Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

25 Szerda, 1981. augusztus 19. Háromszázezer néző Zenei naptár Kistétényi Melinda Ülést tartott a fesztivál intéző a^i^etek és a Gutenberg leánykar bizottsága — Elkészült a szabadtéri játékok 1BQ2. évi programja i Bár a szabadtérin még két előadás hátravan, tegnap ülést tartott Szegeden a fesztivál intéző bizottsága, hogy meg­vonja gyorsmérlegét az idei ünnepi heteknek, Papp Gyula, a városi tanács és az intéző bizottság elnöke nyitotta meg és zárta be az értekezletet, ahol hozzászólt dr, Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, jelen volt dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára, va­lamint Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Horváth Mihály, a szabadtéri igazgatója, az intéző bizott­ság titkára számolt be az elmúlt hetek eseményeiről. többnyire nemzetközi szin­tűeket, ahol 1780 versenyző (tíz külföldi országból 190) vett részt. Legtöbb nézőt ez­úttal is a salakmotor- és a motorcsónakverseny von­fesztivál hagyományos, éven­te visszatérő rendezvényei­hez néhány új vállalkozás társult, mint a boszorkány­bál vagy a nemzetközi tár­sastáncverseny, mindkettő a Széthúzódott a nyári hang­versenynaptár, már ami a három orgonakoncertet ille­ti. Az elsőt még júniusban tartották, a fiatal Elekes Zsuzsáét, mikor az ünnepi heteknek csupán előszelét le­hetett érezni a városban — a harmadikat pedig csak lehetőségeket, melyeket a dóm orgonája kínál. Sőt A hangszer legelőnyösebb tu­lajdonságaira. az ünnepélyes, pompázatos totálhangzásokra' valójában igen-igen mérték-' letesen tartott igényt, némi­leg megfosztva közönségét is a máskor el nem maradó most, hétfőn este, hogy jó- élményektől. zott; a vetélkedőket összesen Volán szervezésében, a jö- szerivel valamennyi rendez- Hanem, ami elveszett a nfc­43 ezren látták. A szegedi vőre nézvést reménykeltően. Bemutatók jövőre öt bemutató Idén fokozott erőfeszítést követelt szervezőktől, rende­zőktől, társadalmi munká­soktól a programok előkészí­tése, kivitelezése. Igényessé­get árult el pusztán a ren­dezvénycímek listája, s ettől nemigen maradt el a meg­valósítás sem, noha az egy­értelmű művészi siker nem minden esetben találkozott a nagyközönség érdeklődésé­vel. Idén is öt bemutatót tar­tottak a Dóm téren, melyek közül kiemelkedőnek ítélhe­tő Glinka operájának, az Ivan Szuszanyinnak nemzet­közi összefogással létrejött három előadása. Végre vi­ponált szuggesztív tablókat, finálékat, hogy bekapcsol­hatta a jeles külföldi együt­teseket is. Kifejezetten a közönségnek szólt Strauss daljátéka, A cipónj/bdró; elő­adásain jótékony nyomot hagytak a szövegkönyv kor­rekciói. Pál Tamás dirigálá­sával kitűnő szereplőket üd­vözölhetett a publikum Me­lis György, Ilosfalvy Róbert, Zempléni Mária, Jablonkay Éva, Kovács János szemé­lyében. Művészi kivitelezését te­kintve komoly várakozás előzte meg Schiller drámá­jának, a Teli Vilmosnak lágszínvonalú társulatban szegedi szabadtéri premier­gyönyörködhetett a publi­kum, kivált az operai mű­faj szerelmesei: a Moszkvai Nagyszínház szólistáinak, karmesterének és tervező művészeinek, a Szlovák Fil­harmónia közel száztagú kórusának, valamint a sze­gedi fesztiválzenekarnak tol­mácsolásában. Látványos és megkapó volt a nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál két gálaestje, s bár kon­certjellegű műsoroknak ter­vezték, a rendező, Noudfc Ferenc nem tagadhatta meg koreográfus! önmagát, a ha­zai együttesekkel úgy kom­jét. Ruszt József erőteljes húzásokkal rövidítette a da­rabot, melynek előadása a képek közötti technikai vál­tozások nehézkessége miatt így ls széttöredezett. Ez a produkció egészében véve vegyes benyomásokat keltett, Csikós Attila díszletképe kü­lönösen. Évtized múltán má­sodszor került a Dóm térre Hacsaturján Spartacusa, Se­regi László koreográfiájával. Az Állami Operaház balett­társulata csakúgy, mint 1971­ben, bár ezúttal új szólisták­kal, elsőrangú bemutatóelő­adást produkált Néhány adat. A tavalyihoz képest idén kevesebb nézője akadt a szabadtéri játékok­nak, a statisztika szerint 75 ezer 520 — ami a valóság­ban kevesebb, hiszen egy teltházas Cigánybárót elmo­sott az eső, s ebből az adat­ból természetszerűen annak a kockázata is hiányzik, mit hoz a hátralévő két Sparta­cus előadás. (A Dóm téri tri­bün kihasználtsága 76,1 szá­zalékos.) A közművelődési és szórakoztató programo­kat összességében több mint 300 ezren látták. Komoly gondot okozott az Idegenfor­galom szakembereinek, hogy a felújítások, tatarozások el­húzódása miatt kevesebb szálláshelyet tudtak bizto­sítani: a 4330 férőhelyből, mindössze 1656 állt folyama­tosan rendelkezésükre. Mégis több vendéget szállásoltak el a tavalyinál (15 százalékkal) — nem utolsó sorban a kem­pingek és a fizetővendég-szo­bák hasznosításával. Növeke­dett az úgynevezett átme­nő forgalom, tavalyhoz ké­pest: Röszként hat-. Nagyla­kon ötvenkilenc százalékkal. Mind a kereskedelem, mind a vendéglátás nagyjából megfelelt a fölfokozott vá­rakozásoknak. s a város ren­dezett, esztétikus utcaképpel fogadhatta vendégeit, meg­nyugtatónak ítélték a közbiz­tonságot is. Elkészült a szabadtéri já­tékok jövő évi programja. A szervezést illetően két mó­dosításra lehet számítani: az előadások kezdetét előrehoz­zák fél 9-re; s az ötnapos vénye lezajlott már a feszti- Ven, megtérült a vámon. A válnak. Mindennek persze Gutenberg kórus ugvanil semmi különösebb jelentősé- megfelelt annak a fölíoko­ge, pusztán annyi: rövidebb 20tt várakozásnak, mit kar­intermezzókkal összefüggőbb, mestereinek neve okkal tá­maszt a zeneértők táborá­átteklnthetőbb a program. A zárókoncerten Kistété­nyi Melindát, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nárának Bach—C. Frank— Liszt-műsorát hallhatta a né­pes közönség, a művésznő improvizációjával „megspé­kelve"; illetve a Gutenberg ban. Botka Valériának éa Csányi Lászlónak neve. a rá­dió gyermekkarának avatott mestereié, kik eléggé nem di­csérhető módon fölismerték, kár szélnek ereszteni a „ki­öregedett" lányokat, tanul­mányaik (és persze tehetsé­lánykórust, Botka Valéria és gük) kamatával sokáig lehet Csányi László dirigálásával, gazdálkodni még. S lőn így: olasz mestereknek és Kodály­nak többnyire ismert kom­pozícióival. Kistétényi Me­linda rendkívüli muzikalltá­munkahét bevezetéséhez iga- sa- választékos, plasztikus ia. zodóan elkerülik a hétközi téka <és Persze regisztrálása) előadásokat minek követ- n€m ismer stíluskorlátokat. ez a nemrégen alakult együt­tes imént ért haza háromhe­tes japán turnéjáról, előzően pedig Belgiumban nverte el. kórusversenyen, a királynő nagydíját. Éneklésük úgy­szólván érintetlenül átőrizte keztében péntek, szombat, Bach-tolmácsolását ugyanaz még-ifiabb koruk hamvassá­vasárnap tartanak játék. a bensőségesség, elegancia, gát, kristályos csengeset. haj­napokat, így 1982-ben jüli- szerkezeti finomság jellemzi, lékonyságát. S ami nemcsak us 23-tól augusztus 21-ig ren- mint amikor romantikus mű- a korábbi századok mesterel­dezik a Dóm téri játékokat, vet szólal tat meg. Ráadásul ez nek (Loltinak> a r(imal Pl. A következő programmal. 8 rokonszenves művészi att ­Kodály: Háry János (négy tbd °'yan meglepetéssel szol­előadásban), Brecht—Welll: "á"-ho«y Bach h'mo1 ™sé7 Koldusopera (három előadás- *bó1 a Laudamus te ariat el ban), Strauss: A cigánybáró is énekelte, mi a mű „testé­(négy előadásban), a Permi vel-lelkével" való tökéletes Balett vendégjátéka (föltehe- azonosui8s ritka példája. Ha­tóén a Bahcsiszeráji szökő­kúttal. két előadásban), az Állami Népi Együttes műso­ra (három előadásban). toninak. a bolognai Martini­nek). de Verdinek, sőt Ko­dálynak megszólaltatásában ls föltétlenül magával ragad­ja a hallgatót: az intonáció tisztasága. Valaha (nem is sonmód a hangszer fölényes oly rég) egy Szegedről elszár­Tórsadalmi összefogással ismeretével bűvölt el az improvizációja — visszaidéz­vén régi korok koncertjeinek emlékét, hangulatát — me­lyet ezúttal ősi magyar dal­mazott kórusvezető-zseni, az időközben tragikusan (Kecs­keméten) meghalt Kardos Pálnak volt vesszőparipája a tiszta intonáció, mint az Társrendezvények Ami a szabadtéri játéko- művészeti rendezvények so­kat övező, kiegészítő rendez­vényeket illeti, a nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál mind színvonalában, mind külsőségeiben, az euró­pai népek folklórkincsének gazdag fölvonulása volt. Gyakorlati példáját szolgál­tatva Balázs Béla egykori fesztlválgondolatának, mely a népek közötti megértés és barátság eszméjét szorgal­mazta. Kilenc külföldi és öt rozata. Az állandó tárlatok mellett Szeged múltja, Jele­ne, jövője címmel új kiállí­tást is nyitottak, nem beszél­ve 16 időszaki kiállításról, a legkülönbözőbb képzőművé­szeti műfajokban. Rangos anyagot tárt a néző elé idén is az országos Nyári Tárlat, ahol a több mint százezer forintot kitevő dijak és mun­kajutalmak mellett eddig hozzávetőlegesen 300 ezer A fesztivál intézőbizottsá­ga titkárának beszámolóját követően dr. Koncz János egyebek között arról szólt, hogy a Jövőben fokozottabb figyelmet lehftne fordítani a szabadtéri játékok propa­gandájára, kivált, hogy köze­leg a negyedszázados jubi­leuma. Fölvetette a műso­ron szereplő alkotások nép­szerűsítésére érdemes len­ne kibányászni a hanglemez­gyártás és a könyvkiadás le. hetóségeit. a müvek meg­jelentetését, megrendelését szinkronba hozni a nyári Szeged fokozott vendégfor­galmával. Zárszavában Papp Gyula hangoztatta, hogy a szegedi még augusztus folyamán ér­tékeli az idei ünnepi hete­ket az MSZMP Szeged vá­rosi végrehajtóbizottsága is. I. N. lanirfe brodukált. Mégis. Kis- énekkari kultúra sine qua tétényi Melindának ez az non-ja. A Gutenberg kórus estje, hol a műsoridőn ga- szegedi „félkoncertje": ezen vallérosan. testvériesen osz- elmélet tökéletes gyakorlati tozott a kórussal, csak rész- megvalósulása ben élte föl azokat a gazdag N. t Elő arcok szobrászai Nem ritka a művészet vi­lágában. hogy a mesterség apáról fiúra száll. A Mánik név közel 80 éve kapcsoló­dik a világot jelentő desz­kákhoz. ha nem is a szó szo­ros értelmében. Mánik Gusz­hazal együttes lépett föl az forint értékben vásároltak az fesztivál hovatovább önálló táv — a dlnasztlaalapító — újszeged! folklóresteken, a föntemlített gálákon, vala­mint a varos különböző pont­jain rendezett nemzeti na­pokon s mindezt harmoniku­san egészítette ki a nemzet­közi népművészeti vásár. A néptáncfesztiválnak közel 700 résztvevőjét, az együttesek különböző produkcióit (a gá­laesteket leszámítva) hozzá­vetőlegesen 35 ezren látták. Tizenötödik alkalommal in­vitálta Szegedre a KISZ vá­rosi bizottsága, valamint az Express a háromnapos ifjú­sági találkozó vendégeit, ez­úttal is változatos, sokarcú programokkal, gördülékeny szervezésben. Hozzávetőlege­sen ötezer fiatal szálláshe­lyéről és étkeztetéséről gon­doskodtak, mégsem tudták elejét venni azoknak a za­varó jelenségeknek, melyek korábban is tapasztalhatóak voltak. Ügy tűnik, a szegedi ifjúsági napok programja túlságosan vonzó, a kelleté­nél is inkább, minthogy Is­mét megjelentek hívatlan vendégei, s nyomukban sze­mét lepte el a tereket, par­kokat, megcsonkultak a Kép­csarnok előtti dísztárgyak, sőt néhány kellemetlen In­cidensre is sor került. A jö­vő feladata lesz az ilyen és hasonló zavaró körülmények fölszámolása, pontosabban megelőzése, a prevenció. Sokszínű és gazdag választé­kával önmagában ls feszti­válnak nevezhető a képző­érdeklődők, mely abból a szempontból sem közömbös, hogy a résztvevő művészek­nek sikerült vonzóvá tenni a szegedi seregszemlét. A ko­moly zenei koncerteket vál­tozatlanul a Dómban és a városi tanácsházán tartották, könnyűzeneieket az újszege­di színpadon. A szezonzáró orgonaestről mostani össze­állításunkban olvasható re­cenzió, az úgynevezett Mu­zsikáló udvari hangverse­nyekről pedig csak annyit, hogy itt lépett föl az Ivan Szuszanyin címszereplője, Jevgenyij Nyesztyerenko. Némileg csökkent érdeklődés kísérte az újszegedi könnyű­zenei koncerteket — aminek leginkább a városgondnok­ság örülhetett, kevesebb Ja­vítani-, Illetve eltakarítani­valója akadt a parkban. A tudományos programok közül változatlanul a TIT két nyá­ri egyeteme került a figye­lem középpontjába, de az MTESZ ls megrendezte ha­gyományos országos jellegű konferenciáját. A fesztivál intéző bizottságának értéke­lése fontosnak tartja, hogy a különböző konferenciákra Szegedre érkező értelmiségi­ek milyen benyomásokkal távoznak a városból, nem mindegy ugyanis az a fajta propaganda, mely általuk keltheti jó vagy rossz hírét a szegedi fesztiválnyárnak. kis fesztiválok azonos kon­cepcióba ágyazott koszorúja, nagyjából kialakult jó más. félmillióra tehető vendégse­rege, melynek kiszolgálása, társadalmi összefogás ered­ménye. Ami a szabadtéri színvonalát illeti, a közmű­velődésben vállalt misszióját maradéktalanul teljesíti, anyagi lehetőségeinél fog­va ennél többre a jövőben aligha képes. Bejelentette, 1903-ban kezdte a maszk­mesterséget Budapesten, me­lyet unokaöccse. Mánik Lász­ló, 1928-tól a Király Szín­házban. majd 1947—70 kö­zött a Szegedi Nemzeti Szín­házban folytatott. Bajor Gi­zi, Bársony Rózsi. Törzs Je­nő, Rátkay Márton arcát fes­tette, alakította a minden­kori szerepnek megfelelően. Á Máriilc dinasztia venéves gyakorlatával szer­zett tapasztalatát. Mánik László a dinasztia harmadik generációját képvi­seli. 1968 ota maszkmester a szegedi színháznál és a sza­badtéri játékokon, emellett dolgozik a tévé szegedi kör­zeti stúdiójában is. A maszkmester alkotó­művész, hiszen kevés festék­kel a színész, a statiszta vagy a kórustag eredeti arcából új vosi, laboratóriumi ellenőrzés és vizsgálat után lehet csak forgalomba hozni. A maszkmesterek munká­ja már délelőtt elkezdődik. Az arc karakterével, az élet­korral szoros összhangban kell állni a parókának, sza­kállnak-ba.iusznak, s ezeket festeni, fésülni, rendbe szed­ni már jóval az előadás előtt szükséges. A munkát négy maszkmester és tizenhat fod­jellemet tükröző vonásokat rász látja el. Dobos Ferenc a varázsol, nem ritkán évtize­deket változtatva annak élet­korán. Minden szerep, min­den szereplő új és új alko­tás, mely mögött rengeteg 1958—70. között a szabadtéri munka rejtőzik. Ismernie kell játékok maszkmestere is volt. Ekkor történt az őrségváltás, átadva fiának a stafétabotot; szakmaszeretetét, és negy­Ifjúsági cirkusz a színdarabot, a szereplők Jellemét, a kort, melyben ját­szódik a mű. A figura elő­ször a maszkmester képzele­tében születik, melyben nem kis szerepe van az életta­pasztalatnak. az emberisme­retnek. Ezután következik a színésszel és a rendezővel való konzultálás, majd a pa­róka, szakáll, bajusz kivá­lasztása, végül a 34—38 szín­Hagvománv már. hogv a vülámzsonglőrök. kézen és szabadtéri játékok befeiezé- l>ambuszrüdon boszorkányos sét követő napon cirkusz ügyességgel egvensúlvozó ar­üti fel sátrát Szegeden. Idén tlstók éppúgy megcsodálha- árnyalatú arcfestékből meg­az Állami Ifjúsági Cirkusz tók lesznek, mint Lax a bű- formálni — a szerephez leg­látogat a városba, melv ta- vész. vagv Katherina ga- lobban illő. a társadalmi vasz óta előbb a Dunántú- lambrevűie. Nincsen cir- helyzetet, a jellemet, és a Ion Immár két hete Dedigaz kusz állatok nélkül: kutvák. kort tükröző — arcot. Egy­Alföldön turnézott. s augusz- medvék, oroszlánok idomí- egy arc elkészítése általában tus 21-én. este 7 órakor mu- tott produkcióit vonultatja tatkozlk be az Ybl Miklós kl az ifjúsági cirkusz. felléD­téren. nek az artistaiskola végzős Az ifjúsági cirkusz műso- nö™ndtk?l, rát tíz nanon át láthatja a "thatók itt is bohócok közönség, hétfőn, kedden és lé*tornasfk f* mée »k szerdán este 7. csütörtökön. m*s- vérbe11 clrkuszproduk­pénteken és szombaton dél- cl°­után fé! 4 és este 7. vasár- Az Állami Ifjúsági Cir­nap délután 2 és 5 órai kez- kusz műsorát Karádv Béla dettel. Igen változatos, érde­Tíz" sportágban bonyolitot- kes produkciókkal lép fel az Imre vezényli. Műsorvezető: sak' a szín^z arcbőrére^hi- nem indul öltözőjébe tak le rangos versenyeket, együttes: kerékoárvirtuózok. Forgó Béla. szen valamennyi festéket or- Balogh József fél óráig tart. Alapozófesték, alapszín, ezután az életkor­nak megfelelő színek felvi­tele. Fiatal archoz élénk, idő­sebbhez tompább, visszafo­gottabb színek kellenek: rán­cok az arcra, szarkalábak a szem környékére, sötét szí­nekkel néhánv markáns vo­nás felfestése. A közhíede­rendezte a zenekart Kristófi lemmel ellentétben, az alkal­rendezte. a zenekart líriston mazott festékek nem kár0_ szolnoki Szigligeti Színháztól már 13 éve. Dömsödi Mihály és Tasnád 1 Zsigmond a bu­dapesti Operaháztól immár 23 éve dolgoznak a szabadté­rin; festik az arcokat, készí­tik a maszkokat a színészek, statiszták és kórustagok. tán. cosok számára. Nélkülük megoldhatatlan a nagy lét­számú szereplőgárda smlnke­lése, előadásról előadásra. Mánik László esténként 20 arcot formál, alakít, és ez nem tekinthető sablonmun­kának. Ahány szereplő, anv­nyí jellem, más és más élet­kor. egyéniség. Művész, hisz naponta Ű1 al­kotást hoz létre. A megalko­tott mű csak néhány óráig él, s legjobb esetben fotó örö­kíti meg az utókornál:. A Mánik család mesterfokon műveli ezt a ritka és szén szakmát, immár három ge­neráción keresztül. Hitvallá­suk szerint: csodálatos mesterség, mely a szobrászat­hoz hasonlít, azzal a különb­séggel. hogy agyag vagv glps • helyett élő arccal dolgozunk s műveink csupán az előadás végéig élnek. Addig, míg tart a nézők tapsa, s a színész el «

Next

/
Oldalképek
Tartalom