Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

4 Szombat, 1981. augusztus 15. 1 postaláda társszerzőnk az olvasó Iefonfülkéhez is. „Nekünk, gyalogosoknak valósággal ki kell erőszakolnunk a jármű­vek megállását, és ha ez si­kerül a bal oldalon, nem biz­tos, hogy a jobbról száguldó ls meg fog állni. Még va­lami: a felnőttektói ls nagy figyelmet Igényel, hogy az úttesten való áthaladást meg­ússzák, míg a járdaszigetre érnek, de máris ott a villa­mosvágány. Ha a villamos a Rózsafa vendéglő előtt állna meg, és lassan haladna a megállóba, a sínen várako­zó, kanyarodni szándékozó autók is könnyebben beso­rolhatnának, és talán keve­sebb baleset fordulna eló. Természetesen Itt ls a meg­ígért jelzőlámpa orvosolná végleg a közlekedési bajo­kat. Séta a városban Ügy tűnik, hogy ez a rekordhóség sem vette el társszer­sóink kedvét az írástól: szép számmal érkeztek levelek ezen a héten Is postaládánkba. Nem csodálkoztunk vol­na, ha csupa kánikulai témát vetettek volna papírra ol­vasóink. Akadt ungyan egy-két, strandolással kapcsola­tos észrevétel, a többi levél azonban a megszokott, év­szaktól, hőmérséklettől független gondokról, bajokról és — elvétve — örömökről szól. Városlakók és az autóbusz Csendesebben vigadjanak! Az elmúlt 1—2 évtizedben egyre terebélyesedett a vá­ros, s eközben elsirattunk Jó néhány vlllamosvonalat. Fő­szerephez jutott a helyi köz­lekedésben az autóbusz, amely nélkül megbénulna Itt az élet. Szó se róla, nyo­masztó érzés lehet ez a fele­lősség a buszokat közleked­tető vállalatnak, hisz a leg­kisebb fönnakadásra, útvo­nalmódosításra egy ember­ként reflektálnak az érde­keltek, az utasok. Lapunk augusztus 1:1 szá­móban közöltük, hogy a Bér­kert utca újabb szakaszának felújítása miatt megváltozik a 71-es autóbusz útvonala: a Rózsa Ferenc sugárúton, a Thököly úton át érkezik a végállomásra, az Erdélyi tér­re. Postaládánkba meg ls ér­keztek az első vélemények és javaslatok a változással kapcsolatban. A Fürj, a Szövetség, a Bér­kert és a Tiszavirág utcában lakó több száz család nevé­ben fogott tollat Ribizsár Gyula (Tiszavirág u. 34). Azt írja, hogy azok az új­szegediek, akik a Bérkert ut­ca és a töltés között laknak, igy el vannak sjárv'a a tö­megközlekedéstől „Tizenöt­harminc percet kell gyalogol­nunk. hogy a legközelebbi megállót elérjük. Gondoljuk, hogy körültekintőbb szerve­zéssel, a helyi viszonyok is­meretében Jobban meg le­hetne szervezni az Itt lakók közlekedését." Olvasónk azt javasolja, hogy a 71;Y járatot, — amely jelenleg a víztoronyig közle­kedik — a Rózsa Ferenc su­gárúton, a Tanács utcán, Bérkert utcán át a Szövetség utcai végállomásig vezessék. A Bérkert és a Szövetség ut­ca sarkánál az a busz, ame­lyik nem csuklós, meg tud­na fordulni. Olvasónk meg­jegyzi, régebben ls Itt volt a végállomás. Az ls megol­dás lenne, ha a Rózsa Fe­renc sugárút—Tanács utca végéig járna a busz, az óvo­dáig. Kaptunk egy levelezőlapot ls, amelyen szintén ez áll: „Nem tudna a 71-es busz végig jönni a Tanács utcán az óvodáig, s onnan indulna vissza? Hely van, nem Igaz, hogy nem tudna megfordul­ni, csak akarat és jószándék kell hozzá." A gumigyárban dolgozik Benedek József Kálmán (At­tila u. 1.), és korán reggel kell munkába Indulnia. Saj­nos, előfordult, mint július 23-án és 31-én is, — hogy a 42-es busz nem pontosan 5 óra 30 perckor, hanem 3—4 perccel korábban indult, igy rokkant olvasónk li lema­radt. Munkahelyén pedig hiába magyarázza a portás­nak, hogy a busz a ludas a késésben, 6 kapja a gorom­ba szidalmakat. Hogy valóban befolyásolja a közlekedésről kialakított véleményt az ott dolgozók embersége, figyelmessége, bi­zonyltja Győry Emil (Tolbu­hin sug. 30.) levele. A július 24-én délután 3 óra 10 perc­kor, a Párizsi körútról indu­ló 75/V jelzésű busz vezető­jét dicséri olvasónk. Egy­szerre érkezett a végállo­másra a 75/V Dorozsma­Fürdőbo, éti a 75/Y Dorozs­ma-Váeártórre tartó busz. A várakozók között volt egy Komáromból érkezett turis­tacsoport is. A 30 ember té­vedésből az Y jelzésű Jár­műre szállt föl, amely azon­nal el is indult. A V jelzésű DUSZ vezetője, fölocsudva a géDhiba javításából, a másik utón „eredt", a malomnál átszólt kollégájának, figyel­meztesse az utasokat, s ha valóban a fürdőbe Igyekez­nek, az ABC-nél lépjenek át hozzá. „Nemcsak udvariasságból, jó megfigyelőképességből, ha­nem komblnálókészségből ls jelesen vizsgázott a 75/V jelű busz vezetője" — fejezi be dicsérő levelét olvasónk. Az Olajbányász téren lakó, 2 gyermekes családanya pa­naszos levéllel fordult hoz­zánk. Férjével együtt, föl­váltva, három műszakban dolgoznak, de sajnos, éjsza­káról éjszakára nem tudják kipihenni magukat. Ablakuk­tól 20 méternyire ott áll a Kék csillag presszó és étte­rem, amely hangjaival, za­jaival pokollá teszi az életü­ket. Hét közben éjfélig, szom­baton hajnali 2 óráig, a zá­rásig ablakot nem nyithat­nak, nem tudnak rádiót, té­vét hallgatni, mert túlhar­sogja a készülékek hangját a kintről betolakodó, fülsike­títő zene és mulatozás. „Ebben a házban sokan vagyunk fiatalok, mi is sze­retjük a zenét, de módjával. Munka után szeretnénk pi­henni, de a sok gyermek és Idős ember is. Ehhez az kel­lene, hogy este 10 óra után szüntessék be, vagy halkítsák le a zenét." A strandok tisztaságáról Ez év Július 12-1 cikkük, amely a szegedi szecessziós építészetről szól, így végző­dik: „A figyelmes sétáló a felsoroltakon kívül még több jelentős szecessziós épületet is felfedezhet. Mindezek városunk jelen­tős értékei, hiszen lassan­ként építészeti műemlék­számba vehetők." íme fel­fedezem a Somogyi-udvart éa a Gróf-palotát! Míg a Reök-palotáról már többször írtak, addig a Ká­rász utca sarkán álló So­mogyi-udvarról sehol, holott az az épület is szecessziós stílusban épült és szép tor­nyával szerintem szebb a Reök palotánál, és város­képi jelentőségénél fogva is különb amannál. Én, aki a Tolbuhin sugárúton la­kom, nap mint nap már messziről gyönyörködöm a sugárút tengelyében álló szép tornyú épületben. A felsorolásból mégis kima­radt. Olyan Idők ls Jár­tak. amikor az épület szép tornyát és tetőszerkezetét le akarták bontani, mert „nyugtalanítja" a városké­pet. Ahogy Pesten ls tették, ahol számtalan szép torony esett áldozatul.a helytelen felfogásnak. A város akkori főmérnöke mentette meg. A szecessziót akkor még nem ismerték el stílusnak. A szecessziós paloták kö­zül egyébként a Gróf-palo­tát tartom a legszebbnek. Képeslap is arról készült. A másik dolog, amiről írok, az, hogy a Ságvári Endre utca 1/b. számú há­zat, amely szép, sárga hom­lokzattal díszített, minden indok és ok nélkül csúnya, rikító paprikapirosra „va­rázsolták". Példa arra, hogy miként pazarolják az állam pénzét és egyúttal hogyan rontják el a városképet. Dr. Bánlaki Aurél Szeged, Londoni krt. 28. Közterületeink tisztaságá­ról lesújtó véleménye van dr. Tóth Andrásnak (Fésű u. 5.). A lakótelepeken elhullajtott, eldobott szeméttel játszado­zik a szél, a buszmegállók­ban, cigarettacsikkek halma­za, a városból kivetető utak, vasúti átjárók mentén térdig érő dudva. Törődéssel, kevés társadalmi munkával mind­ez eltüntethető lenne, véli olvasónk. Elismeréssel szól ugyanakkor a Liget fürdőről, a most átadott fedett fürdő­ről, amely a város díszévé vált. Nem méltó azonban di­cséretre az a látvány, amely a Sportuszodában, a SZUÉ­ba érkezőt fogadja. Csik­kek, ételhulladékok szemét, amerre a szem ellát, óha­tatlan, hogy a strandolok ne hurcolják be a vízbe ls a piszkot. Hasonló a helyzet a partfürdőn is. „Hogyan lehet ilyen hulladék- és szemét­domb hátán kulturáltan pi­henni, fürdőzni? Hol vannak az illetékesek, akik eltűrik, elnézik mindezt? Nem lehet­ne dohányzásra külön he­lyet kijelölni, nem lehetne táblákkal, hangszórón kérni a fürdőzőket, ügyeljenek a tisztaságra? S nem lenne-e időszerű új burkolattal el­látni az egykori SZUE me­dencéjét, hiszen takarítás után is ragad az olajos szennyezettségtől?" — kér­dezi a levélíró. Lesz-e óvoda Deszken? Molnárné Nagy Lívia Deszk­ről, a Május 1. utca 31-ből küldött leveléből megtudtuk, hogy a deszki óvodát nem­csak a szokásos takarítási szünet idejére zárják be. Az életveszélyessé nyilvánított intézmény számára új helyi­séget keresnek, • ha talál­nak, talán szeptember l-től ismét fogadja a gyerekeket A szülők — érthetően ag­gódnak —, hiszen addig sem tudják hol elhelyezni cseme­téiket. S kl engedheti meg magának, hogy bizonytalan időre fizetésnélküli szabadsá­got vegyen ki? Röviden A balesetek elkerülhetők Ozv. Perscich Kálmánné an­nak az ismeretlen utasnak mond köszönetet, aki a vil­lamoson felejtett kéziszaty­rát tartalmával együtt lead­ta, így olvasónk hiánytalanul megkapta elveszettnek hitt holmijait Névtelen levélírónk a sző­regi temető elhanyagoltsá­gát teszi szóvá, R. L. panaszával Hol a te­lekhatár? címen foglalkoz­tunk a múlt héten. Olva­sónk most elnézést kér egy tévedéséért: a fölméréskor nem 400—400, hanem össze­sen 400 forint kiszállási díjat fizettek. A Komplett Ruházati Vál­lalat szb-titkárótól arról ér­tesültünk, hogy a szocialista brigádok tagjai, valamint a Fáklya mozi Május 9. szo­cialista brigádja együtt te­kintették meg Kopasz Márta grafikusművész kamara tárla­tát, amely a művésznő elő­adásával együtt elnyerte tet­szésüket Július 27-én halállal vég­ződő baleset történt a Rózsa utcai villamosmegállónál. Két olvasónkat ls levélírásra kész­tetett a szomorú esemény. H. B.-né (Csörlő u. 2.) minden nap maga is ezen a vonalon utazik és tanúja az itt zajló közlekedésnek is. Érthető, hogy nagyon meg­rendítette őt is az említett baleset. „Nem lehetne-e a villamos megállóhelyeket úgy kijelöl­ni, hogy az ellenkező irá­nyokból közlekedő villamo­sok ne egymást fedve, egy­más mellett álljanak meg. Ha ugyanis a városba Jövő villamoshoz sietnek az uta­sok. — az egyébként is rendkívül forgalmas útvona­lon áthaladva —, akkor fi­gyelmük a már megállóban levő villamosra és az úton való balesetmentes átkelésre összpontosul. A városból ki­felé tartó villamosnak a megállóba történő befutásá­ról — mivel a két sínpár közvetlenül egymás mellett húzódik — elterelődhet a fi­gyelmük. Ha a Tarján felé haladó villamos megállója a Rózsa utcai útkeresztező­dés elé kerülne, akkor a két villamos nem fedné egymást induláskor és érkezéskor a kereszteződésben. Ez nem­csak a villamosra fel- és le­szállók esetében volna cél­szerű, hanem a Rózsa utcá­ból a József Attila sugárútra kanyarodó jármüveknek ls, hiszen nap mint nap erőtel­jesen kell fékezniök a villa­mos-vezetőknek az eléjük kanyarodó járművek miatt ls. Az e területet kevésbé ismerő gépkocsivezető, látva, hogy a kifelé, vagy befelé közlekedő villamos elhaladt előtte, nem számit a közvet­len mellette felbukkanó má­sik villamosra. Véleményem szerint — a város több pont­ján is igy helyezték el a vil­lamosmegállókat — így fo­kozódik a balesetveszély." Csákyni Gera Ágnes (Csong­rádi sugárút 61.) a József Attila sugárút, Rózsa utca, Retek utca kereszteződésé­ben levő kijelölt gyalogátke­lőhely veszélyességéről ír. Az Északi városrészből sokan járnak a Hóbiárt bisztróba, kismamák is, gyerekekkel, sőt gyerekek szülók nélkül, hiszen széles e környéken Itt árulnak csak fagylaltot. De sokan tartanak a sarki cse­megébe, a zöldségeshez, a te­Válaszol az Illetékes A múlt heti Postaládánk­ban megjelent, hasonló című levélre hivatalos választ kül­dött a szolgálati lakások ke­zelését végző főelőadó. A vá­laszból kiderül, hogy kié a játszótér. „A Zöld Sándor utca 17— 19. számú és a Csemegi utca 11. számú házak és azok ud­vara fegyveres testület saját kezelésében levő szolgálati lakásaihoz tartozó magánte­rület, melyet az utcától — a közterülettől — kerítés vá­laszt el. E körülmény okvet­lenül fel kellett volna, hogy tűnjön a kis húguk védel­mére kelt nagy-leányoknak és az Igazsághoz tartozik az ls, hogy a család figyelmét erre több alkalommal fel ls hívták. E magánterületen több mint 10 éve az ott la­kók és gyermekeik részére plhenóparkot és Játszóteret alakítottak ki, zömmel házi­lagos kivitelezéssel. Erről a területről küldték kl a ren­detlenkedő gyerekeket min­den különbségtétel nélkül, ki­fejezetten magatartásuk mi­att, mivel zavarták a nap különböző Időpontjaiban szolgálatba lépők nyugalmát, akik ez ellen joggal tettek panaszt. A levélírók valamiféle diszkriminációs problémát igyekeznek felhozni a ci­gánygyerekek említésével. Ilyenfajta cselekményről szó sem volt! Érdemes a játszóteret min­taként megtekinteni, mert hasonlót mindenki építhet saját és a szomszéd gyere­kek számára házának udva­rán, így a Zöld Sándor utca 22/b. sz. alatt lakók ls." Több újságcikk foglalko­zott az IKV lakóházak lift­jeivel, a javitásl gondokkal. Legutóbb a Tarján 522. épü­letből dr. Vitos Györgyné fordult panaszával a Délma­gyarország Szerkesztőségé­hez, melyre az IKV Igazgató­ja, Kószó József válaszolt: „Minden felvonóval kapcso­latos panaszban két lénye­ges kérdés merül fel. Miért budapesti szerelők javítják a szegedi lifteket és miért nincs hétvégeken ügyelet? A kérdések megválaszolá­sához szükség van egy kis visszatekintésre. Ezeket a HAFE Hajtómű és Felvonó­gyár típusú felvonókat 1972— 73-ban építették be. A be­szerelést, karbantartást, javí­tást a Szegedi Magas és Mélyépítő Vállalat felvonó részlege végezte. 1975-ben Szegeden ls megjelentek a Schlndler-felvonók. A HAFE típus gyártása megszűnt, az alkatrész-ellátás fokozatosan romlott. A gyártó által ki­adott karbantartási utasítás szerint a 20 év élettartamra tervezett berendezést a 10. évben fel kell újítani. Az 1977-ben megrendelt 59 fel­vonó felújításából 1980-lg egy sem készült, el. A felvo­nók felügyeletét ellátó Fel­vonóvizsgáló Állomás szak­értői egyre több felvonót ál­lítottak le a biztonsági be­rendezések meghibásodása miatt. A megállapított hiá­nyosságok zöme a hanyag karbantartásból adódott. Mindezek arra késztették vállalatunkat, hogy új part­nert keressen a liftgondjaink megoldására. A Gép- és Fel­vonószerelő Vállalattal sike­rűit megegyeznünk. Vállal­ták, hogy 1983-ig az 59 da­rab felvonót felújítják. A karbantartást 1981. január 4-től átvették, bér az eredeti elképzelés szerint erre csak a felújítások elkészülte után került volna sor. Ez a meg­oldás azonban tovább ron­totta volna a helyzetet. A hétvégi ügyeletet azonban 1981. július 18-tól biztosítja a Gép- és Felvonószerelő Vállalat. A meghibásodáso­kat 7—12 óráig lehet beje­lenteni az 51-108 telefon­számon, vagy személyesen a Tarján 101-es épületben le­vő bejelentőben. Nem lehet szó nélkül hagy­ni a felvonók használatát' sem. A bérlők jogos elvárá­sa, hogy a liftek üzemelje­nek. A tartós működés fel­tétele az is, hogy az utasok a felvonó használati utasítá­sát betartsák — ezzel szem­ben az IKV lakóházak fel­vonói nem erről tanúskod­nak. A fülkék egytől-egyig össze vannak karcolva. A díszlécek, utasítástáblák, csa­varok leszerelve, cigarettavé­gek, szemetek elhajigálva, nem ritka az sem, hogy a liftet egyéb helyiséggel ösz­szetévesztik. Rendkívül sok az erőszakos rongálás, ren­deltetésszerűtlen használat. A megengedettnél nagyobb ter­het szállítanak, fülkeajtót ki­szakítják, jelzőtáblán nyom­ják el a cigarettát, hívógom* bokát kiszerelnek és még le­hetne sorolni a barbár cse­lekedeteket A házfelügyelő feladata a lift felügyelete, a hibák bejelentése, de nem feladata a javítás. A lakók számtalanszor a házfelügyelő és a szerelők szidalmazásával vélik a prob­lémákat megoldani. Talán még az is a házfelügyelőt szidalmazza, akinek a gye­reke egy vasrudat kidugott a fülke szellőzőjén és íáy in­dította el a felvonót. Baleset szerencsére nem történt, csak az összetört szerelvényeket kellett a szerelöknek kicse­rélniük. A felújítások folya­matos elvégzésével a kar­bantartás színvonalának ja­vulásával, a rendeltetésszerű használat biztosításával re­mélhetőleg a jövőben egyre kevesebb bosszúságot okoz­nak a bérlőknek az üzem­képtelen felvonók." Összeállította: Chlkán Ágnes FIGYELEM I VÁLLALJON MÜNKAT MŰANYAG-faldolgozó üzemünkben, Kiemelt alapbér. tetJesftményeDzámolás •* masas kereseti lehetőség Bölcsődei férőhely, üzemi ebéd. vidékiek részére utazást költségtérítés. Jelentkezni lehet: Szeged Londoni krt. 3.. Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. Szegedi Kenderfonógyára, munkaerő-gazdáikodáa. Forgatható tévé­állvány minden tlpusd televízióhoz kapható. Kossuth b. sgt. M. TemJtö. Kétéves titkárnőképző tanfolyamot és kétéves műszoki rajztanfolyanittt Indít s TIT Szegeden. Jelentkezni leheti augusztus 10 és 11. között, S-tól du. fél 5 óráig lehet s Kárász u. 11. sz. alatt. A tanfolyamokról felvilágosítást a la-m-es telefonon adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom