Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

8 Csütörtök, 1981. július 9. Ül*!!! Bálint Györgyi"® Bálint Gy&rgv író. publi­cista, kritikus. a két világhá­ború közötti magyar marxis­ta kritika és publicisztika egyik legkiemelkedőbb alak­jának emlékére születésének 75. évfordulója alkalmából szerdán koszorúzási ünnep­séget rendeztek Budapesten, az ÍTÓ egykori lakóhelyén, a XIII. kerületi Szent István park 5. számú háznál. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos, közok­tatási és kulturális osztálva nevében Kornidesz Mihály osztályvezető és Rátfci And­rás alosztályvezető, a Műve­lődési Minisztérium nevében Tóth Dezső miniszterhelyet­tes és Menyhért Jenő Irodal­mi osztályvezető helyezett el koszorút az emléktábla alá. A Magyar Írók Szövetsége nevében Fábián Zoltán tit­kár és Koczkás Sándor iro­dalomtörténész. a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége nevében Kom ját Irén. a MUOSZ alelnöke és Ki­rály András főtitkár, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa képviseletében nedig Polinszky Károly alelnök és Horváth Győző osztályvezető koszorúzott. A koszorúzásl ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Könyvek — Moszkvába Már válogatják, csomagol­ják. előkészítik azokat a könyvéket. amelvek a ma­gyar könyvkiadást reprezen­tálják maid — szeptember 2 és 8 között T- a harmadik moszkvai nemzetközi könvv­kiáliításon és vásáron. A nemzetközi könyvkereskede­lem e jelentős eseményén könyvkiadásunk mintegy kétezer kötettel szerepel, az utóbbi három év legjelen­tősebb magyar és idegen nyelvű kiadványait mutatják be. A mintegy 400 négyzetmé­ternyi kiállítási területen a 18 hivatásos magyar könyv­kiadó termékein kívül mint­egy százféle folyóirat. 300 poszter és 200 kotta is kén­viseli a magyar kiadványo­kat. Oíyan, mintha... kiállítási napló izas Megvitatták a megye VI. ötéves tervét Kortárs iparművészetünk két reprezentánsa mutatko­zik bé egy időben, s egy he­lyen a Szegedi Ünnepi He­tek képzőművészeti kiállí­tásainak sorában. A Bartók Béla Művelődési Központ rendezett tárlatot Polgár Ildikó kerámiáiból és Szé­chenyi Lenke textiljeiből. A két tárlat bepillantást nyújt a nemzetközi élme­zőny magyarországi hatásai­ról. a kortárs alkotók kény­saerlépéseiről, erényeikről és a tanulságokról. * POLGÁR ILDIKÓ NEVE AKÁR FÉMJELEZHETI IS megújuló kerámiaművésze­tünk jelenét. A városlődi kőcseréppel és porcelánnal dolgozó művész négy esz­tendeje a Faenzai Nemzet­közi Kerámiaversenyen fes­tett női idoljaival elnyerte az Olasz Köztársaság elnö­kének aranyérmét, s ezzel igencsak komoly rangot ví­vott ki magának a nemzet­közi kerámikusi mezőnyben. Nem véletlen hát, hogy az­óta művei megjárták Fran­ciaországot. Japánt. Len­gyelországot, az NSZK-t, Hollandiát, önálló kiállítása volt a hazai városok mel­lett Kuvaitban, Bolognában. Kasselben. Szegedi tárlatá­ra az utóbbi őt esztendő al­kotásainak javát hozta el. Polgár Ildikó művei há­rom, jól elkülöníthető cso­portba sorolhatók. Részint a nemzetközi sikerű ido­lokra. amelyekből a szege­di tárlaton is látható egy csokorra való. Ezek a női torzók — régészeti leletek­ként is fölfogható idolfor­mák. de a fogyasztói társa­dalom jelképeként is tuda­tosítható tubusalakzau", vagy erotikus szimbóluma ; — a kezdeti eredetiségübt elvesztik az ötlet zsákul ­jában. Hiába a festésük; ré tések számtalan variációja, a geometrikus csíkozástól a ritmusgyakorlatokon át a popmegoldásokig, hiába a keblek jelzéseinek sokféle­sége. ez az út minden eré­nye-eredménye ellenére eg; végigjárt, immár folyta: hatatlan út. Néhány éve az egyik bu­dapesti kisplaszilkal bien nálén csodálhattuk meg : spanyol Mora Soier re ványból faragott lev. ját. s az alatta levő re. zölt márvány erítőt. A pszeudo, az „oljan. mint­ha "-törekvések sorába tar­toznak Polgár Ildikó porce­láncsenclélctei is. Gyümöl­csöket, süteményeket sze­cessziós edényeket. kólás­üvegeket. köznapi tárgya­kat, nlppeket sorakoztat föl, akár a világ kiválósá­gait Tussaud asszony lon­doni panoptikumában. A bennünket körülvevő tár­gyak. élettelen eszközök ..halotti maszkjai" ezek az anyagában színezett porce­lán művek, ezek az elidege­nített. időn kívülre kénysze­rített csendéletek. Ez az a gesztus, mely megkülönböz­teti a Polgár Ildikó-kerá­miákat a behízelgő gics­csektől. Hisz a szándék épp ellentétes — e tárgyak cél­talanságát. szépelgését, ön­célúságát, veszi célba — nem mindig meggyőző művészi erővel. A művész újszerű törek­véseinek harmadik témája az úgynevezett fotókerámia. E művek olyan csendéletek, melyekben helyet kap né­hány fotóeljárással készí­tett részlet is. Az Emlékek József Attiláról című soro­zat például kerámialapokra menti — mint egy újkori nyomat a költő fotóit, verseit De ugyanez a gesz­tus hozza létre a szülők igazolványmásolatainak, sokszorosított fotóinak és tárgyainak sajátos együtte­sét is. Polgár Ildikó művé­szi eredményeinek, zsákut­cáinak és kísérleteinek egy­sége egy szimpatikus és eredeti kerámikus műhelyé­be engednek bepillantást Olyan alkotó világába, aki­nek kudarcai is hasznos ta­nulságul szolgálnak nem­csak önmaga, de az egész kortárs magyar kerámiamű­vészet számára. * SZÉCHENYI LENKE MI­NITEXTILJEI ÉS FALIKÉ­PEI igen élesen elkülönül­nek egymástól. Az apró go­belinjei visszautalnak a né­hány éve ugyanitt látott Balázs Irén texttlbefőttjeire, hímzett reliefjeire, tárgyai­ra. Ám azoknak pusztán utórezgései. A zöld virágke­helyben megbúvó újszülött éppúgy nem eredeti, mint ahogy az Ádám—Éva pár a félbe vágott fa-alma együt­tesében is utánérzésnek hat. Különösen az a megoldatlan űrhajós gobelin, mely tisz­tázatlan színeiben. forma­világában, komplex anyag­kezelésében is. Ezeknél izgalmasabb két lenvászonból formált plasz­tikus textil faliképe. A dur­va zsákvászonnal borított B Galéria falain e két termé­szet ihlette alkotás eredeti erényeket csillant meg még akkor is. ha a popos gesz­tusok néha bántóan triviá­lisak. Az egyik tájélmények­ből született frízen a ter­mészeti formákhoz kissé durván kapcsolja a szeny­nyezett folyók hordalékát: a fél pár cipőt, a sérült rongybabát, a mállott levél­tárcát. a kopott esernyőt, a csorba dugóhúzót. Csak­hogy az egynemű lenvászon anyaga, természetes színe nem segíti a nádszálak, bu­zogányok, parti sáslevelek motívumainak és a horda­léktárgyaknak természetes és mesterséges ellentéteit homogenizálni. Számomra a művész legsikerültebb alko­tása a hasonló anyaggal és indulatból született tripti­chon, ahol csupán növényi motívumok dekoratív meg­jelenítéseivel alkot egysé­ges művet, Tandi Lajos Ülést tartott tegnap, szer­dán Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága. Jelen volt Szögi Béla, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető­je. Nagy István, a népfront megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Bér­ezi Gyula, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője tartott tájékoztatót a megye VI. ötéves területi tervéről. Szóbeli kiegészítésében egye­bek között elmondta, hogyan készült el a terv, miként épültek be az előzetes, nép­frontnál rendezett vitákon elhangzott javaslatok is ezekbe az elképzelésekbe. A bizottsági tagok ezután a területi tervvel kapcsolatos kérdéseket tettek föl. Egye­bek között érdeklődtek afe­lől, mekkora összegű beruhá­zások húzódtak át az V. öt­éves tervből a VI. ötéves terv időszakára, miként kap­csolódik be a CSOMITERV az eddiginél jobban támoga­tott épületfölújításokba, ter­vezik-e Szentes környékén a geotermikus energia haszno­sítását, lesz-e Hódmezővásár­helyen galéria. futja-e a pénzből a következő években a környezetvédelemre, mi lesz a sorsa a szegedi l-es kórháznak, a szegvári, mind­szenti. kiszombori népfron­tosokat az érdekelte, közsé­gük kap-e gázt. A kérdések­re dr. Bérezi Gyula vála­szolt, majd a napirend vitája következett. Nagy István (Szeged) hoz­zászólásában elmondta: hiá­nyolja a tervből a tanyák, az apró települések gond­jainak enyhítésére utaló el­képzeléseket, s véleménye szerint a jövőben több segít­séget kell nyújtaniuk a ta­nácsoknak is a magánerőből építkezők számára. Dr. Be­rencsi György (Szeged) a Szegeden építendő, 300 sze­mélyes gyógyszállóról szólva örömmel üdvözölte a geoter­mikus energia egészségügyi felhasználásának terveit. Ka­tona Sándor (Makó) a makói kórház elhúzódó felújítását említette intő példaként: egyes vállalati vezetők szem­léletén kellene változtatni, hogy ne önös csoportérdekei­ket helyezzék a társadalmi érdek elé. Szabó Ernőilé (Hódmezővásárhely) egy új városrész csaknem 7 ezer la­kója nevében kérte a segít­séget az évek óta tervezett, ezúttal azonban a tervekből is kimaradt ABC fölépítésé­hez. Egyben fölajánlotta az ott élők társadalmi munkáját is. Ugyanígy szeretnének egészségházhoz jutni a szék­kutasiak — derült ki Lencse Imre fölszólalásából, dr. For­gó István (Makó) az építő­ipari kapacitás okozta gon­dokat ecsetelte. A vitához hozzászólt inzset Ottó. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságá­nak osztályvezetője is. Meg­állapította: a megyei bizott­ság megfelelő tájékoztatást kapott a megye gazdaság! életéről. A rendszeres, alapos információ szükséges azon­ban ahhoz, hogy a területi, ágazati feladatok megvalósí­tásában segítséget nyújthas­son a népfront. Elismeréssel szólt az elmúlt öt évben Csongrád megyében végzett 1.3 milliárd forint értékű társadalmi munkáról, amely országos viszonylatban is di­cséretre méltó. Dr. Bérezi Gyula válaszolt az észrevételekre, maid Nagy István összefoglalta a vitát. A bizottsági ülésen kirajzo­lódtak a területi terv isme­retéből ' adódó népfrontfel­adatok is: gyarapodásunkhoz szükség van továbbra is a lakosság aktív, cselekvő se­gítségére is. Társadalmi mun­kák szervezésével újabb gyermek- és szociális intéz­ményekkel, rendezettebb par­kokkal, utcákkal gazdagod­hatunk. A népfrontblzottság máso­dik napirendi pontként — ösz Károly megyei titkár előterjesztésében — megtár­gyalta a Hazafias Népfront megyei bizottságának ötéves, ajánlott tématervét. Olvasótábor fiatal könyvtárosoknak Minden rendszeresen ol­vasó embernek valami leír­hatatlan gyönyört okoz, ha új könyvet vehet kézbe. Tudja már: olvasás közben megfeledkezik a hétközna­pok szürkeségéről, képzele­te megállíthatatlanul szár­nyal a szerző ismerétlen vi­lága felé, s mire végére ér a kötetnek, úgy érzi, sajátja e birodalom. Ilyen katarzist kiváltó olvasmányra lenne szükségünk mindig és min­denkor, hogy lelkünk, szel­lemünk gyarapodjék, neme­sebbé váljék. Hazánkban több ezer, jó­részt meghatározott profilú könyvtár, képzett könyvtá­rosokkal kész szellemi éhsé­günk csillapítására. Csak a hozzá vezető út nehéz! Az | útkeresés nehézségeinek le­' küzdésében egy felkészült j könyvtáros nagy segítsé­günkre lehet. Múlt hét vasárnapján kö­zel 40 fiatal könyvtáros az ország minden részéből azért utazott Ásotthalomra. hogy ott tíz nap alatt e se­gítségadáshoz szükséges tu­J dását gyarapítsa. Az Orszá­könyvtártudományl és mód­szertani intézete a Somogyi­könyvtárral karöltve ren­dezte meg jelen formáját te­kintve az első olvasótábort könyvtárosoknak. Eddig az ilyen találkozók a tovább­képző tanfolyam nevet vi­selték, az idei azonban nem­csak új elnevezéssel bír, hanem tartalmában is vál­tozott. A résztvevők előadásokat hallgatnak — többek között Agárdi Pétertől, az MSZMP KB munkatársától Művelő­déspolitikánk és a fiatal ér­telmiség címmel. Sárdy Pé­tertől a Művelődésügyi Mi­nisztérium osztályvezető­helyettesétől a könyvtárpo­litika centrális kérdéseiről, Hajdú Géza, a Somogyi­könyvtár osztályvezetője a kistelepüléseken végzett könyvtárosmunka tapaszta­latairól számol be. Kósa László, az MTA Néprajzi Intézetének kandidátusa a Nemzet, magyarság, haza fogalmak értelmezéséhez, tar­talmához nyújt segítséget. Érdekesnek ígérkezik Mau­chin Róbert szociológusnak Értékrend Magyarországon című előadása —. maid eze­ket követően közösen meg­beszélik a hallottakat. Katsányi Sándor. a Könyvtártudományi és Mód­szertani Intézet osztályveze­tője. az olvasótábor Irányí­tója meggyőződéssel vallja ezen ú.1 „együttgondolkodá­sos" módszer jó út a könyv­táros és az olvasó partner­ré válásához. M. E. Szovjet művészek Szegeden gos Széchényi Könyvtár IaijSI IS0N ; {wWjy 1 ' i iAy/1 új film • Színes, magyarul beszélő, olasz westernfilm. Irta: Painer Brandt és Ernesto Ga.stelcU. Rendezte: Tonio Valsrii. Fényképezte: A.r­mando Nannuzzi. Főszerep­lők: Terence Ilill. Henry Fonda. A jól bevált nyári filmkí­nálat: sci-fi, katasztrófafilm, vígjátékba oltott kaland, ze­nés alkotás, no és a megun­hatatlan western. Ez utóbbi műfajnak legfrissebb képvi­selője mától a mozivászna­kon a Nevem: Senki című olasz vadnyugati történet. Westernfilmet készíteni még ma is kockázatmentes üzlet. Különösen olyan ta­pasztalt mesterek kezén, mint e film alkotói. A sztoriklisék százával állnak rendelkezés­re, csak jól kell választani a pakliból, s ügyeden kell ke­verni a laookat. Ráadásul az egyre fejlődő íilmtechnika Nevem mindinkább tökéletesíti az illúziót. Ez az igazi profi­munka is kipróbált elemek­ből állt össze. A színhely Űj-Mexikó, a történet ideje a múlt század vége, főszereplője a játékos kedvű, kék szemű Senki és eszményképe. Jack Beaure­gard, az öregedő, de még mindig legendás revolverhős. Kettejük különös kapcsolata gombolyít.ia a történet fona­lát. Az öreg Jack a pusztuló­félben levő Vadnyugat „reál­politikusa", Ifjú csodálója pe­dig még mindig a legendák álomvilágát kergeti. Senki árnyékként követi Beaure­gardot, aki változatos élete végén nyugalmát egy európai utazásban reméli. A fiatal­ember viszont — hogy illú­zióját igazolhassa — kisebb­nagyobb csetepatékba sodor­ja fáradó, de még mindig biztos kezű eszményképét. Kár, hogy a kacagtató és él­vezetes epizódokat erőltetett moralizálás fakítja. Nagyszernek a tempóvállá­sok — a feszült pillanatok előkészítését' tudatos lassítá­sokkal, majd robbanásszerű­en pergő képsorokkal emeli ki. Néhány indokolatlanul elnyújtott részlet és a beapp­likált állóképek, lassított fel­vételek kivágása növelné a film erényeit. Amiért még érdemes megnézni a filmet: néhány utánozhatatlan vere­kedési-pofozkodási-lövöldözé­si jelenet, szenzációs lovas­vágták, igazi kaszkadőrmu­tatványokkal. csodás tájrész­letek, humorban bővelkedő pillanatok és az operatőri bravúrok sora. A hihetetle­nül kék szemű és hihetetle­nül gyors kezű fiatalembert Terence Hill alakítja, az öreg coltkirály szerepében a még mindig férfias Henry Fondái láthatjuk. T. L. Az orosz nemzeti opera klasszikus művével, Glinka Ivan Szuszanyin című alkotásával nyit tíz nap múlva, jú­lius 18-án es!e a Szegedi Szabadtéri Játékok idei szezonja. Az operát a Moszkvai Nagyszínház világszerte ismert mű­vészei mutatják be. Tegnap, szerdán Szegedre érkezett a társulat három művésze, a rendező Vagytm Milkov, a kar­mester Mark Ermler, valamint a díszletek és jelmezek ter­vezője, Viktor Volszklj. A szólótáncosok és énekesek a kö­vetkező napokban érkeznek meg, s szombaton este tartják az első próbát a dómszínpadon. A tegnap érkezett szovjet művészek hozták a hírt. hogy megtekinti szegedi előadásukat Sztanyiszlav Lusin, a Bal­soj igazgatója, Alekszander Guszev fődramaturg, itt lesz Georgij Tovsztogonov, a világhírű rendező, s várják dr. La­diszlav Mokryt, a Szlovák Filharmónia igazgatóiát. A nyi­tány közeledtével növekszik a közönség érdeklődése, mind többen kérnek ieevet az Ivan Szuszanyinra. (Képünkön: a szovjet művészek Horváth Mihálynak, a Játékok igazgató­jának társaságában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom