Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-21 / 169. szám

3 Kedd, 1981. július 21. Gyermekidegsebészek világtalálkozója Budapesten Hétfő délelőtt Budapesten megkezdődött a Gyermek­idegsebész Világszövetség kongresszusa, amelyre öt földrész 26 országából több mint másfél száz gyakorló or­vos, tudós, kutató érkezett. A megnyitó plenáris ülésen — a Magyar Nemzeti Galéria várbeli előadótermében — dr. Medve László egészség­ügyi államtitkár köszöntötte a világtalálkozó résztve­vőit Háromnapos program­ja van a kongresszusnak, s témakörei között szerepelnek az agyi károsodások, ideg­rendszeri betegségek, kopo­nyasérülések gyógyításának, kezelésének korszerű mód­szerei, és legfrissebb ered­ményei. Magyar szakembe­rek több előadásban számol­nak be például a csecsemők és a gyermekek koponyaűri nyomásának megfelelő sza­bályozásáról, a vízfejűség gyógyításában elért sikerek­ről, a hazánkban már más­fél évtizede végzett operá­ciós beavatkozások nemzet­közileg is ismert és elismert módszereiről. (MTI) Konferencia Magyar—amerikai folklór­konferencia kezdődött hét­főn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetében. A magyar és az amerikai néprajzkutatás neves sze­mélyiségei megvitatják a folklórhagyományok jelen­tőségét a mai magyar és amerikai társadalomban. Bodrogi Tibor, az MTA nép­rajzi kutatócsoportjának igazgatója és Köpeczi Béla akadémikus nyitotta meg a kétnapos tanácskozást, amelynek befejezése után a magyar és az amerikai nép­rajz képviselői Kecskeméten részt vesznek a Duna menti folklórfesztiválon, és az ah­hoz kapcsolódó nemzetközi tudományos tanácskozáson. áérő időnkben Területfejlesztés Szélesebb körű együttműködés Nem lehet területfejleszté­si tervet elkészíteni anélkül, hogy a szakemberek ne len­nének tisztában, csökken-e vagy növekszik Csongrád megye lakossága a VI. öt­éves tervben. A demográfiai előrejelzés szerint a termé­szetes szaporodás mérséklő­désével kell számolni. Az ok egyszerű, csökken a szü­lőképes korban levő nők szá­ma. Ennek ellenére a me­gye lakossága nem lesz ke­vesebb. Továbbra is sokan költöznek a szomszédos me­gyékből Szegedre, és a többi négy városba, de ez a „nép­mozgalofn" nem lesz olyan szintű, mint az elmúlt évti­zedben. Az biztos. hogy munkaerőgonddal nem kell számolni, ám jelentős ösz­szeget fordíthatnak a taná­csok a városi életfeltételek javítására, a kiemelt telepü­lések infrastruktúrájának fejlesztésére. Még ha a ..fa­luról városba" költözködő mozgalom mérséklődik is — a községek népességmegtar­tó képességét központi támo­gatásból erősítik — akkor is figyelemre méltó változások­nak lehetünk tanúi az elkö­vetkezendő években. Hosszú lenne felsorolni az adatokat, és minden részlet­re kiterjedően ismertetni a közelmúltban elfogadott me. gyei területfejlesztési tervet. Idézhetném a számokat a mezőgazdaságból, várható je­lenségeket a könnyűiparból és elképzeléseket a vegyipar jövőjéről. Legcélszerűbb azonban a hagyományokhoz híven a legfontosabbal. a 6zinte minden család közér­zetét meghatározó dologgal, az otthonteremtéssel kezdem a terepszemlét A mostani területfejlesz­tési terv abban különbözik a korábbiaktól, hogy nyitot­tabb. és menet közben is sok mindent lehet módosíta­ni. Ami biztos: 1981—85. kö­zött több mint húszezer la­kás építésére nyílik lehető­ség, ami azt jelenti, hogy a megye lakásállománya 7,2 százalékkal növekszik. Az elmúlt időszakban az ilyen felsorolást az állami lakás­építéssel kezdtük. Űi jelen­ség és saiátosság ebben az ötéves tervben, hogv a laká­sok 82 százaléka magánerő­ből épül. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy a ta­nácsoknak kevesebb lesz a dolguk. A helyi közigazga­tási szerveknek kell biztosí­tani a portát, gondoskodni a közműépítésről, mert ez a kulcsa a magánerős lakás­építési mozgalom sikerének. A lakásépítéssel összefügg a kommunális beruházás: a víztermelés várhatóan 35 ezer köbméterrel növekszik naponta, a vízhálózat 42 ki­lométeres új szakasszal bő­vül, és az új vízvezetékek nagy részét a lakótelepeken építik. A megye csatornahá­lózata 35 kilométerrel lesz hosszabb. Természetes és nyilvánvaló, hogy nemcsak a lakásépítésnél, hanem az infrastrukturális fejleszté­seknél is számítanak a taná­csok a lakosság társadalmi munkájára, üzemek, intéz­mények összefogására. Felmerül a kérdés, hogy a tanácsok megrendelései­nek, a beruházási igények­nek miként tudnak'az épí­tőipari szervezetek megfe­lelni. Az elmúlt ötéves terv­ben a beruházási piacon nem volt egyensúly. Többek között ennek is eredménye, hogy a KÖJÁL-székház. a gyógyszertári központ... építésének befejezése áthú­zódott a VI. ötéves tervre. A szakemberek véleménye szerint egy-két éven belül kiegyensúlyozottabb lesz a beruházási piac. A számítá­sok szerint a megye építő­vállalatai. -szövetkezetei 34 milliárd forint értékű mun­kát tudnak elvégezni. És a jelenlegi igények alapján a megrendelések összege 32 milliárd forint Nagy fel­adat hárul a kisiparosokra, hiszen a több mint nyolc­ezer családi lakóház felhú­zásában a magánépítők az ö közreműködésükre is foko­zottabban számítanak. Re­mélhetőleg az állami szer­vek az anyagellátás és a gépbeszerzés lehetőségeinek biztosításával elősegítik a zökkenőmentesebb munkát. Az elmúlt ötéves tervben az építőipari vállalatok gyakran azzal magyarázták a határidőn túli átadásokat, hogy nincs elegendő villany­szerelőjük. gázszerelőjük, tapétázójuk, tehát szűkös volt az úgynevezett szaksze­relőipari kapacitás. Az eddi­gi adatok elemzései azt mu­tatják, hogy lényegesen nem változik majd a helyzet, és az ilyen belső vállalati fe­szültségek csökkentésére az építőipari szervezeteknek kellene megfelelő intézkedé­seket hozni. Az utóbbi időben lapunk hasábjain többször foglal­koztunk a lakóépületek, in­tézmények felújításával. A területfejlesztési, terv ismer­tetésénél éppen ezért csak annyit kívánunk megjegyez­ni. hogy a lakásépítés mel­lett a lakóház-felújítás is naayon sok feladatot ad az építőknek. Több mint 3 ezer lakás felújításához kell biztosítani a megfelelő szakembergárdát és a gyor­sabb. pontosabb munkához a korszerű kisgépeket. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy ily módon nemcsak a nemzeti vagyont védjük, hanem tovább növekszik az új, összkomfortos otthonok száma is. Nem véletlen te­hát, hogy e kérdéssel össze­függésben nagy gondot for­dítanak az építőanyag-ipar fejlesztésére. Fokozzák a tég­lagyárak termelését, folytat­ják az Alföldi Porcelángyár rekonstrukcióját, és megkez­dik a vásárhelyi majolika­gyár felújítását. A szegedi házgyár pedig bővíti termé­keinek körét, s Újszegeden máris tanúi lehetünk a pa­nel társasházaknak, sorhá­zaknak. Aki már beköltözött a szép, új lakásba, valószínű­leg egy ilyen terv ismerteté­sénél arra kíváncsi hogv mikor kötik be a telefont a lakásba, mikor épülnek az új üzletek, szolgáltatóházak a környéken. Nos, a VI. öt­éves területfejlesztési terv szerint a postai távbeszélő­hálózat 28 százalékkal bővül, ami 3 ezer 900 úi állomást jelent. A közlekedés és hír­közlés a gazdasági lehetősé­gekkel összhangban fejlő­dik. A szakemberek első­sorban arra figyelnek, hogy gyorsabb legyen a közleke­dés a jövőben, a városköz­pontok. a külterületek. a városok és az agglomeráció között Ez annál is inkább fontos kérdés, mivel a csalá­di házas övezetek a város környéki községekben épül­nek. A terv összeállításánál számoltak a megnövekedett szabad idővel. így például gyorsvonatokat indítanak Szegedről a legnépszerűbb üdülőközpontokba, mint a Balaton, Mátra. Bükk. A kereskedelemben. az idegenforgalomnál az ellá­tás színvonalának emelése és a területi aránytalansá­gok megszüntetése a fő fel­adat. A terv szerint a háló­zatfejlesztésnél a legtöbb pénzt az ellátatlan lakótele­peken. illetve a peremkerü­letekben költik. Az V. öt­éves tervidőszakról áthúzódó beruházásokkal együtt mint­egy 22—24 ezer négyzetmé­ternyi üzlet-bolt, ABC épül. A fogyasztói szolgáltatás rendkívül gyorsan. 35—40 százalékkal növekszik. Kü­lönösen nagy figyelmet, kap a lakótelepi szolgáltatás megteremtése, s a lakás­karbantartás átlagot megha­ladó növelése. Az elkövetkezendő öt év alatt a megye településszer­kezete alapvetően nem vál­tozik. Remélhetőleg a váro­sok közötti együttműködés szélesebb körű. több terület­re kiterjedő lesz. és várha­tóan erősödik Szeged és a város környéki települések kapcsolata. A kiemelt alsó­fokú központok fejlődése gyorsabb lesz. mint koráb­ban volt — a helvi lakosság örömére és életkörülményei­nek javulását biztosítva. Halász Miklós C savarhúzóval se, tolómércével se nem láttam még azt az embert, aki arra biztat, hogy nézzem időn­ként a televíziót. A tudomány megszállott­ja ő, hangyaszorgalommal gyűjti össze, amit az emberi elme kiszikráztathat ma­gából, és a maga szikráit is mellé teszi. Kezdem elhárítani az unszolást megszo­kott formuláimmal. Időt adj inkább, ne televíziót — ez az első. A második úgy tesz, mintha nagyon tudná, mi történik a képernyőn: olyan csodálatos találmány a televízió, egyszerre két világháborút is el tudna altatni. Csak biztat, hogy egy mű­sort föltétlenül nézzek meg. Nem azokat az angol filmeket ajánlja, amelyekkel ta­lán az angolokat is ki lehetne kergetni a nagy szigetről, hanem azt a műsort, amelyik Felkínálom címmel hirdeti magát a rádióújságban. Egyszer mindenkit be lehet ugratni, be­ülök a székbe, és akkorát ásítok beveze­tőként, bízom benne, átragad az egész ut­ca népére. Jó, hogy ki ásítottam magamat, mert később nem jutott rá időm. Olyan okos ötletek sorakoznak elő a műsorve­zető asztala mellől, nem győzöm bámulni. Valami kis ketyere, amelyik állítólag osz­latja a nagy fájdalmakat, egy filléres ru­gó, amely a konyhakés élén a krumpli­hámozást szolgálja, meg egy kis pörgety­tyű, amit beletesznek a Trabant szippantó torkába, és kevesebb benzinnel szebben megy. Belémszállt a nyavalya, figyelem, mikor jön a következő műsor, aztán a rákövetkezőt várom. Kiderült, nemcsak az ásítás lehet ragadós. A kis és nagy ötletekben az tetszik leg­jobban, hogy ráérő időben születik szinte mindegyik. Mi minden ketyeg az emberek fejében! Régóta töri koponyáját az embe­riség, hogyan lehetne megcsapolni a fel­hők villámait, a legeslegnagyobb szikrá­kat. Biztosan kitalálja egyszer, de addig rászánhatjuk magunkat a fejekben születő kisebb szikrák okos csapolására is. Olvasom az újságban, kitalálta valaki, hogyan lehet zárni-nyitni az ajtózárat kulcs nélkül úgy, hogy senki más ne utá­nozhassa. Mikor találta ki? Ráérő idejé­ben. A költők verseket, a festők képeket találnak ki ráérő idejükben. Pusztaszeri Jani viszont csak azért teszi zsíros ka­lapját reggel a fejébe, hogv a nagy me­legben el ne felejtse a kocsmanyitás ide­jét. Tíz órakor már pálinkától harsogja tele a teret. Nyakunkon a szabad idő újabb hullá­ma. Akiben akkora volt az aggodalom, hogy ki se nagyon látszott belőle, most el­süllyed egészen: nem tudnak mit kezde­ni magukkal az emberek. Apák, anyu­kák, nagypapák apró gyerekeket hintáz­tatnak a téren, az egyik cserfes kislány azt mondja, most édes szombat van. Azért édes szombat, mert édes apucikámmal, édes anyucikámmal ís édes tatucikámmal lehet játszani. Ezt a családot nem féltem a megnövekedett szabad idő állítólagos hátrányaitól. Azt se, amelyik betelepszik a kocsijába, és megnézi, milyen magas a Kékes. Attól oersze tartok, hogy a kocs­mák. köpködők, talponállók, söntések, sö­rözők. italboltok és másfajta becsületzül­lesztők forgalma megnövekszik, és együtt nő vele a háztól elvert feleségek meg az apjukat csak tökrészegen látó szánni való gyerekek száma. Tagadni nem lehet, két arca van a szabad időnek. Az egyik fel­hőtlen és mosolygós, a másik kocsmasza­gú. Szembe kell néznünk vele, mert ha más nem, a statisztika kupán vág bennüit­ket. Három másik nemzetnek is elég len­ne. amit telhetetlenségünkben mi magunk meg tudunk inni. Aki a hét minden nap­ján ellop annyit a munkaidőből, hogv es­tére kelvén fizetett állampolgárként már kóvályogjon, alig várja a szombatot, ami­kor művezető nélkül, vagy avval együtt ihat. hozzácsapva a vasárnapot ls. Időtöltős intézményeink — a művelő­dési házakra gondolok — kifogytak az öt­letekből. Már a váltós szombatokon rá­jöttek. nem nyitja rájuk senki az ajtót. Jó lenne persze, ha fordulna a kocka, mert nagy lehetőségek vesznek el az üres termekben, de tartok tőle. nagyon gyor­san nem jön a fordulat. Egyszerűsítsük le a képletet, hogy jobban mögéje láthas­sunk. A saját esze szerint élő fiatalok és felnőttek egyik fele koldusa az időnek, és alig várja, hogv kitervelt dolgait megva­lósítsa. a másik fele pedig két kézzel szórja az áldott időt. Elvileg az egyik fe­léből is lehetne a másik fele. de nem na­gyon megy. Figyelem a háztáji gazdaságokat, és megfigyelem a statisztikát is. élelmünk­nek hányadrésze származik sok-sok em­ber szabad idejéből. Kincset érő szabad idő! Elnézem a hétvégi építőket. Gyö­nyörű házak épülnek ráérő időben, igen­igen kemény munkával. Azt hiszem, raj­tuk kellene segítenünk leghamarabb. Nem úgy. hogy hagyják abba. hanem úgy. hogy legyen könnyebb nekik. Nem baj. ha sokat keresnek vele. Amennyit el lehet verni a kocsmában, hadd lehessen any­nyit bármikor megkeresni is tisztességes munkával. T ermészetesen nem hizlal mindenki disznót, és nem épít mindenki há­zat. hogv a nemzeti vagyont gyara­pítsa vele. Lehet, hogy megtanuljuk egy­szer a láblógatós pihenést is. most azon­ban azt vallja a tudomány, az elernyedt semmittevés nem pihentet.' Ha mást csiná­lunk, mint eddig, és az istenigazából ked­vünkre való. kikapcsol az is. ami egyéb­ként minden idegszálunkat vagy minden izmunkat megdolgoztatja. Persze hogv ló lenne, ha többen vennének evezős csóna­kot. vagy hátizsákot, és mennének a sza­badba. az is jó lenne, ha könyvet olvas­nának többen és színházba is eljárnának, de robbanásszerű változásra én nem me­rek gondolni. Ellenben, ha piacot terem­tenénk mindannak az okos dolognak, amit ketyegő fejünk ráérő időben kiforog magából, azt hiszem, minden befektetés nélkül jól járnánk vele. Gondolok a kis bizgettyukre is. meg a nagyokra is. Ha nem fanyalognánk annyira kézbe venni az ész termékét — mint ahogyan a melléke­sen hizLalt disznó húsát se fanyalgunk megenni —. könnyen elárasztanának ben­nünket jobbnál jobb ötletekkel. Azt ta­pasztalom. hivatalos apparátusok sokasá­ga él meg abból, hogv elsüllyessze vagy megaszalja mások szikrázó ötleteit, és lel­ki nyomorékká vasalia azt. aki ráérő idő­ben. nagyszerű ésszel kitalált valamit. A pszichológia azt tanítja, a másfajta munka pihentet, kikapcsol és boldogít is. Hinnünk kellene neki. és segíteni, hogy igaza legyen. Horváth Dezsó Jól fizet a juhtej Részesedós a külkereskedelmi haszonból Két-három évvel ezelőtt mélyponton volt a juhtejter­melés, újabban azonban az állatitermék-termelésnek eb­ben az ágazatában is a fej­lődés jelei mutatkoznak. Ta­valy már nyolc juhfejő gép működött a gazdaságokban, idén további tizenegyet ál­lítanak munkába. Ezzel több helyen megoldódik az állo­mány gépi fejése, amely a tejtermelés fejlesztésének egyik legfontosabb feltéte­le. A legtöbb juhtejet 1964­ben vásárolta fel a tejipar; Pénzügyi akadémia Az élelmiszeripar gazda­sági vezetőinek továbbképzé­sére egyhetes pénzügyi aka­démia kezdődött hétfőn Keszthelyen. A Magyar Élel­mezésipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság által szervezett aka­démián az ország 52 legje­lentősebb élelmiszeripari üzemének és vállalatának vezetői vesznek részt. A rendezvénysorozatot Bérezi Gyula, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Egyesü­let főtitkára nyitotta meg. Az akadémia résztvevői az előadások, korreferátumok meghallgatása és megvita­tása mellett szakmai kirán­dulás keretében megismer­kednek Zalaegerszeg élel­miszeripari üzemeinek gaz­dálkodásával is. 17,6 millió litert. Az anya­juhok száma ekkor 1,3 mil­lió volt. Tavaly az állomány már meghaladta az 1,8 mil­liót, viszont a felvásárolt tej mindössze 2,2 millió liter volt. Igaz, hogy a tejterme­lés visszaesését azzal hoz­zák összefüggésbe, hogy a juhászatok mindenekelőtt a húsexport kielégítésére ren­dezkedtek be, viszont kétség­telen, hogy nagy lehetősé­gek vannak még a tej hasz­nosításában is. Különösen a termelőszövetkezetekben várható a fellendülés, hi­szen 15—20 évvel ezelőtt még évente 12 millió liter juhtejet fejtek, és tavaly azonban mindössze 1,3 millió literrel elégedtek meg. Kedvezőek a közgazdasági feltételek is. Miután a juh­tejből készített Kaskavár sajt jó exportcikk, export­fejlesztési támogatást is kap­nak a termelők. Érthető" a megnövekedett érdeklődés: a Tiszántúlon és Észak-Ma­gyarországon újabb üze­mekben kezdik meg a fe­jést és a dunántúli me­gyékben is megkezdődött a juhfejőházak építése, szere­lése. Bezárt a pécsi vásár A közönség díjainak át­adásával vasárnap véget ért a 8. Pécsi Ipari Vásár, ame­lyet tíz nap alatt több mint 90 ezren tekintettek meg, s ily módon az eddigi legsike-­resebb vásárok egyike volt. A záróünnepségen Németh Lajos, Pécs város tanácsának elnökhelyettese nyújtotta ót a látogatók szavazatai alap­ján odaítélt dijakat, a pécsi Zsolnay-gyárban készült ér­tékes porcelán vázákat. Az idei vásárt értékelve a rendezők megállapították, hogy az sikeresen betöltötte szerepét: a kiállító kétszáz hazai vállalat és szövetkezet döntő többsége új, a koráb­binál jobb minőségű ter­mékkel jelentkezett, amelyek nagy része már az időszerű gazdasági törekvéseket tük­rözi. A piaci igényeknek megfelelő, korszerű, energia­takarékos gyártmányok, az importot helyettesítő hazai termékek és eljárások egész sorát mutatták be. A hazai kiállítók több mil­lió forint értékű megállapo­dásokat, keretszerződéseket kötöttek egymással, és ered­ményes volt a több mint két­száz jugoszláv cég szerep­léce is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom