Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

TILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÖLJETEK! 71. évfolyam 157. szám 1981. július 7. kedd Ára: 1,40 forint KS Z H P S ZE G E P VÁ R O Sl B i Z O T T S Á G Á M A X L A P JA Közlemény a KGST XXXV. ülésszakáról 1981. július 2—4. között a Bolgár Népköztársaság fővá­rosában, Szófiában megtar­tották a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának so­ron következő, XXXV. ülés­szakát Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagál­lamok delegációi. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezette. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök volt. Á cseh­szlovák küldöttséget Lubo­mír Strougal miniszterelnök, a kubait Carlos Rafael Rod­riguez miniszterelnök-helyet­tes. a lengyelt Wojciech Ja­ruzelski miniszterelnök, a mongolt Zsambin Batmönh miniszterelnök, az NDK kül­döttségét Willy Stoph mi­niszterelnök, a román kül­döttséget Ilié Verdet kor­mányfő. a vietnami delegá­ciót Vo Nguyen Giap mi­niszterelnök-helyettes ve­Bet te. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugoszláv kül­döttség vett részt Zvona Dragan, a szövetségi végre­hajtó tanács alelnöke (mi­niszterelnök-helyettes) ve­zetésével. A tanácskozáson meghí­vott megfigyelőként az Af­gán Demokratikus Köztársa­ság képviseletében Abdul Madzsid Szújrblund minisz­terelnök-helyettes. tájékoz­tatási és kulturális minisz­ter, az Angolai Népi Köz­társaság képviseletében Ro­berto de Almeida. az MPLA­Munkapárt Központi Bizott­ságának titkára, a Szocialis­ta Etiópa képviseletében Hailu Jimenu miniszterel­nök-helyettes, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviseletében Ahmed Obeid al Fadhli kereskedelmi és ellátási miniszter, a Mozam­biki Népi Köztársaság kép­viseletében Marcelino Dos Santos. a FRELIMO »Párt Állandó Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság képviseletében Khambou Soumisai, a munkaügyi bi­zottság elnöke vett részt. Részt vettek az ülésszakon Nyikolaj Faggyejev. a KGST titkára, a tanács együttmű­ködési és állandó bizottsá­gainak, a szocialista orszá­gok nemzetközi gazdasági szervezeteinek a képviselői. Elnökölt Grisa Filipov. a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője. I? " — M wr trosodo együttműködés Az ülésszak megvitatta a vb beszámolóit a komplex program megvalósításának menetéről és a KGST-tagál­lamok között a 80-as évek­ben kifejtett együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének feladatai­ról. illetve a KGST XXXIV. és XXXV. ülésszaka közötti tevékenységéről, valamint a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának beszámo­lóit a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának ered­ményeiről, továbbá a KGST műszaki-tudományos együtt­működési bizottságának be­számolóját a tudományos és műszaki együttműködés to­vábbi tökéletesítéséről. Az ülésszakon megállapí­tották. hogy a KGST-tagálla­mok az elteit 10 év alatt a szocialista internacionaliz­mus. az államok szuverenitá­sa, a függetlenség és a nem­zeti érdekek tiszteletbentar­tása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elv­társi segítség elvei alapján fejlesztették és szélesítették együttműködésüket, s egészé­ben sikeresen biztosították a komplex program végrehaj­tását. Egyöntetűen aláhúzták, hogy a tapasztalatok megerő­sítették annak az irányvonal­nak a helyességét, amelyet a kommunista és munkáspár­tok együttesen dolgoztak ki a kölcsönös együttműködés elmélyítésére és tökéletesíté­sére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére, vala­mint a KGST alapelvei, cél­jai. tevékenységi formái és módszerei életképességéti Ennek az irányvonalnak a valóra váltása elősegítette a tagállamok erőinek egyesíté­sét a legfontosabb népgazda­sági problémák megoldására, erősítette potenciáljukat, po­litikai egységüket, összefor­rottságukat és nemzetközi te­kintélyüket. elősegítette a nemzetgazdaságok dina­mikus, egyenletes fejlődését. A komplex programban foglaltak megvalósítása a KGST-tagállamok együttmű­ködését minőségileg új fokra emelte, lehetővé tette annak pontosabb ráhangolását a műszaki fejlesztésre, a szako­sodasra és kooperációra. a természeti erőfórrások kózös. felhasználására a testvéri szocialista államok népeinek közös javára. Lényegesen megerősödtek az együttmű­ködés tervszerű alapjait. A tagállamok sokoldalú együttműködésének és barát­ságának fejlődésében jelen­tős lépés volt a Kubai Köz­társaság és a Vietnami Szo­cialista Köztársaság felvétele a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagjai kö­zé. A kommunista és munkás­pártok szerepe Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a tag­államok. kiaknázva a szocia­lista rend fölényét, a saját erőfeszítéseik alapján és a kölcsönös együttműködésre támaszkodva, jelentősen elő­rehaladtak a gazdasági fej­lődésben. növelték gazdasági és műszaki-tudományos po­tenciáljukat. biztosították a népek anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedé­sét. A nemzeti jövedelem vo­lumene 1980-ban a KGST­tagállamokban összességében az 1970-es évhez képe6t 66 százalékkal növekedett az ipari össztermelés — 84 szá­zalékkal, az utóbbi 10 év alatt emelkedett a mezőgaz­dasági termelés évi átlagos szintje: az eltelt ötéves terv­időszakban 25 százalékkal volt magasabb, mint 1966— 1970-ben. Azeitelt évtizedben a tagállamok csaknem két­szeresen lépték túl a fejlett tőkés országokat a nemzeti jövedelem és az ipari ter­melés növekedési üteme te­kintetében. A tagállamok delegációi­nak vezetői aláhúzták, hogy a testvéri államok hatalmas sikerei elválaszthatatlanul összefüggenek a kommunista és munkáspártok vezető sze­pével. A KGST-tagállamok kö­zötti árucsere-forgalom az eltelt 10 év alatt 3,3-szeresé­re nőtt. és jelenleg eléri a 121 milliárd rubelt, A kölcsönös szállítások kielégítik a tag­államok többségének gépek és berendezések, kőolaj, vas­érc, közszükségleti cikkek iránti importigényeinek túl­nyomó részét. 1980-ban a KGST-tagállamok között a szóban forgó áruk terén meg­valósított kölcsönös szállítá­sok egész importjuknak mint­egy 2/3—át tették ki Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió fon­tos szerepet tölt be a tagál­lamok együttműködésében. Hatalmas gazdasági, műszaki és tudományos potenciállal rendelkezve, a Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gép­és berendezés-, valamint egyéb áruszállításokat való­sít meg, széles körű műszaki támogatást nyújt a KGST­tagállamoknak ipari objek­tumok létesítésében, átadja az élen járó termelési és mű­szaki-tudományos tapaszta­latokat. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelcobjektu­mok együttes építésének eredményeit. Az utóbbi évek­ben az országok erőfeszítései egyesítésének alapján a (Folytatás a 2. oldalon.) Termelés és értékesítés Félidő a mezőgazdaságban Ritka az olyan esztendő, amikor semmiféle elemi kár nem háborgatja a mezőgaz­daságot. Szerencsére ez sem túl gyakran fordul elő, hogy — mint idén — fagy, belvíz, aszály, jégeső egyetlen esz­tendőben látogassa sorra a táblákat. Ráadásul régen fújt annyit a szél egy-egy ta­vaszon. mint 1981-ben. Külö­nösen a homoki paprikát, paradicsomot érte súlyos szélverés. Az elemi károk okozta terméskiesés a szegedi járásban egyes becslések sze­rint meghaladja az 50 millió forintot. Igen nagy összeg ez, különösen ha azzal vetjük 'össze, hogy a járás tsz-einek tavalyi össznyeresége ennek mintegy kétszerese volt. Félidőben tart a mezőgaz­daság. Olyan időszakban, amikor már meg lehet, és meg is kell vizsgálni, meg­valósíthatók-e a tervcélok, miiyen körülmények módo­i sultak, milyen döntésekre I van szükség, hogy az esetleg megváltozott feltételek mel­lett is teljesüljenek a célkitű­zések. Hogy például a jégkár ellensúlyozására másodveté­sű káposztát vagy kályhacsö­vet érdemesebb-e termelni. Ha mindkettőre megvan a le­hetőség, a piac dönti el, me­lyiket szabad választani. Minden magától értetődő­nek tűnik: a gyakorlatban azonban nem olyan köny­nyü a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás. Idén el­ső ízben működött nemcsak megtűrt, hanem támogatott formában a többcsatornás ér­tékesítési rendszer. A terme­lő annak adhatta az áruját, aki többet ígért érte. A ter­melők szempontjából még­sem javult a helyzet. A rá­fordítások ugyanis egyre nö­vekednek, a hazai piacon pe­dig lanyhul a kereslet, kü­lönösen a rendkívül drágán termelhető és emiatt drágán adható primőrök iránt. Az életszínvonal stagnálá­sának egyik következménye­ként kevesebben engedik meg maguknak, hogy kiló­számra vegyenek 140 fo­rintért földiepret, 120-ért paradicsomot. A szatymazi téesz például 1980-ban mint­egy 100 forintos átlagáron A mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben piacra válogatják a barackot Magyar-mongol barátsági nap Hódmezővásárhelyen A Mongol Szocialista For­radalom 60. évfordulóiának tiszteletére tegnap magyar­mongol barátsági napot ren­deztek Vásárhelyen. Délelőtt érkezett a Haza­fias Népfront székházába a vendégek küldöttsége Del­gerdalajn Zsambazsancan. a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének el­ső titkára vezetésével. A lá­togatókat — akiket, elkísért Mózes Ervin, a megyei nép­fronlbizottság munkatársa is — Oláh János, a városi pártbizottság osztályvezetője és Keresztes Istvánné. a Hazafias Népfront városi titkára fogadta. Rövid tájé­koztatást adtak Hódmezővá­sárhelyről majd a vendége­ket a Marx Termelőszövet­kezetbe kísérték, ahol Bren­da Péter elnök mutatta be a mezőgazdasági nagyüze­met. Ezt követően az Állat­orvostudományi Egyetemi Tangazdaságba látogattak, ahol Hovorka György igaz­gató kalauzolta a delegációt'. Délután a Hazafias Nép­front városi elnöksége ma­gyar—mongol barátsági gyű­lést rendezett az Ifjúsági Házban. A két nemzeti him­nusz elhangzása után Vári Ernő, a népfront városi el­nökségének tagja emlékezett meg a 80. évfordulóról. 1921. július 11-én űzték ki Mongo­liából a kínai és orosz fe­hérgárdistákat. Ezzel a mon­gol néD elnyerte független­ségét. s az elmaradott feu­dalizmusból kilépve, a szo­cializmus építésébe kezdett. Ezért, évekkel nem érzékel­hető igazán az azóta eltelt idő, hiszen a hat évtized fej­lődése több évszázados ug­rást jelent. A mongol párt XVIII. kongresszusa, amely ez év márciusában ült össze, már azt tűzte ki feladatul az elkövetkezendő évekre, hogy az ország nemzeti jöve­delmének 40 százalékát az iparnak kell megtermelni. A hgrátságj gyűlésen Del­gerdalajn Zsambazsancan követségi titkár is felszólalt. A délutáni program befejez­tévéi a mongol vendégek el­utazzak Vásárhelyről. ériékesítette az epret, az idei ár viszont nem érte el a 70 forintot. Más jelek is azt mu­tatják, nincs olyan jó piaca a. primőröknek, mint néhány évvel ezelőtt. A „kis Bos­nyákénak becézett szegedi viszonteladói piacon például évek óta először rendszere­sen kevesebbet kínálnak » kiskereskedők a tömegáruért, mint a ZÖLDÉRT átvevőhe­lyein. Voltak olyan cikkek — például a fóliás paradicsom — amelyre idén a sokat bí­rált megyei ZÖLDÉRT volt a legjobb vevő. A nagy jövedelmezőség mi­att korábban sok kisgazda­ság állt rá a fűthető fóliahá­zakban való zöldségtermesz­tésre. Egyenetlen volt az or­szágban a zöldségellátás. Ipari területeken az elké­pesztő hiány fölhajtotta az árakat, s azok a termelők, akik ki tudták ezt használni, igen nagy jövedelemre tettek szert. Sokan rákaptak erre. Központi intézkedések hatá­sára javult a kereskedelem munkája, kiegyenlítődött az ellátás, és megszűntek a ko­rábbi nagy árkülönbségek. Tatabánya, Miskolc vagy Várpalota nem olyan jó pia­cok ma már. mint voltak né­hány évvel ezelőtt. Mindez nem jelenti egye­lőre a primőr zöldségterme­lés korlátozását, de feladja a leckét a gazdaságoknak. „Ke­mény" piacon meg kell ta­nulniuk jól kereskedni. A szántóföldi zöldségter­melést viszont bizonyos fokig már az idén korlátozták. A kereslet, s a konzervgyár ka­pacitása behatárolja a para­dicsom termőterületet. Ugyancsak vissza kellett fog­ni a fűszerpaprika termelé­sét, bár a vállalat igyekezett kárpótolni a termelőket. A kedvezőtlen időjárás el­lenére közepes gabonater­mésnek nézünk elébe. Szé­pek a kukoricák. E növény körül azonban sokasodnak a gondok: a gabonára lehet várni, hogy a nyári nap meg­szárítsa, a kukoricát azon­ban muszáj szárítani, ez pe­clig mázsánként 75—80 forint plusz költséget jelenti Nehe­zen érthető, miért nem ér­deklődnek jobban a gazdasá­gok a különböző roppantásos, nedves-fóliás tárolási mód­szerek iránt. Ehelyett inkább csökkenteni igyekeznek a ku­korica vetésterületét Egy másik dilemma —» s külöhösen a. homoki gazda­ságokat érinti —, hogy spó­roljanak vagy ne spóroljanak a műtrágyával, a növényvédő szerekkel. Az egyik véle­mény szerint az élelmiszer „kemény" cikk, stratégiai cikk. A termőföld elpocséko­lása, ha takarékoskodunk a tápanyag pótlásával. A ho­mok különösen megköveteli a műtrágyázást. istállótrá­gyázást, nem kell hát sajnál­ni tőle. A másik nézet sze­rint egy bizonyos szinten túl nem érhetők ej gazdaságosan magasabb hozamok. Homo­kon a talajadottságokból kö­vetkezően ez a szint alacso­nyan van. Gyenge földre nem érdemes pazarolni a műtrá­gyát. úgysem adja vissza. Ki így cselekszik, ki úgy. Any­nyi azonban megállapítható, hogy ahol az egyéb tényezők — a gazdálkodás színvonala, a munkaszervezés — rend­ben vannak, ott többnyire a ráfordítások is megtérülnek. A legjobb gazdaságokban az elkerülhetetlen elemi csa­pások is kevesebb zavart okoznak, mert ezek többnyi­re nemcsak „egy lábon" áll­nak. A zöldségtermesztés ki­esését gyorsan megtérülő ál­lattenyésztési beruházások­kal — újabban például liba­tenyésztéssel — tudják ellen­súlyozni. Van valamilyen melléküzemük, amely a dol­gozók átcsoportosításával pó­tolhatja a kiesett árbevételt. A megtizedelt termést jó piaci munkával tudják érté­kesíteni. Receptek egyre kevésbé adhatók. Az önállóság nem jelent feltétlen cselekvési szabadságot. Csak annyit: ha megfelelő vezetők kezébe ke­rülnek a döntések a rendel­kezésre álló lehetőségek kö­zül a legjobbat választják. Most évközben, a mezőgaz­dasági idény közepén is. V*m*ts István

Next

/
Oldalképek
Tartalom