Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

^ 1 Uo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLHETEK! /v i <• • Lq W * GYARORSZAG 71. évfolyam 182. szám 1981. augusztus 5. szerda Ara: 1,40 forint A 7 ZK J> SZEGED VAíOS? 8 i*Z O T T S A. G 4 N A K- L'A P » A Munka - kánikulában Volt egyszer egv hőmérő. Ezt az egvik barátunk mond­ta. amikor délidőben felnyitotta addig veszteglő gépkocsi­ját. Maid jelentette: 65 Celsius-foknál felakadt. Aztán le­gyintett. maid úgy döntött, hogy inkább gyalog folytatja útiát. Sokan vannak viszont, akik ezt a helyzetváltozást hem tehetik. Ott kell állniuk a géneknél, az izzó üzemcsar­nokban. a pékségékben. építeniük kell a házakat a tűző napon, hőségtől tikkadt utasok biztonságát kell vigyázniuk a közlekedési járműveiken. A hőség: helyzet, úgv is mond­hatnánk. állapot melyet el kell viselni. Ám nem mindegy, hogv miként tesszük. Jókedvűen aligha. Éppen ezért — ós nem tartjuk túlzásnak — hősiesen kell elviselnünk. A cukorgyárak készülnek az iniiulá Kilenc és fél órát kel! eltöl- Felülről a Nap melegít, alul­tani a villamos vezetőfülké- ról gőzölögve süt a flaszter jében Nem könnyű dolgozni az 50 fokra hevülő védősisakban Szeptember elején kezdő­dik a cukorgyártási szezon, a gyárak karbantartási mun­kái jó ütemben haladnak. Az üzemekben arra számítanak, hogy miután a répa érése meggyorsult, a feldolgozást az idén a tavalyinál előbb kezd­hetik meg. Az idén önálló­vá vált cukoripari üzemek anyagbeszerzési, gépvásár­lási és más műszaki fej­lesztési jellegű teendőiket részben önállóan látják el, részben pedig a gyárak ál­tal közösen alapított és fi­nanszírozott Cukoripari Szol­gáltató Közös Vállalatra bíz­zák. Ez a vállalat intézte egyebek között az importfel­szerelések beszerzésével kap­csolatos tennivalókat, és se­gítségére volt az üzemeknek abban is, hogy a cseredara­bok, illetve az új gépek a lehetőség szerint időben a helyükre kerüljenek. A cu­koripari iroda — amely költ- i ségvetési szervként működik j —, a cukorfeldolgozási sze­zon indításával kapcsolatos egyeztetési feladatokra vál­lalkozott. , Hazánk legnagyobb cukor­gyárában, a( Kabai Hajdúsá­gi Cukorgyárban a felújí­tások mellett az idén ki­sebb beruházásokát is meg­valósítanak. A gyár szi­vattyúit jobb teljesítményű, korszerűbb egységekre cse­rélik ki, és holland labor­felszerelés munkába állítá­sával új cukorvizsgálati módszert honosítanak meg. Újdonság lesz a nedves ré­paszeletek nagyüzemi — egyelőre kísérleti jellegű — gyártása. Az olcsó tömegta­karmány készítése mellett a tartósítószer gyártására is felkészülnek, ebből a készít­ményből szeptembertől kor­látlan mennyiséget biztosíta­nak más takarmánytartósí­tással foglalkozó üzemeknek is. Időelőnyben vannak a Sár­vári Cukorgyár dolgozói a nyári karbantartással. A 86. idényre készülő gyárban a géppark szokásos átvizsgálá­sa és javítása mellett fel­újítják az üzemépületek egy részét. Egyebek között bő­vítik a beérkező cukorrépa fogadó- és átvevőterét, to­vábbá új mérlegsort és szű­rőberendezéseket szerelnek fel. A gyárban új rakodógé­pekkel gyorsítják a munkát Különben 300 ezer tonna ré­pa át vételével számolnak, és úgy tervezik, hogy január elejéig készülnek el az alap­anyag-feldolgozásával. A Kaposvari Cukorgyárban felújítják a víztisztító-beren­dezéseket és korszerűsítik a répatárolót. A gyár körzeté­ben a termelökkel egyeztet­ték az átvételi programo­kat, szinte napra készen tud­ják már, hogy mikor milyen tempóban érkeznek később a földekről szállítmányok. A betakarítást segítő gépeket és rakodókat rendbehozták, és új rakodógépeket állítanak munkába. A földeken több francia importból származó komplex gépsor segíti majd a munkát, így a gyárak na­gyobb ütemben vehetik át a szállítmányokat. A Sarkadi Cukorgyárban a technológiai karbantartással elkészültek, 55 millió fo­rintot fordítottak erre a munkára, a fejlesztésre pe­dig 54 millió forintot köl­töttek. A feldolgozási szezon kezdetéig még van munká­juk: gyorsított ütemben vég­zik az iparvágány rekonst­rukcióját és mérlegházat építenek. Felújítják a mosó­házat, a répafelvonót és kon­denzátorállomást emelnek. Hátra van még a nagy tel­jesítményű kazán karban­tartása. A Mezőhegyesi Cukorgyár­ban szeptember elején in­dul a munka. A gyárat mű­szakilag felkészítették a ter­més fogadására. A mészke­mencét azonban egyelőre még hagyományos módon töltik lel, a kemenceszerke­zet új mechanikája ugyanis a késedelmes külföldi szál­lítás miatt szeptember ele­jére nem készül el. Az auto­matát várhatóan szeptem­ber végén helyezik üzem­be, és ez sokat segít majd a feldolgozásnál. A répaátvevő-helyeket az orosházi és a makói kör­zetben bővítették, innen szá­mítanak ugyanis jelentő­sebb többlettermelésre. Új üzem A Biogal Gyógyszergyár­ban alapos előkészítés után megkezdték a B-fZ üzem építését, a szerkezeti elemek szerelésének kétharmadán már túl is jutottak. A B+Z elnevezés eredete: a Biogal és a svájci Zyma cég együtt­működése nyomán 1983-tól megkezdődik a má i védő gyógyszer gyártása hazánk­ban. Ezt a fontos gyógyszert eddig Nyugat-Európából kel­lett megvásárolni, de várha­tóan két év múlva a hazai szükségletek teljes kielégíté­sén túl jelentős exportra is alkalom nyílik. Export Szerelik az első tizen­négy, új-zélandi motorvo­natot a Ganz-MÁVAG-ban. A rijekai kikötőbe az első három a közeljövőben indul. Az idén még további har­minc motorvonatot készíte­nek a Ganz-M ÁVAG vasúti járműgyárában, ahol a múlt héten egy hétig tartó próba után túljutottak az első vo­nat műszaki próbáján. Somogyi Károlyné felvételei A lecsót forrón kell az üvegbe tölteni, forróbban a ..forró­sáénál" is Divattáskák sikerkörútja Hatékonyan gazdálkodik a Bőrdíszmű ISZ Három évtizeddel ezelőtt a Szegedi Bőrdíszműipari Szövetkezet afféle kismü­helynek számított. Szűk he­lyen szorongtak, korszerűt­len technikát és technoló­giát használtak, érthető, hogy a tagok éppenhogy csak bol­dogultak. Ám évről évre si­került előbbre lépniük. 1981­ben árbevételi tervük több mint 86 millió forint. Az el­ső félévben 56 millió 800 ezer került a kasszába. A nyere­ség pedig meghaladta a 12 milliót. Hogyan érték el mindezt? A szövetkezet ru­galmasan reagált a piac ki­hívására. Beruházott, moder­nizált, s mi fő, nemcsak a berendezéseket korszerűsítet­te, hanem korszerű gondol­kodásmód is jellemző reá. Lépéshátrány nélkül követi a legmodernebb divatot, s miután női táskákat gyárta­nak, ez korántsem lebecsü­lendő tényező. Modellező részlegünkben három kitű­nően kvalifikált szakember évente — nem tévedés! — háromszázötven új fazonú táskát konstruál. Az ezekből legszebbnek ítélteket mutat­iák be a magvar külkeres­kedelmi vállalatoknak, illet­ve a magtar és külföldi megrendelőknek. Kis széná­kat gyártanak, ám megte­remtették az állandó és ru­galmas átállás feltételeit. Új megoldásokat keresnek. Di­vatos alapanyagokból készí­tik termékeiket. Ennek kö- , szönhefő, hogy az eimúltév­ben sikerült á nem könnyen mégszerezhető kanadai piac­ra betörniük. Mintakollek­cióik állandóan úton vannak. Az exkluzív darabokat ezek­ben a napokban Dániában. Hollandiában és Svédország­ban vizsgáztatják a kereske­dők. Sikerült már betörniük Ausztria és az NDK piacá­ra is. Jelentős nagyságú meg­rendelésre számíthatnak az Egyesült Államokból is. A Szovjetunióba idén 284 ezer darab női táskát szállí­tanak. A megrendelő a Raz­noexport Külkereskedelmi Vállalat, amely minden év­ben emléklappal is elismeri az ipari szövetkezet kitűnő munkáját. Benkö János, a szövetkezet e'nöke mondta el, hogy ter­mékskálájuk állandó meg­újítására is törekszenek. ­Népszerű cikké vált az a szalmából készült női táska, melyet a Vásárhelyi Házi­ipari Szövetkezet dolgozói díszítenek helyi népművé­szeti motívumokkal. Jó kap­csolataik vannak a belföldi cégekkel is. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat exkluzív termékeiket értéke­síti, a Centrum áruházakban pedig tetszetős, valódi bőr­ből készült táskáik kapha­tók. Hatékonyan dolgoznak, amit mi sem bizonyít job­ban. minthogy az év első felében árbevételüket több mint 150 százalékra teljesí­tették, időarányosan. Az igyekezet, a jó munka meg­térül. A szövetkezet dolgozói majdnem 6 százalékos bér­fejlesztésben részesültek ja­nuár elseje óta. II Hargitában Vérmedve garázdálkodott A Hargita erdórengetegei­ben legtöbbször csendben, nyugalmasan töltik napjai­kat a medvék, amelyeknek száma évről évre fiő, s ame­lyekre vadászni egész éven át tilos. Csuk olykor háborít­ják meg a békés ember nyu­galmát. Ez leginkább mál­naérés idején történik, ami­Jégeső Szabolcs-Szatmár megyében Mástél kilós jeget is találtak Hazai körülmenyek között ritkán előforduló kiterjedé­sű és arányú jégverés pusz­tított hétfőn este Szabolcs­Szatmár megyében. A rend­kívüli erősségű jégverés és ezt kísérő vihar 19 órakor zúdult a tájra, s főként a mátészalkai, a kisvárdai, a vásárosnaményi és a nyírbá­tori járásban okozott tete­mes károkat. Általában bor­sószem nagyságú jég esett, de helyenként tyúktojás nagyságú szemek hullottak. Volt olyan terület, ahol más­fél kilós jeget is találtak. A jégeső, illetve a vihar elvonulása után — már az éjszakai órákban — meg­kezdték a kidöntött fák el­távolítását az utakról, s az Állami Biztosító, az összes illetékes szervek támogatá­sával nyomban megkezdte a károk felmérését. Intézke­dés történt, hogy ahol a kárbecslés megtörtént, ott azonnal ki kell fizetni a kártérítési összeget. A rendkívüli arányú jég­kár felmérése előreláthatóan a hét végére fejeződik be. Az előzetes adatok szerint Szabolcs-Szatmár megye egész területén körülbelül 2000 lakást rongált meg a vihar, illetve a jégeső. El­sősorban a palával fedett épületek szenvedtek erős jégkárt. Sok üzemi épület — istálló, nyári szállás, ól stb. — is megrongálódott. Sok a gépkocsikár is. kor a bocsok védelmére kelve riasztják el az erdő sűrűbb részéin haladó ván­dort. A medvék között azonban vannak vérengzésre hajla­mosak is. Legutóbb ilyen vérmedve garázdálkodásairól számoltak be a román lapok, közölve, hogy Gyergyóújía­lu és környéke határában több mint nyolcvan nagy­állat esett a medve áldoza­tául. A helyi szövetkezet ve­zetősége is panaszolta ille­tékes megyei szerveknek: a pásztorok valósággal retteg­nek már a medvétől, elő­fordult, hogy az állatokat menteni akaró emberekre tá­madt. Kászonújfaluban me­zőn dolgozó embereket riasz­tott az elmúlt hónapokban teheneket, juhokat, borjakat széttépő medve. Az okozott nagy károk mi­att a Hargita megyei va­dászok engedélyt kaptak ar­ra, hogy ártalmatlanná te­gyék a fenevadat. A na­pokban meglesték, utolér­ték, és éppen tehenet mar­cangolt, amikor lelőtték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom