Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Szombat, 1981. augusztus 1. 7 postaláda társszerzőnk az olvasó Új asztalok, régi szemét Amikor a környezetvédelem szót halljuk, a sokat hangoztatott kifejezés hallatán szinte automatikusan a nagy halpusztulásokkal fenyegető vízszennyeződés. va*y a levegőt füsttel elárasztó gyárkémények „megfékezése" jut hamarabb eszünkbe, mintsem a közvetlen környezetünk tisztaságának óvása. 8 még kevésbé a szoros közelségben levő emberi környezet tisztasága, az emberi kapcsolatok, a mindennapi együttélés fclhóttcnségc kapcsolódik a szóhoz. Pedig hát. valljuk ke őszintén, nagyobb környezeti árulómnak érezzük a durva, kihivó viselkedésű, összeférhetetlen embert, mint az orrunk előtt füstöt okádó teherautót. A nyár színességét Idéző levélcsokorban mind tágabb, mind szűkebb környezetünk ..szennyezettségéről", és végül Is védelméről, kimondva vagy kimondatlanul szó esik. Mitől döglik a szúnyog? Mintha csak egymásnak adnák a témát, az előző, környezetünk tisztaságáért szót emelő levélhez kapcsolódik egy másik, ugyancsak dorozsmai keltezésű levél, melynek feladója G. I.-né írása szerint sokak panaszának ad hangot, amikor megemlíti, hegy a Dorozsma központjában levő piactér tűrhetetlenül szemetes. Nem lehet állítani, hogy „hivatalosan" nem gondolnak a nagy szabadtéri elárusítóhelyre, mert a piaci asztalokat is nemrég felújították. Csakhát — mint a panaszból is kiderül — jogosan szúr szemet a régi szemét az új asztalok mellett. Valójóban jószándékban nincs hiány, mert a kérdéses területet bekerítették, a közelben facsemetéket is ültettek, konténert Is elhelyeztek a főút mentén, azonban jónéhány dorozsmai ezt az Igyekezetet sommibe veszi és a végeredmény: piszok és szemét mindenfelé. A téma azonos, csak a színhely más, Szóreg. Mint nemrégiben egyik Postaládánkban szóvá tettük olvasói levél nyomán, az alsóvárosi temető elszomorító rendetlenségét, most egyik sző regi olvasónktól kaptunk rövid levelet, amelyben arról tudósít bennünket, hogy a szőregi holtak sírkertje sem gondozott. Érdemes lenne odafigyelni.. Beteg fák A feleletet legfőképpen azok tudják, akik irtják. Mégpedig Chemotox-szal vagy egyéb „kézlkószülékkel", hanem nagyban és nagyon. Ezek a növényvédők. Akik olykor bennünket is védenek a kellemetlen szúró-szívó jószágoktól. Ennek pereze örülünk is, csak éppen néhány kérdőjel támad bennünk, elsősorban L. I. (Petőfi Sándor sug. 55—61.) olvasónk bejelentése nyomán. Mint elmondta. régóta figyeli, hogy a város egyes helyein. így a Petőfi Sándor sugárúton, a Hunyadi János sugárúton, a Széchenyi téren, a Tiszaparton. különösen a Móraparkban nyaranta hirtelen sárgulni és szélükön száradni kezdenek a hárs, juharés gesztenyefák levelel. Éveken keresztül nem talált rá magyarázatot, viszont az idén megfigyelte, hogy a nagyszabású szúnyogirtást követően következett be az általa megfigyelt jelenség. Ennek nyomán teszi fel a kérdést, nem lehet-e valamilyen összefüggés a kettő között, magyarán, károsítja-e a szűnvogírtó szer a növényzetet, vagy annak egyes elemeit? A választ nemcsak ő várja, hanem több érdeklődő és mi is, annál is inkább, mert a bejelentés nyomán végigjártuk az említett helyeket és teljes bizonyossággal meggyőződhettünk a ragyogó nyárban szokatlan őszt jelenségről. Ehhez még csak annyit, hogy azóta a szerkesztőség erkélyein levő muskátlik is kopasz kóróként meredeznek, és a Lidice-emlékmü előtti, egyébként viruló piros virágok szirmai is hervadoznak. Egyébként szúnyogok még vannak,.. Pocokinvázió A szúnyogot már irtják, bár még van, a pockot viszont — mint K. B. Dorozsma, leveléből kiderül — a vele együtt nagyvigan szaporodó patkánnyal békén hagyják szomszédja udvarán. Ott ugyanis olyan sok a felgyűlt lom, szeméi és mindenféle szennyező anyag, amely nemcsak kiváló búvóhelyet, hanem, sajnos, jó szaporodási lehetőséget is biztosít a kellemetlen „társbérlőknek". Mint a levélből kiderül, a környéken már tűrhetetlennek érzik ezt a helyzetet, s nem győznek védekezni kiiA sziget Jutka négyéves, álomtól szép ittas szemével ragyog rá a hajnali Maros-parti tájra. a harmattól csillogó füvek-lombok közt aranyló párákra, s a motorcsónak zajától a fűzfák közül felfelröppenő madárkákra. Apa vezet, s talán nem is látja mindazt, amit kellene... mert azt javasolja: ha lát egy finom homokos partrészt, kikötne, hogy reggelizzenek! S nini. puhán terülő homokpadok között egy nagy kanyar után ideiglenes homokszigetek apró sora bukkan fel a szeszélyes folyó medrében. Jutka ámuIUn nézi, valamennyit „lakják" már, edcnycsörompölést, jó illatokat, gyerekzsívajt hoz feléjük a vízszagú szél... és igen, ki kellene kötni valahol, érzi most már ugyanúgy... Olyan ez, mint a mesében. .. Egyszerre felbukkan egy hosszú-hosszú sziget, még fú és bokrok is vannak rajta, s tapsikol örömében, itt lesz helyük nekik iá, mert ez még lakatlan. Hamarosan kiderül azonban, hogy nem az. A terepen messze, jól rejtőző sátor felöl egy borzas ősz asszony rohan feléjük, üt1 éggel a kezében, és jó előre azt kiabálja: itt ki ne kössenek! Különben is mcst fiadzott kutyája harapós, és tűnjenek innen, ha kedves a gyermekük testi épsége!!! Az eltorzult arcban habzó száj üvölti: ki ne merjenek kötni! Vita kerekedik — Jutka szepeg —. Ijedten hallgatja apa-anya és a néni-keresztmama összevissza hangzavarát, mig végül apa szótlanul visszalép a csónakba és indulásra vér. Felberreg a motor, tovább állnak. És Jutka csak nézi az egyre kisebbedő ábrándszigetet, míg csak el nem tűnik lassan a távolban. Legyen vele boldog az az öregaszszonyl A történet hallatán valami mélységes undor és keserűség öntött el. Mi. magyarok (állítólag) szívélyes és vendégszerető nép vagyunk, (velünkszületett, ősf Intelligenciával — mégis modernséggel). Mégis. Elgondolom, majdan az iskolapadban. földrajzórán egy pici leányfejben rosszemlékű, ősien gyűlöletes emléket ébreszt majd a lecke néhány szava: Maros. Tisza, Boszorkánysziget... Kisfazekas Pálné Semmi bajuk sem volt a hársfáknak, s a szúnyogirtás óta hervad, szárad a levelük. Gulyás Lajos (Jóasef Attila sgt. 152/A) pedig másról, csupán két fáról ír. Mint írja, mind a kettő egészséges és szép volt, egyikük egy nagy építkezés nyomán megmaradt tanúfa. a másik közvetlenül a főközlekedési utat szegélyező fasor egyik tagja. Amelynek azonban nemrég nagy erővel nekiütközött egy gépkocsi, csúnyán felsértette a kérgét, és mint írja — azóta pusztulóban van. Kéri, ha ez egyáltalán megér annyit, mentsék meg a fákat. Kié a játszótér? A Játszótér közterületen létesített „szórakozóhely", gyermekeknek. Bár ezt a megfogalmazást semmiféle lexikonból nem vettük, szükségesnek tartjuk Nagy Ágnes és Katalin (Szeged. Zöld Sándor u. 22/B) klshúguk viszontagságai miatt irt levele elé írni. Hogy miért? Mert úgy látszik, van, ahol nem így értelmezik. Házunkkal szemben van egy játszótér. amelyen természetesen a gyermekek igyekeznek jól érezni magukat, s ez ÍOV ls lenne rendjén, ha a tér melletti épület lakói közül néhányan nem igyekeznének szelektálni az oda bebocsátható és arra „érdemesíthető" gyerekeket. Mégpedig, mint olvasóink írják. nem is akármilyen hangon. S akiket elzavarnak, azok épp a nemrégiben oda költözött cigány gyerekek, s azok, akik velük barátkoznak. A két lány kérdését tolmácsoljuk: hogyan lehet, hogy ott csak a ház lakóinak gyermekei tartózkodhatnak, s hogyan lehet, hogy a nem ott lakók közül van. akit engednek. van, akit nem. Szeressük egymást, gyerekek — mondja az egykori kupié. Talán kellene egy másik is: szeressük egymás gyerekeit. Anyai kötelesség! lőnféle csapdákkal a kártevők ellen. Nem beszélve arról, hogy a közelben óvoda ós Iskola is van. amely közelében azonban kiváltképp nemkívánatos és veszélyes is ezeknek az állatoknak a tanyája. Bár sem a levélíró, sem a panaszban szereplő gazda nevét nem írtuk meg, az ügyben illetékes hatóságnak készséggel rendelkezésre bocsátjuk, annál inkább, mert bízunk benne, hogy ezt a helyzetet lehet ée kell is minél előbb, megszüntetni. Hol a telekhatár? Terjedelmes levelében Rauk László és neje (Szeged, Gyík u. 26/B) furcsa telekvitáról ad hírt, mégpedig az a furcsa benne, hogy az egymás melletti telektulajdonosok korábban nem vitáztak semmin. Sőt, közös egyetértésben kérték a földmérőket, állapítsák meg a pontos telekhatárokat, hogy bekeríthessék kertjüket. (Bér Rauk László saját kocsiján szállította ki a földmérőket, közösen megfizették a 400—400 forint kiszállási dijat is.) Ez utóbbit persze nem panaszképpen, csupán tényként írta meg, hiszen ezzel a mérés gyorsaságát segítette elö. Panasza csupán arra van. hogy miután a mérés eredményeként kiderült, hogy a telekhatáruk másfél méterrel balra tolódott az eredetileg tudottnál, a két szomszéd összezördült. Ám rövidesen kiderült, hogy a másik szomszéd telekhatára sem ott van, ahová azt kijelölték. Első reklamációjára a földmérő Is a szomszédot hibáztatta. mondván, hogy több területet használt, pereljék hát be, annál is inkább, mert kiszedte az immár hivatalosnak minősült mezsgyekarókat. Raukék kaptak egy értesítést. miszerint az a telekhatár és elhelyezkedés az elfogadható. amelyet a legutóbbi mérés állapított meg. Nem részletezzük levélíróink panaszáradatát, csupán a lényeget tolmácsoljuk megértéssel : sérelmezi,. hogy a földhivatalban nem segítettek megnyugtatni az érdeklődő ügyfelet, aki pedig azért szeretett volna végleges döntést kérni, mert bár a terület nagyságát nem vitatta, az elhelyezkedése azonban nem volt mindegy számára. Még kevésbé az a flegma és elutasító viselkedés, amelyet vele szemben a földhivatalban tanúsítottak. Boda Domokos: Gyermekgyógyászat című. ez évben megjelent kitűnő tankönyvében ezt írja: „Nem hiba, ha a csecsemő 5—6 hónapos korig csak szopik és csak akkor kezdjük meg az elválasztást.". Továbbá; „Az elválasztást 8—9 hónapos korra ajánlatos befejezni." Ezzel szemben, az utóbbi években, hazánkban ls jelentősen csökkent, még a 4 hónap alatti természetesen táplált' csecsemők aránya is! A szoptatási kedv csökkenését elemezni össztársadalmi kötelességünk ls. Ezzel az USA-ból „begyűrűzött" rossz gyakorlattal is utánozni akarjuk az amerikai nőket, akik részben hiúságból, hogy az emlő alakja ne változzék, talán szoptatást kényelmetlenségből eredően ls, nem szoptatják magzatalkat, hanem csak mesterségesen táplálják. Ennek az anyai magatartásnak tudományos magyarázatát is megadták. Az iparilag fejlett országok csecsemőelhalálozása alacsony. és ugyanitt magas a mesterségesen táplált csecsemők száma is. Ez azonban csak látszateredmény! Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az eredmények nem a mesterséges táplálásnak köszönhetők, hanem az egészségügy egyéb környezeti színvonalával magyarázhatók. Ma már tény, hogy a szoptatott csecsemők ellenállása például a különböző fertőzésekkel szemben mégiscsak nagyobb, mint a mesterségesen tápláltaké. Tehát a szoptatást a legmodernebb egészségügyi környezetben sem lehet mással, mint szoptatással helyettesíteni. Az anyai ellenanya. got. mint védelmi lehetőséget is az anyatejjel készen kapja a csecsemő. Mit tehet az egészségnevelő a szoptatási kedv fokozására? Elmondja az anyatejjel való természetes táplálásnak semmi mással nem helyettesíthető előnyeit. És hiszi, hogy írása — megragad a gyakorlatban is! A legújabb kutatások is egyre jobban megerősítik, hogy az újszülöttnek egyáltalán nem válik ejőnyére sem az, ha a természetes táplálását, a szoptatást korán abbahagyják, sem az, ha mesterségesen táplálják! Alaptörvény, hogy a női tej a csecsemő számára a szükséges tápanyagokat optimális mennyiségben és minőségben, azaz, mind az emésztőrendszerre, mind a fejlődés számára a legkedvezőbb feltételeket teremti meg. A női tejjel n íajazo. nos fehérjét kapja meg a csecsemő, és ami nagyon fontos, hegy a szoptatással a csecsemő tápláléka a külvilágból nem fertőződhet! Kimutatták, hogy a szopós csecsemő bélflórája B. bifundumból áll, ez egy nem patogén, azaz betegséget nem qkozó tejsavbaktérium. tőlük savanyú a csecsemő széklete. A mesterségesen táplált csecsemő bélflórája viszont az E. coli uralma alatt áll, melynek Jelenléte már sok szempontból nem kívánatos a csecsemő részére. De a legegyszerűbb és á legbiztonságosabb táplálási mód is a szoptatás Sőt! Ha igen pontosan számolunk — olcsóbb ts, mint a mesterséges táplálás. A szoptatás az anya és a csecsemője részére bensőséges, pszichés kapcsolatot is jelent, és ez is egy nagyon fontos gyakorlati szempont. Tudnunk kell azt is, hogy belátható időn belül, talán sohasem, az anyatejnek megfelelő funkcionális értékű mesterséges táplálékot produkálni aligha tudunk! Talán a szoptatás, az a természetes emberi táplálás, amivel az iparnak nem is volna szabad versenyezni. Természetesen kellenek jó mestersé.ges tápszerek is, hiszen vannak olyan csecsemők, akik nem juthatnak anyatejhez. Kellenek az anvateloótlók — szükség esetére, de sohasem lehet a cél. hogy anyatej helyett legyenek, és azokat teljesen helyettesítsék! Dr. Veress Sándor Íven más módon a nagytar- tankjába kerül. A kútkezelő tályba víz kerül, s ez eee- aligha, az AFOR nyilván tenként a kiáramló üzem- többet tud tenni megszűnteanyaggal a vásárlók benzin- tóse érdekében. Szerkesztői üzenetek P. I.-nének, Szeged: A határozott időre szóló munkaviszony annak lejártával felmondás nélkül megszűnik. Valószínű, önnél ez volt, mert a gyes-en levő kismama helyett alkalmazták, határozott időre. Ügyében azt tanácsoljuk, hogy keresse fel a munkahely szakszervezeti titkárát, és a leírtakra való hivatkozással kérje segítségét munkaviszony létesítéséhez. T. J„ Szeged: Munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. ezért a munkaviszonyának megszűnését „Kilépett" bejegyzéssel fogják jelölni. Munkabérre pedig az utolsó munkában töltött napig jogosult. Azt tanácsoljuk, hogy keresse fel munkáltatóját és számoljon le, valamint vegye át a munkakönyvét, a munkaviszony megszűnését pedig jegyeztesse be a személyi igazolványába. összeállította: Igriczl Zsigmond Vizes benzin Csanyte/eken J. I. Csanytelekről a helyi benzinkútra panaszkodik, s mint leveléből kiderül. a benzinkút kezelőiét hibáztatja, de ezt egyéb okok miatt azért sem közöljük részletesen, mert aligha hisszük, hogy köze .lenne levélírónk pandszához. A sokak nevében tolmácsolt észrevétel arról szól. hogv a csanyteleki benzinkútnál tankolt benzinnel nehezen indul az autó. A többszörös gyertyacsere és -tisztítás után jöttek rá, hogy a túlfolyóban víz van, amiből természetesen arra következtetnek. hogy vl2es benzint kaptak. A kútkezelő elleni panaszt már csak azért sem tolmácsolhatjuk, mert arról ugyan már hallottunk, hogy agyafúrt kocsmárosok vizezik a bort, hogy ezzel többlet jövedelemre tegyenek szert, benzinkutasnak ez még nem sikerült. Az viszont elképzelhető, hogy , valamiA TISZAI VÍZÉPÍTÉSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG (FOKA) felvételre keres azonnali belépéssel 18. életévüket betöltött, úszni tudó férfiakai matróz munkakörbe Jelentkezni lehet: Szeged. Északi városrész. S02. sz. épület földszintién, a 80-as autóbusz végállomásától kb. 5 percre. A város központi helyén levő „MŰEMLÉK JELLEGŰ" 2 éve felújított jelenleg 2 szintes lakóházban MANZÁRD BEÉPÍTÉSRE, 3, vagy 2 lakás kialakítására alkalmas, 280 négyzetméter terület eladó. A beépítés költsége még HOURDIS-válaszfalakkal, illetve mázas lapokkal is rendkívül olcsó. Az építést, a parkolóutcára néző oldalon, 1,5 méter magas térfal segíti, az udvar fölé is kinyúlóan teraszozható. Elérhető belmagasság 2.75 méter, illetve e fölött. Műteremlakásoknak kiválóan alkalmas. • Az építés feltételei tisztázottak. „Ieénves vevők érdeklődését várlük 18 480" jeligére a Sajtóházba. ü TAURUS Gumigyár, Szeged Szakma nélküli női és férfi munkavállalókat 3 műszakos. 40 órás munkaidővel. minden héten szabad szombattal. teljesítménybéres munkahelyekre felveszünk. Betanulás után 4—8 ezer forintos havi kereseti lehetőség Bérelt buszok üzemi konyha. Jelentkezni lehet: Szeged. Budapesti út 4, Munkaerő-gazdálkodás «