Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
3 Kedd, 1981. július 21. Gyermekidegsebészek világtalálkozója Budapesten Hétfő délelőtt Budapesten megkezdődött a Gyermekidegsebész Világszövetség kongresszusa, amelyre öt földrész 26 országából több mint másfél száz gyakorló orvos, tudós, kutató érkezett. A megnyitó plenáris ülésen — a Magyar Nemzeti Galéria várbeli előadótermében — dr. Medve László egészségügyi államtitkár köszöntötte a világtalálkozó résztvevőit Háromnapos programja van a kongresszusnak, s témakörei között szerepelnek az agyi károsodások, idegrendszeri betegségek, koponyasérülések gyógyításának, kezelésének korszerű módszerei, és legfrissebb eredményei. Magyar szakemberek több előadásban számolnak be például a csecsemők és a gyermekek koponyaűri nyomásának megfelelő szabályozásáról, a vízfejűség gyógyításában elért sikerekről, a hazánkban már másfél évtizede végzett operációs beavatkozások nemzetközileg is ismert és elismert módszereiről. (MTI) Konferencia Magyar—amerikai folklórkonferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. A magyar és az amerikai néprajzkutatás neves személyiségei megvitatják a folklórhagyományok jelentőségét a mai magyar és amerikai társadalomban. Bodrogi Tibor, az MTA néprajzi kutatócsoportjának igazgatója és Köpeczi Béla akadémikus nyitotta meg a kétnapos tanácskozást, amelynek befejezése után a magyar és az amerikai néprajz képviselői Kecskeméten részt vesznek a Duna menti folklórfesztiválon, és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi tudományos tanácskozáson. áérő időnkben Területfejlesztés Szélesebb körű együttműködés Nem lehet területfejlesztési tervet elkészíteni anélkül, hogy a szakemberek ne lennének tisztában, csökken-e vagy növekszik Csongrád megye lakossága a VI. ötéves tervben. A demográfiai előrejelzés szerint a természetes szaporodás mérséklődésével kell számolni. Az ok egyszerű, csökken a szülőképes korban levő nők száma. Ennek ellenére a megye lakossága nem lesz kevesebb. Továbbra is sokan költöznek a szomszédos megyékből Szegedre, és a többi négy városba, de ez a „népmozgalofn" nem lesz olyan szintű, mint az elmúlt évtizedben. Az biztos. hogy munkaerőgonddal nem kell számolni, ám jelentős öszszeget fordíthatnak a tanácsok a városi életfeltételek javítására, a kiemelt települések infrastruktúrájának fejlesztésére. Még ha a ..faluról városba" költözködő mozgalom mérséklődik is — a községek népességmegtartó képességét központi támogatásból erősítik — akkor is figyelemre méltó változásoknak lehetünk tanúi az elkövetkezendő években. Hosszú lenne felsorolni az adatokat, és minden részletre kiterjedően ismertetni a közelmúltban elfogadott me. gyei területfejlesztési tervet. Idézhetném a számokat a mezőgazdaságból, várható jelenségeket a könnyűiparból és elképzeléseket a vegyipar jövőjéről. Legcélszerűbb azonban a hagyományokhoz híven a legfontosabbal. a 6zinte minden család közérzetét meghatározó dologgal, az otthonteremtéssel kezdem a terepszemlét A mostani területfejlesztési terv abban különbözik a korábbiaktól, hogy nyitottabb. és menet közben is sok mindent lehet módosítani. Ami biztos: 1981—85. között több mint húszezer lakás építésére nyílik lehetőség, ami azt jelenti, hogy a megye lakásállománya 7,2 százalékkal növekszik. Az elmúlt időszakban az ilyen felsorolást az állami lakásépítéssel kezdtük. Űi jelenség és saiátosság ebben az ötéves tervben, hogv a lakások 82 százaléka magánerőből épül. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy a tanácsoknak kevesebb lesz a dolguk. A helyi közigazgatási szerveknek kell biztosítani a portát, gondoskodni a közműépítésről, mert ez a kulcsa a magánerős lakásépítési mozgalom sikerének. A lakásépítéssel összefügg a kommunális beruházás: a víztermelés várhatóan 35 ezer köbméterrel növekszik naponta, a vízhálózat 42 kilométeres új szakasszal bővül, és az új vízvezetékek nagy részét a lakótelepeken építik. A megye csatornahálózata 35 kilométerrel lesz hosszabb. Természetes és nyilvánvaló, hogy nemcsak a lakásépítésnél, hanem az infrastrukturális fejlesztéseknél is számítanak a tanácsok a lakosság társadalmi munkájára, üzemek, intézmények összefogására. Felmerül a kérdés, hogy a tanácsok megrendeléseinek, a beruházási igényeknek miként tudnak'az építőipari szervezetek megfelelni. Az elmúlt ötéves tervben a beruházási piacon nem volt egyensúly. Többek között ennek is eredménye, hogy a KÖJÁL-székház. a gyógyszertári központ... építésének befejezése áthúzódott a VI. ötéves tervre. A szakemberek véleménye szerint egy-két éven belül kiegyensúlyozottabb lesz a beruházási piac. A számítások szerint a megye építővállalatai. -szövetkezetei 34 milliárd forint értékű munkát tudnak elvégezni. És a jelenlegi igények alapján a megrendelések összege 32 milliárd forint Nagy feladat hárul a kisiparosokra, hiszen a több mint nyolcezer családi lakóház felhúzásában a magánépítők az ö közreműködésükre is fokozottabban számítanak. Remélhetőleg az állami szervek az anyagellátás és a gépbeszerzés lehetőségeinek biztosításával elősegítik a zökkenőmentesebb munkát. Az elmúlt ötéves tervben az építőipari vállalatok gyakran azzal magyarázták a határidőn túli átadásokat, hogy nincs elegendő villanyszerelőjük. gázszerelőjük, tapétázójuk, tehát szűkös volt az úgynevezett szakszerelőipari kapacitás. Az eddigi adatok elemzései azt mutatják, hogy lényegesen nem változik majd a helyzet, és az ilyen belső vállalati feszültségek csökkentésére az építőipari szervezeteknek kellene megfelelő intézkedéseket hozni. Az utóbbi időben lapunk hasábjain többször foglalkoztunk a lakóépületek, intézmények felújításával. A területfejlesztési, terv ismertetésénél éppen ezért csak annyit kívánunk megjegyezni. hogy a lakásépítés mellett a lakóház-felújítás is naayon sok feladatot ad az építőknek. Több mint 3 ezer lakás felújításához kell biztosítani a megfelelő szakembergárdát és a gyorsabb. pontosabb munkához a korszerű kisgépeket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ily módon nemcsak a nemzeti vagyont védjük, hanem tovább növekszik az új, összkomfortos otthonok száma is. Nem véletlen tehát, hogy e kérdéssel összefüggésben nagy gondot fordítanak az építőanyag-ipar fejlesztésére. Fokozzák a téglagyárak termelését, folytatják az Alföldi Porcelángyár rekonstrukcióját, és megkezdik a vásárhelyi majolikagyár felújítását. A szegedi házgyár pedig bővíti termékeinek körét, s Újszegeden máris tanúi lehetünk a panel társasházaknak, sorházaknak. Aki már beköltözött a szép, új lakásba, valószínűleg egy ilyen terv ismertetésénél arra kíváncsi hogv mikor kötik be a telefont a lakásba, mikor épülnek az új üzletek, szolgáltatóházak a környéken. Nos, a VI. ötéves területfejlesztési terv szerint a postai távbeszélőhálózat 28 százalékkal bővül, ami 3 ezer 900 úi állomást jelent. A közlekedés és hírközlés a gazdasági lehetőségekkel összhangban fejlődik. A szakemberek elsősorban arra figyelnek, hogy gyorsabb legyen a közlekedés a jövőben, a városközpontok. a külterületek. a városok és az agglomeráció között Ez annál is inkább fontos kérdés, mivel a családi házas övezetek a város környéki községekben épülnek. A terv összeállításánál számoltak a megnövekedett szabad idővel. így például gyorsvonatokat indítanak Szegedről a legnépszerűbb üdülőközpontokba, mint a Balaton, Mátra. Bükk. A kereskedelemben. az idegenforgalomnál az ellátás színvonalának emelése és a területi aránytalanságok megszüntetése a fő feladat. A terv szerint a hálózatfejlesztésnél a legtöbb pénzt az ellátatlan lakótelepeken. illetve a peremkerületekben költik. Az V. ötéves tervidőszakról áthúzódó beruházásokkal együtt mintegy 22—24 ezer négyzetméternyi üzlet-bolt, ABC épül. A fogyasztói szolgáltatás rendkívül gyorsan. 35—40 százalékkal növekszik. Különösen nagy figyelmet, kap a lakótelepi szolgáltatás megteremtése, s a lakáskarbantartás átlagot meghaladó növelése. Az elkövetkezendő öt év alatt a megye településszerkezete alapvetően nem változik. Remélhetőleg a városok közötti együttműködés szélesebb körű. több területre kiterjedő lesz. és várhatóan erősödik Szeged és a város környéki települések kapcsolata. A kiemelt alsófokú központok fejlődése gyorsabb lesz. mint korábban volt — a helvi lakosság örömére és életkörülményeinek javulását biztosítva. Halász Miklós C savarhúzóval se, tolómércével se nem láttam még azt az embert, aki arra biztat, hogy nézzem időnként a televíziót. A tudomány megszállottja ő, hangyaszorgalommal gyűjti össze, amit az emberi elme kiszikráztathat magából, és a maga szikráit is mellé teszi. Kezdem elhárítani az unszolást megszokott formuláimmal. Időt adj inkább, ne televíziót — ez az első. A második úgy tesz, mintha nagyon tudná, mi történik a képernyőn: olyan csodálatos találmány a televízió, egyszerre két világháborút is el tudna altatni. Csak biztat, hogy egy műsort föltétlenül nézzek meg. Nem azokat az angol filmeket ajánlja, amelyekkel talán az angolokat is ki lehetne kergetni a nagy szigetről, hanem azt a műsort, amelyik Felkínálom címmel hirdeti magát a rádióújságban. Egyszer mindenkit be lehet ugratni, beülök a székbe, és akkorát ásítok bevezetőként, bízom benne, átragad az egész utca népére. Jó, hogy ki ásítottam magamat, mert később nem jutott rá időm. Olyan okos ötletek sorakoznak elő a műsorvezető asztala mellől, nem győzöm bámulni. Valami kis ketyere, amelyik állítólag oszlatja a nagy fájdalmakat, egy filléres rugó, amely a konyhakés élén a krumplihámozást szolgálja, meg egy kis pörgetytyű, amit beletesznek a Trabant szippantó torkába, és kevesebb benzinnel szebben megy. Belémszállt a nyavalya, figyelem, mikor jön a következő műsor, aztán a rákövetkezőt várom. Kiderült, nemcsak az ásítás lehet ragadós. A kis és nagy ötletekben az tetszik legjobban, hogy ráérő időben születik szinte mindegyik. Mi minden ketyeg az emberek fejében! Régóta töri koponyáját az emberiség, hogyan lehetne megcsapolni a felhők villámait, a legeslegnagyobb szikrákat. Biztosan kitalálja egyszer, de addig rászánhatjuk magunkat a fejekben születő kisebb szikrák okos csapolására is. Olvasom az újságban, kitalálta valaki, hogyan lehet zárni-nyitni az ajtózárat kulcs nélkül úgy, hogy senki más ne utánozhassa. Mikor találta ki? Ráérő idejében. A költők verseket, a festők képeket találnak ki ráérő idejükben. Pusztaszeri Jani viszont csak azért teszi zsíros kalapját reggel a fejébe, hogv a nagy melegben el ne felejtse a kocsmanyitás idejét. Tíz órakor már pálinkától harsogja tele a teret. Nyakunkon a szabad idő újabb hulláma. Akiben akkora volt az aggodalom, hogy ki se nagyon látszott belőle, most elsüllyed egészen: nem tudnak mit kezdeni magukkal az emberek. Apák, anyukák, nagypapák apró gyerekeket hintáztatnak a téren, az egyik cserfes kislány azt mondja, most édes szombat van. Azért édes szombat, mert édes apucikámmal, édes anyucikámmal ís édes tatucikámmal lehet játszani. Ezt a családot nem féltem a megnövekedett szabad idő állítólagos hátrányaitól. Azt se, amelyik betelepszik a kocsijába, és megnézi, milyen magas a Kékes. Attól oersze tartok, hogy a kocsmák. köpködők, talponállók, söntések, sörözők. italboltok és másfajta becsületzüllesztők forgalma megnövekszik, és együtt nő vele a háztól elvert feleségek meg az apjukat csak tökrészegen látó szánni való gyerekek száma. Tagadni nem lehet, két arca van a szabad időnek. Az egyik felhőtlen és mosolygós, a másik kocsmaszagú. Szembe kell néznünk vele, mert ha más nem, a statisztika kupán vág bennüitket. Három másik nemzetnek is elég lenne. amit telhetetlenségünkben mi magunk meg tudunk inni. Aki a hét minden napján ellop annyit a munkaidőből, hogv estére kelvén fizetett állampolgárként már kóvályogjon, alig várja a szombatot, amikor művezető nélkül, vagy avval együtt ihat. hozzácsapva a vasárnapot ls. Időtöltős intézményeink — a művelődési házakra gondolok — kifogytak az ötletekből. Már a váltós szombatokon rájöttek. nem nyitja rájuk senki az ajtót. Jó lenne persze, ha fordulna a kocka, mert nagy lehetőségek vesznek el az üres termekben, de tartok tőle. nagyon gyorsan nem jön a fordulat. Egyszerűsítsük le a képletet, hogy jobban mögéje láthassunk. A saját esze szerint élő fiatalok és felnőttek egyik fele koldusa az időnek, és alig várja, hogv kitervelt dolgait megvalósítsa. a másik fele pedig két kézzel szórja az áldott időt. Elvileg az egyik feléből is lehetne a másik fele. de nem nagyon megy. Figyelem a háztáji gazdaságokat, és megfigyelem a statisztikát is. élelmünknek hányadrésze származik sok-sok ember szabad idejéből. Kincset érő szabad idő! Elnézem a hétvégi építőket. Gyönyörű házak épülnek ráérő időben, igenigen kemény munkával. Azt hiszem, rajtuk kellene segítenünk leghamarabb. Nem úgy. hogy hagyják abba. hanem úgy. hogy legyen könnyebb nekik. Nem baj. ha sokat keresnek vele. Amennyit el lehet verni a kocsmában, hadd lehessen anynyit bármikor megkeresni is tisztességes munkával. T ermészetesen nem hizlal mindenki disznót, és nem épít mindenki házat. hogv a nemzeti vagyont gyarapítsa vele. Lehet, hogy megtanuljuk egyszer a láblógatós pihenést is. most azonban azt vallja a tudomány, az elernyedt semmittevés nem pihentet.' Ha mást csinálunk, mint eddig, és az istenigazából kedvünkre való. kikapcsol az is. ami egyébként minden idegszálunkat vagy minden izmunkat megdolgoztatja. Persze hogv ló lenne, ha többen vennének evezős csónakot. vagy hátizsákot, és mennének a szabadba. az is jó lenne, ha könyvet olvasnának többen és színházba is eljárnának, de robbanásszerű változásra én nem merek gondolni. Ellenben, ha piacot teremtenénk mindannak az okos dolognak, amit ketyegő fejünk ráérő időben kiforog magából, azt hiszem, minden befektetés nélkül jól járnánk vele. Gondolok a kis bizgettyukre is. meg a nagyokra is. Ha nem fanyalognánk annyira kézbe venni az ész termékét — mint ahogyan a mellékesen hizLalt disznó húsát se fanyalgunk megenni —. könnyen elárasztanának bennünket jobbnál jobb ötletekkel. Azt tapasztalom. hivatalos apparátusok sokasága él meg abból, hogv elsüllyessze vagy megaszalja mások szikrázó ötleteit, és lelki nyomorékká vasalia azt. aki ráérő időben. nagyszerű ésszel kitalált valamit. A pszichológia azt tanítja, a másfajta munka pihentet, kikapcsol és boldogít is. Hinnünk kellene neki. és segíteni, hogy igaza legyen. Horváth Dezsó Jól fizet a juhtej Részesedós a külkereskedelmi haszonból Két-három évvel ezelőtt mélyponton volt a juhtejtermelés, újabban azonban az állatitermék-termelésnek ebben az ágazatában is a fejlődés jelei mutatkoznak. Tavaly már nyolc juhfejő gép működött a gazdaságokban, idén további tizenegyet állítanak munkába. Ezzel több helyen megoldódik az állomány gépi fejése, amely a tejtermelés fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele. A legtöbb juhtejet 1964ben vásárolta fel a tejipar; Pénzügyi akadémia Az élelmiszeripar gazdasági vezetőinek továbbképzésére egyhetes pénzügyi akadémia kezdődött hétfőn Keszthelyen. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által szervezett akadémián az ország 52 legjelentősebb élelmiszeripari üzemének és vállalatának vezetői vesznek részt. A rendezvénysorozatot Bérezi Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület főtitkára nyitotta meg. Az akadémia résztvevői az előadások, korreferátumok meghallgatása és megvitatása mellett szakmai kirándulás keretében megismerkednek Zalaegerszeg élelmiszeripari üzemeinek gazdálkodásával is. 17,6 millió litert. Az anyajuhok száma ekkor 1,3 millió volt. Tavaly az állomány már meghaladta az 1,8 milliót, viszont a felvásárolt tej mindössze 2,2 millió liter volt. Igaz, hogy a tejtermelés visszaesését azzal hozzák összefüggésbe, hogy a juhászatok mindenekelőtt a húsexport kielégítésére rendezkedtek be, viszont kétségtelen, hogy nagy lehetőségek vannak még a tej hasznosításában is. Különösen a termelőszövetkezetekben várható a fellendülés, hiszen 15—20 évvel ezelőtt még évente 12 millió liter juhtejet fejtek, és tavaly azonban mindössze 1,3 millió literrel elégedtek meg. Kedvezőek a közgazdasági feltételek is. Miután a juhtejből készített Kaskavár sajt jó exportcikk, exportfejlesztési támogatást is kapnak a termelők. Érthető" a megnövekedett érdeklődés: a Tiszántúlon és Észak-Magyarországon újabb üzemekben kezdik meg a fejést és a dunántúli megyékben is megkezdődött a juhfejőházak építése, szerelése. Bezárt a pécsi vásár A közönség díjainak átadásával vasárnap véget ért a 8. Pécsi Ipari Vásár, amelyet tíz nap alatt több mint 90 ezren tekintettek meg, s ily módon az eddigi legsike-resebb vásárok egyike volt. A záróünnepségen Németh Lajos, Pécs város tanácsának elnökhelyettese nyújtotta ót a látogatók szavazatai alapján odaítélt dijakat, a pécsi Zsolnay-gyárban készült értékes porcelán vázákat. Az idei vásárt értékelve a rendezők megállapították, hogy az sikeresen betöltötte szerepét: a kiállító kétszáz hazai vállalat és szövetkezet döntő többsége új, a korábbinál jobb minőségű termékkel jelentkezett, amelyek nagy része már az időszerű gazdasági törekvéseket tükrözi. A piaci igényeknek megfelelő, korszerű, energiatakarékos gyártmányok, az importot helyettesítő hazai termékek és eljárások egész sorát mutatták be. A hazai kiállítók több millió forint értékű megállapodásokat, keretszerződéseket kötöttek egymással, és eredményes volt a több mint kétszáz jugoszláv cég szerepléce is.