Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

8 Szerda, 1981. július 1; A szövetkezeti lakások kezelése, üzemeltetése * A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége kedden a szövetkezeti lakások kezelésével, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatokat vitatta meg. A téma megválasztását az indokolja, hogy évről évre növekszik a szervezett házkezelésbe vont lakások száma; a szövetkezeti lakásoknak jelenleg már kétharmada tartozik ebbe a körbe. A lakóház-fenntartás továbbfejlesztését az is indokolja, hogy a lakások 14 százaléka még 1965 elótt épült, és 46 százalékukat 1965—75 között adták át. A kezelési-üzemeltetési feladatokat — amint arra az elnökség ülésén rámutattak — a jövőben is célszerű a lakásépítő, fenntartó szövetkezetekre, illetve azok társulására bízni. De kooperációra is van lehetőség elsősorban az ingatlankezető vállalattal, mégpedig a hibaelhárításban, illetve a gépészeti ügyelet közös fenntartásában. A lakóépületek, a szövetkezeti lakások karbantartását, felújítását már felerészben a szövetkezeti karbantartó társulások végzik. A másik fennmaradó részt az építőipari szövetkezetek, a kisiparosok és az állami szervezetek látják el. A KISZ KB ülése Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A résztvevők meghallgatták Fejti György első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB üléséről. Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titkárának előterjesztése nyomán megvitatták a KISZ Központi Bizottsága munkamódszerére és munkarendjére vonatkozó javaslatot. Az eddiginél is jobban kívánják végezni a párt politikájának alakításából és végrehajtásából következő feladatokat, a fiatalok eredményesebb, szocialista szellemű nevelését. Érzékenyebben és rugalmasabban reagálni az ifjúság és a társadalom helyzetére. Munkások Szegeden f. A szegedi ipar sajátosságai „Szeged ipari város lett. megértése ta szegedi ipar mert lakosainak közel fele kialakulásának, valamint az iparból él; munkásvá- fejlődési sajátosságainak isrossá lett, mert dolgozóinak merete nélkül nagyobb fele munkásállo- hető el. mányú fizikai dolgozó. Ez nem képzelA város már a 19. század bizonyosan így van, s ha eh- közepén fejlett céhes iparral hez hozzávesszük a munkás- rendelkezett, majd ezt követően különböző osztály vezető szerepét. a gazdasági életben betöltött ban" lökésszerűen központi jelentőségét, továb- a helyi ipar. bá azt is, hogy társadalmunk legdinamikusabban fejlődő rétegéről van szó. akkor magától értetődő követelmény. hogy mélyrehatóbban vizsgáljuk a szegedi munkásság alakulását, ösz6zetételét, és egyáltalában társadalmi arculatát az iparosodás fellendülése időszakában. s a társadalmi átalakulás első két évtizede után. Ez azonban a legnehezebb feladatok közé tartoAz iparosítás új hullámát 19.57— 1960-tól számíthatjuk. Ez már olyan méretű, hogy gyökeresen megváltoztatja a város arculatát, méreteiben nőtt meg Szeged ipara, hanem átalakult a szei-kezete is. kedvezőtlen megoszlása. Szegeden az ipari munkásoknak közel fele kisegítőkiszolgáló tevékenységet végez (anyagmozgatás, szállítás. javítás, karbantartás stb.), és alig több mint egyharmaduk végez korszerűen gépesített munkát. Ez a gyors ipari fejlődés következménye: a technológiai fejlődés még elmarad a viharos ütemű termelési felfutástól. Kutatásunk során szem Nemcsak tartottuk a szegedi ipar és a Szegeden dolgozó munkásság kialakulásának időszakokfejlődött Csökkenni sajátosságait. kezd a hagyományos szegedi iparágak részesedése a termelés összértékében, és 1970- technológia, a re az újonnan alakult ipar- munkaszervezési, Figyelembe vettük, hogy a korszerű ipar, a modern nagyüzemi termelési ágak: a bányászat és a vegy- módszerek főleg az utolsó — « « ipar jelentős termelési érté. két évtizedben vonultak be * l/Dt lr/árMricolnol/ A rr o „ár/w ÁlotÁKp mínH a ró. Város és vében. vidéke című műEz a célkitűzés Szeged város politikai és ál ket képviselnek. Az iparfejlesztésre az jellemző, hogy gebbi, meglevő üzemek az állóeszközök beruházása konstrukciója, mind vezette elsősorban az új iparágakváros életébe mind a réreaz újabb üzemek idetelepítése ban növekszik, ugyanakkor révén. lami vezetőit akkor, amikor ezek az üzemek az ipari Mindez a munkásság léterkölcsi és anyagi támoga- munkások viszonylag kisebb számának nagymérvű nővetást biztosítva megbízták arányát csoportunkat (dr. Papp Ignácot. dr. Pető Zoltánt éí foglalkoztatják, kedését hozta magával. Az utánpóta helyi Közérthetőbben úgyis fo- üzemi munkásság galmazhatunk, hogy az olcsó lását elsősorban dr. Szentirmai Lászlót), hogy ipar sok munkaerőt, a drá- munkaerőből, főleg a nők tövizsgáljuk meg a szegedi ga ipar kevesebb munkaerőt meges munkába állása réfoglalkoztat. Erdei Ferenc a szegedi munkásság életmódját. Erdei Ferencnek több mint egy évtizeddel ezelőtt ipar fejlődésének sajátossá. megfogalmazott összefoglaló flai{ a következőkben látja, megallapitasat es a feladat kijelölését kutatómunkánk , , . , során mindvégig szem előtt évszázad során sohasem volt egyenletes, hanem mindig hullámszerű. Így volt ez a 19. század második felében, vén toborozta, részben a környező falvak és városok munkaerő-tartalékából jöttek a szegedi üzemekbe 1. A növekedés az elmúlt munkát vállalni. A munkáslétszám emelkedése azt is eredményezte, hogy olyan dolgozók álltak tömegesen munkába. akik s így volt 1957—1970 között addig alig, vagy egyáltalátartottuk. Mindaz, amit Erdei már a szocialista 'átalakulás első két évtizede után a szegedi munkásság társadalmi arculata kutatásának fontosságáról mondo^egy mjnt a termelési érték öt_ zetét. Igen sok szállal kötődszőrösére, és ugyanezen rövid időszak alatt a munkaerő létszáma növekedett is. Ez utóbbi periódusban az állóeszköz beruházása, valaban nem is ismerték a korszerű üzemi munka szervetovábbi évtized megvalósulhatott. Nem elfelejtve Erdei megállapítását: „Ez azonban a legnehezebb feladatok közé tartozik" — lehetőségeinkhez és erőnkhöz képest kutattuk, milyenek a társadal 2. A szegedi ipar fejlesztésében pedig mindig a helyi sajátosságok játszottak szemi sajátosságai és hogyan is ^f élnek a hetvenes évek vétek a korábbi munkastílusokhoz, a mezőgazdasági kétszeresére munka feltételeihez. Mindez azt is eredményezte, hogy a korábbi évtizedekben uralkodó életmódminták nem tűnhettek el automatikusan az ivari munkába állás pillanatában, hagén a szegedi ipari munkások, azok közül is elsősorban a nagyüzemi keretek között foglalkoztatott fizikai dolgozók. Vizsgálatunk fő célkitűzében lakó nők tömeges munkába állása tette lehetővé az élelmiszer- és textilipar fejlesztését. Az utóbbi időse az volt, hogy képet kap- szakban egyre nagyobb szejunk a Szegeden dolgozó repet játszanak a helyi nagyüzemi munkások társa- energiaforrások mind a terdalmi jellemzőiről, életmód- melésben, mind az energia juk legfontosabb vonásairól, hasznosításában. ipari 1970gedi iparágak helyi vagy Szeged környéki termékeket nem azok továbbéltek, feltedolgoztak fel. Az új iparo- hetően ma is éreztetik hatásodén korszakában a hely- Sukat Dr. Szentirmai László Az Óra, Ékszer és Könnyűfém Szövetkezetben Rugalmasságra kényszerűinek Jövőre lesz 30 éves az Óra, Ékszer és Könnyűfém Szövetkezet. Az órajavítas, ékszerkészítés a kezdetektől a profiljukhoz tartozott. Később óratokokat is öntöttek, ebből fejlődött ki fokozatosan az alumíniumöntő részleg. A szövetkezet tevékenységének e három iránya kiegészíti egymást. A lakossági szolgáltatás a legutolsó időkig veszteséges volt. e fontos igény kielégítése elől azonban nem is lehetett volna elzárkózni. Az alumíniumöntöde a legstabilabb részleg, az ékszérkészítés a leggazdaságosabb. Jól képzett (s jól fizetett) munkások kevés géppel dolgoznak. Előnyét is, hátrányát is érzik, hogy kisipari módszerekkel kénytelenek termelni. Az alumínium-öntvények például kisebb szériában, de jól megmunkálva készülnek. Az igényesebb, egyedi jellegű termékeket valamivel magasabb áron értékesíthetik. Jó minőségű, de viszonylag kevés öntvény kerül ki a kezük alól, egyegy darabot magasabb bérköltség terhel, s ez csökkenti a jövedelmezőséget. Nagyobb megrendelőik az Ikarus szegedi gyára, a Fémmunkás Vállalat és a hódmezővásárhelyi Elektrofém Ipari Szövetkezet. Az ékszerkészítésben sok szempontból új helyzetet teremtett az árpolitika változása, s a nemesfémek világpiaci árának állandó mozgása. Az ékszerkészítés fettételeit szigorúan behatárolják a szövetkezet számára objektív külső körülmények. Az arany ára például minden hónapban változik. A havi' érvényes árfolyamot általában a hónap 5-e körül határozzák meg. Miután az 1979-es árcsújcs után, bár kisebb megszakításokkal, de csökken a világpiacon az arany ára, az ékszerek alapanyaga egyik hónapról a másikra olcsóbb lesz. Az árhatóság nemcsak a szövetkezet, hanem a kereskedelem számára is előírja az árat. s ezek egyszerre változnak, a jelenlegi gyakorlat hallatlan rugalmasságra kényszeríti a szövetkezetet. Ötödike után az új áron vásárolnak anyagot. s ezt 25-ig föl kell dolgozniuk, mert utána már nem veszi át az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat, amely 5-ig, az újabb árváltozásig maga is igyekszik megszabadulni az árutól. A szövetkezet régen az Állami Pénzverőtől vásárolta a huzalt és a lemezt, az ékszerkészítés félkész termékeit. Igen hosszú határidőre igazolták vissza rendelésüket. Ma már a Magyar Nemzeti Bankból kapják az aranytömböket, maguk olvasztják és gyakran sok túlórával igyekeznek 20 nap alatt összeállítani a szállítmányt. Így is marad készletük, amely az újabb árNagy László felvétele Ekszerkészítők munkában csökkenés során leértékelődik. 1979-ben, amikor felszökött a világpiacon az arany ,ára, ugyanannyi kiló nemesfém jóval több pénzbe került. Akkor a forgóalapjukat növelték meg. 1980-ban az új árrendszer induló áraként az akkor még magasabb aranyárat határozták meg. A magasabb áron vásárolt arany értékcsökkenése nyereségüket csökkentheti, ha nem tudják ugyanazon az áron, vagyis nagyon 'gyorsan értékesíteni. Ez viszont képtelenség, részben az egyhónapos periódus miatt, részben azért, mert 25-től 5-ig is kell munkát adni a dolgozóknak. Kérték a Pénzügyminisztériumtól. hogy az alapanyag árának csökkenését ne a nyereséggel, hanem a forgóalappal szemben írhassák le, egyelőre nem születt döntés. Gépekre , lenne szükség, hogy választékot tudjanak bővíteni. A gyártó eszközöket előállító műhelyükben a 20-as évekre jellemző a felszerelés. Korábban 15 évig is futott egy-egy termék, nem volt szükség a sűrű váltásokra. A mostani viszonyok között azonban nem lehet sokáig halogatni a fejlesztést. T. I. és általában életkörülmé3. Sajátos a szegedi nyeikről. A fenti tömör meg- ü/emTk' irdnVítása is fogalmazásba természetesen üzemen iranyitasa is. beletartozik többek között ben az ™ek 89 szazaléka mindennapi életük számos ™ ~rtS ^je^n' megnyilvánulása. anyagi ami RyaKoriatuag azt leienhelvzetük. iskolai és szakmai a központi irányítás művelődésük. "T, a varosban' hanem máshol székel. Mindössze 6,8 százalék tartozott tanácsi képzettségük. Külön fejezetben foglalkozunk a szegedi munkások irányítás alá. és 4.2 százalékot tett ki a szövetkezeti ipar. 4. Ez nem jelenti azt. hogy a hagyományos helyi ipar mellett a korszerű nagyipar politikai-társadalmi-közéleti tevékenységével és politikai magatartásukkal. Az életmód és az egészség öszszefüggését feltáró rész zárja a tanulmánykötet megje- vált uralkodóvá. A minisztériumi iparba is sok kezdetközreadott. íee<* technikai felszerelésű kisebb üzem, illetve üzemrész került át. Emiatt a sze. A szegedi munkásság mai gedi iparosodás sajátos vohelyzetének _ megismerése, nása a kézi is gépi munka ienése előtt a Délmagyarorszag hasábjain rövid beszámolót. Tanévzáró a rendőrtiszti főiskolán A rendőrtiszti főiskolán kül biztosítjuk, hogy az áltanévzáró ünnepséget tar- lami törvényeket a hatósátottak kedden. A főiskola és gok is, az állam polgárai is a tisztképző tagozat 175 vég- betartsák. Következetesen zős hallgatója vehette átdip- védelmezzük a Magyar Néplomáját. köztársaság törvényes rendA Himnusz elhangzása lét "gy is, hogy aki ezt vétután Horváth István belügy- kesen megserti, azt felelősminiszter köszöntötte az új séSre vonjuk, ártatlan emtiszteket, majd ünnepi be-. bert Ped'S az állami szervek szédet mondott. Kiemelte: eljárása nem sújthat. Az hazánkban törvényes rend ország lakot es a idelatogato van. Ez szilárd, és az 1956- külföldiek az általános taros ellenforradalmi támadás sadalmi stabilitáson nyugvó visszaverése, a néphatalom szilárd közrendben és kózhelvreállltása és megszilár- biztonságban élhetnek. un- m s- Az ünnepség az Internaditása óta folyamatosan ér- cionálé hangjaival és a vényesülő vívmányunk. Ha- hallgatók díszmenetével ért tározottan és ingadozás nél- véget. Tájékoztató Előkészületek az ünnepi hetekre Szűk három héttel a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitánya előtt a megye és a város párt- és állami vezetői a fesztivál előkészületeiről tájékozódtak. A Dóm téri színpad alagsorának tanácskozótermében tegnap dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, Szabó Sándornak, a megyei tanács elnökének, Török Józsefnek, a szegedi városi pártbizottság első titkárának, Papp Gyulának, a szegedi városi tanács elnökének, a megyei és a városi pártbizottság, valamint a megyei és városi tanács titkárainak, illetve elnökhelyetteseinek, illetékes osztályvezetőinek Horváth Mihály, a fesztivál intéző bizottságának titkára, a Játékok igazgatója számolt be az ünnepi hetek, kivált a szabadtéri játékok művészeti és szervezési munkálatairól. A szabadtéri idei programján rendkívül impozánsnak ígérkezik az Ivan Szuszanyin és a Teli Vilmos előadásai. Ennek logikus következményeként kiállításaiknak költségei is magasak, Glinka operáját vezető szovjet és a Szlovák Filharmónia kórusa viszik színre, s a Teli Vilmosra sem kevesebb, mint fél száz színészt szerződtettek. A műszakiakat igencsak zavarta az elmúlt napok esőhulláma, ráadásul az új műhelyt csak most lakják be, s nem túl tágas, az asztalosok még csak elférnek, de a díszletvarrók és festők a szabad ég alatt dolgoznak. Az elmúlt napokban Szegeden járt az Ivan Szuszanyin rendezője és díszlettervezője, és hasznos instrukciókkal látta el a kivitelezőket. Az előjelekből ítélhetően teljesíteni tudják a jegyforgalom terveit: eddig 65 ezer belépő talált gazdára, legtöbb A cigánybáró előadásaira, illetve a szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestjeire. Gondot okoz viszont a jövőre nézvést, hogy a honvéd helyőrség csak idén vállalta a statisztériát. A korábbi évektől eltérően a bemutatókat zárt körű főpróbák előzik meg. Tárgyalásokat folytatnak az 1982-es nyári programról is: a tervezett premierek közül két biztos pont az államközi szerződés alapján idelátogató Permi Balett, illetve a Magyar Állami Népi Együttes vendégjátéka. A további műfajokban szó van a Háry Jánosról, A trubadúrról és esetleg egy Hernádi Gyula— Jancsó Miklós koprodukcióban készülő, show-jellegű műsorról, az Omega együttes közreműködésével. A megyei és városi pártás állami vezetőket Dékány László, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója arról tájékoztatta, milyen újdonságokkal szolgálnak a nyárra. Bizonyosnak látszik, hogy több sört árulhatnak, mint tavaly (11. ft százalékkal), általánossá te szik az úgynevezett mozr•< vendéglátást, s besegít a vendégek kiszolgálásába a újszegedi Vigadó terasza, valamint a Szőke Tisza K Hódmezővásárhelyen fölúi;tották a Béke-szállót, Szentesen a Petőfit, s hasonló előkészületek folynak a makói Korona-szállóban.