Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

71. évfolyam 197. szám Í981. augusztus 24. hétfő Ára: 1,40 forint Pannónia 1 Szövetkezeti talált Siklóson vasárnap meg­nyílt a szövetkezett szakem­berek XII'. országos találko­zója, amelyen a három nagy szövetkezeti ágazat — a me­zőgazdasági. az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — képviselői megvitatják a mozgalom időszerű kérdése­it. Hazánkban ez a legjelen­tősebb szövetkezet-politikai fórum. Az Országos Szövet­kezeti Tanács támogatásával 1970 6ta minden év nyarán megrendezi a TIT Baranya megyei szervezete. Az idei — a Pannónia '81. nevet viselő — tanácskozás alaptémája: a szövetkezeti 81 szaleoilerek szója mozgalom feladatai a nyolc­vanas években. A tíz napos eszmecsere során sző lesz.— többek között — a párt szö­vetkezet-politikájáról. á szö­vetkezeti jogszabályokról, a érdekképviselet szerepéről, az üzem- és munkaszerve­zésről. Megrendezik a kong­resszusi fórumot, amely a szövetkezeti' ágazatok kö­zelgő kongresszusainak el­méleti előkészítését szolgál­ja. A szabadidős program so­rán a szakemberek megte­kintik az „Ellentétek" című szövetkezeti tárgyú magyar filmet, s találkoznak az al­kotókkal és a szereplőkkel. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLHETEK! Ünnep előtt — ünnep után Magyar—NSZK Diákokra várva Az ünnepi kenyérre szok­ták mondani: hol volt, hol nem volt. A mostani alkot­mányköszöntő alaposan rácá­folt a szóbeszédre. Volt bő­ven, jutott mindenkinek, aki beállt érte a sorba. A Sze­gedi Sütőipari Vállalattól például szerdára 90, szom­batra 24 tonna kenyeret kér­tek a boltosok. Ez több mint háromszorosa a köznapi for­galomnak. Rátartással sütöt­tek — vagyis valamivél töb­bet tettek a kemencékbe, mint a rendelés, számítva a vásárlók kiszámíthatatlansá­gára. Örömmel állapították meg a szegedi üzemben, hogy helyesen cselekedtek, hiszen a tizenhárom mázsa plusz kenyér is mind elkelt. Az ünnepekre már jó előre készültek — mondotta dr. Veres Ferenc igazgató. Fo­lyamatosan, a terveknek megfelelően javították, tet­ték rendbe a gépsorokat. Idejében elkezdték a mun­ka szervezését. Behordták a lisztet, megvizsgálták. el­lenőrizték minőségét, hogy minden rendben legyen a há­romnapos ünnepre. Előre megbeszélték a kereskedők­kel, hogy mennyi kenyeret süssenek. Amint az igazgató elmon­dotta, a dolgozók becsülete­sen helytálltak. Csaknem négyszázan dolgoztak, s so­kuknak nyolc óra helyett 10 —12 órát is kellett. Főleg a pékek és a szállítók vették ki a részüket az ünnepi ké­szülődésből. (Tizennyolc tonna alföldi és 1300 darab sajtos kenyeret is sütöttek.) A szokásosnál jóval na­gyobb megrendelés a szoká­sosnál jóval nagyobb terhet rótt a dolgozókra. S azért is nagy az örömük, hogy nem történt semmi rendkívüli esemény az elmúlt. héten. Bírták o gépek és kitartot­tak az emberek is. Olyannyira azért nem, hogy most. ünnep után ne kelljen egy kicsit „lazítani". Szintén a meghatározott terv szerint, most hozzák rendbe a gépsorokat. E hé­ten a kifligyártó gépeket né­zik át a szerelők, s a hibá­sakat kijavítják, az elhasz­nálódottakat kicserélik. Egy hét múlva pedig a zsömleké­szítő gépek „esnek át" a nagyjavításon. Ezért, a bol­tokban is csak egyik-egyik péksüteményt árulják ezek­ben a napokban. Augusztus 23-tól a zsemlét. 31-től szeptember hatodikáig pedig a kiflit. Erről előre tájékoz­tatták a kereskedelmet, ami­nek hatására az üzletekben ki is írták, hogy mihez al­kalmazkodjanak a vásárlók. Ha már a boltoknál tar­tunk — meg kell említeni, hogy nem mindenhol volt zavarnélküli a kenyérvásár­lás menete. A szerdai piac miatt a szegedi Nagyáruház­ból, a dorozsmai ABC-ből, a Marx tér környéki és az al­sóvárosi boltból vittek több kenyeret a vásárlók. Volt, ahol a friss kenyeret annak ellenére, hogy a polcon sora­kozott — addig nem adták, ameddig a régebbi el nem fogyott. Nyilvánvaló, ez ke­reskedelmi fogás volt — hi­szen annak is jár a puha ke­nyér, aki később érkezik — de voltak olyanok, akik eb­tneiáilapodás Együttműködési megál­lapodást kötött a Magyar Agrártudományi Egyesület és az NSZK mezőgazdasági társasága. A két tudományos egyesület szakemberek és szakelőadók, valamint fo­lyóiratok és kiadványok cse­réjében, kölcsönös szakmai látogatások, kiállítások szer­vezésében és egyes szakmai kérdések közös megvitatásá­ban, továbbá mindenekelőtt a fiatal szakemberek ta­pasztalatcseréjének felkaro­lásában egyezett meg. A megállapodást dr. Soós Gábor államtitkár, a MAE elnöke és dr. Konrád Jacob, az NSZK mezőgazdasági tár­saságának elnöke írta alá. (MTI) Csaknem 400 tonna kenyér sült az ünnepre a megyében ben szándékosságot láttak. Hírelték: „azért nem adja a bolt a gőzölgő kenyeret, mert nyakán maradt a tegnapi". Minden nagyobb ünnep eiatt előfordul az ilyesmi, hiszen kilóra pontosan fölmérni áz' igényeket méjg a nagy gya­korlattal rendelkező eladók sem képesek. Szerencsére na­gyobb baj sehol sem szár­mazott ebből, az apró zörre­nések pedig ilyenkor elvisel­hetek. Főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy a több kenyér nemcsak a sütőiparnak, a kereskedelemnek is több gondot okozott. Különösen a most épülő városrészekben — ahol amúgy is szűk a hely az üzletekben — rakott na­gyobb terhet az eladókra az ünnepi, készülődés. Hiszen nemcsak kenyérből kellett több, hanem tejből, húsból, zöldségből is. Ez jellemző a megyei városokra és a sze­gedi járás községeire is. Kenyérből ott is sütöttek eleget. Gajdán István, a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat igazgatója szerint szerencsésen megúszták az idei ünnepet. Mindössze 50 kilónyí kenyerük maradt a 280 tonnából. A pékségek­ben mindenkit, aki mozgott, a „kenyérfrontra" irányítot­tak. Kedden délután kezdték el az ünnepre való sütését, s az alkotmány napján reggel vették ki a kemencéből az utolsó rakatot. Igaz. egyedül csak a mindszenti üzem dolgozott 20-án, mert az ópusztaszeri találkozóhoz ők adták a friss pékárut. Az ópusztaszeri pavilonból délre elfogyott az óriás perec, s utána eladtak mindent, ami csak volt. Az új termékek — vegyes sós pogácsa, vaníliás és diós linzer — is hamar vevőre találtak. A tavalyi­nak a dupláját árulták még akkor is, ha beleszámítjuk az áremelkedést. Több mint 34 ezer forint került a vál­lalat kasszájába Öpuszta­szerről. Egy tonna kenyeret, 2500 nagy perecet, 15 ezer kis perecet, egy mázsa ci­pót hordott el a nép. Kü­lön büszkék arra a vállalat­nál, hogy a nemzeti színű szalaggal átkötött nagy Ke­nyeret/Js1 az ő- .kéiíiettcéjük+ ben sütötték.' Érdekesség még, hogy a Csongrád megyei .Sütőipari Vállalatnál augusztus 20-ra több .kenyeret sütöttek, mint. május elsőjére. (Akkor 234 tonna is elegendő volt a há­romnapos ünnepre.) Gondolt a két sütőipari vállalat, arra is, ha valahol netalán fölüt­né a fejét a baj. Az esetle­ges rendkívüli esetre szocia­lista megállapodást kötöttek. Megegyeztek, hogy az egyik kisegíti a másikat. Munká­sokat is küldenek, ha a szükség úgy kívánja. Min­dent egybevetve, a mostani ünnep legnagyobb örömének azt tartják, hogy ez nem kö­vetkezett be. M. T. Megkezdődött az almaszüret Szabelcsbai Vasárnap benépesültek a Szabolcs-Szatmár megyei al­máskertek is: az egész me­gyében megkezdték a belföl­dön is közkedvelt, s az ex­$>.?rt számára iá' jeléntős mennyiséget képviselő gyü­mölcs szedését. Az október közepéig tartó szabolcs-szatroáiri almanagv­üzem. során a szedők. a válo­gatók. a csomagolok, a szál­lítók együttesen mintegy 30 ezer hektár alma termését juttatják biztos fedél alá; A szakemberek számításai szerint körülbelül 13 millió munkaórára van szükség ah­hoz, hogy e nagy mennyi­ségű gyümölcs — az ország almatermésének több mint a fele — időben és jó minő­ségben ládákba, tárolókba kerüljön. A munkát alaposan elő­készítették, s a korábbi évekhez hasonlóan fontos sze­repe lesz benne a diákok­nak is. Több betonelemet gyártanak magánlakás-építőknek A korábbi negyedév he­lyett a megrendeléstől szá­mított 2—3 hét alatt szállít­ják megbízóiknak a feszített födémgerendát a Beton és Vasbetonipari Művek gyárai. Megszűnt a hiány ebből a termékből, amelyet, korábban csak sok várakozás és utá­najárás után szerezhettek be a vásárlók, a magánlakás­epítok. A vállalat lábatlani és dunaújvárosi gyárában ugyanis három új gépsort szereltek fel. s ezek segít­ségével az év első hét hó­napjában egymillió egyszáz­ezer méterrel, 33 százalék­kal több feszített födémge­rendát készítettek, mint a múlt év azonos időszakában. A födémgerendák közé il­lesztendő béléstestekből is bőséges a kínálat, annál is inkább, mert a vállalat — hét nagy gépének átadásá­val — lehetővé tette, hogy tanácsi vállalatok és szövet­kezetek is megkezdjék e termék gyártását, A saját­ház-építők igényeinek jobb kielégítését segítették a Tüzép és Volán vállalatok­kal kötött szerződésekkel, amelyek szerint a megrende­lő kívánságára daruskocsi­ról is gondoskodnak, ha ne­héz betonelemet, elsősorban körüreges födémpanelt vá­sárolnak az építők. így. a vállalat alsózsolcai. budapes­ti. dunaújvárosi, miskolci és szolnoki gyára 80—100 kilo­méteres körzetében kaphat­nak darus kocsit a födém­panelek beemelésére. A szá­mítások szerint évente több százezer négyzetméter fö­démpanel beemelését rendel­hetik meg a sajátház-építők a területileg illetékes Tüzép­telepeken vagv elemgyárak­ban Alig egy hét. s újra benépesülnek Szeged általános és középiskolái, megkezdődik az 1981—-32-es tanév. Néhánv ok­tatási intézményben ugyan még tartanak a nvári felújítási munkák, a korszerűsítések, ám az építők igyekeznek min­dent megtenni annak érdekében, hogy az úi tanévben min­denütt ió. zavartalan körülmények között kezdődhessen meg a munka. A legtöbb szegedi iskola máit ú! iávarázsolva vár diákteira: megváltozott küllemű épületekbe térnek vissza vakációjuk végén a tanulók. A Déri Miksa Gép­ipari Szakközépiskolában például három úi tanműhely ké­szült. s felújították a villamossági laboratóriumot, is.' A gépipari szakközépiskola korszerűen felszerelt villamos­sági laboratóriuma Somogyi Károlyné felvételei 4 szakközépiskola ú.i kéziforgácsoló műhelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom