Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
Csütörtök, 1981. augusztus 20. 3 Augusztus 20-a atkaimából • • Kitüntetések, jutalmak Könyvtárat avattak Zsombón Alkotmányunk ünnepe al- gazdásza, kalmából a művelődési mi- TiiSZÖV niszter kitüntette a közművelődésben eredményesen tevékenykedő szakembereket. Tegnap, szerdán, Szegeden, a megyei tanácsházán rendezett ünnepségen dr. - Müíler József né, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályályának vezetője méltatta a megye közművelődésében sikeresen dolgozók munkáját, majd Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a miniszteri kitüntetéseket. Szegeden, illetve a szegedi Járásban dolgozók közül Szocialista Kultúráért elismerést kapott Darázs József, a Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, dr. Kovács Miklósné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője és Talpai János, az újszentiváni községi tanács elnöke. Kiváló Munkáért éremmel tüntették ki Bernáth Gáspárnét, a megyei levéltár gazdasági előadóját. Csepregi Oszkárnét, a Somogyi-könyvtár osztályvezetőjét, Horváth Dezsőnét, a szabadtéri játékok főpénztárosót, Illés Mihályt, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadóját, Kálmán Lászlónét, a bordányi községi tanács pénzügyi előadóját, Kerepesi Ferencnét, a sándorfalvi községi Petőfi Emlékkönyvtár könyvtárosát. Móricz Jánosnét. a Bartók Béla Béla Művelődési Központ gazdasági csoportvezetőiét és Pap Istvánt, a kisteleki művelődési ház igazgatóját. Miniszteri dicséretet kapott Ács Gábor, a Bartók Béla Művelődési Központ fűtője, és Vajda Mária, a csen-, gelei községi könyvtár vezetője. A bensőséges hangulatú ünnepségen rendezet! fogadáson dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára köszöntötte a kitüntetetteket. Jelen volt dr. Székely Sándor. az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese és dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára is. * Kiváló Termelőszövetkezeti Munkaért kitüntetést adtak át tegnap, szerdán a TOT székházában. A Csongrád megyei szövetkezetek dolgozói közül ezt a kitüntetést kapta: Vass Zoltán, a zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezet elnöke, Eszenyi László, a csongrádi Vörös Csillag Tsz elnöke. Ábrahám Vince, a rúzsai Napsugár Tsz elnöke. Kovács Imre, a székkutasi Üj Élet Tsz főmezőDeák Dezső, a , gépkocsivezetője, Kotormán Ferenc, a TESZÖV főellenőre, Major Pálné, a szegedi Felszabadulás Tsz zöldségtermesztője, Molnár Károlyné, a kiszombori Üj Élet Tsz növénytermesztője, Nagy Istvánné, a avató ünnepségen ott volt a községi tanács elnöke. dr. Faragó M. Vilmos is. aki régóta szorgalmazza és egyben támogatta is a létrehozandó könyvtárat, a Bába dűlőn kialakítandó művelődési egységet. A könyvtár beszerzési költségeihez a nagymágocsi Egyesült Tsz Csongrád megyei tanács is Illést tartott a Minisztertanács A szövetkezeti és a kisüzemi gazdálkodás fejlesztése Szabványok felülvizsgálata — Eredmények az energiafelhasználásban . baromfigondozója, Csikós Istvánné, a balástyai Móra Ferenc Tsz kertészeti dolgozója. Hasonló kitüntetést kapott Török József, a tápéi népi együttes és Monoki Lajos, a zákányszéki parasztkórus vezetője. * A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyáregységeiben is tartottak alkotmány napi ünnepségeket. Ezeken vették át a dolgozók a három évtizedes munkáért járó aranygyűrűt. Tegnap, szerdán a Szegedi Kenderfonóban, a konfekciógyárban, a Pécsi Fonó- és Szövőgyárban, a nagylaki és a kornádi kenderfonóban és a szegedi központban ötvenhatan vették át a harmincévi hűség jutalmát, az aranygyűrűt Tegnap délután, alkotmányunk ünnepének előestéjén, letéti könyvtárat avattak Zsombón, a Wesselényi iskolánál. A mintegy 1500 kötetes kis könyvtárat dr. Hajdú Géza, a Somogyi-könyvtár osztályvezetője adta át rendeltetésének. A könyvtárhozzájárult. 60 ezer forinttal, segítette a berendezés megvásárlását a „Gyümölcsös" Szakszövetkezet is. A könyvtárvezető Kovács Almos, a Wesselényi iskola nyugdíjas tanára így méltatta az új könyvtár szerepét, közművelődésben betöltött helyét: — Az elmúlt évek során jelentős eredményeket, értünk el a dolgozók általános iskolájának szervezésében. Az oktatás során lemorzsolódás sem fordult elő. Most várjuk egykori „tanulóinkat", hogy a könyvtárnak aktív támogatói legyenek. Várjuk őket, hiszen ők szorgalmazták ennek a kis könyvtárnak a felállítását, amelynek a megnyitón együtt örülünk. A kölcsönzésre szeptember eleiétől kerül sor és bízom benne, hogy a tanulók, a fiatalok és az idősebbek egyaránt megtalálják az olvasnivalót, gyakran bekopogtatnak a könyvek ú.i otthonába. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Az érdekképviseleti szervek bevonásával megtárgyalta a lakosság ellátásában és a gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítésében hasznos kiegészítő szerepet betöltő kisüzemi és szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével összefüggő javaslatokat. Elfogadta a kisüzemi termelés keretében úionnan létrehozható szervezeti formák működési feltételeiről, ezek jövedelmének és adózásának szabályozásáról, valamint a vállalatok egyes — kisüzemi vagy szolgáltató jellegű — részlégeinek szerződéses rendszerben történő üzemeltetéséről szóló előterjesztéseket. Módosította a magángépjárművek személy- és áruszállításra való felhasználásának szabályait. Az intézkedések 1982. január 1-én lépnek hatálvba. A jogszabályok többségét szeptember végéig teszik közzé. A kormánv megtárgyalta a Gazdasági Bizottság összefoglalóját a műszaki előírások és szabályzatok korszerűsítésére és a hatósági eljárások egyszerűsítésére hozott intézkedések eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy a munka eredményesen halad. Csökkent a hatósági előírások száma. a műszaki vizsgálatra kötelezett termékek köre. Az országos és ágazati szabványok felülvizsgálata nyomán jelentősen mérsékelték a kötelező szabványok szamát, A kormány jóvahagyta a Gazdasági Bizottság állásfoglalását e munka folytatásáról és kiszélesítéséről. A Minisztertanács meghallgatta a Gazdasági Bizottság tájékoztatóját az 1981. évi zavartalan energiaellátás biztosítására hozott intézkedések tapasztalatairól. Megállapította, hogy az ésszerűsítési és takarékossági intézkedések eredményesek voltak, ezért a kormány elismerését fejezte ki. A kormány — a tudománypolitikai bizottság jelentése alapján — értékelte a középtávú kutatási tervben szereplő programok megkezdésének első féléves tapasztalatait. és határozatot hozott a munka meggyorsítására Elfogadta "A települések fe1lődésének irányítását megalapozó kutatások" című programnak az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervbe való felvételét. A kutatások irányítására a Maevar Tudományos Akadémiát kérte fel. (MTI) Csongrád megyében Beruházások, építkezések A beruházási tevékenység hogy hasznos, a népgazdaság az utóbbi esztendőkben mér- központi feladatait elősegítő séklődött. amelynek alapvető gyarapodást szorgalmazzák, indoka a gazdaság egyensú- A VI. ötéves tervidőszakban lyában keresendő, s a jelen- kiemelt céljai között szereplegi világgazdasági helyzet és lő energiagazdálkodási ppogpiaci viszonyojc magyaráz-. ram keretében megvalósuló zak. A KSH megyei igazga- beruházásokhoz például kedtóságának legutóbbi összefoglalójából is kitűnik, hogy Csongrád megyében a beruházási tevékenység az idei esztendő első felében 12 szávezményes fejlesztési forrásokat is biztosítanak. Az év első felében az Állami Fejlesztési Bankhoz tizenkilenc megyei vállalat, \illetve ipari zalékkal volt kisebb, mint és mezőgazdasági szövetkezet nyújtott be pályázatot, s közülük kilenccel kötöttek állami kölcsön, illetve támoA 9 gaza szerződés szerint 91 millió forint értékű beruházáshoz 47 millió forint állami támogatást, Délután i egy évvel korábban. BizO' j nyos szerkezeti változások is I történtek. Az úgynevezett célI csoportos beruházások jelen- gatási szerződést, tősebb mértékben csökken- dálkodó szervezet tek, míg némely más területen javultak, erősödtek. A vállalatok is előnyt adnak beruházásaikban a minőséget javító, a termelés színvonalát megtartó és a rekonstrukciós befektetéseknek. Az idén nem is indítottak el a mi környezetünkben új, jelentős építési igényű beruházást. Természetesen nem állt meg az élet az építőipar, a beruházás vonalán. Hiszen a központi szervek is ösztönzik a vállalatokat arra, Bármennyire is közeledik a beruházási-epítési piacon az egyensúly, sőt lassan a kivitelezők kínálata felé haladunk, mégis előfordulnak gondok. Csongrád megyében a folyamatban levő 26 fontosabb beruházás — a százmilliós értéken felüliek — viszonylag lassan halad, hiszen az első félevben csak 354 millió forintot költöttek el, az éves költségelőirányzatnak 22 százalékát. E fontosabbnak tartott beruházások elkészültségi foka 52 százalékosnak mondható. Néhányat érdemes külön is megemlíteni. Az algyői 30 ezer köbméteres pébé-gáztárolónál tavaly volt komolyabb késedelem, hiszen akkor 57 illetve kölcsönt kap. A Ma- milliós lemaradást „értekei", gyár Nemzeti Bank konver- amelyet már csak a technotálható, exportárualapot bő- lógiai oldalról nézve sem levítő hitelkeret terhére a megyében az év első felében tizenkét fejlesztéshez engedélyezett hitelt, ebből három az energiaprogramhoz kapcsolódik. Az ilyen címen jóváhagyott 93 millió forint hitel az első félévi hitelengedélyezés közel hattizedét teszi ki. Legbiztosabb felvevő piacaink a szocialista országok. ahol exportunk 50 százaléka értékesül. Ezen belül az almakivitel mintegy 95 százaléka. a bor_ és konzervexportunk 75 százaléka a szocialista országokban talál gazdára. E partnereinkkel a kivitel nagyságát és szerkezetét öt évre szóló árucsere-forgalmi szerződések alapján határozzuk meg. Fejlett tőkés országokba irányul a kivitel 41 százaléka, a hagyományosan fő partnereink a Közös Piac országai. Ezen a piacon egyre több nehézséggel találkozunk. A Közös Piac kibővülésével annak önellátottsági foka növekszik, az agrárszektorok jövedelmének biztosítása és a belső termelés védelme érdekében a protekcionizmus állandóan fokozódik. A Közös Piacon kívüli európai országok agrárimportia lényegesen kisebb. A tengerentúli országokba irányuló kivitel növelését a magas szállítási költségek nehezítik és megfantolandóvá teszik. Fejlődő országokban exportforgalmunk 9 százalékát realizáliuk. Itt a fizetőképes piacokat éles verseny és viszonylag alacsony árak jellemzik. E piacokon nem a minőségi, hanem a tömegáru a keresett. Megfigyelhető hogy az élelmiszer-kereslet kielégítése érdekében a termelés felfuttatásával ezen országok is nagv erőfeszítéseket tesznek. Ide irányuló kivitelünk egvrészt marha- és iuhhúsból saitfélékből. baromfiból, zöldség- és gyümölcskonzervekből, másrészt a kapacitásokat növelő termelési rendszerekből, berendezésekből tevődik össze. Termékeink világszerte kedveltek. Ismertek specialitásaink, gyümölcsféléink ízei. boraink zamata. Kedvező termékeink fogadtatása. Ennek ellenére a világpiaccal döntő és meghatározó jelentősége egyetlen cikkünknek sincs, a piacot nem mi alakítjuk céltudatosan nékünk kell alkalmazkodnunk. Az eddigi eredményekre építve, nagv feladatot kapott, ágazatunk a VI. ötéves terv időszakára. A kivitel volumenét 1985-ig több mint egyharmadával. dollárelszámoláséi exportunk menynyiségét több mint 40 százalékkal kell növelni úgy. hogy behozatalunk csak minimális mértékben emelkedhet, egyidejűleg külkereskedelmi egyenlegünk pedig 50 százalékkal javul. Célkitűzéseink megvalósítását a vállalati érdekeltség további növelésével biztosítani tudiúk. A feladat, teljesíthetőségét segíti hogv a termeléshez és feldolgozáshoz szükséges eszközök és feltételek többségét a népgazdaság tervszerűen biztosítja. Ugyanakkor a nemzetközi munkamegosztásban részt vevő partnereinktől határozottabban megköveteljük, hogy vállalt szállításaikat teljesítsék. Az 1981—1985 közötti időszakban a nem rubelelszámolású export, számottevő növelése során elsősorban a búza. a kukorica a növényi olajok, a váaóiuh. a sertéshús, a vágott baromfi, valamint a hűtőipari termékek mennyiségét kívánjuk növelni. A keménvedő külpiaci körülmények természetcsen a vállalatoktól rugalmasabb termelési és árpolitikát kívánnak. Versenyképességünket. jelenlétünket a, piacon csak akkor biztosíthatjuk, ha az elérhető értékesítési átlagárnál termelési költségeink lassabban, a hozamok gyorsabban növekednek. Agrárexportunkban tudatos törekvésünk, hogy — a nagy mennyiségben eladásra szánt termékeink elhelyezésére megbízható partnereket szerezzünk. azokkal közép- és hosszú távú szerződéseket. kössünk: — a piac igényei alapjan termeljünk, ennek érdekében a külkereskedelem integrálja az élelmiszeripart. az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelést: — növeljük a kivitel gazdaságosságát, emeljük a' minőség, csomagolás, szállítás, egyszóval, a versenyképesség színvonalát; — javítsuk külkereskedelmi tevékenységünket. Az 1970-es évek végén minőségi változás kezdődött a külkereskedelmi és a termelő vállalatok közös érdekeltségét jobban biztosító kapcsolati formák kialakulásában, többségbe kerültek az árnyereség. illetve a teljes tevékenység eredményének megosztását elősegítő társasági szerződések. 1979 óta folyamatosan alakultak a külkereskedelmi társaságok (bor nyúl. forró levegős szárítmánvok. zöldség-gyümölcs száritihánvok. hal. vetőmagvak, alma). Célunk ezen társaságok működési körének bővítése. tevékenységük erősítése továbbfejlesztése. Ennek érdekében többek között, iavítiuk a termelői és feldolgozói érdekek koordinálását, a minőségi különbségek árban történő elismerését, a közös kockázatvállalás és -viselés feltételeit az ár- és piaci munkában. Az export növelése és a valutaárbevétel fokozása érdekében azokon a területeken, ahol a személyi és anyagi-technikai feltételek megteremthetők. folytatiuk az önálló külkereskedelmi iog megadásának előkészítő munkáit. LAKATOS TIBOR, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes het behozni. Az idei évben körülbelül 120 millió forintos munkák elvégzésével számolnak, ami azt jelenti, hogy a következő esztendőre 55—60 millió forint értékű beruházás húzódik át. A beruházási okiratot is átírják, s végleges befejezését átteszik 1982 közepére. Szépen előrehaladtak viszont a szentesi 20 ezer tonnás gabonasiló építkezésénél. A beruházás műszaki készültsége az esztendő közepén már körülbelül 80 százaiékas volt, tehát minden bizonnyal novemberben átvehetik e komoly létesítményt a gabonaipar képviselői. Nem mondható el sok jó a Szegedi Orvostudományi Egyetem központi kazánházának beruházásáról. A központi mosoda épületét már átadták, a külső közművek, — az utak és az aszfaltozás kivételével elkészültek. A szociális épületben a szakipari és gépészeti munkákat, végzik, talán már be is fejezik lassan. A kazánház szerelésénél viszont jelentősnek mondható a késedelem. Az egyetem leendő 410 ágyas klinikai tömbjének előkészitésére szánt összeget 31 millió forintra emelték, s ebből finanszírozhatják a kivitelezés terveinek készítését. Ügy vélik az egyetem vezetői, hogy az új beruházást 1983ban elkezdhetik.