Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

4 Csütörtök" 1981. augusztus 27. 4 Csotrogánysirató 4. Kéttengelyes pótkocsi — Miért e nagy össze, visszaság? — Több tárcához is tar­tozik a háztáji Répek ügye — feleli Gyuris Szilveszter, a Csongrád megyei tanács vo mezőgazdasági osztályá­nak vezető helyettese. — Nincs egyértelmű szabályo­zás, pedig mindenki segíteni akar. — Csak rendelettel nem lehet... — Elsősorban jó és olcsó gépekre lenne szükség. A kistermelőnek olyan, ame­lyik segítené a ház körüli munkát. Ugyanis a kevés trágya kihordására vagy pár láda gyümölcs hazavitelére nem vehet százezrekért gé­pesket. — Kisteherautóért törték magukat az emberek, pedig az se olcsó... — Jó kezdeményezésnek bizonyult, de nem a háztá­ji gazdákat segítette. Holott B Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium is harcolt az engedélyért. — Kiknek Jutott a me­gyében teherkocsi? — Bizottság döntötte el. Tudomásom szerint kevés kistermelő kapott — Miért? — Nem kérdezték meg a véleményünket. — Akkor most több len­ne? — Áz érveinket fölsora­koztattuk volna. — Például? — Mást Is sikerűit meg­oldania államunknak, miért pont a háztáji gépei okoz­zanak gondot Jó vetőma­got. takarmányt, műtrágyát fóliát már vehet a kister­melő minden nagyobb aka­dály nélkül Sőt, még hitelt is kap rá. Minden erőnk­kel arra ösztönözzük a gaz. dákat hogy termeljenek. Kell a zöldség, keresik a gyümölcsöt — akkor ne ma­radjon a földben. Legyen mivel elvinnie. — Más kérdés. Miért csak harmincöt lóerős lehet a használt traktpr a kisgazda­ságban? — A minisztériumban azt mondták, politikái okok mi­att vetették el a javaslatun­kat Ma még ennyit holnap már nagyobbat kérnek, és ez nem használ a szocializ­mus tekintélyének. Nehezen érthető: miért „szocialista" a 35 és miért nem az a 36 lóerős magán­kézen levő kiselejtezett traktor? Vagy. ha megtil­tottuk a lótartást. miért nem engedünk helyébe mást? Ezek a kérdések válasz nél­kül marodnak. Törni — zúzni — Hová teszi a szövetke­zet a kiszuperált traktort? — Eladja a MÉH-nek! — Mit csinál vele a MÉH? — Eladja kilóra. — Vannak műhelyei, ahol szétszedik? * — Nincs! Eleve akkor ve­szi át. ha a téesz összetör] a selejt gépet. — Ez pazarlás! — Sajnos. Az élelmes kisiparosok, alkatrész-keres­kedők innen gazdagodnak meg. — Nem adhatná el a té­esz? — A szabályok szerint csak kilóra és fillérekért — Használhatók még az Ilyen gépek? — Ha a szövetkezetben mondjuk kétezer órát ment évente, már nem biztos, hogy gazdaságos, de a kis­gazdaságokban hatszáz órát megy. akkor még nagyon előnyös. A téesznek se érdeke, hogy minél hamarébb nullá­ra írassa a traktort, ez pe­dig az energiaínséges világ­ban — kész ráfizetés. Hol­ott mindnyájan jobban jár­nánk, ha a használt trak­tor Idejében olyan kezekbe kerülne, ahol még hasznot hajtana. A zúzdánál lénye­gében minden mág megol­dás előnyösebb. A szakszövetkezetei fa­lukban (Zákányszék. Móra­halom, Domaszék. Bordány, Asotthalom) több család összefog egy gépre. Bána­tuk: gyenge a traktor, nem haladnak úgy. ahogy szeret­nék. Van, aki megpróbálja járatni a nagyobbat, de az Ilyennek hire eljut a rend­őrök fülébe ls. Van, aki a büntetést bekalkulálja az adó mellé a kiadások szá­mításakor. Sokan mondják: a világ semennyi pénzéért se vin­nének a házhoz használt traktort; ha az új nem ke­rülne mindennel együtt több mint 200 ezer forintba, ha nem kellene éveket vár­ni a jobbakra, ha lenne hoz­zá alkatrész. Körbe-körbe Azt is beszélik, azért nem adnak 35 lóerősnél nagyobb traktorokat magánosoknak, hogy vegyék az újat. Igaz is lenne talán, ha nem kelle. ne azért is sort állni. Az AGROKER-nél, a gép­osztályon. Markella János segít eligazodni áz eladó traktorok között — A szovjet C—25-ös kis­traktorra most nem kell várni, ez a legnagyobb. A csehszlovákra — amire még engedély kell a tanácstól — már előjegyzést veszünk csak föl. A magyar mini­traktort most oda tudjuk ad­ni. A baj, hogy ezekhez nem érkezik meg időben az eke, a rotátor, a pótkocsi. Talán többet kellene belőlük gyártani? — Nem olyan egyszerű ez — segit újra eligazodni a dolgok menetében Gyuris Szilveszter —, a mezőgaz­dasági osztály megpróbált már rendelni kisgépeket, pótkocsikat a gyártól. Tekin­tettel az állapotokra. De a HODGÉP-nél elmondták ennek a hivatalos módját — Éspedig.., — Mi nem kérhetünk, mert a gyár a MEZŐGÉP Tröszt egysége, s onnan kaphat parancsot a gyártás­ra. ök meg csak akkor ad­nak, ha tőlük az AGRO­TRÖSZT megrendeli. Azok meg a kereskedelemtől ké­rik az előrejelzést. A keres­kedő meg csal? akkor vesz, ha neki a tag vagy a téesz kifizeti. Ez az útja. — Végighallgatni is sok volt, nemhogy.,, Ettől függetlenül a móra­halmi gazda elment volna a gyárba is, csakhat attól félt kinevetik, mert akar venni kéttengelyes pótko­csit Hát hol vegyen?! Igaz, akinek nagyon mu­száj, beérné félmegoldások­kal. de rákényszerül a sza­bálytalanra. Kérdés: kinek Jó ez? Elég végiggondolni a sort. Ha a gazda nem tud termelni, vagy kevesebbet tud termelni — és a nagy­üzemnek nincs ró pénze, ak­kor ... Lényegesen jobb, összehangoltabb munka szükséges, hogy a háztáji gépei „olajozottan" működ­jenek. Kevesebb rendeletet, mert abból már majdnem tele a padlás. Epilógus helyett... A háztáji gépel után cap­lató újságíró bonyolult és szövevényes világban pró­bálkozott, főltérképezni a valóság egyik csücskét. Örö­me, hogy végül is gép már van. és utánavaló is lesz egyszer. Azz^l az egyed! ké­réssel zárja azért sorozatát: aki talál véletlenül egy két­tengelyes jó pótkocsit, küld­je el a mórahalm! Papp Já­nosnak — ne dőljön le a rakománya... Majoros Tibor Korszerű olajfinomító Bakuban Az Azerbajdzsán SZSZK egyik legrégebbi inarága megújhodásának időszakát éli. A kőolajfeldolgozó vál­lalatoknál új berendezése­ket állítanak üzembe, a ré­gieket pedig felújítják. Az új-bakui Lenin olaj­finomító rekonstrukciós munkálatait most végzik. A gyár nem túl régen. 1953 elején kezdte meg termelé­sét. ma már azonban joggal nevezhetjük az olajipart a köztársaság vezető ágazatá­nak. A mostani termelés többszörösen meghaladja a negyedszázaddal ezelőttit. Az üzemeket nagyobb tel­jesítményű berendezésekkel látják el. Már felépítették a kőolaj elkészítését és fi nomítását végző automata komplexumot. A szintén automatikus rendszerű ka­talitikus krakkoló összesze­relésén még dolgoznak. Üzembe helyezése után lé­nyegesen több kiváló mi­nőségű benzint állítanak majd elő. A belsőégésű mo­torok kevesebb mérgező égésterméket bocsátanak a levegőbe, ha üzemanyagul ilyen benzint fogyasztanak. Földünk ­feniről 1977-ben. az első Landsat mesterséges holdakkal kez­dődött a hidrológiai, goeló­gial, mezőgazdasági, tenger­biológiai, stb. erőforrások felmérése. Az 1978-ig alkal­mazott Landsat mesterséges holdak optikái két, egymás­tól 40 méterre levő tárgyat tudtak megkülönböztetni, természetesen az eredmé­nyek ma már jobbalt. A világon ma 400 tudományos Intézmény és szervezet fog­lalkozik a földi erőforráso­kat felmérő mesterséges holdak mérési eredményei­nek feldolgozásával és hasz­nosításával Bolíviában pl. egy 1000 négyzetkilométer felületű sóstó medrét fedez­ték fel az Andokban. A fel­fedezés nyomán már igen nagy mennyiségű sót termel­tek ki itt. A Landsat-caalád is bővült, és 1983-ban a fran­ciák is útjára indítják SPOT nevű kutató holdjukat. Szeizmikus előrejelzés 15 évre Szovjet Tádzsikisztánban igen gyakoriak a földrengé­sek. A köztársaság hegyvi­déki területein évente mint­egy ezer földrengést regiszt­rálnak. Ezért a Tádzsik Tu­dományos Akadémia Föld­rengésálló Építészeti és Szeizmológiai Intézetében két­irányú kutatómunka folyik: hogyan lehet előrejelezni a földrengéseket és hogyan le­het felkészülni rájuk. — Munkánk fő célja, hogy megakadályozzuk a földren­gések romboló hatását — mondja Szabit Nyegmatulla­jev, az intézet igazgatója, akadémiai levelező tag. — Ez rendkívül fontos, hiszen immár 20 év óta hatalmas építkezések folynak Tadzsi­Már csak 3 napig Óravásár Szegeden ajándékboltban Kárász u. 6. TÁLAT 30% árengedménnyel! kisztánban. Most épül pél­dául a turszunzadei alumí­niumfeldolgozó üzem és a javanai elektrokémiai gyár. A köztársaságban található Közép-Ázsia legnagyobb erő­müve, a Nureki Vízi erőmű, a világ legmagasabb völgy­zárógátjával (300 méter). Megkezdődött a 3,6 millió kilowatt kapacitású Rogunl Vízierőmű építése; a köz­társaság térképén új városok és települések egész sora je­lent meg. — Nyilvánvaló tehát, hogy az intézetünk elsősorban az építőknek nyújt segítséget — szeizmikus térképekkel. Ezeken feltüntettük azokat a területeket, amelyeken ma­gas, a 12-es skála szerinti 7—9-es erősségű földrengé­sek előfordulási valószínűsé­ge. Külön is megjelöltük a térképeken azokat a ponto­kat, ahol különösen erős földlökésekre lehet számíta­ni az elkövetkező 15 évben. — A szeizmikus körzetek kijelölésekor a tudósok ala­posan tanulmányozzák azo­kat a területeket, ahol épít­kezéseket terveznek. Vizs­gálják a talaj minőségét, ta­nácsokkai segítik az ellenálló épületszerkezetek kialakítá­sát. Az épületmaketteket különféle vizsgálatoknak ve­tik alá a különleges beren­dezésekkel felszerelt labora­tóriumokban. állványok, pré­sek, pneumodinamikus esz­közök segítségével imitálva a földrengéseket. Így próbál­ták ki a Nureki Vízierőmű egyes részeit is. Az ered­mény: az erőmű a klllences erősségű földlökéseknek is ellenáll a szeizmológusok kísérletei szerint. — A Földrengésálló Épí­tészeti és Szeizmológiai In­tézet saját gyakorlóteleppel rendelkezik. Itt robbantá­sokkal váltanak ki külön­böző erősségű mesterséges földmozgásokat, amellyek se­gítségével a tudósok például n különböző alapozású épü­letek ellenállását vizsgálják. A robbanások ereje 9—lfl-es erősségű földrengésnek felel meg. A legalaposabb és minden részletre kiterjedő laborató­riumi kísérletek vagy mate­matikai modellek sem ad­hatnak azonban választ a természeti csapásokkal ösz­szefüggő összes problémára. Ezért Dusanbéban vannak olyan házak. amelyeket a szeizmológiai szolgálat mun­katársai állandóan megfigye­lés alatt tartanak. Az énüle­tek nlaDlában és emeletén elhelyezett regisztráló beren­dezések a legkisebb méretű földmozgást ls észlelik és le­hetővé teszik a házak és egves részeik ellenállásának megfigyelését. A regisztráló berendezések kimutatták hogv a gvenge földlökések legalább olyan veszélyesek, mint a nagyobb földrengé­sek. reflektor Óvjuk őket! Rövidesen vége a vakáció- rapítva, módszereit mind tö­nak. Ismét tőlük lesznek za- kéletesebbre csiszolva, lelki­josak a reggelek. Megint- ismeretesen fáradozik a köa­csak ott szoronganak majd a lekedő gyermekek megóvá­villamosokon, a zsúfolt autó- sán. Tanácsainkra aligha buszokon. Kezükben iskola- szorulnak. Sőt. Számos olyan táskával. fejükben a nyár él- észrevétellel szolgálhatnak, ményeivel vágnak a gyér- melynek közreadásával se­mekkori kötelesség emelke- gíthetnek a gyermekeket érő dőlnek. Sokan először ülnek balesetek számának vissza­az iskolapadba, először kos- szorításában, tolják, milyen ízű a muszáj. A pedagógusok, akik nap­Segítsük őketl í3* . tülnyontó rrózét gyer­mekek kozott töltik, jól ís­És ne csak a tanulásban, a merik a különböző korú is­számok útvesztőiben. Egyen- kolások viselkedését. Tapasz­gessük útjukat, fogjuk a ke- tálaiból tudják egyebek kö­züket a szó valóságos értei- zött, hogy pajtásaik társasá­mében is! óvjuk őket a köz- gában, nagy tömegben figyel­lekedésben! Gyalogosok és metlenebbek a gyerekek, járművezetők, hozzátartozók mint egyedül Nem véletlen, és idegenek, gyerekesek és hogy az iskoiák közelében gyermektelenek egyaránt fl- mindenütt ott „Gyermekek" gyeljünk rájuk. Jó példával, figyelmeztető tábla. A jó au­türelmes szavakkal tanítva, tós ezt megpillantva felké­intelmeinket az életkori sa_ szÜJ: bármelyik pillanatban játosságokhoz. a folyton vál- felbukkanhat, az úttestre tozó szituációkhoz igazítva. léphet itt egy gyermek. Nem /Wir aWliAb MDL árt, arra is gondol, a jár­Onök, kedve, szülők külö- dán cso^rtosan gyalogoló, nősen nagy felelősseggel tor- ugráridozó óvodások vagy ir­tóznak. Reggelente gondol- ™ e^,ke-másika vá­janak arra hogy a kapkodás, ° » ivódhat az út­" ide°Z é9, nW1iB£w" testre. Ezért mindig olyan SZZkZ Z a kt sebességgel kell haladni, Időben kö tsék hát fel a kis- h gépkocsi a motorke­iskolósokat hogy bőven le- ^ Xármel^ piUanat_ £ ban megállítható legyen. Ha­hessék meg aMskolába veze- sonlóké^ cseleked­40 nünk, amikor labdázó, két fSe^iig^ttmáfaía" járdáról egymás­sál csevegő gyermeket lá­^KOÍL^*1 tS^t tunk. Hisz az úttestre guruló egyébként szokott. És M tu- rendszerint meggon­Ke^to ek iénJ^ dolatlanul követ,1 tulajdono­hajmeresztő esetek, rémsé- -táB hívására a aver­ges balesetek felidézésével V^t^wuV^Tlf «§kül próbáljuk őket körültekintés­re. óvatosságra szoktatni. Ne szalad át az uttesten­keltsünk bennük olyan ér. Sokszor kizárólag a gép­zést, hogy a kívánt útszaka- járművezetőkön múlik, hogy szon állandó veszedelem fe- a tragédia bekövetkezik-e. A nyegeti. Az önálló közieke- szerencsétlenség után az au­déssel még csak próbálkozó tós aligha nyVitathatja ma­gyermeket először tanácsos gát, csitíthatja háborgó lel­elklsérni. Lehetőleg észrevét- kiismeretét: a gyermek fék­lenül. megfigyelve, hogyan távolságon belül lépett a közlekedik a kisiskolás, kocsi elé. Nem feledkezhe­amikor nem látják. A hi- tünk meg az új lakótelepek bakra később figyelmezte*- tartogatta veszélyekről seml sük! Például úgy, hogy el- A kevésbé forgalmas utcá­meséljük, mit láttunk. ta- kon a gyermekek általában pasztaltunk az iskolába nagyobb biztonságban éi-zlk igyekvő apróságoknál. így magukat, mint a zsúfolt, könnyebben célhoz érünk, forgalmas útszakaszokon. S hiszen egy gyermek sem mert sok helyütt így Tar­szereti, ha állandóan azt ér- jánban. Felsővároson, az zi minden lépését lesik, el- Északi városrészben a járdák lenőrzik. szintje alig vagy egyáltalán Fontos hogy megértessük a XjéSTÍ* SS gyerekekkel, rrnert nem sza- f^ára kikép^tt burkola­-A,-! vonósról autó- ™ iát8Zan^ Helyes ma­buszról gatartásra szoktatni őket ve el6 t- tagúit közvetle- * kürtöléssel próbál, nul athaladni az úttesten. E módszer küiön»­Meg kell magyaráznunk, sen „ kisebbek esetében ve­meddig lehet fel- és leszáll- szélyes. Az apró gyermeketa ni, miért szükséges menet hirtelen dudálás váratlanul közben kapaszkodni. Jól be- éri, megrémül. Több példa vált módszer, ha a gyermek- igazolja, hogy az ijedtség ki­kel elhitetjük, útközben az ő számíthatotlan reakciókhoz vezetésére hagyatkozunk. En- vezet. Előfordult már nem gedjük. hadd Irányítson ben- egyszer, hogy a megfélemlí­nünket. Kérjük, mutassa tett gyermek éppen az autó S^ISffS^ kerekei alá meneküir. gyelmeztessük, de úgy, hogy Vagy éppen a dudalo autós ne keltsünk'félelmet. A fé- elé lépett. Hasonló viselke­lelem bizonytalanságot szül. dóst tanúsítanak a szabályta­A kritikus helyzeteket úgy kerékpározó gyerekek tudatosítsuk, hogy azok el- , ' , T. . kerülésének lehetséges váU '«. Mi hát a tanács? Csak ak­tozásalt is ismertessük. kor haladjon a gépkocsiveze­A gyermek céltudatos köz- tó tovább, ha látja, a gyer­lekedésre nevelésének gond- ™ek felfogta a kürtölés ép­ja nem egyedül a szülőkre telmét. megállt, vagy kitért, hárul, Az óvodák, iskolák e A közlekedésre nevelést célt szolgáló törekvései köz- pensze nem elég az iskolás­ismertek. Elég, ha csak az korban kezdeni. Már akkor óvodai KRESZ-parkokra, a gondot kell fordítanunk rá. kicsiknek, nagyoknak folya- amikor a gyermek beszélni matosan szervezett játékos kezd. Szülőként soha ne pró­KRESZ-vetélkedőkre. köz- báljuk magunkat tévedhetet­lekedésbiztonsági akciókra lennek feltüntetni. Még a emlékeztetünk. A kisdobosok közlekedésben seml Ismer­és az úttörők közlekedési ra- júk el tévedésünket, főként iáinak tevékenységéről, a akkor ne Igyekezzünk tisz­Csongrád megyei, a Szeged tára mosni magunkat. ha városi és járási Közlekedés- szabálysértésért a rendőr fi­biztonsági Tanács megelőző gyelmeztet bennünket. A munkájáról sorozatunkban gyermeknek a rendőrben fel­mér tájékoztattunk. Az ön- tétlen segítőtársat kell lát­kéntes aktivisták, a pedagó- rüa. e meggyőződés szolgálja gusok túlnyomó többsége is- a későbblekben érdekét, mereteit folyamatosan gya- Ladányi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom