Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

* V11ÁC rfc&L€TÁft|AI* mtEfr&U&TBXA 71. évfolyam 195, szám 4 Í981, augusztus 20; csütörtök Ara; 1,80 forint A 7 K S Z » P SZt G E'D' V Á. S O S t- 8 J Z 'O.TT Á G Á N A K L A Pj A ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN. NÉMETH MIKLÓS METSZETE A szeri küldetés E

gy könyv fülszövegében olvastam a következőt) szabadság és felelősség elválaszthatatlan fogalmak: szabad csak az lehet, aki mások iránt ls felelősségét érez. igazi felelősségvállalásra viszont csak a belsőleg szabad ember képes." Szabadság és felelősség»T í E két fogalom szerves kapcsolatán vajon mikor gondolkodhatna el inkább az ember, mint most, az alkotmány ünnepén, azon a napon, amely jelképesen a jelent ötvözi a közelebbi és távolabbi múlttal, a nemzeti folytonosság belső dinamizmusának jegyében? Mert vajon mit is jelent az, hogy szabadság? Tanultuk, hát nyilván tudjuk is: végsősoron a szükségszerűségek fölismerése, s a szellemükben való cselekvés teljesítheti ki az egyén é$ a közösség szabadságát. S augusztus 20:ához legalább ötszörösen kötődhet a szabadságfogalom, filozófiai és gyakorlati értelemben egyaránt. Ötszörös kötődés? Nem tévedés ez? Aligha, mert végül ís könnyű sorba vennünk ismert legendákat, hagyományokat és tényeket. A honfoglalás táján esett szeri tanácskozást. az államalapító István király napját, a második, a földosztással fémjelzett honfoglalást, a gabona, az ,,élet" betakarításának ünnepét, s végezetül a szocialista alkotmány deklarálásának évfordulóját. íme. megvan az öt. augusztus 20-ával fémjelzett, a nemzet, az ország sorsában olv döntő tényező, amelyek mind a szabadság, adott esetben a nemzeti fönnmaradás jegyében épültek be szervesen nemzeti történetünkbe. Mert végül is mi történt azon a legendás szert tanács^ kozáson. ahol a honfoglaló törzsek vezetői szerét eltették annak, hogy megtanácskozzák — az akkor még jobbára csak lehetőségként létező — ország dolgait? Hogy valóban mi történt, azt inkább csak legendákból tudhatjuk. Legföljebb azt sejthetjük, hogy egy viszonylag kis nép, amint keletről nálánál sokkal erősebb és harciasabb népek csapásaitól űzve elérte a Kárpát-medencét, s földerítette azt, hogy az általa elfoglalt terület környezete vagy alkalmatlan (állattenyésztő) életmódjára, vagy nálánál erősebb, szervezettebb népek lakják, úgy döntött, megmarad a Kárpátok védőgyűrűiébe zárt új hazában. S e döntés végül is e nép fönnmaradásához vezető utakat, nyitotta meg. Igaz, e tanácskozáson aligha volt népszavazás, a döntéshozók a tekintélyelvű törzsfők voltak. Igaz az is, a felelősség is őket terhelte az esétleges kudarcért. De végül is. mint később kiderült, jól, ésszerűen döntöttek, hát a kudarcra, amelynek levét százezrek ihatták volna meg. nem került sor. Az államalapító első király, István napja ls augusztus 20-a. Méltán ünnepeljük őt is. hiszen a törzsfők döntése benne ért meg. mert Istvánnak sikerült Európa legitim, elismert részévé tennie a magyar államot, miután éppen ő volt az. aki a legkíméletlenebb erőszakkal zúzta szét a korábbi, értelmes szeri döntés résztvevőinek hozzájuk és őseik szelleméhez maradéktalanul hű, azaz retrográddá vált otódait. István föltehetően kegyetlen király volt. Azon kevés szentek egyike, aki megtisztelő titulusát következetesen kegyetlenül végigvitt — keresztény — államszervezői munkásságáért kapta, s nem vértanúságáért. De kegyetlensége semmiképpen sem volt öncélú hiszen a nemzet, az ország fönnmaradásáért vállalta a vérontás felelősségét is, ha kellett. De ismét csak egyszemélyben vállalhatott felelősséget egy nemzet érdekében és nevében, ha szükséges volt. hát külföldi segítséggel is legyűrve a retrográd, s önpusztító nemzeti akaratot. Aztán változtak az idők. Egy ezredév telt el, s bekövetkezett a második honfoglalás, a szintúgy Szer nevéhez kötődő földosztás, amikor is a nemzet már saját nevében dönthetett, a saját legközvetlenebb érdekében. Hogy földhöz és megélhetéshez juttathassa a nincsteleneket, s élelemhez a háborúban elpusztult országot. S e kollektív, érett felelősségen álapuló döntés már előfutára volt a szocialista alkotmánynak, amelynek szellemét tán leginkább ez a mondat fejezi kl: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." S mindezt, az egész folyamatot összefűzi a gabona, ahogyan egykoron olyan szépen mondották, az „élet" betakarításának ünnepe, M

ert valaha nyilván sok — nemcsak szeri és istvání — döntés született, amelyet az ország vezetői hoztak, s amelyek végül is fönnmaradásunkat, nemzeti létünk folytonosságát szolgálták. De a kis hatalmi körre korlátozódó döntési jogok iszonyatos veszélyekkel is járhatnak, s efiv vagy száz felelőssége nem mentség arra. ha százezrek, milliók fizetnek szűklátókörűségükért. ostobaságukért. (Gondoljunk csak Mohácsra vagy a Don-kanyarra!) Márpedig a népnek, vagy akár a régi. nagyiából szokásjogok szentesítette alkotmány értelmében a ..nemzethez" tartozó köznemesi tömegeknek sosem, vagy nagyon ritkán állt módiában döntéseket befolyásolnia, s e döntések felelősségében osztoznia. Feladatuk többnyire csak az volt: dolgozzanak, takarítsák be az „életet". Ma munkában és felelősségben egyaránt mindannyian osztozunk, A szocialista alkotmány szellemében, amely voltaképpen keret s amit ml. valamennyien tölthetünk ki tartalommal munkánk, eszünk tetteink, döntéseink, felelősségvállalásunk révén, Szávay István Gazdag program az alkotmány ünnepén Munkás-paraszt találkozó Öpusziaszeren Mint minden évben, az idén is gazdag programmal köszönti az ország a mai napot, alkotmányunk ünnepét. Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az állami zászló előtt a katonai főiskolákon végzett hallgatók avatását rendezik meg délelőtt 10-kor. A tisztavatást vízi és légi parádé követi majd, amelynek a televízió jóvoltából az egész ország tanúja lehet. Este a hagyományos tűzijátékkal zárul a fővárosi ünnepi program. Csongrád mepj/ében ugyancsak ma kerül sor az ópusztaszeri Árpád-emlékünnepségre és munkás-paraszt találkozóra. Az. Árpád emlékműnél a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a népfront megyei bizottsága, a Csongrád megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által közösen rendezett eseménysoro. zat délelőtt 9-kor kezdődik. A megye minden részéből érkezőket a Magyar Nép. hadsereg hódmezővásárhelyi helyőrségének fúvószenekara térzenével köszönti. Délelőtt 10-kor kezdődik az ünnepi nagygyűlés. Ünnepi beszédet Korom Mihály. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mond. A nagygyűlést követően változatos kulturális műsor, népművészeti vásáp következik; Az ópusztaszerl találkozó résztvevői természetesen nem maradnak sem éhen, sem szomjan. Több ÁFÉSZ, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, a Róna Tsz és a megyei sütőipari vállalat gondoskodik számukra ételről, italról. Pártvezetők látogatása zottság titkára, és Győri Gyorsított Ütemmel Vasútvillamosítás A népgazdaság egyik legnagyobb energiafogyasztója a vasút, amely évenként hatszázezer tonna gázolaj fűtőéi tékének megfelelő energiahordozót használ fel. így érthető, hogy az energiatakarékossági mozgalomban a MÁV jelentős szerepet játszik. A takarékosság leghatékonyabb módja a villamos üzem. amely sok egyéb előnye mellett, jelentősen csökkenti a gázolajfelhasználást. Az ésszerű takarékosság jegyében a MÁV az elmúlt években gyorsított ütemben végezte a vasútvonalak villamosítását. E fontos munkák a MÁV Szegedi Igazgatóságának területét is jelentősen érintették. Előbb a Szajol—Békéscsaba-Lökösháza, maid 1979-ben a Budapest—Kelebia, és legutóbb, az elmúlt év végén a Cegléd—Kiskunfélegyháza— Kiskunhalas vasútvonal került villamosításra. Ez utóbbi vonal villamosításával Záhonytól Jugoszláviáig mozdonycserék, és az ezzel együttjáró ácsorgások nélküli folyamatos szállítási útvonal jött létre. Csupán e vonalon évi tízezer tonna gázolajat takarítanak meg, s további ennyi szén takarítható meg azáltal, hogy a Diesel-mozdonyokat olyan helyre vitték, ahol addig gőzmozdonyok üzemeltek, A VI. ötéves tervben tovább folytatja a MÁV a villamos üzem kiépítését. E programja keretében idén Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vonalszakaszt villamosítják. Az építési munkák, amelyeket Kiskunfélegyházától kezdtek el. — jó ütemben haladnak. Az építők, a MÁV Villamos FelMegbeszélés a megyei pártbizottságon. Balról jobbra: dr. Komócsin Mihály, dr. Korom Miháfy és Győri Imre, Szerdán megyénkbe érke- Imre, az MSZMP KB tagzett dr. Korom Mihály, az ja a j^B osztályvezetője. MSZMP Politikai Bizottságá- „ ' , „ MCVIVID nak tagja, a Központi Bi- Szegeden az MSZMP Csöng, rád megyei Bizottságának székházában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag3 ja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte . és tájékoztatta őket a megye gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életéről, a nyári mezőgazdasági munkák állásáról. Ugyancsak megyénkbe látogatott Biszku Béla. aa MSZMP KB tagja, a magyar szakszervezetek számvizsgáló bizottságának elnöke, akit Szegeden a megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály fogadott. A baráti beszélgetésen részt vett Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára is. A vendég a fogadást követően tiszai sétahajózáson vett részt, maid felkereste az evezős versenyek célját is szolgáló matyéri víztározót. Dr. Korom Mihály, Győri rmre és Biszku Béla este megtekintette a szabadtéri játékok Hacsaturján—Seregi Spartacus című balettjének előadását. sővezeték Építési Főnökség dolgQzói az oszlopok állításával és a felsővezetékek szerelésével már Balástyáig elkészültek. Jelenleg Balástya és Szatymaz között a nyílt vonalon és Szatymaz állomáson dolgoznak az oszlopállítók, őket követik majd a felsővezeték-szerelők. E munka érdekessége a „betonozóvonat", amely a helyszínen keveri meg a betont és készíti el az előre kiásott gödrökben az oszlopok kehelyformájú alapját. A kész alapba helyezik azután a cseh gyártmányú pörgetett vasbetonoszlopokat, illetve vasoszlopokat attól függően, hogy a terhelés mit kíván. A vonali munkák mellett Kiskunfélegyházán új transzformátorállomást építenek, amely maid a vonal energiaellátását biztosítja. G. J.