Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

I Csütortfflí, T98Í. augusztus 5(J: A:rsr:s®il«0tmánvnapi nagygyűlés A Magyar ENSZ Társaság intéiő bizottságának falhívása 0 Budapest (MTI) -n magyar' Társaság intéző bizottsága szerdán Budapesten felhívást tett közzé, amelyben hangsú­lyozza : „A neutronbomba gyártá­sát elrendelő, s a fegyverke­zési verseny újabb fokozá­sát jelentő amerikai döntés mélyen megrázta mindazo­kat. akik az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alap­okmánya alapján a világ békéjéért, a nemzetközi együttműködés erősítéséért, a hatalmas problémákkal küzdő emberiség jövőjéért tevékenykednek. A Magyar ENSZ Társaság intéző bi­zottsága a világ sorsa Iránt érzett felelőssége szellemé­ben emeli föl szavát, tilta­kozik a döntés ellen, s an­nak visszavonását reméli. Az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetsége — amelynek a mi szervezetünk is tagja — még 1977-ben az ENSZ első rendkívüli leszerelési közgyűléséhez intézett fel­hívásában síkraszállt a ne­utronbomba gyártása és be­vezetése ellen. Megértettük, hogy e pusztító eszköz nem egyszerűen csak bővíti az atomfegyverek körét. Külö­nösen veszélyes azért, mert közelebb hozza a nukleáris világháború fenyegetését. Felhívással fordulunk az ENSZ fótitkárához, az ENSZ Társaságok Világszövetségé­nek vezetőihez, végrehajtó bizottságához és valamennyi ENSZ-társasághoz: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a neutronfegyver gyártásának megakadályozására!" — fe­jeződik be a Magyar ENSZ Társaság Intéző bizottságá­nak felhívása. Tegnap, szerdán nagygyűléseken ünnepségeken epilé­kezlrk meg alkotmányunkról. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának taeja. a SZOT főtitkára Békéscsa­bán. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Csornán. Tullai Árpád közlekedés és postaiígyi miniszter pedig Kisvárdán mondott ünnepi beszédet, népes nagygyű­lésen. Elutazott hazánkból a SWJ1P0 küldöttsége # Budapest (MTI) A Hazafias Népfront Or. szágos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság meg­hívására hazánkban tartóz­kodott a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) küldöttsége, amelyet Sam Nujoma elnök vezetett. A küldöttség tárgyalást folytatott Sarlós Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a Hazafi, as Népffont Országos Taná­csának főtitkárával, vala­mint a dr. Molnár Béla or­szágos titkár vezette tár­gyaló küldöttséggel. Sam Nujoma tájékoztatót adott Afrika déli részének helyze­téről. köszönetet mondott a magyar népnek sokoldalú politikai, anyagi és diplo­máciai támogatásáért. A magyar tárgyaló fél megerő­sítette a magyar nép töret­len szolidaritását a namíbiai nép harcával, amelyet a SWAPO vezetésével az or­szág függetlenségének kiví­vásáért folytat A küldöttséget fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZMP KB titkára és Púja Frigyes külügyminisz­ter, akikkel megbeszélést folytattak a nemzetközi élet Időszerű kérdéseiről A SWAPO küldöttsége, amely sajtóértekezleten ta­lálkozott újságírókkal és itt­léte alatt Tolna megyébe ls ellátogatott, szerdán eluta­zott Budapestről RÁDIÓTELEX LENGYEL 8AJTÖSZTRAJK Lengyelországban szerdán a szokásosnál kisebb terjede­lemmel és csökkentett pél­dányszámban jelentek meg a központi napilapok. Vidéken is csak néhány újság jelent meg. A Szolidaritás Ors/ágos Egyeztető Bizottisága által meghirdetett kétnapos sajtó­blokád a lapok terjesztésére és árusítására is kiterjed. A kifejezetten politikai jellegű demonstrációt a Szolidaritás válaszul szánja a kormány részéről elhangzott bírála­tokra és a szervezetről a sajtóban megjelent kriti­kákra. KOSZORÚZÁS Vikor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán megkoszorúzta a ro­mén hősök sírját a rákosli­geti temetőben. A koszorú­zásnál jelen voltak a Kül­ügyre isztérlum, a Honvé­delmi Minisztérium, a fővá­rosi tanács és a XVII. ke­rületi tanács képviselői is. PÉNZÜGYI MEGBESZÉLÉSEK Augusztus 10—19. között — Hetényi István pénzügymi­niszter meghívására — hiva­talos látogatást tett hazánk­ban Svend Jakobsen, a Dán Királyság pénzügyminisztere. Vendéglátójával áttekintették a két ország közötti pénzügyi kapcsolatok időszerű kérdé­seit, tárgyaltak a gazdasági tervezésről. JAN MARTENSON LÁTOGATÁSA IIAZANKBAN Jan Martenson főtitkárhe­lyettes. az ENSZ leszerelési központjának vezetője 1981. augusztus 15—19. között lá­togatást tett Magyarországon. A főtitkárhelyettest fogadta Púja Frigyes külügyminisz­ter. Gáspár Sándor Szabadon kibontakozhatnak az emberi képességek Gáspár Sándor rámutatott, hogy a szocialista Magyar­országért vívott nehéz küz­delemben a munkásosztály vállalta a történelmi fele­lősséget. A szocialista építés eredményeinek hatására a munkáshatalom társadalmi bázisa lényegesen kiszélese­dett, a munkásosztály az egész néppel szövetségben gyakorolja a hatalmat, dol­gozik a fejlett szocialista társadalom építésén. A felszabadulás óta meg­tett utat áttekintve kitért a mezőgazdaság eredményeire is, amelyek ma kisebb föld­területen, lényegesen ke­vesebb élőmunkával 60—70 százalékkal nagyobbak, mint a háború előtt. A búza. a kukorica és más termékek termésátlagai önmagukért beszélnek. Bizonyítják me­zőgazdasági nagvilzemeínk világszínvonalát. Kenyerünk jó ízű. bőséges. jut belőle mindenkinek, és marad ex­portra 1* amennyi kell. Jo­gos az • örömünk, hogy ez most már sok éve így van. Ezután arról szólt, hogy az Iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt Jók a termelé­si feltételek, mindkét ágazat modern eszközökkel rendel­kezik. Ez azonban nem ele­gendő a világszínvonalú ter­mékek előállításához. Nélkü­lözhetetlen az emberi gon­dolkodás és cselekvés. Ah­hoz. hogy az egész népgaz­daság gyorsabban, rugalma­sabban alkalmazkodjék az új feltételekhez, sokkal több ön­álló gondolat, kezdeménye­zés és bátor kockázatvállalás szükséges. Sarlós István A termelő, alkotó közössé­gekben hatalmas erők rejle­nek. Ezeket mindenütt fel kell tárni, és hasznosítani. A párt és a szakszervezetek éppen ezt tartják szem előtt, amikor a szocialista demok­rácia bővítésére ösztönöznek. Szólt arról, hogy pártunk, kormányzatunk a jelenlegi nehéz világgazdasági helyzet ellenére is elhatározott szándéka népünk eddig el­ért életszínvonalának meg­őrzése. sőt kisebb mértékű differenciált növelése is. Fejlődésünket azonban lehe­tőségeinkhez kell igazíta­nunk. Végül arról szólt, hogy al­kotmányunk tág teret enged az emberi képességek szabad kibontakoztatásának. Mi a teljes foglalkoztatottság fenntartására törekszünk, mindenkinek biztosítjuk a munkához való jogot, a ke­nyérkereset lehetőségét. Olyan alaplogok ezek, amelyektől a fejlett tőkés országokban milliók vannak megfosztva napjainkban ls. A béreknek, jövedelmeknek arányban kell állniuk a munka menhyiségével, mi­nőségével. A jól dolgozó em­bereknek joguk, hogy ki­emelkedhessenek, előrejus­sanak. Ez mindannyiunknak közös érdeke. Ugyanilyen közös érdek, hogy a társa­dalmi juttatásokból azok részesüljenek nagyobb mér­tékben, akiknek a személyes és családi körülményei azt leginkább indokolják — mondotta a SZOT főtitkára. döntően befolyásoló kérdé­sekben például az államiság, a politikai berendezkedés, a béke ügyében alapvetően azonos álláspont mögé sora­koztat fel munkást, termelő­Szövetkezeti dolgozót, értel­miségit, valfiásost és ateistát, aktív dolgozót és nyugdíjast. Mindezek alapján állíthatjuk jó szívvel, nyugodt lélekkel: Magyarországon ma erős a népünket összefűző, az azo­nos cél mögé felsorakoztató nemzeti egység. Szilárdabb, mint a XIX. század második felétől napjainkig történel­münk során bármikor volt Az ünnep] szónok kiemel­te. hogy a szocialista nem­zeti egység a párt helyes szövetségi politikájának alap­ján erősödött Ez a politika hozott össze és tart együtt minden tisztességes gondol­kodású embert, párttagot és pártonkívülit s a hazánk­ban élő különböző nemzeti­ségűeket E töretlen politika naponta megnyilvánuló bi­zonyítékai láttán mondják az állampolgárok tömegei: itt van az alkotó erő. itt van a vezető erő. s ezeket a cé­lokat érdemes támogatni. Ez a politika jelent szilárd ala­pot népfrontmozgalmunk to­vábbfejlesztéséhez, az állam­polgárok közéleti aktivitásá­nak növeléséhez ls. A fejlett szocialista társa­dalom építésének szolgálatá­ban a népfront bizottságai aktivistái a jövőben is azon munkálkodnak, hogy a mun­kás-paraszt szövetség erő­södjön, a két alapvető osz­tály egvmás Iránti bizalma elmélyüljön. Ugyanakkor a Puliai Árpád népfront különböző fórumok megteremtésével növeli aa értelmiség lehetőségeit, hogy mind szélesebb körben ve­gyen részt a társadalom ügyeinek szolgálatában. A népfront — mint eddig ls tette — elkötő részese lesz gazdasági terveink to­mertetésének, megvitatásá­nak, alakításának, hiszen gazdaságpolitikai tevékeny­sége erőteljesen Ösztönöz a közös gondolkodásra, a tuda­tos cselekvésre, a döntések­kel járó felelősségvállalásra: Társadalmilag felkarolja, a gondolkodásban erősíti an­nak a követelménynek a szükségességét, amely csak a tisztességesen elvégzett jó munkát értékeli, s egyértel­műen elveti a felelőtlen, a munkahelyen csak éppen a minimumot nyújtó magatar­tást Mindez alátámasztja azt, hogy a közgondolkodás változása törvényszerűen ki­hat a termelésre, továbbá as élet más területeire ls, A Hazafias Népfront fő­titkára beszédénele befejező részében a magyar nép bé­keakaratáról, társadalmunk­nak a nemzetközi élet fejle­ményeiről alkotott állásfog­lalásait méltatta. Biztonságot, erőt sugároz az a tény, hogy a nemzetközi élet aggasztó jelenségei — köztük a neut­ronfegyver gyártásáról leg­utóbb hozott felelőtlen ame­rikai döntés — nem fogták, nem fogiák vissza azt a bel­ső alkotókedvet, amelvhosz­szú távú terveink valóravál­tását, boldogulásunk ügyét övezi — mondotta Sarlós István. Fejlődésünk biztonságos megalapozása a döntő feladat Tovább erősödött a szocialista nemzeti egység Bevezetőben a közelmúlt nagy belpolitikai eseményei­re, a párt, a népfront, a szakszervezetek és a KISZ kongresszusára, az ország­gyűlés és tanácstagi válasz­tásokra emlékeztetett Sarlós István. Hangsúlyozva: a szé­les körű, érdemi előkészület, majd a választók felszólalá­sa, a küldöttek munkája hű­en tükrözte mindazokat az alapvonásokat, összefüggése­ket, amelyek népünk életét, ma és a következő években ls meghatározzák. — Ügy vélem. ezeknek élére a szocialista nemzeti egység további erősödése kí­vánkozik — folytatta beszé­dét. — Azé az egységé, amely az ország jelenét, jövőjét, A miniszter részletesen fog­lalkozott az elmúlt három év­tizedben elért, történelmi mértékkel mérve is számot­tevő eredményeinkkel, a szo­cialista ipar és mezőgazdaság kialakulásával és fejlődésé­vel, amelynek nyomán ha­zánkban a nemzeti jövede­lem csaknem ötszörösére emelkedett. Rámutatott: most olyan szakaszban vagyunk, amikor az anyagi termelés­ben és népünk életkörülmé­nyeinek, életszínvonalának javításában elért vívmánya­ink megszilárdítása, és a to­vábbi biztonságos, szolid fej­lődés megalapozása a döntő feladat. E célok elérése követke­zetes munkát, erőfeszítéseket igényel — mondotta. — Ja­vult a munka szervezettsége, kezdenek kibontakozni a fej­lődés minőségi tényezői, ki­használatlan lehetőségeink azonban az élet minden te­rületén megtalálhatók még. Rámutatott, hogy az or­szágnak a korábban számí­tottnál több gonddal kell szembenéznie. Ezért örven­detes, hogy bővül azoknak a vállalatoknak, munkahelyek­nek a köre, ahol magasabb­ra állítják a mércét. Ez össz­hangban van azzal a köve­telménnyel, hogy a dolgozók egész közössége értékesítse a még ki nem használt lehető­ségeket, nehézségeink leküz­déséért, a gyorsabb előreha­ladásért — mondotta a mi­niszter. Agrártermelésünk és a világpiac Az élelmiszer-világpiacon úi tendenciák figyel­hetők meg. Ahol megfelelő fizetőeszköz áll ren­delkezésre. óriási kankurrenciaharc alakult ki az exportőrök között. Ahol viszont tömeges az élel­miszerhiány. ott nincs elegendő fizetőeszköz a szükséges termékek megvásárlására. A világban kialakult globális élelmiszerhiány ellenére az agrártermék-exportőrök fokozódó és éles konkurrenciával. nagvobb kockázattal talál­koznak. Az egvre élesedő versenyben csak fe­gyelmezett munkával, termékeink minőségének lavításával. szállításaink ütemes megszervezésé­vel. ió partneri hitelünk megtartásával biztosít­hatjuk megszerzett pozícióinkat. Hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara az elmúlt ötéves időszakban törés nélkül fellődött. Elismerésre méltó eredménvek születtek a ga­bonafélék. az olaiosnövénvek és a takarmányok termelésében. Az állattenyésztés eredményei kö­zött kieme'ésre érdemes a te i termelés., a magas szinten stabilizálódott sertésállomány, és a jelen­tősen bővülő baromfitermelés. Erőfeszítéseink el­lenére a zöldség- és gyümölcstermelés fejlődése azonban elmaradt a célkitűzéseinkben meghatá­rozott ütemtől. A termelés emelkedésével összhangban nőtt. az élelmiszeripari feldolgozó kapacitás ezen belül a külpiac igénveit is kielégítő üzemek részará­nya Korszerű üzemek létesültek a húsiparban, a baromfi-feldolgozásban, hűtő- és növénvolaiipar­ban Konzervgyáraink, édesiparunk, sütödéink egy része azonban rekonstrukcióra szorul. Az egy főre számított gabona- és hústermelés­ben a világ élvonalába kerültünk. A legfonto­sabb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek­ből a lakossá e igén veit. kielégítő ellátást tudunk biztosítani. Ugyanakkor termelésünk egynegyedét exportáliuk. Élelmiszer-termelésünk nemzetközi mércével mérve is jelentős fejlődése hozzájárult, hogy a hazai fogyasztói igénvek magasabb szinten tör­ténő kielégítése mellett, kivitelünk értéke az el­múlt öt évben 25 százalékkal, ezen belül a nem rubelelszámolású export árbevétele 31 százalék­kal nőtt. Az ágazat által importált cikkek menv­nvisése ugyanazon időszak alatt több mint 50 százalékkal javult. Az agrárszektor a népgazdaság devizaszerző ágazatai között ieléntős szerepet látszik, hiszen az ország külkereskedelméből származó devizabe­vételeink közel egvnegvedét. konvertibilis de­vizabevételének egyharmadát adja. A megtermelt termékek értékesítésében a kivi­tel szerepe megnőtt. A termelés növekményének egvre nagvobb hánvada határainkon kívül talál gazdára. Az exportból származó bevételek nagy­sága és az export gazdaságossága jelentős mér­tékben befolyásolta a mezőgazdasági, élelmiszer­ipari és faipari vállalatok szövetkezetek árbevé­telét. és nyereségét, további fejlesztési lehetősé­geit. Országhatárainkon túl forgalmazott, több mint ezerféle agrártermékből a nagv mennyiségben exportált termékek száma jóval kevesebb. Kivi­telünkben döntő részarányt a hús. a baromfiter­mékek és a gabonafélék képviselnek. De jelentős értékben exportálunk növénvi olajokat, bort. friss és feldolgozott, zöldség-gyümölcs termékeket. A valutabevétel növelésének érdekében az utóbbi években nagv figyelmet fordítunk a ha­gyományos. kisebb volumenű termékekre is (mint a nvúl. galamb, tenvésztolás. a toll. a vetőmag­vak. fűszerpaprika, nádtermékek stb.). A kivitel szerkezetének meghatározásánál dön­tő az elérhető árbevétel tömege és az export gaz­daságossága. Általában helyesnek bizonyult, az a törekvés, hogy exportunkban a feldolgozott ter­mékek aránya növekediék. Ennek ellenére szá­mos esetben előfordul, hogy a feldolgozás költ­ségei az eladási árban nem térülnek meg tehát a feldolgozott, termékek exportia kevésbé gazda­ságos. Ezért a gyorsan változó piaci helvzet a konjunkturális és spekulatív elemek térnyerése, az eddigiektől eltérő, gyors, rugalmas alkalmaz­kodást kíván a termelőktől, a külkereskedőktől annak megítélésében, hogv a termékeket feldol­gozott vagy feldolgozatlan állapotban értékesít­sék Termékeinket több mint. száz országba szállít­juk. Exportunkban meghatározó hat ország (Szov­jetunió. NDK. Csehszlovákia NSZK. Olaszország), amely a forgalom 80 százalékát adia. « _u 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom