Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

Csütörtök" 1981. augusztus 27. 74 ffiSZSZ-icezieitiény • Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió követeli az Angola elleni agresszió azonnali beszüntetését és az In­tervenciós csapatok haladéktalan kivoná­sát az országból, hangsúlyozza a TASZSZ szovjet hírügynökség szerda este nyilvá­nosságra hozott közleménye. A dokumen­tum szövege a következő: A Dél-afrikai Köztársaság újfent, kihí­vást intézett a független Afrikához és a vi­lág népeihez, amikor még tovább ment az afrikai kontinens déli részén a helyzet éle­zésére irányuló értelmetlen politikájában. A Dél-afrikai Köztársaság élesen agresz­sziv lépései az Angolai Népi Köztársaság ellen, irányulnak. Ez év augusztus 24—25-én dél-afrikai csapatok nagy erőkkel betörtek Angola déli körzeteibe. Dél-afrikai részről a harci cselekményekben aktívan részt vesz a lé­gierő is. Az akciónak békés angolai lako­sak estek áldozatául. Az angolai csapatok visszaverik a kiváltó ok nélkül indított agressziót. A martalóc akciót nem lehet másként szemlélni, mint a faiüldöző rezsim és a mögötte álló imperialista erők ama kísér­leteinek újabb bizonyítékát, hogv megza­varják a szocialista átalakulás útjára lé­pett fiatal afrikai államokat az úi • élet építésében. A TASZSZ-t felhatalmazták annak kije­lentésére. hogv a Szovjetunió határozottan elítéli a pretoriai fajüldöző rezsim fegy­veres behatolását az Angolai Népi Köz­társaságba. amellyel a Szovjetuniót barát­sági és együttműködési szerződés köti ösz­sze. A Szovjetunió megerősíti Angola Irán­ti szolidaritását és követeli az agresszió azonnali beszüntetését, az Intervenciós csa­patok haladéktalan kivonását Angola te­rületéről. Tiltakozott a barbár akció ellen a Ma­gvar Szolidaritási Bizottság és az Orszá­gos Béketanács is. agresszió Öngóléban Kommentár Riasztó hír érkezett Afri­ka déli részéről: a pretoriai rezsim csapatai Intenzív pán­célos és légi támogatóssal Is­mét betörtek Angolólba és gvllkiolva-pusztítva törnek előre. Ez a lépés. sajnos, nem minősíthető meglepetés­nek. Ez az immár brutálisan nyílt, frontális támadás csak betetőz egv olvan provoká­ciósarozatot. amely vala­mennyi írott és íratlan nem­zetközi normát lábbal tipor. Az előzmények közismer­tek Az ásványi kincsekben gazdag, hatalmas területű Délnyugat-Afrika, amely va­laha népszövetségi mandátum volt. és amelyet egyszerűen annéktált a pretoriai fajül­döző rezsim, esztendőik óta önrendelkezési jogónak elis­mertetéséért küzd. Ezt a küzdelmet nemcsak a szocia­lista és az el nem kötelezett országok támogat Iák1'' Az' ENSZ már számtalanszor ál­lást. foglalt'NamfWn függet­lensége mellett, a Biztonsági Tanács például 435. számú határozatában a világszerve­zet felügyeletével szabad vá­lasztásokat sürgetett. A NATO-hatalmak azon­ban a rájuk jellemző két­arcúsággal viselkedtek ebben az ügfben. Egy olyan idő­szakban. amikor a világszer­vezet tagállamainak elsöprő többsége antikolonialista. amikor a fekete kanünensen összeomlott a portugál gyar­matbirodalom és kiszakadt a ..fehér bástvák" balzaci sza­márbőrkém zsugorodó térsé­géből Zimbabwe, a minapi Rhodesia is. nyíltan már nem hagyhatták figyelmen kívül a namíbiai nép követe­léseit. Szabotálni viszont, le­hetett a világszervezett hatá­rozatokat — és a nyugati ha­talmak ezt teszik esztendők óta. Nem véletlen, hogy a Na­míbiát törvénytelenül meg­szállva tartó dél-afrikai csa­patok azon a napon támad­tak rá („a gerillabázisok le­rombolásának" szokásos ürü­gyén) ismét Angolára, ami­kor az ENSZ gyarmatosítás­ét lenes bizottsága újra dek­larálta: „A namíbiai * nép harca jogos és joggal hasz­nálhat fel minden rendelke­zésére álló eszközt a szabad­ságáért vívott küzdelemben." A megtámadott Angola, a namíbiai hazafiak támogató­ja. természetesen él a jogos önvédelemmel; kormánya ál­talános mozgósítást rendelt el. A világ reagálására pedig jellemző a haladónak egyál­talán nem tekinthető brazil külügyminiszter állásfogla­lása. aki kijelentette: a meg­támadott országnak az ENSZ alapokmánya értelmében jo­ga van arra, hogy adott eset­ben külföldi segítséget ve­gyen igénybe a saját védel­mében. Jogos a kérdés, miért ép­pen most szánta el magát Pretoria erre az agresszióra. A válasz kézenfekvő: a fajül­döző rezsim minden koráb­binál biztosabban maga mö­gött érezheti Washington tá­mogatását. Reaganék nem is titkolják, hogy az a koncep­ció, amely szerint egy.egy ország megítélését szamukra „elsősorban és mindenek­előtt annak stratégiai fontos­sága és katonapolitikai ma­gatartása határozza meg", a Dói-afrikai Köztársaságra ls vonatkozik. (Iarmat Endre KSSí-te üli* hu é 2 Nem szabad figyelmen kívül hagyni hogy az exportálandó késztermékek árai • — mivel hasonló mó­don állapitjók meg — szin­téti kedvezőek a vásárló szocialista országok számá­ra. Az előző öt évi — spe­kulációtól és rövid távú hul­lámzásaitól mentes — tő­kés világpiaci átlagáraik ugyanis csaknem minden terméknél — ha nem is olyan mértékben, mint az olajnál — alacsonyabbak a jelenlegi tényleges tőkés külkereskedelmi áraknál. S azt sem feledhetjük, hogy a szocialista eladó ország érzékelve nz energiahordo­zók és nyersanyagok világ­piaci felértékelődését, kül­kereskedelmi „megkeménye­dését", egyre Inkább él kedvező pozíciójával és ér­vényesitt a „kemény cik­kért kemény cikket" köve­telményt. Vagyis: az ola­jért, Illetve fontos nyers­anyagokért cserébe korsze­rű, versenyképes. eseten­ként jelentős tőkés impor­tot tartalmazó terméket kér­nek. Előfordul, hogy olyan áruk és berendezések szál­lításához ls ragaszkodnak, amelyek gyártása számukra — az adott árszinten — nem gazdaságos. Nem kell azonban félteni a magyar, külkereskedőket, ahogyan mondják, ők sem könnyű partnerek, s ahol lehet, igyekeznek mind magasabb árat kapni a keresett ter­mékekért. A baráti országok általá­ban megbízható, jó szállító­nak, de nem éppen olcsó partnernek tekintik hazán­Icat A hazai üzemek és vállala­tok termékei Iránt általá­ban nagy az érdeklődés a KGST-tagországokban. Úgy tűnik, hogy ebben a vi­szonylatban a magyar árak exportját szinte nagyobb erőfeszítés nélkül jelentő­sen növelni lehetne. Ez azt a látszatot keltheti, mintha csupán kormányzati elha­tározástól, a vállalati ex­portlehetőségek központi en­gedélyezésétől függne a szo­cialista külgazdasági kap­csolatok jelentős bővítése. A tájékozatlan, vagy rossz­indulatú szemlélődő a for­mális logika alapján téves következtetésre is juthat. Mert kétségtelenül — egyes kivételektől eltekintve — nem szorgalmazzuk a terven felüli szocialista exportot, annál Inkább ösztönözzük a gazdaságos tőkés kivitelt. Mindebből azonban egyál­talán nem következik, hogy megváltozott volna Magyar­ország külgazdasági straté­giája. Szó sincs ilyesmiről. Nem a politikában, hanem a KGST-államok gazdasági helyzetében, fejlődésében, következésképpen kapcso­latrendszerében figyelhetők meg változások. A 60-as évek végén, a 70­es évek elején hazánkhoz hasonlóan a legtöbb KGST­tagországban a szabad mun­kaerő-tartalékok forrásai el­apadtak. A gazdasági fej­lődés új, intenzív módsze­rei általában a termelésnö­vekedés, a nemzetközi jö­vedelemnövelés mérsékel­tebb ütemét eredményezik. A kisebb országok fejlő­dési lehetőségét tovább szűkítette a külgazdasági fel­tételek kedvezőtlen válto­zása: a cserenrónyromlás, az eladósodás, az energiahor­dozó- és nyersanyagimport növelésének korlátozottsága. A mérsékeltebb gazda­ságnövekedési ütemből még nem következik szükségsze­rűen az Arucsereíorgalom stagnálása. Sőt, mind az in­tenzív fejlődés követelmé­nyei, mint a növekvő kül­gazdasági feszültségek erő­sítik az egymásra utaltságot és szükségessé teszik a KGST-n belüli kapcsolatok elmélyítését, gyorsabb üte­mű bővítését. A gyakorlat azonban mást mutat: a KGST-tagországok az egy­más közti áruforgalmat az utóbbi esztendőkben és a tervek szerint mind sze­rényebb ütemben növelik. Kovács József KANIA BESZÉDE A jövőben gyakrabban kell népszerűtlen döntése­ket is hoznunk, hogy Len­gyelország kijuthasson a válságból — mondotta Sla­nislaw Kanla, a LEMP KB első titkára kedden Poznan­ban, ahol a város és a vaj­daság munkáskollektíváinak képviselőivel és pártaktívák­kal találkozott. ALEXANDRIAI CSÜCS Egyiptom tartani fogja magát a „békefolyamathoz", a Sínai-félsziget jövő ta­vaszi teljes izraeli kiüríté­se után is — erről biztosí­totta Szadat elnök kedd es­ti találkozójuk alkalmával Begin- izraeli kormányfőt. Az értesülés, amelyet az izrae­A nicaraguai belügyminiszter látogatása hazánkban Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására au­gusztus 22. és 26. között lá­togatást tett hazánkban To­más Borge, a Sandinista Nemzeti Felszabadítást Front Országos Vezetősége Politi­kai Bizottságának tagja, belügyminiszter. A nicaraguai vendéget fogadta Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Politikai Bizott­ság tagjai. Horváth István belügyminiszter, Berecz Já­nos és Rácz Sándor, a Köz­ponti Bizottság osztályve­zetői, a Közpónti Bizottság tagjai megbeszélést folytat­tak Tomás Borgevel. A ni­caraguai politikus Veszprém­megyébe is ellátogatott. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken Tomás Bor­ge és magyar vendéglátói kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk helyzeté­ről és véleményt cseréltek Időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A megbeszéléseken ismé­telten kifejezésre juttatták a magyar nép szolidaritását a Sandinista Nemzett Fel­szabadítás! Front küzdelmé­vel. amelyet a forradalom eredményeinek megvédé­séért, az ország független­ségének megszilárdításáért, a dolgoaók helyzetének ja­vításáért, a közép-amerikai térség biztonságáért folytat. A tárgyaló felek kifejez­ték készségüket a Magyar Népköztársaság és a Nica­raguai Köztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok fej­lesztésére. Tomás Borge szerdán el­utazott hazánkból. A repü­lőtéren búcsúztatására meg­jelent Horváth István és Rácz Sándor. Rejtélyes küllők a Saturnus gyűrűn A Voyager—2 felfedezései Az egész világ tudomá­nyos közvéleménye nagy iz­galommal várta a Voyager— 2 amerikai űrszondáról ér­kező híreket. A kozmikus laboratórium a terveknek megfelelően augusztus 25­én ért a naprendszer máso­dik legnagyobb bolygójának, a Szaturnusznak a közvetlen közelébe. A Szaturnusz 1429 millió kilométer középtávol­ságban kering a Naptól. A Voyager-űrkísérletek so­rán a két szonda először a Jupiterről és annak hold­rendszeréről szolgáltatott na­gyon fontos, új adatokat, majd pedig a Voyager—1, amely több hónappal ko­rábban érkezett a Szatur­nuszhoz, mint társa, olyan vizsgálatokat végzett, őrhe­lyeknek célja az óriásbolygó gyűjtőrendszerének tanul­mányozása, és holdjai felszí­nének felderítése volt. A Voyager—2 most folytatta ezt a munkát. Az eddigi eredmények kö­zül kiemelendő az, hogy míg a Földről nézve tulajdonkép­pen csak öt gyűrűt lehet megkülönböztetni a Szatur­nusz körül — ezek közül is kettőt meglehetősen bizony­talanul — addig az űrszon­dák készítette felvételek ta­núsága szerint a gyűrűk tényleges száma több száz, esetleg még az ezret, is elér­heti. Közelről nézve a gyű­rűk úgy néznek ki, mintha egy óriási méretű gramofon­lemez barázdáit látnánk: minden egyes barázda egy­egy gyűrű. Még olyan tér­ségekben ls találtak ilyen képződményeket .amelyek a földi megfigyelések alapján ítélve anyagmentes űröknek tetszettek. A gyűrűkkel kapcsolatos új eredmények sok olyan problémát vetnek fel, ame­lyekre pillanatnyilag a csil­lagászok még nem tudnak minden vonatkozásban ki­elégítő magyarázatot nyújta­ni. Mi az oka annak példá­ul, hogy némely gyűrű excentrikus helyzetű? Ez azt jelenti, hogy középpontja nem esik egybe a Szatur­nusz, illetve a gyűrűrendszer középpontjával. Milyen mó­don lehet megmagyarázni to­vábbá azt a sajátságos, s ko­rábban még csak nem is ál­modott tényt, hogy az úgy­nevezett F—gyűrűben levő két keskeny, halvány gyűrű­alkotó úgy tekeredik egymás köré, mint két, összefont kö­tél? Ez ellentmond minden korábbi égimechanikai el­képzelésnek I Vagy pedig: ho­gyan jönnek létre azok a különös, sötétnek tetsző, kül­lőszerű képződmények, ame­lyek a bolygó felől nyúlnak kl és egy kéz szétterjesztett ujjaihoz hasonlatosan mint­egy rajta fekszenek a gyű­rűk egy némelyikén? Mi in­dokolja azt, hogy ezek a rej­télyes küllők másként kerin­genek a Szaturnusz körül, mint a gyűrűk vagy a hol­dak? Olybá, tűnik, mintha a küllők nem követnék a Kepler-féle törvényeket, amelyek pedig az egész nap­rendszerben, sőt, az egész tejútrendszerben mindenütt egyaránt érvényesek! Nem kevésbé izgalmas az a kérdés sem, hogy volta­képpen hány holdja is van a Szaturnusznak. Ez Idő sze­rint senki nem tudja ponto­san megadni a választ. A Voyager—1 felvételein olyan kicsiny holdacskúk is meg­mutatkoztak. amelyeknek lé­tezéséről korábban nem volt fogalmunk, s valószínű, hogy a mostani kísérlet során, a Voyager—2 révén kapott fel­vételek későbbi elemzése is kimutatja majd néhány ap­rócska, korábban ismeretlen hold jelenlétét. A Voyager—2 feladatát úgy programozták, hogy olyan feladatokat is megold­jon, amelyekre a Voyager—1 nem tudott sort keriteni. Pél­dául különös figyelmet szen­telt a Tethys és az Encela­dus nevű holdak kutatásá­nak. A megfigyelésekre most még jobb lehetőség nyílott, mint a Voyager—I Szatur­nusz találkozó alkalmával, minthogy a Voyager—2 elég­gé meredek szögben közelí­tette meg a bolygót és so­káig „felülről" fényképezte. A gyűrűrendszer síkjához képest 15 fokos szögben ér­kezett a Szaturnuszhoz, a Nap pedig 8 fokos szögből világította meg az égitestet, szemben a Voyager—1 eseté­vel, amikor a megvilágított­ság csak 4 fokos volt. A most kapott felvételek kiértékelése még hosszú hó­naookat vesz Igénybe, de az máris nyilvánvaló, hogy a csillagászat újabb, alapvető­en fontos adatokkal gazda­godott naprendszerünk egyik legkülönösebb bolygóját, a Szaturnuszt illetően. dr. Hédervárl Péter Szeptember 1-én Ellenállód tanácskozása A Budapest (MTI) A Magyar Partizán Szövet­ségben szerdán sajtótájékoz­tatót tartottak az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége' (FIR) megalakulásának közelgő 30. évfordulójával kapcsolatban Budapesten rendezendő ün­nepségekről. Dr. Sárközi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség titkára elmondta, hogy szeptember 1-én a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepi tanács­kozást tartanak, amelyre Eu­11 rádió közölt, a két vezető tizenegyedik, alexandriai összejövetelének első meg­beszéléséről szivárgott ki. AMERIKA HANGJA — KÍNÁBAN A pekingi hatóságok úgy döntöttek, engedélyezik az „Amerika hangja" rádió­nak, hogy" mellékállomást hozzon létre Kína területén — közli a vietnami hírügy­nökség. A jelentés hangsú­lyozza, hogy az amerikai rá­dió mellékállomás létreho­zása Kína területén újabb lépés az agresszív imperia­lista erők és a kínai vezető körök veszélyes közeledésé­ben. MAGYAR EST AZ NSZK-BAN „Magyar est" volt kedden a nyugatnémet televízióban. Szegvári Katalin kitűnő és közvetlen műsorvezetésével este 6 órától éjfélig követték egymást a magyar alkotá­sok a ZDF műsorán. UJABB TÁJFUN A Szovjetunió távol-keleti részén még be sem fejeződ­tek a Phyllis nevű tájfun két héttél ezelőtti pusztí­tása után elkezdett helyre­állítási munkák, s máris újabb természeti csapás súj­totta a vidéket. Ezúttal a Ted nevű, a japán szigetek fölött augusztus 19-én ki­alakult tájfun tört be a ha­barovszki határvidékre. rópa számos országából ér­keznek küldöttek, antifasisz­ta harcosok, ellenálló szer­vezetek képviselői. Az ünne­pi ülésen számha veszik an­nak a három évtizedes harc­nak az eredményeit, amelyet a háború és az antifasizmus ellen, a béke megőrzése ér­dekében vívott a nemzetközi szervezet. A Magyar Parti­zán Szövetség a FIR alapító tagjaként ad otthont a ta­nácskozásnak. Az ünnepi ülést követően a FIR vezető testülete — amely a két kongresszus kö­zött irányítja a szövetség munkáját," — kétnapos mun­kaértekezletet tart. Mátyás László, a szövetség külügyi bizottságának elnöke a FIR legfontosabb céljait, tevékenységét ismertette. A FIR a fasiszta uralom és a II. világháború Idején mű­ködő ellenállási mozgalmak harcosait, a partizánokat, a koncentrációs táborok egy­kori foglyait. a mártírok és az elesett antifasiszta harco­sok hozzátartozóit tömörítő nemzeti szervezetek szövet­sége, a nemzeti szervezetek, különböző politikai felfogá­sú. vallású és világnézetű emberek millióit egyesíti. Valamennyien egyetértenek azonban a szövetség jelsza­vával : soha többé faMz­mu6t, soha többé háborút!

Next

/
Oldalképek
Tartalom