Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

14 Vasárnap, 1981. augusztus 2. Innováció E evre gyakrabban visszhangzó fogalom gazdaságunkban, társadalmi közéletünkben, mindennapi beszélgetéseink so­rán: innováció. Csupán divatos kifejezés, vagy valódi, az objek­tív fejlődés tartalmi mozzanatai­ra reagáló fogalom? Volt az utób­bi évtizedekben néhány hasonló plágerkifejezés, kezdve a tudomá­nyos-technikai forradalomtól, a gazdasági mechanizmuson, a struk­túraváltáson át az információ­robbanásig, vagy a hatékonyság­minőség jelszaváig. De vajon mit takar ez a sokak számára érthe­tetlen szó? Vagy nem is olyan új az innováció fogalma? Hát bi­zony egyáltalán nem az. Immár 69 éve, hogy Schumpeter amerikai tudós könyvet szentelt az Inno­váció fogalmának, mely napjaink­ban reneszánszát éli. s éppen nem véletlenül. Használják világ­szerte a gazdaság megújulási fo­lyamatainak jelölésére, a techni­kai-technológiai fejlődés jellem­zésére. az új ötletek, gondolatok megjelenésére, de érvényessége mindinkább tágabb horizontokat vet — kiterjeszthető a gazdasági szférán kívülre, s tán legmarkán­sabban a társadalmi innovációval kapcsolatos gondolatok fejezik ki e fogalom tartalmának komple­xitását Miről ls van szó tulajdonkép­pen? Közhelyként emlegetjük, hogy az új tudományos eredmé­nyek gyors sorjázósa. a techni­kai-technológiai berendezések sebes amortizációja, a világmé­retű munkamegosztás egy sereg új kérdést problémát vet föl. En­nek egyre inkább központi kér­dése, hogy egy-egy ország gaz­dasága mennyire nyitott az újra. a kutatás-fejlesztés-termelés-érté­kesités fogaskerék-rendszere mennyire olajozottan és lendüle­tesen működik, minden láncszem tartalmazza-e azokat a készsége­ket képességeket, tudományos Is­mereteket és nem utolsósorban emberi-közösségi értékeket, ame­lyek összehangolt működésével minél rövidebb úton és cseké­lyebb idő alatt juthat be a ter­melésbe, a gazdasági élet szfé­rájába, a mindennapokba egy-egy egy új tudományos siker, kuta­tást eredmény. Hiba lenne azon­ban az Innovációt leszűkíteni, nemhogy egy-egy gazdasági egy­ségre, de még egy ország gazda­ságára is. Az Innováció hajtó­ereje ugyanis a társadalmi szük­ségletek gyors és gazdaságos ki­elégítése. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy a társ­sadalom nyitottsága, minden új­jal szembeni érzékenysége, adap­tálóképessége, azaz innovációs készsége döntően befolyásolja a gazdasági célú Innovációs sikere­ket. Azt Is bebizonyították filo­zófusok, szociológusok, közgaz­dászok. hogy a politika, az élet­mód, az életvitel, az érdekeltségi viszonyok, az egyén általános és szakmai műveltsége, az ország oktatási rendszere, a társadalom egész inspiratív légköre hatást gyakorol az egyéni és közösségi vállalkozói magatartásra, áttéte­lesen a társadalom teljes Inno­vációs képességére. A szocialista társadalmakban alapvető szempont hogy a gaz­daság megújulási folyamataiban, annak irányaiban, ütemében, folytonosságában és eredményes­ségében kiemelkedő jelentősége van a társadalmi tényezőknek. Annak ugyanis, amit Vámos Ti­bor akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia ez évi kong­resszusának nyitó előadásában állapított meg, hogy a magyar gazdaság most a minőségi válto­zások küszöbén áll. s ennek tár­sadalmi mozgatórugói vannak. Vámos Tibor így fogalmazott: (....számunkra a minőségi fej­lődés az egyetlen járható út". Az ő tételeit igazolják a most in­duló ötéves tervre meghatározott középtávú tudományos és kutatá­si programok. A 13 társadalom­tudományi témaierv a következő: A politikai rendszer, a szocialis­ta demokratizmus fejlesztése: Társadalmi fejlődésünk nemzet­közi kibontakozások rendszeré­ben: A gazdaságpolitilta fejlesz­tésének további feladatai: A szo­cialista vállalkozás elmélete és gyakorlata: Az innovációs és mo­dernizálási törekvések; A köz­igazgatás továbbfejlesztése; A társadalmi rétegződés-tudat, élet­mód: A köznevelés problematiká­ja; Egységes szocialista politikai elmélet; A lakásproblémák komp­lex elemzése: Az ifjúság komp­lex vizsgálata; Az öregség komplex vizsgálata; A természet és környezet védelme. Ezekből a témákból két dolog első pillantásra kiderül. Egy­részt. hogy tudományos életünk, hazai kutatóbázisunk és a társa­dalom igénye-szükséglete nagyjá­ból találkozik, s minden prob­lémakör középpontjában az em­ber áll, mintegy igazolva, hogy e folyamatok társadalmiságának kulcsmozzanata kizárólag az em­beri cselekvés. Nem véletlenül esik annyi szó mostanában az emberi tényezőről, a személyiség kibontakoztatásának folyamatai­ról és lehetőségeiről, a gazda­ságban cselekvő ember tevékeny­ségének társadalmi meghatáro­zottságáról, érdekek, értékek és kulturális tényezők összhatásálról. A másik figyelemre méltó mozza­nata ennek az élet- és tudomány­igényre épülő programnak, hogy az innovációnak szűkebb és tá­gabb értelmezését ls jelenti. Szűkebbet a gazdasági szférára, tágabbat a társadalom minden egyes területére, a politikai rend­szer mobilitásától az oktatás vál­tozó korunkhoz igazításán át a korosztályok speciális problema­tikájáig. Az Innovációs Inga az üzemek­től a kutatóhelyekig lengő — és visszaútja során a valóság sok szegmentlét súrolja. Középpont­jában. ívében és egész súrolt te­rületében mindig társadalmi-em­beri viszonylatokat érint. Nem véletlen hát, hogy mind többet hangsúlyozzák; alapja, sikerének sarkköve, a haladás központi té­nyezője a szocializmusban az innovatív ember. A Magyar Tu­domány néhány hónappal ezelőtt egész lapszámot szentelt az In­nováció problematikájának. Töb­bek között egy interjúsorozatot közölt, ahol tudósok, elméleti szakemberek, gyakorlati kutatók mondtak véleményt sokszemközt az alkotás, újítás, korszerűsítés összefoglaló fogalmáról, ennek pszichológiai, szociológiai, köz­gazdaságtani aspektusairól. Egy­ben mindannyian egyetértettek: az Innováció napjainkban a tár­sadalmi, gazdasági fejlődés kulcs­kérdése. Érdemes Idézni néhány gondo­latot a véleményekből. Kádas Kálmán, a műszaki tu­dományok doktora, nyugalmazott egyetemi tanár úgy véli, hORy „Az innováció egy kreatív gondolat tárgyiasulásaként megjelenő, ál­talában nagy hatékonyságú új termék, új technológia, vagy új szervezési eljárás, amelyet a tár­sadalmi gyakorlat .befogad'... A piaci kapcsolatokon alapuló anya­gi érdekeltség szerepe viszont még gyenge... Ez a fő oka an­nak. hogy az innovációs periódus nálunk meghaladja a tíz évet. ami többszöröse a nyugat­európainak. még inkáibb a Ja­pánban levőnek... Pataki Ferenc, a neveléstudo­mányok kandidátusa, az MTA Pszichológiai Intézetének igazga­tója: A közvetlen mikrokör­nyezet hatása igen erős, és ná­lunk sajnos rendszerint, kedvezőt­len. A munkahelyi kollektívák többnyire egyenlősítő elvüek, konfliktustűrő képességük gyen­ge. következésképpen erős a .kö­zépszer-orientáció'. Így az újító elveszti szociális támaszát és gya­korta bogarassá, különccé. sőt rögeszméssé válik, .kiszorul' az intézményes formák és mechaniz­musok keretei közül, és .nehéz ember* lesz belőle. Ha viszont sem az uralkodó társadalmi érték­rend, sem pedig az anyagi ösz­tönzés nem teszi kellőképpen .ki­fizetődővé' az innovációt, ez be­határolta az innovációra irányuló nevelés lehetőségét is. Nem lehet hatékony az innovatív személyi­ség nevelése, ha a társadalom nem tart igényt az innovációra, ha nem működik benne .innová­ciós kényszert — éspedig mind az egyén, mind a társadalom szint­jén." Almási Miklós, a filozófiai tu­dományok doktora, egyetemi ta­nár: „A kultúrában, különösen pedig a művészetben — bizonyos megszorításokkal — éppen úgy beszélhetünk innovációról, mint a tudományban vagy a gazdaság­ban. Van azonban egy alapvető különbség köztük, A műszaki és a gazdasági életben az egymást követő újítások értékben egymás­ra épülnek. A létrejött innováció a korábbi eredményeket felül­múlja. Az új, bizonyos értelem­ben tagadja a régit. A kultúrában viszont nincs ilyen egymásra épü­lő értékhierarchia. Michelangelói nem múlják felül az expresszio­nisták, Beethovent nem cáfolja Bartók. A stílus, a látásmód és a technikák megújulása a művé­szetben nem úgy megy végbe, hogy a korábbi érték megszűnik... Az ipari, majd a tudományos technikai forradalom eredménye­ként állandósuló innováció hatá­sára az új iránti fogékonyság át­hatja a mindennapi életet. Jól mutatja ezt, hogy a divatok hul­lámzása egyre gyorsul. Az ú1í­tásra való törekvés fokozatosan civilizációnk kulturális tradicióta­vá lett." Birman Erzsébet, a Ma­gyar Nemzeti Bank Innovációs Alapjának igazgatója: „...A mű­szaki fejlesztés csak akkor válik ténylegesen innovációvá, ha a piacon ér el sikert. A piacon vi­szont éppen, az abszolút értelem­ben vett újdonságokkal lehet Iga­zán versenyképesen megjelenni... Véleményem szerint a relatív műszaki fejlesztés — bármennyi­re hasznos és nélkülözhetetlen — nem azonos az Innovációval. Az innováció olyan új termékeket és technológiákat biztosító műszaki fejlesztés, amelyekkel a piacon versenyképesen lehet megjelenni, amelyeket a piac 'megéljenez'... Az Innovációs Alap magyar szel­lemi termékek kifejlesztésével kapcsolatos műszaki fejlesztési költségeket finanszíroz." Kulcsár Kálmán, az MTA levelező tagja, az MTA szociológiai kutatóinté­zetének Igazgatója :„A gazdasági innovációt a társadalom innová­ciós képessége határozza meg. A gazdasági .kihívásra' ugvands a választ a társadalom egésze adja meg. A társadalom Innovációs ké­pessége három szinten nyilvánul meg. Makro-szinten a technika, a gazdaság és az ezzel összefüggő társadalmi szerkezet jelenségei, valamint a mindezekre ráépülő politikai rendszer határozza meg... A második szint, ahol a társada­lom innovációs képessége sajáto­san megjelenik, a szervezetek szintje... A harmadik szint az egvéni tudat szint je... Ha az el­múlt évtizedek történelmén vé­gigtekintünk, körülbelül évtize­denként indult el egy-egy na­gyobb társadalmi .innovációs hul­lám". .. Ahhoz, hogy a fejlett szo­cialista társadalom követelmé­nyeinek eleget tegyünk, széles fronton és igen mélyrehatóan kell megúiítanl gazdasági struktúrán­kat. a társadalom iránvitásának mechanizmusait és szervezeti rendszerét, érték- és szokásrend­szerünket. Ez rendkívül nagy fel­adatot jelent, de a felhalmozott politikai tőkére támaszkodva bát­ran haladhatunk előre." Ezekből a véleményekből, meg­nyilvánulásokból világosan kide­rül, mennyire központi kérdése az innováció, a megújulási képesség mindannyiunknak. Egyénenként is a szellemi műhelyeknek, gazda­sági termelő egységeknek, tudo­mányos és kutató kollektíváknak is, és a társadalom egészének is. Napjaink sürgető feladata, jövőnk záloga. TANDI LAJOS Szabadkai nyár '81 E vek óta Szabadkán a nyár uborkaszezon volt, már ami a szórakozási lehető­ségeket illeti. Itt-ott egy-egy ha­zai vagy külföldi művész, együt­tes vendégszereplésével igyekez­tek kitölteni ezt az űrt, de A közel sem elégítette kl a szóra­kozni, üdülni, pihenni vágyó fia­talok, dolgozók, turisták igényeit. Az adottságok, a maguktól kínál­kozó kultürlétesítmények üresen, kihasználatlanul pangó épületek megvoltak, épp csak az erőket, körülményeket kellett ésszerűen kihasználni. A megszervezésen múlott csupán, hogy a különben hagyományokban gazdag, törté­nelmi múlttal rendelkező város jelentős kulturális, szórakoztató központként szerepeljen az őt kö­rülölelő települések, falvak vi­szonylatában. Ilyen feladatkörrel, Jelleggel és igénnyel alakult meg tavaly, 1980­júniusában a Szabadkai nyár el­nevezésű manifesztáció. Elsődleges céljaként olyan műsorterv kidol­gozását tűzte kl, amely kielégíte­né a szórakozni óhajtó fiatalok, dolgozók vágyait. Épp ebből ere­dően mindenekelőtt szem előtt kellett tartania a lakosság szociá­lis és nemzetiségi sokrétűségét, szerteágazó érdeklődési körét, hogy valamiképp eleget tegyen mindenkinek, s ugyanakkor szín­vonalas, érdekes rendezvényekkel lepje meg a közönséget. Másrészt igyekezett ismét forgalomba he­lyezni, sajátságos szerepkörébe illeszteni azokat az értékes, ritka szépségű helyiségeket, építménye­ket, kultúrlétesitményeket, a szecessziós stílusú régi városháza, ma kultúrotthon jellegzetes ter­meit, udvarait, valamint a Pall­oson lévő nyári színpadot. Az elmúlt év tehát kísérleti esz­tendő volt, s mint ilyen termé­szetesen bizonyos fogyatékosságo­kat írhatott fel. Számos nehézség akadt a műsorösszeállítás, közön­ségtoborzás terén. A szervezők elsősorban a szabadkai művész. erőkre támaszkodtak, s főképp a háttérbe szoruló, kiaknázatlan fiatal tehetségekre. Emellett kül­földi és hazai vendégeket is fel­kértek, akik általában eddig is szép közönségsikerrel szerepeltek. Jóllehet kezdeti szervezetlenség és kevés közönség miatt egyes betervezett előadások elmaradtak, mégis számos rendezvényre, azok­ra a „jól sikerültekre" szívesen emlékeznek vissza a szervezők, illetve nézők-hallgatók tábora is. Ilyen volt a szabadkai tambura­zenekar és múzeum rendezésében készült Tamburasl salasl (A ta­* nyai tamburás ok) című műsor Zvonko Bogdán újvidéki népdal­énekes és a Nlkollé tamburaze­nekar közös fellépése. A külföldi vendégszereplések közül közön­ségsikernek számított. Almási Eva és Harsányi Gábor műsora, vala­mint Tiboldi Mária Táncolnék a boldogságtól című operettestle. Az idén ismét június 1-én kez­dődött a Szabadkai nyár elneve­zésű rendezvény, amely augusztus 31-ig tart A közönség minden­nap megtekinthet, hallhat vala­mit, A hétfőj napokon komolyabb rendezvények. Irodalmi összeállí­tások, hangversenyek szerepelnek repertoáron. A kedd ifjúsági nap, beategvüttesek lépnek fel. illetve azokról szóló tarka, zenés esteket rendeznek. Szerdán népzene hall­ható. Csütörtökön és pénteken kontakt műsorok szerepelnek, s ezek a nyílt közönségvitákra al­kalmas előadások igen népszerű­vé váltak, Szombatomk nt. film­vetítéssel szórakoztatják a közön­séget. A műsorok a Kultúrotthon udvaraiban zajlanak le, s így sa­játságos varázst, közvetlenséget kapnak. Mivel azonban ezek a helyiségek 250—150 személyesek, a nagyobb közönségsikerre számi­tó rendezvényeket a városi Kis­stadionon, illetve a palicsl nyári színpadon tartják meg. Érdekesség a régi városháza ke­leti kapujának megnyitása, ahol a boltívek alatt az udvarban állan­dó kiállítások folynak bizsukból, valamint vajdasági festők, kera­mikusok munkáiból. Az erre sétá­lók, látogatók kedvezően fogad­ták ezt az újdonságot, éppúgy, mint a jól .megszervezett, igényes, sokrétű, érdekes műsorokat. Ma már, « a tapasztalatokból okulva, gazdagodva gördüléke­nyen zajlanak le a rendezvények szép közönségsikerrel. Közkíván­ságra egyes műsorokat többször is meg kell ismételni. Az idei mű­sortervből kl kell emelni, mint sikeresen megtartott esteket Földi László Messzlke, Miroslav Trkulja Oj, íivotei (EJ élet!) című mű­sorát. Mindketten a szabadkai Népszínház tehetséges színművé­szet. Látogatott műsor volt Miod­rag Andrié és Mira Banjac ön­álló estje, valamint a vajdasági kamarazenekar vendégszereplése. Közönségsikernek számított a Legszebb operák és áriák estje ls, úgyszintén vajdasági művészek előadásában, a magyarországi vendégszereplések közül pedig az Express-, az Omega- és e Team­együttes fellépése, illetve Pittl Katalin, Bende Zsolt, Marosvári Gábor operettestje Palicson. Friss színeket hozva szerepelt Szabad­kán a tahiti népi táncegyüttes ist Igen közkedvelt a Déli muzsika elnevezésű mflsorsorozat, amely mindig meghatározott témakörön belül kellemes, jó népzenét szol­gáltat. Augusztusban várható a Záray —Vámosi kettős fellépése, akik körünkben is igen népszerűek, illetve a Vujicsity-együttes ven­dégszereplése. Belgrádból, az ot­tani operaház tagjaként érkezik városunkba Pecz Marika ismert operaérekesnő. valamint Újvidék­ről az újvidéki operaház tagja, Vitkay Kovács Vera. A Szabad­kai nyár záróműsoraként augusz­tus 30-én és 31-én két nagysza­bású rendezvény várható. A Kis­stadionon egy maratoni beat­koncert, lesz délután öttől éjfélig, melyre számos hazai és külföldi együttest hívtak meg. A Kultúr. otthon udvaraiban pedig népszerű népdalénekesek lépnek fel. Ezek­kel a műsorokkal bezárólag a szervezők hiszik, hogy az idén kellemes, érdekes délutánokat, es­teket, Illetve szórakozási lehető­ségeket nyújtottak a fiataloknak, dolgozóknak, turistáknak. KREKITY OLGA Tandorl DczsS Négy alak Épületes nétrv alak: „Járd be körüket ahhoz, hogv mexlégy". Leül az első. néz; keveslik, sokalltak? Az épp a kellő. Kissé kibillen mögötte a harmadik: cagoda-ívben. Nem a Tavasz. Nvár. nem az ösz és nem a Tél — csaik néav Alak iár. Hőköl a másik. Nézi az első hátát ö maga látszik. Maradi rugalmas, szói a csontos negyedik Virraszt: elalhass. * V k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom