az ember kíváncsiságból, kirándulásként tett egy úi nyelvbe, az azon át megközelíthető világ­ba, egy új tudományágba, piunkakörbe" — így folytatta. Az évszázad egyik zseniális magyar elméje máskor pedig arról érte­kezett: hazánkban a szocialista fejlődés el­jutott oda. hogy további menete attól függ, hogy gyárai, szervezetei után mennyire tud igazán különb s tanultabb emberfaj­tát kialakítani. A felidézett két kijelentés természetesen összefügg. Az iskolát tudvalevően állandó fejlesztéssel kell beilleszteni a társadalmi progresszió egészébe, a tanulás természe­tes öröme és imígyen az a bizonyos, kiala­kítandó új emberfajta csakis így érhető el. Ma, amikor a vakáció után újra iskolapad­ba ülnek a nebulók szerte az országban, több szempontból is ajánlatos hangsúlyoz­ni a fentieket. Annál inkább, mert az 1981—82-es tanévnek két olyan új mozza­nata van, amely mindenütt, így Szegeden is lényeges többletmunkát követel peda­gógustól, diáktól egyaránt. A népességszaporulat a most kezdődő tanévre érte el csúcspontját: Magyarorszá­gon csaknem 15 ezerrel több általános is­kolás lesz idén, mint tavaly. Szegeden is minden eddiginél többen, közel húszezren — egészen pontosan 19 ezer 270-en — járnak majd az alsófokú oktatási intéz­ményekbe. S e számokhoz azonnal hozzá kell tenni: általános iskoláink nincsenek teljes mértékben felkészülve arra, hogy fo­gadják ezeket a roppant nagy létszámú korosztályokat. Pozsgay Imre művelődési miniszter a 450 éves fennállását ünneplő sárospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnázi­umban tartott országos tanévnyitó ünnep­ségen is beszélt erről a nagy gondról. A megoldás a szegedi, az országos átlagtól tulajdonképpen nem különböző akadályok­kal küszködő iskolák esetében is csak egy­valami lehet, újfent Németh László szelle­mében: sokkal jobban kihasználni a ne­velési lehetőségeket. Hosszú lenne részle­tezni, mi mindent foglal magába e köve­telmény. Talán elég. ha az. új tantervek­nek. és az új tankönyveknek olyan kon­centrált elsajátíttatására utalunk, amelyek­ben az úgynevezett nevelésközpontú iskola egységben tud maradni a korszerű isme­reteket adni képes intézmények minden elképzelhető kritériumával. Az új tanév másik fontos mozzanata az ötnapos tanítási hétre történő áttérés. Pon­tosabban annak kezdete. Ám soha egyet­len változtatás sem jár kizárólag előnyök­kel. Sőt: az a széles körű szakmai vita. mely az ötnapos tanítási hét részleteivel kapcsolatban kibontakozott, bizonyítja, hogy a kísérletezés, az alapos, átgondolt próbák sorozata nagyon is indokolt. Mind­ehhez tisztában kell lennie az egyes in­tézmények adott feltételeivel. (Nem mel­lékes hangsúlyozni: elsősorban az igazga­tóknak és nem a felettes szerveknek!) Idén még csak viszonylag szűk körben próbál­ják ki az ötnapos iskolai heteket, váro­sunkban négy általánosban — a tápéi, a dorozsmai I., a Tarján III. és a mihályte­leki Gárdonyi Géza iskolákban —, továb­bá a Fodor József Élelmiszeripari Szak­középiskolában. A tapasztalatok minden­esetre jövőre a fentiek szellemében tuda­tosítandók. Szilveszteri műsorában Hofi Géza mondta el, hogy olyan tanévkezdés még nem fordult elő, amikor a tankönyvek idő­ben (ami azt jelenti, hogv egy évvel ké­sőbb) megérkeztek volna. Az éle, sajna, igen találó. Az okokra azt szokás mon­dani: „bonyolultak", „szerteágazóak", s az is tény. hogy például az Országos Tanszer­gyártó és Értékesítő Vállalat az 1981—82­es tanévre huszonkilencféle új taneszközt hoz forgalomba, melyek a TANÉRT tájé­koztatása szerint el is jutnak az iskolába. Jobbára a most bevezetendő úi tantervek­hez — az általános iskola negyedik osztá­lyában a környezetismeret, a technika, az ének-zene, hatodikban a történelmi és állampolgári ismeretek, a magyar nyelv és irodalom, hetedikben a rajz, a testnevelés és az osztályfőnöki órákon szükséges esz­közökről van szó. Mindez szép, viszont tud­juk, taneszközökön ma Magyarországon nem tankönyvek értendők elsősorban. Sze­geden is az a helyzet — mint arról la­punkban is beszámoltunk —, hogy a szük­séges tankönyveknek egyelőre csak töre­déke kapható, az ellátási zavarok változat­lanok. Tenni csak egyet lehet az előállt kényszerhelyzetben: a pedagógusoknak ön­magukat megerősítve, saját képességeik és elhivatottságuk hőfokától függően, pótolni és megvalósítani mindazt, amit igazából könyvek segítségével kellene. Eszköztele­nül — emberi eszközökkel. „Magad, uram, ha szolgád nincsen." Ma felhangzik a csengőszó, s Szeged valamennyi általános és középiskolájában is új tanév kezdődik. Űj gondokkal, úi örömökkel. Amit legjobban kívánni lehet, az az erő. Erő a pedagógusoknak, akik esetleg a szükséges tankönyv híján, jó né­hány év rutinjával és egyúttal talán (mi­ért nem vallanánk be?) némi fásultságá­val is kezdik meg újra nemzetnapszámosi munkájukat, s akiknek a szükséges erő egészen mást jelent a fizikainál, de még a szelleminél is. Lelkierőt, a szó teljes és va­lóságos mély értelmében. Ismerek olyan szegedi tanárt, akinek egyetlen órája két napjába kerül. A felkészülés módozatai­nak és pszichológiai gyötrelmeinek, vala­mint az utólagos önvizsgálat megkínlódott kérdéseinek és válaszainak kétszer huszon­négy órájába. Erejük csak a lelkükben, személyiségük önmegvalósító képességében lghet. Mindezt honorálni jószerével lehe­tetlen. Így hát, ha erőt kívánunk — min­dent kívánunk nekik. E s a gyerekek? Azok a tízezrek, akik idegeikben még a nyári szünidő . emlékeivel, a viszontlátás örömé­nek és — mi tagadás — az iskolakezdet szomorúságának egyvelegével ülnek már a padokban a mai napon? Amit nekik kí­vánni s egyben tőlük elvárni lehet, ugyan­annak a Németh Lászlónak szavaival fe­jezhetők ki leginkább, aki a modern isko­la társadalmi helyzetével kapcsolatban is letette a maga eszmei voksát. Ha most lennék fiatal című előadásában mondotta: „Inkább az élettel, az életben útjukat ke­reső nagy emberi érdekekkel próbálnám azonosítani magam. Ügy tekinteném, mint szívós gyökereivel kemény kövek közt ta­pogatódzó növényt, s magam is vele csi­nálnám fényt nyomozó, sziklát őrlő, szívós és tétova munkáját. Az adott szocializmus fölött például nem egy tökéletes szocia­lizmus platóni eszméiét próbálnám meg­csillogtatni, hanem lentről, a szívemben hordott Jóügy felől próbálnám úgy átjár­ni, hogy minél jobban hasonlítson rá." Domonkos László A tatabányai bányászok fokozzák a termelést Szeptember elsejéig 30 000 tonnával csökkentették az év közben felgyülemlett adósságukat a tatabányai bányászok. A vállalat két üzemében ugyanis az elmúlt hónapokban váratlan akadá­lyok. elemi csapások nehe­zítették a munkát. A 15/c aknában vízbetörés, a kül­fejtéses bányában pedig földcsuszamlás miatt szüne­Együttműködési m&gáii$sp®dás A Danúvia Központi Szerszám- és Készülékgyára hazai igények gyorsabb és színvonalasabb kielégítése, a nem rubelelszámolású im­port csökkentése érdekében öt évre szóló együttműködé­si szerződést kötött a Szer­szám- és Kisgépértékesítő Vállalattal. A megállapodás értelmé­ben a többi között az érté­kesítő vállalat az eddiginél nagyobb mennyiségben es választékban forgalmazza a Danúvia előre gyártott hid­raulika- és szerszámelemeit. telt hosszabb ideig a ter­melés. A vállalat valamennyi üzemében vállalásokat tettek a brigádok a térmcléskiesé­sek megszüntetésért. Első­sorban a berendezések és a munkaidő alaposabb kihasz­nálásával fokozták a terme­lést. Felajánlásaikat többszö­rösen túlteljesítve átlagon felüli teljesítményt produ­kálnak a csordakúti bánya dolgozói: naponta 250—280 vagon szenet küldenek fel­színre a szovjet szénkom­bájnnal és a magyar gyárt­mányú biztosító berendezé­sekkel felszerelt frontfejtés­ből. holott a fronti dolgo­zók terve csak napi 140 va­gon szén. A csordakúti bá­nya dolgozói 17 000 tonnás túlteljesítéssel zárták az au­gusztus hónapot. Az összefogással, a pótvál­lalások teljesítésével sikerült a vállalat 52 000 tonna adós­ságát eddig 30 000 tonnával csökkenteni. CBpoSonÖk touább­A Vöröskereszt legképzet­teb aktivistái az önkéntes ápolónők, akik munkahelyü­kön felkészültségüknek meg­felelő, széles körű tevékeny­séget végeznek. Szegeden, az OTKI Védö­nőképző Főiskolán tegnap, kedden délelőtt köszöntötték azokat a lányokat. asszo­nyokat. akik a most kezdődő négyhónapos bentlakásos tanfolyamon részt vesznek. I A megye gyáraiból, üzemei­| bői, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteibőt érkezett harminc hallgatóval Pádár Lászlóné, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titká­ra ismertette a képzési for­mát. tartalmat. Sikeres vizsga után a résztvevők segédápolói ok­levelet kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom