Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

Szombat, 1981. augusztus 15. 1 szegedi ünnepi hetek Schiller: Teli Vilmos. Elő­adás a Dóm téren, este 9 órakor. Stúdió '81. A Fiatal Kép­zőművészek Stúdiójának ki­állítása az Ifjúsági Házban. Berkovits Anna keramikus­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. 22. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtárá­ban. Markolt György és Orr La­jos szobrászművészek közös kiállítása a Közművelődési Palota kupolagalériájában. Szeged múltja, jelene, jö­vője — dokumentumtáriat a Várban. Fotóklubok 17. Szegedi Sza­lonja a Bartók Béla Művelő­dési Központ nagytermében. Cseri László önálló fotóki­állítása a Bartók Béla Műve­lődési Központ B Galériájá­ban. Ha nyílik a Stúdió '81 Művek és terek Művelődés és gazdaság Gondolatok a nyári egyetem után A könyv legyen a fő ha- mert hát folyik ez a köz- végig az ősök földművelők talom! — írja Széchényi művelői-művelődés is, csak voltak. Egyetlen generáció, Naplójában. S valóban így egy kicsit sok benne az ön- néhány évtized alatt kellett van, de milyen könyvnek kentesség, ebből adódóan a megszokni a városi életet, ajánlhatjuk fel ezt a meg. kényelmesség meg a jól ál- megszerezni a gépeket irá­tisztelő szerepet? Csakis an- cázott rutin. Könnyebb az nyitó tudást, beilleszteni a nak, melyet értő szerző Irt, egyszer szerzett diplomát családot az új viszonyok kő­aki tudja világunk törvé- felmutatni, mint afféle tud- zé. Senki nem mondhatja, nyeinek szerkezetét, ismeri nivágyó emberként élni. Így hogy mindez kevés, de av­korlátait és eligazodik út- hát üdvözlésre méltó minden vai sem áltathatjuk magun­vesztóiben. Egyszóval ne a olyan kezdeményezés, amely kat. amit megelégedettsés­célkitüzesek szertelensége segíti ezt a művelődési, ön­jellemezze. de az értelmes képzési erőfeszítést, ameny­gondolatok előítéletet nem nyiben keretet és befogadni tisztelő merészsége. Ilyet valót ad az egyéni törekvé­persze . nem könnyű írni, seknek. aminthogy tágítva a hason- A TIT Csongrád megyei latot, valóság közeli kultúr- Szervezete immár 10. alka. A Fiatal Képzőművészek Isztambulban. Velencében és vénvesülnek. Idei tárlatunk- Politikát sern könnyű csl- lommal szervezte meg mű­Stúdlőla Szegeden rendezi Bázelben. ra 190-en küldtek munkákat. naJni- kicsiben és nagyban velődételméleti nyári egye. nek neveznek. És sorolhatnánk tovább a gondokat! Mert a nem jele­nünkre méretezett ismeretek problémájával más társa­dalmi csoportok is küzdenek, így értelmiségünk jelentős része. Miközben ádáz vitá­^MBBB ——B hat folytattunk a „i-a-mü. meg" Idei seregszemléiét. A _ m . „ .„ közülük a zsűri 115 alkotó egyaránt meg kell küzdeni temét. idén, a gazdaság né- velt-ember örökzöld dalia. Stúdió 'SÍ című tárlatot ma. ned. iz'jTÍJí 250 művét tartotta bemuta- az akadalyokkal. S ezek a zőpontjából közelítve társa. móróli valahogy elterelődött szombaton délben nvitlák 01 llí tásra érdemesnek. Két úi- küzdelmek nem változnak dalműnk művelődési tévé- sokak figyelme a legfonto­meg. Az ország kéozőművé- — Az országos Stúdió-ki- donsága Ls van a Stúdió '81- attól, hogy a célkitűzés mé- kenysegének értékelt. Má- sabbról, nevezetesen a hasz­szeti életében is jelentős állítások mindig viták ke- nek. A zene- és színművé- retaránya eltérő, amennyi- nyalt és főbb mozgásiránya- nosítható. társadalmilag szerepet játszó, évek óta a reszttüzébe kerülnek. Vitat- szeti főiskolásokhoz hasonló- ben ugyan egyáltalán jó ki- tt. Ami tizedszerre is képes szükséges tudásról. művé­viták kereszttüzében álló iák céllát. feladatait és ter- an bemutatkozási lehetősé- fejezés az, hogy kultúrpoil- az ország minden részéből szetről. Így állott' elő az a bemutatókról és a Stúdió te- mészetesen a műveket, szán- get teremtettünk négv. a tika kicsiben. egybehívni évenként mint- képtelenség, hogy a hivata. vékenvségéről kérdeztem dékokat. Véleménvem sze- képzőművészeti főiskolán ta- Hiszen egy-egy művelődé- egy 250 érdeklődőt, azt mél- bélyegzővel Igazolt tu­Chikán Bálint művészettör- rint az évenkénti országos nuló művészielöltnek. Ügv si ház, üzemi kulturális bi- tán nevezhetjük sikeres vál- dásnak sem kellett föltétle. ténészt. a Fiatal Képzőmű- seregszemlének hármas fel- érezzük, ez a tény sokakat zottság. valamely település lalkozásnak. Olyannak leg- nüi mai valóságunkra ílgyel­vészek Stúdiójának művé- adata van. A Stúdió kollek- serkent maid. a művek erő- kulturális életének irányítói alábbis, amely bizonyította jjjg megengedhette magá­szeti vezetőiét tíváia számára belső erőfel- sitik a Stúdiót, Azt még nem ugyan nem döntenek köz- életképességét, létezésének nak hogy zárójelbe teszi a A stúdió a 35 év alatti mérés- beszámolási lehető- tudiuk lemérni, miiven ha- vetlenül országos ügyekben, jogát, folytatásának indokát zaváró világot Félreértés ne tömöríti ség: régi közönségünknek és tása les. ennek a főiskola de emberek életét befolyá- Ezért érdemes vele tervez- Ssék természetesen ínindez Mk rSfa oálvakezdő « szakmának az eredmények, életében, illetve hogvan rea- solhatják, s ennél nincs na- ni jövendőjét a kívánalmak jfga "a s™UemrkultuTnak tósi lehetőségeik megterem- xatafa- az UI EIXJEKIOÖOKNEK es a közönség, A masiKui- műfajban. Ezért fontos, hogy teni, s csiszolni annyit szo SüSSSBEE M^-wne üssí-sursa. a,' sajátos kialakítására. be- művelődés közkatonái is. művészet öntörvényűsége. szabad fejlődése, csak ép­pen társadalmi súlya kérdő­Művelődés és gazdaság vi- jeieződik meg, mondván: "tartunk. "íWn rendezésére. A nálvázők kö- . nJit0* szonya ölt testet ^abba a kis- v£z'^"'t mindennapi ive- . , . —* környezetén. szek érvényesülésének elő- SUj^^S^llven^kiálTf" tett 5X® métere® ?Mt terek óő emberek legyenek a köz- vonzóvá tegyük, segítése, törekvéseik szám- ^ m bavétele. gondlalk enyhítése. d . , , trt .. „ , , , , - - ...... Mintegy 340-en vagyunk a OU7lk- n0L lanunK- tDDen döngető kívánalom az imen. sé túlkoptatott kérdésben is, Jainkban Természetesen Fiatal Képzőművészek Stú- ezért nem tartom szerencséd zul Wen iMDWc ehetőséget. ^ hiszen ugyan ki legyen hQgy vajQn áru.e a kultúra l^Uemi kxútÜT&ok döntő há­diójában. 300-an tagiai a nek. ha a zsűri túl magasra hogv a kiállításon belül egv- művelődő ember ha nem az. ma nálunk? Megválaszolásá- nyada nem ilyen elveket Művészeti Alapnak, közülük teszi a mércét. A széleskörű séííes- zárt tereket valósítsa- aki másokat kíván ebbe az tói már csak a kötelező tisz- vaII Am olyan Időket élünk 80-an a Szövetségnek is. A bemutatkozás hívebben tá- nak ü«v gondolom, ez irányba ösztönözni, íőhiva- tesség miatt is el kell te- amikor szükségünk van min­szélesebb izgalmassá, érdekessé teszi ősként? ^^íLSnv^ Xiín iókoztat. a kén végzős főiskolások, amatőr spektrumú, az eredmények, a a szegedi kiállítást, alkotók, tanárképzőkön vég- kvalitások erőtel lesebben ér­zették. MMaH^BMMMmBraHBmHMHHn — Hogyan támogatja tag­jait a szervezet? — Elsősorban bemutatko­zási lehetőségekkel. Évente mintegy 50 egvéni kiállítást szervezünk Budapesten és vidéken. Legfontosabb kiál­lítóhelyünk a Stúdió Galéria, a LUa-iskola. a Ferencvárosi Pincetárlat; a vidéklek kö- Némi riadalmat okozott zülük elsősorban a szegedi a Dom téri proban. Dózsa Ifjúsági Ház minigalériáját Imréről ugyanis az a hír említem, ahol ideális körül- érlelett - s futótűzként ménvek között évente 8-10 terjedt is, miként az mar bemutatkozó lellegű karna- a hírek szokasa —. misze­rakiállítást rendezünk. Ezen- rint megbetegedett, s ko­kívül három-öt. iórészt adott rántsem biztos, táncolhat-e témára meghirdetett kellete jgjjj-. tív tárlattal 1* közönség eie másnap reggel a Hungária lépünk. Legfontosabb sereg- Szállóban: szemléink az évszámmal iel- — Halló, itt Dózsa Imre zett nagyszabású, országos beszélj ^ ^^ Stúdió-kiállítások. melvnek érkezett szegedre. Csak most éppen Szeged kínált n(ncs 7lagyobb baj? otthont — Szerencsére semmi. Tíz — A támogatásnak mi- P™ múlva » hallban le" Íven mis formáival élhet­nek még? T. L. Spartacus ereje Ámalfiból jött Szegedre Dózsa Imre talitásának találkoznia kell az ókoréval. Bízom Forray Gábor díszletképében, al­kalmazkodik az adottságok­kintenünk. hiszen tudós den energiára, és a nélkü­, , ,. . .... akadémikusok, írók és köz- lözhetetlen tisztánlátásra. Nos a kérdés talán tulsá- gazdák vitája gyürkőzik vele Kultúráról szóiv. általá. gosan élesre fogalmazodott, éppen most rangos folyó. • bárhogy*8® méricőzésf a° mű^ elmélkedünk. S csak ke­veseknek ötlik eszébe — t . hiányainkat számbavéve — SLZ™^1**^ olyan kis ügy. mint a tisz. velődés és gazdaság kapcso­rizontú, semhogy esetlen tálkodáa Pedlg egyszer ér. kérdesre lenne szűkíthető. Nyári egyetemünk előadói — Említhetem az ösztön­díjainkat. A mostani évtől sikerült különválasztanunk a szakmai ösztöndílakat éa a szociális támogatásokat. Ez egybehangzóan állították, hogy a néptömegek művelt­ségének hasznosítható érté­demes volna elgondolkozni például a rendszeres mosdás és a műveltség összefüggé­sein, annál is inkább, mert társadalmi haladásunk egyik tt^r^ZrJlr? mutatója az egészségügyi matériális alakot a minő­ség-hatékonyság-újszerűség feliratú dossziéban, amint kulturáltságunk. S hogy en­nek milyen gazdasági hatá­sal vannak, annak taglalá­sára itt nem vállalkozha­tunk, csupán utalunk az életmód és a munkateljesít. Előadóink maradéktalanul ^Ulh'aif tepcsotatóra. * Gazdaság és művelődés érintkező felületeit kutatták A címszereplő szek. Amint megjelenik „Spar­tacus", iménti szaval látha­tó bizonyítást nyernek. Kis­sé sápadt ugyan, de jóked­vű, kedves és szerény. — Egyenesen Olaszor­szágból, Ámalfiból érkez­tem, Szeged felé jövet az , , . autóban lettem rosszul. Láz, sikeres kezdemenvezesnek hánylnger zsibbadás. Az or­bizonvult. a szakmai ösztön- Vos szerint, vírusos fertő­díiákat egv évre havi 1500 zés, de nem túl veszélyes... forintos összeggel nverhetlk T^colh®tó°k- 18 el a kiemelkedő munkát g0_a Olaszországból érke­végző stúdiótagok, a szociá- zett Táncból, táncba? lis támogatással pedig né- — Mint másodállású ba­hánv fiatal művész egzisz- lettintézeti igazgató, az .,,. „„.••„ +,,Ai,r»ir Amalfiban rendezett nemzet­tencialis gondjain tudunk ^ táncversenyen segíteni. Véleményünkkel, növendékeimmel, javaslatainkkal támogatni megérte: két tanítványom tudiuk a lakáshoz, a műte- kapta meg az arany dijat, a . ..... gálesten együtt táncolt az egyszerre ember fogalmazó­remhez jutást ,s. Nagyobb f&azgaió nfvendékeivel. Két dik meg benne és nem pa­szabású kiállításainkon Dá- héttel elöbb szintén Olasz- pírízű hős — hogy a klasz­Ivadíiakat adományozunk a országban jártam. Pisában szikus szereptechnika klasz­kvalitásosabb művek alkotó- és ' Firenzében gálaesteken inak. Ez is igen ielentős ösz- léptem fel napokat táncol­., , . . tam végig... szeg. Ide sorolnám még azt úgy képzeltem utána idén a törekvésünket. hogv pihenni is fogok. De a sze- tőség az egyéni értelmezés­igvekszünk tartalmas belső gedi Spartacusnak nem tud- re, az előadó mindenkori ön­életet teremteni a stúdióban, tam ellenállni — A balettben na, ha.., ha nem szeret­voltam ném annyira. Egyik kedven­Bőven cem. Oly sokszínű, akkora ívet lehet „leírni" vele és általa, felölel drámát, lírát szikus szabályaival szemben jóval kötetlenebb mozgás­Eredetileg világot biztosít. Ami ked­vemre való. Több a lehe­hoz. A szabadtéri színpadok- hogy hiányosságait is meg­nak véleményem szerint kü- leljük az elmaradottság fiók­lön varázsuk van, a végte- jában. len tér lenyűgöző. Az em­ber a végtelenre tör, az ókor egész kultúrája ezt egyetértettek abban, hogy sugallja. Amikor Baalbek- gazdasági előrehaladásunk ben. teljesen eredti helyszí- szerves tartozéka a müveit nen táncoltunk, s mű és emberek tömegeinek újra­környezet tökéletesen talál- termelése, amit az oktatási az idei nyári egyetem részt­kozott, vagy amikor Epida- intézményeinknek kell biz- vevői. S eközben többször uroszban, az amfiteátrum- tosítaniok, illetve hasonló- megnevezték a mostanában ban a naplementét láttuk — k(4ppen elengedhetetlen an- gyakran idézett fő mozgató elmondhatatlan élmény volt nak a hata[mas szellemi po- erőt, az emberi tényezőt. VU — Ügy venni észre, von- tenciáinak mozgósítása ame- lágosan felismert következ­zodik az antikvitáshoz... lyet társadalmunk különböző tetés, hogy mivel jelenlegi — Tavaly Pompeiben ven- rétegei és csoport.1ai fölhal- helyzetünkben további nagy­dégszeiepeltünk. A szabadié- moztak az elmúlt évtizedek- arányú beruházási tevékeny. ben. Gazdasági irányítóink ség nem várható, az elvég, a tudomány, oktatás, mű- zendő feladatok nem csök­vészetek energiáit akarják kennek, ennek az ellent az eddigieknél lényegesen mondásnak egyetlen megöl, voit íaom. nagy0bb hatásfokkal műkőd, dása van. jobban, hatéko. regi utcákon setaigatva tetnJ g termelés_értékes(tés nyabban gazdálkodni a meg­-fogyasztás folyamataiban, levő értékeinkkel. S ehhez a Szándékukat Igazolandó. a programhoz nélkülözhetet tömegek műveltségének tar- len az értő emberek töme­tama és a mai termelési- ges cselekvése, nem csupán irányítási követelmények el- jelenléte. A kultúra mun­téréseit hozzák fel. kásainak szemlélet formáló. Csupán egyetlen oldala en- valóság-ábrázoló előadások nek a bonyolult, mert hi- hangzottak el, amelyek szen történelmi múltunktól gyakran mélyültek párbe­és ezernyi más tényezőtől széddé, együttes gondolko­meghatározott helyzetnek, dóssá- Remélhetőleg előle­hogy mai munkásosztályunk «ezve «z jtt megismertek kétharmada első generációs gyakorlati hasznosulását. ri „múzeum", ahol egyéb­ként az előadásokat is ren­dezték, este hétkor bezárt, kilencig, a produkció kezde­téig volt időm. Belopóztam, s a régi utcákon sétálgatva újra éltem az egész ókori életet. Úgy éreztem, minden megelevenedett előttem. Azóta vallom: hangulatot kell tudni teremteni, s ha e varázs létrejön, a Spar­tacus eléri célját: megmu­tatja, hogv benne van min­rozzak meg repertoáromat, den örök és iftaz. Ez a. leg­Spartacus szokatlan lett vol- íóbb ereje. — S a címszereplőé? —Azt válaszolhatom: ha a Spartacus ennyit jelent nekem, lehetek én beteg? D. L. munkás, apja, nagyapja és Tráser László Mikszáth tollára kívánko­zó figura. Legalább két ok­ból. Az első: a nagy írót formázza; bajsza kajsza, po- dése. cakja domborodó. A másik nek, okról később. Á Ultimó Madarak nem röpköd­bágyadtak hozzá... kajszabajszú, mintha — Öregöm. maga aztán nagyon érti — mondják neki. — Értem háti — Maga ultisztár? — Nem, olvasztár vagyok, szakmai, politikai és eazda­először Crassust alakította. Sparta­sáei előadások, táiékoztatók CMS figurája nem okozott rendezésével megteremteni a nehézséget a indításkor? karakteres szellemi műhelvt. — Ami igaz. igaz: Cras­Három éve szervezünk inkóbb fP^" 1 m-u. tacus pedig karakter-szerep, rendszeresen külföldi tar- Mjvel én úgynevezett klasz­sasutazásokat. jártak fiatal szikus táncos vagyok, az dókat szemügyre venni, Sze­álló elképzeléseire. — Valaha többször fellé­pett a Dóm téren ... — Gyakorlatilag a szabad­téri iátékok újjászületésétől kezdve, utoljára a Faustban táncoltam. Jó most vissza­térni. Sok alkalmam volt különböző szabadtéri színpa­Délelőtt a Széchenyi té- egy múlt századi népszínmű ózdi. ren. aszfaltolvasztó idő. Va- Vicces Murája volna, „fél- - Beszállna? ... .. _ .... re" beszél. Ilyeneket mond: lamtnt ultipartl. Tar férfin- _ Pancser elfogják az kat állnak körül, őszek és ultiját az ürgének. Két szintén élemedett ko­rú férfi áll mellette, azok­kal közli halkan észrevéte­leit. Szabadtéri játékok egy enyhén kopaszodók. — Piros, passz! — Szín ulti! — Felveszegetem! képzőművészek Párizsban, ilyen jellegű szerepek hatá- geden a templom mo:.-:men- Szóval: szakszavak röpkö- másik helyszínen. A jó palóc beszáll, a sza­badtéri játék országos jelle­gűvé válik. Itt is. — Tudják, mondja a kör. benállóknak. elkelne nálunk is egy ilyen szabadtéri. A körbenállók bólogatnak, P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom