Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

71. évfolyam 153. szám 1981. július 2. csütörtök Ára: 1,40 forint Borsod megyében Tájékoztató Kádár János látogatásai Miskolcon, a megyei párt­bizottságon kezdődött Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága borsodi lá­togatáson tartózkodó első tit­kárának szerdai munkanap­ja. A kora délelőtti órákban érkezett a pártbizottságra, amelynek épülete előtt mis­kolciak sokasága gyűlt össze fogadtatására. KlSZ-fiata­lok köszöntötték a gépkocsi­ból kilépő Kádár Jánost, aki találkozott a megye párt- és állami vezetőivel, a megyei párt-végrehajtióbizottság tag­jaival, a pártbizottság osz­tályvezetőivel. Kádár János vendéglátói társaságában felkereste a Lenin Kohászati Müveket. Az út mentén, amerre el­haladt a vendég gépkocsi­sora, ezer és ezer ember — a lakosság apraja, nagyja — várta, üdvözölte mosollyal, integetéssel a KB első titká­rát, aki a kohászati művek főépülete előtt az egész vá­rosnak szólóan köszönte meg a kedves fogadtatást. Szere­tettel, szíves szóval vette át azokat a virágokat is, ame­lyeket ifjúgárdista munkás­lányoktól kapott. A „művek" társadalmi és gazdasági ve­zetői a gyáróriés nagy ta­nácstermébe kalauzolták a Központi Bizottság első tit­kárát, aki meghallgatta Szep­pelfeld Sándor vezérigazgató es Rábai István nagyüzemi pártbizottsági titkár tájékoz­tatóját Lenin Kohászati Művekről, A Lenin Kohászati Művekben Tizennyolcezer dolgozó mun­kasikereiről, életkörülményei­ről adott átfogó képet. Ke­zük nyomán évente 12 mil­liárd forint termelési érték­hez jut a népgazdaság, eb­ben a miskolci gyáróriásban a kohászat legjelentősebb be­ruházása van megvalósuló­ban, s miként a vezetők el­mondták: jó szervezettség­gel, eredményes költséggaz­dálkodással az eredetileg ki­tűzött határidők lerövidíté­sével. A beruházás eredmé­nyeként a hazai kohászat minőségi acélt gyártó bázisa alakul itt ki, amely a legkor­szerűbb technológiai eljárá­sokat alkalmazza. Ezek a biztató távlatok egyelőre nem mentesek a napi gondoktól. A kedvezőtlen világpiaciha­Kádár János beszédet mondott Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban rendezett pártaktíván tások ellensúlyozására a kor­mány megadta a szükséges és indokolt támogatást. Fo­lyamatban van a vaskohá­szat hosszú távú koncepció­jának felülvizsgálata, amely közelről érinti a Lenin Ko­hászati Műveket, hiszen az LKM a hazai gépgyártás háttériparának fontos bázi­saként rangos helyet kap a kovácsoltvas- és az úgyneve­zett másodtermékek fejlesz­tésében. , A pájt politikája iránti bi­zalom, a jó munkahelyi lég­kör számos példaját emlí­tette az LKM párttitkára. Kiemelte a XII. kongresz­szusra készülődés során ki­alakult nagy fokú politikai aktivitást, az ott hozott ha­tározatokkal való cselekvő egyetértést. Az LKM-ben a politikai munka egyik legna­gyobb eredményének azt tartják, hogy a dolgozók ér­tik és tudják: helyzetükön saját munkájuk eredményei­nek növelésével javíthatnak. A merésznek mondott ter­vek valóra váltásához szüksé­ges tettrekészségről, a veze­tők és a dolgozók egyetaka­rásáról Kádár János igen jó benyomásokat szerzett a kü­lönböző gyáregységek meg­tekintése közben. Előbb a kombinált acélműhöz veze­tett az útja, ott a gyáregy­ség vezetője, Jung János mutatta be a szó igazi ér­telmében embertpróbáló munka korszerű technológiá­val megszervezett, látvány­nak is lenyűgöző folyamatát. Monumentális méretek jel­lemzik azt a hatalmas üzem­csarnokot, ahol — a vezérlő­pultos technikai-technológiai központból — számítógéppel irányítják a csapolást. Az acélműben Kádár János ér­deklődésére elmondták a dolgozók, hogy 1980. novem­ber 6-án csapoltak itt elő­ször, s éppen a látogatás napjára esett a másfélezre­dik csapolás. A legigénye­sebb műszaki követelmé­nyeknek is megfelel az itt készülő hétszázféle acél! Kádár János a Lenin Kohászati Művekben. (MTI-fotó — Tóth István felvétele — Te­lefotó — KS) A felhasznált nyersanya­gok milyenségéről, mennyi­ségarányairól, a vezérlő­berendezések működés^ el" véből, csakúgy kért és kapott tájékoztatást a fizikai dolgo­zóktól, technikusoktól Ká­dár János, mint arról, hogy tökéletes biztonságot nyújt itt a dolgozóknak a techno­lógiai előírások sokfélesége. Szóltak arról, hogy ha netán j.rpsszul" csinál valamit az ember, a gép nyomban leál­lítja a veszélyessé válható munkafolyamatot. Kádár Já­nos megjegyezte: az ember mindennél értékesebb, még annál is jobban kell rá vi­gyázni, mint a hatalmas szellemi tőkét és óriási anyagi értéket képviselő gé­pekre. Örömmel hallott ar­ról is, hogy munkások, mű­szakiak, vezetők körében egyaránt rangot jelent a Lenin Kohászati Műveknél dolgozni. És kifizetődő is. Az elmúlt öt évben 31,3 száza­lékkal növekedett — s 1980­ban meghaladta az 55 000 forintot — a dolgozók átlag­jövedelme. Emögött viszont az is áll, hogy a termelés gazdaságossága ugyancsak kedvezően alakult, a válla­lati nyereség 18 százalékkal magasabb volt a tervezettnél. A kollektíva jó eredményei­nek erkölcsi elismerését jel­zi, hogy a kohászati művek négy alkalommal kapta meg a Kiváló Vállalat címet, s büszke birtokosa annak a Jubileumi Zászlónak is, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága alapított a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére. Emiéitsorok a brigádnaplóba Kádár János szívből gra­tulált a körséta közben Haj­nal Jánosnak, a háromszor kitüntetett November 7. szo­cialista brigád vezetőjének, aki büszkén számolt be jól összeszokott kis kollektívá­juk munkasikereiről, s meg­térte a Központi Bizottság lső titkárát: a látogatást >mléksorokkal is örökítse ineg a brigádnaplóban. Ká­dár János készséggel tett ele­(Folytatás a 2. oldalon.) "Ül • l I az új termés fogadására A gabonaipar felkészült a felvásárlásra, a földekről érkező szállítmányok, az új termés fogadására, feldolgo­zására és raktározására — erről tájékoztatta az újság­írókat szerdán "Lénárt La­jos, a Gabonatröszt vezér­igazgatója. Az iparban számolnak az­zal, hogy a gazdaságok az elmúlt évinél kisebb terüle­ten termesztettek gabonát. Az őszi vetés előirányzatától 124 ezer hektárral marad­tak el a gazdaságok — részben a kedvezőtlen idő járás miatt — ezt a kiesést azonban némileg sikerült el­lensúlyozni azzal, hogy ta­vasszal a tervezettnél na­gyobb területen vetettek ár­pát és zabot. A kisebb terü­letről betakarított termés kezelési veszteségét mini­málisra igyekeznek csök­kenteni. A gabonaipari vállalatok műszaki felkészülése befeje­ződött. A gabonát 1050 he­lyen veszik át. Azzal szá­molnak, hogy egy 12 órás műszak alatt — naponta — mintegy 300 000 tonna gabo­nát vesznek át a termelők­től, 2 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakra szóló teljesítmé­nye volt. Előnyösen érezte­tik hatásukat ugyanis a mű­szaki korszerűsítések, ame­lyek érintették a raktáro­zást is. Egy év alatt hozzá­vetőleg 88 600 tonna befoga­dóképességű korszerű tároló­kat adtak át. Az ideiglenes tárolók felújításával és az újabbak építésével is elké­szültek : összesen 45 000 ton­na termést helyeznek el nem végleges körülmények között, de úgy, hogy a ter­més nem károsodik, még rossz időjárás esetén sem. A bértárolásra továbbra is szükség van. Az erre vál­lalkozó mezőgazdasági üze­mek 50 százalékkal nagyobb térítési díjat kapnak. A hosszabb időtartamú helyi bértárolásokat azzal is ösz­tönzik. hogy a 13 hetet meghaladó helybentartás esetén még magasabb táro­lási díjat térítenek. A gabonaátvétel minőségi feltételei a termelök eiort ismeretesek, azokban válto­zás nem történt. Az előírá­sokat az érvényes árrende­let, illetve a szabványok tartalmazzák. A búzát hár­mas minőségi csoportosítás­ban veszik át és műszeres vizsgálatokkal döntenek a termékek minőségéről. Az ipar az idei szezonban 120 műszeres laboratóriumi vizsgálóállomást tart fenn. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy az elmúlt évi termésből megmaradt kész­letekből az új termésig ki­egyensúlyozott, nyugodt la­kossági kenyér- és pékáru­ellátást biztosítanak, ugyan­úgy zavartalan lesz tovább­ra is a takarmányellátás, és­pedig nemcsak a nagyüze­meknek, hanem a kisterme­lőknek is. Lázár György vezetéséve/ Küldöttség utazott a KGST szófiai ülésszakára Szerdán magyar küldött­ség utazott Szófiába a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. üléssza­kára. A delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai: Hava­si Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára: Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke. Marjai József. hazánk állandó KGST-képviselője. minisz­terelnök-helyettesek. Méhes Lajos ipari miniszter. Nagy János külügyi államtitkár, Bartha Ferenc, a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője, va­lamint Meisel Sándor ha­zánk állandó KGST-képvise­lőjének helyettese. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és több más állami ve­zető búcsúztatta. Jelen volt Boncso Pencsev Mitev. a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. KlSZ-védnökség a nagyberuházás fölött Szerdán Szolnokon aláír­ták a Szolnoki Papírgyár 6 milliárd forint .beruházást igénylő rekonstrukciója fö­lött vállalt KISZ-védnökség alapokmányát. A cél az, hogy a tervezett munkák jó minőségben, a költségek túl­lépése nélkül, 1984. szeptem­ber 30-ra a kitűzött határ­időre befejeződjenek. A védnökség irányítására a KISZ Szolnok megyei bi­zottsága az összes résztvevők bevonásával operatív bizott­ságot hozott létre. Megkezdődtek a Kis-Balaton helyreállítási munkái Július elsején a ,7ala me­gyei Balatonhidvcg, vala­mint Báránd puszta téi égé­ben — a meglevő árvízvé­delmi töltései? erősítésével és magasításává! — meg­kezdődtek a kis-balatoni vé­dőrendszer kialakítási, illet­ve visszaállítási munkái. A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság gépesített brigá­dokkal vonult fel a több évig tartó munka elvégzésé­re. Ennek során összesen 7400 hektár, zömében mély fekvésű, szittyós lápterület kerül majd ismét víz alá. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom