Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

Szombat, 1981. július 18. 3 Szocialista országok tudósítói Szegeden Pénteken délután a Ma. gyar Távirati Iroda nemzetközi kapcsolatok osztályának meghívására és szervezésében szocialista országok budapesti nagykövetségei vezető munkatársainak, valamint hírügynökségi, sajtó-, rádió- , és tv-tudósítóinak egy csoportja háromnapos látogatásra Szegedre érkezett abból a célból. hogy megyénk gazdasági, társadalmi és kulturális életével ismerkedjen. A vendégek — Georgj Kotarov, a BTA bolgár hírügynökség budapesti tudósítója. Peter Petrov. a Rabotnicseszko Delo budapesti tudósítója, dr. Stefan Krivosik, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének tanácsosa. Stefan Németh, a CTK csehszlovák hírügynökség budapesti tudósítója, Zsancsivin" Altangerel. Mongólia budapesti nagykövetségének attaséja. Jevgenyij Popov. a TASZSZ szovjet hírügynökség budapesti irodavezetője; Vlagyimir Geraszimov. a Pravda budapesti tudósítója. valamint Oleg Vlaszov és Szergej Gri Enyedi Zoltán felvétele Gyárfás Mihály tájékoztatja a vendégeket, a megyei pártbizottságon. gát keresték fel. ahol Gyár- tatta őket a megye múltjáfás Mihály és Papdi József, ról, fejlődéséről, gazdasági, a megyei pártbizottság titká- társadalmi, politikai és kulrai. valamint dr. Székely turális életéről, maid a mevárosi gyei és a szegedi pártbizottpártbizottság titkára fogad- ság vezetői válaszoltak kérMSZMP xák óket. déseikre. A vendégek ezután Bizottsá- Gyárfás Mihály tájékoz- városnézésen vettek részt. gorján. a Szovjet Rádió és -n Televízió budapesti tudósitói — először az Csongrád megyei Ha évekkel ezelőtt meg van. Fineszes a szerkezet, — Pótkocsival együtt elég akarta tudni a sarki bor- ahogy a mi eszünk százalék- rá az öt perc. bély, milyen búza termett a ra van kalibrálva, úgy dol- — De ha gyorsan megy, földeken, kiállt a színház gozik ez is: azt mutatja belekap a szél, és lefújja. sarkára, és megnézte. Any- mindjárt, hány százalék nyit szórtak el akkoriban a veszteség, hídról kanyarodó teherau- — Ha megmozdul a műtők. hogy a borbély bejött tató? — Nem megyek gyorsan. — Az autó arra való, hogy gyorsan menjen. — Uram. maga téved. Ez hozzánk elmondani fölhá- — Azonnal lassabban me- az autó most arra való. hogy borodását. Teljes meggyózó- gyünk, déssel mondhatjuk, ez az — Miért? idő elmúlt. Aki most akarja — Azért, mert minket tarmegtudni, milyen búza ter- tály után fizetnek. mett a földeken, ne a színház sarkához álljon, menjen el az új hídra. A búzaszem és a sakktábla számtanpéldáját mindenki ismeri. Egyszerűbbet ajánlok most a búzahordó útra. Az új híd minden centiméteres sávjára számítsunk csak tíz szemet. Több van annál, aki nem hiszi. nézze meg egészen közelről. de egyszerűbb a játék. ha maradunk a tíznél. Egy méter száz centi, tehát ezer szem. Egy kilométer — tessék kapaszkodni! — egymillió. De potyog a búza hamarabb is, ha a Sportcsarnok előtti kanvartól mérünk, már kétmillió, ha a Kamaratöltéstől, akkor három, ha a búzaföldtől, akkor nem tudom mennyi. — Mennyit arat naponta? — Ha minden jól megy, 600—800 mázsát. • ^ A megengedett veszteség talán '"Ásí®! százalék lehet. Hatszáz mázsa másfél százaléka kilenc mázsa. Ennyit akar megspórolni Magyar János avval, hogy nézi a mutatót. Nincsen minden gépnek búzátvigyen. Nem azért aratunk, hogy elszórjuk. Ez is egyszerű. Valahol pedig konstrukciós hibának kell lennie. — Hogyan fizetnek? — Mázsa után. — Az indulási vagy az érkezési mázsa után? — Az érkezési számit, de a majorban is mérik indulás előtt. — Van különbség? — Van. amikor negyven hullajtásszámlálója. Leszáll kilóval kevesebb, és a masiniszta, fölfordítja a rendre rakott szalmát, és saját szemével nézi meg a búzaszemet. Ha talál, lassabban megy tovább. — Miért nincsen? — Acéldrót a vezetéke, a „csikók" széjjelrázzák, tudjuk javítani. van. amikor hat mázsával több. Leveiényben nem szórják a búzát — mert nem azért aratnak, hogy elszórják! —, mégis itt van az orvosság elásva. A kombájnban van egy műszer, amelyik néhány nem szemet, is jelez. A betonutat ilyennel fölszerelni egyelőre Ha akarnám elhihetném, r,em lehet, maradna a pondé nem akarom. Magyar tos mazsalas- Két mérleget Jánosén eredetileg nem volt, egyforma pontossagra szoríössze kéne azt is számol- házilag szereltééi föl. Amit tani nem nagv kunszt. Ha nom. hányadszor írja aratás házilag is meg lehet csinál- merni tudnánk pontosan, a idején az újság, hogy mek- ni. az nem elveszett ötlet. herdálást is merhetnénk, és kora pazarlás búzával bevet- Az a lényeg, hogy a komni a betonutat. Intelmekkel bájnosok tudnak vigyázni a nem akarok megint elóhoza- szemre mert aszerint, fizekodni. hiszen ez a sok bú- tik óket. amennyi a tartályzaszem azt az egyet világo- ban van. Megyek tovább a san példázza, hogv az inte- szállítókhoz. Huppanós föld- kellene szállítania. Biztosan lem önmagában semmit nem utakon járunk. előttünk észrevenné. Pedig az is fo. ér. Fogtam magam, elmen- mennek a búzások. Ha az lyékony kenyér — sajnos tem az aratókhoz. Útközben aszfalt tele van szemmel, el- ami most elfolyik, talalkoztam két tarlókaparó méletileg a gödrös úton nagy gereblyével — Skoda többnek kellene lennie, megvitte az egyiket a hátán, a sincs. Csoda történt? Papp másikat robogón utazó em- Mihály két,pótkocsit vontat, ber akasztotta a vállára. minden pótkocsinak a négy Láttam egy asszonyt is, aki sarkában 6gy-6gy zsák van zsákba szedte azt a kalászt, — másra használni már nem amit a kombájn nem tudott nagyon lehetne — és fölszedni. Nem gondolom, nem folyik a búza. Könnyű hogv visszatérőben lenne a neki. mert jó a pótkocsi olszegénység. mint ahogy a dala. Föl is teszem a keszíVásból se következtethe- resztkérdést: ha mérjük, legalább prémiumot ne adjunk érte. Ez is egyszerű lenne. Azon töröm a fejemet, mit tenne a sok autós, ha sört Horváth Dezső Emberek és kapcsolatok A

napokban egy nagyvállalat gyárrészlegének igazgatójával igyekeztünk megállapodni: mikor is találkozhatnánk. Sorolja a lehetséges időpontokat. naptárát nézegetve: ez azért nem jó amaz meg ezért. Űj napot mond. aztán a f-.léhez kap: ja. nem jó. akkor jönnek hozzánk tapasztalatcserére egy másik gyárrészlegből. Ránkkérdeztek — mondja —. johetnek-e? Hát miért, is ne jöhetnének Mi mindig örömmel láttunk ilyen ügyben mindenkit. Igaz. nem mindenütt fogadiák igv az embert — teszi hozzá. Azaz: nem mindenütt látják szívesen a tapasztalatcserére érkezőt aki eljön körülnézni. másutt mit és hogyan csinálnak. Ügy látszik, nem mindenütt. Mintha vállalati titkokat védenének. Pedig az említett gyáregység egv nagyobb vállalati szervezeten belül működik. S még ezen a nagyobb családon belül sem egyszerű, úgy látszik, korrekt kapcsolatokat tartani. S az embernek már csak azért is van min elgondolkodnia, mert tudja, hogv ebben a gyárban rengeteg újítást vezettek be az utóbbi években, hogv többszörösen nullára írt gépeket szinte fillérekért — legalábbis ha az új és korszerű gép árához viszonyítjuk — modernizáltak oly módon, hogv azok nagyjából mindenben megfelelnek a mai követelményeknek. Szóval a látogatóknak van mit nézniük, van mit tanulniuk. És vajon hol nincs? Minden vállalatnál akadnak szép számmal újítások, műszaki. technológiai ötletek, amelyeket másutt is kiváló eredménnyel alkalmazhatnának. S ezek nagyon sokszor kapun belül maradnak. Még akkor is. ha tovább, más gyárakba vezető útjukat tröszti keretek egyengethetnék. Mint ahogyan erre panaszkodott egyszer egy tröszthöz tartozó szegedi gyár újítási felelőse, aki roppant büszke eredményeikre, a tröszti újítási versenyben elért helyezéseikre. Panaszkodott. mindván: sok mindent kitalálnak nálunk az emberek, s az újítások anyaga eljut rendre a trösithöz is. mégis, évente alig akad egy-egv javaslat, amit. valamelyik másik gyárban is bevezetnek. Igaz. azt sem hallgatta el. hogy ók is legföljebb ha évente két-három ötletet vesznek át máshonnan hasznosításra. Hogy miért van mindez? Talán azért is, mert egy-egv újítás bevezetése rengeteg gonddal-bajjal jár. s a gyár. a váLlalat hasznát ma még túlságosan kevéssé érzékeli az égvén. S ha az ötlet gyárkapun belülről származik, akkor az valakiknek mégiscsak hoz személves hasznot is. s inkább javítja a statisztikát is. mint a kívülről hozott. Nyilván szempontok sokasága merül föl egy-egy döntésben. Abban, hogy átveszűnk-e valamit, vagy sem. A fő ok azonban föltehetően másban keresendő, nem az eddig említettekben. Valószínűleg minderiekelőtt abban, hogy a tröszthöz az újításokról befutó jelentés elsősorban akta. iktatandó, bár valamiképpen nyilván mérlegelendő papír. Hiányzik mögüle a személves élmény, az., hogy láttuk működés közben a továbbfejlesztett gépet, technológiát. Hiányzik vagy legalábbis elégtelen az a személyes tapasztalat és kapcsolatrendszer, ami hozzájárulhatna ahhoz, hogy valamit ne bizonytalanságokkal terhes ügyiratként, hanem létező és működő, eredményes lehetőségként kezel. jünk. Hiszen az sem lehet véletlen hogy egy másik szegedi gyáregység amely szintén arról nevezetes, hogy géppark iát pénz hiányában — saiát erőkkel és ötletekikel korszerűsítette úsv. hogv nem maradnak el az európai élvonaltól, sikereit elsősorban annak köszönheti, hogy dolgozói rendszeresen utaztak bel- és külföldre egyaránt tapasztalatcserékre. S nemcsak a mérnökök és műszakiak, hanem szakmunkásaik is. És utazásaidról nemcsak ötleteket hoznak haza. Jóval többet. Mindenekelőtt talán azt. hogy megtanulták: nem kell félni az újtól, mert az jobb. könnyebben kezelhető technológia, mint a régi. S ha egyszer már látták mindezt akkor nemhogy ellenállnának az új technológiák bevezetésének, inkább ötletekkel. sőt. a vezetésre gyakorolt, erkölcsi ..nyomással", kollektív támagtással is segítik az újra való törekvést. Az emberi kapcsolatok — úgy látszik — egyre többet érnek manapság, amikor az új. az újra való készség értéke is mindegyre nő. S az innovációnak éppen talán ez az oldala az — mármint az emberi mozgékonyság, a tapasztalatok széles körének megszerzése —. ami lényegében sokba sem kerül, s amivel nehezebb időkben sem szabad takarékoskodnunk. Nem. mert az emberek által szerzett tapasztalatok kamatos kamattal térítik meg a költségeket. Példaként számos szegedi vállalatot lehetne említeni, mint ahogyan gyakran meg is tettük lapunkban. De talán ebben az esetben példaként hihetőbb és nyomatékosabb lesz a japán autóiparé, ahol a dolgozók elsősorban minőségi munkával és újításaikkal, ötleteikkel szerezhetnek maguknak presztízst, erkölcsi és anvagi megbecsülést. S hogy mi az eredmény? Többek közt. az. hogy a japán autóiparban dolgozók számához viszonyítva háromszor annyi újítást hasznosítanak. mint amennyit az USA autóiparában benyújtanak. Lehet, hogy ez is közrejátszik abban, hogy a japán autóipar sok szempontból két vállra fektette konkurrenseit? Minden bizonnyal: igen, Tálunk — szocialista viszonyok köN zött. ahol a konkurrencia értelme egészen más tartalmakkal rendelkezik. mint a tőkés országokban — nyilván rengeteg segítséget kaphatnánk attól is. ha az emberek többet mozognának a világban, több. valóban személves tapasztalatot szereznének, ha valóban rendszeres. hasznos és értelmes kapcsolatokra tehetnének szert, vállalatok között. Igaz. számos gyárban az ilyen kapcsolatok szervezésére és megteremtésére sok energiát fordítanak, s sokféle módon igyekeznek az emberek mozgékonyságát .szakmai tapasztalatszerzését támogatni. Végül is a megkezdett, utakon kellene tovább haladni. rendszeresebbé és valóban hasznossá tenni a tapasztalatcseréket. Az eredmény föltehetően százmilliókban jelentkezne országos méretekben. Befektetést pedig mindez alig igényelne. Mert hisz végül alighanem a tapasztalat és tudás kamatozik leginkább a gazdaságban. Ennek fejlesztéséhez pedig az emberi kapcsolatok rendszerének bővítésével és ésszerűsítésével is jelentősen hozzájárulhatnánk. Sz. I. tünk egyenesen a bőségre, de tény. hogy idén hárommal lalálkoztam. Szólnom ke'lstt volna, söpörjék föl az utat, jobban járnak. Sándorfalván Magyar János tanít meg rá, milyen okos szerkezete van a kombájnnak. A szalmarázónál van két akkora lapocska, mintha az iskolai vonalzóból vágtak volna le tíz centit. Ha rosszul dolgozik a gép, szalmával köpi ki a szemet, de ha néhány rákoppan a lapocskára, akkor műszer jelzi a fülke falán, hogy baj — Ha rossz lenne? — Megcsinálnám, hogy ne legyen rossz. — Ha nem tudná megcsinálni? — Nem indulnék ki addig, amíg a műhely rendbe nem hozza. Ennyire egyszerű? Próbát teszek Szűcs Istvánnal is. Teherkocsival jár, és azon kapom rajta, hogy Indulás előtt elegyengeti fönn a búzát. — Miért? — Hogy el ne szóródjon. — Sok. időt vesz el. Docensi kinevezések Befejeződött a belvízvédelmi tábor Pénteken befejezték a csa- ünnepélyes táborozáson dr. tornázási munkálatokat a Kerepes Piroska, a városi tavárosi tanács építőtáborosai. nács vb közlekedési és épíA négy turnusban 50 vajda- tésügyi osztályának helyettes sági, és két-két turnusban 100 vezetője méltatta a négyhe—100 magyar középiskolás tes. nagyon értékes diákmunfiatal dolgozott a sorrendben kát. Míg a korábbi években ötödik belvízvédelmi építőtá- a fiataloknak 3 kilométer borban Dorozsmán. Nem is hosszú belvízelvezető csatorakárhogyan! A tegnap esti nát sikerült elkészíteni, az idei táborozók közei 4,5 kiA szegedi József Attila irodalmi tanszék), dr. Szabó Tudományegyetem párt- és Zoltán (geometriai tanszék), társadalmi szervei kéovise- dr. Vize László (kísérleti filőinek jelenlétében tegnap, zikai tanszék), pénteken dr. Antalffy Az egészsegügvi miniszter György, az egyetem rektora 1981. július elsejei hatállyal a művelődési miniszter meg- a Szegedi Orvostudományi bízásából docenst kinevezé- Egyetemen docenssé nevezte seket adott át. Docensek let- ki dr. Bálint Gábort (1. sz. tek: dr. Andrássy Adél (poli- belgyógyászati klinika). dr. tikai gazdaságtani tanszék). Busz Sándort (bőrgvógvászadr. Csűri Károly (német ti klinika), dr. Somogyi Istnyelvi és irodalmi tanszék), várit (ideg- és elmegvógyádr. Dékány Imre (kolloidké- szati klinika), dr. Takáts Istmiai tanszék). dr. Juhász vánt (gvógvszertani intézet) lométeres szakasszal végeztek. Ezért a kiemelkedő munkát végző jugoszláv fiatalokkal együtt dicséret illeti a Baranya megyei és a Csongrád megyei fiatalokat is. Az építőmunkát irányító és segítő vállalatok (az ATIVIZIG, a felgyői Róna Mgtsz, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat és a Volán) jelentős segítséget adtak a tervek végrehajtásához. A légjobban dolgozó brigádok Bányainé dr. Birkás Máriától. a városi tanács elnökhelyettesétől vehették át Jutalmukat. Az ünnepélyes táborzárást megelőzően a kiskundorozsmai területi pártMiklós (növénytani tanszék), dr. Szabó Jánost (gyógyszeré- szervezet és a Hazafias Népdr. Márvány János (német szi vegytani intézeti f nyelvi irodalmi tanszék), dr. Erős Istvánt (gyógyszertechMészáros Rezső (gazdasági nológiai intézet). A kinevezé. front körzeti bizottsága nevében Forgó András, a körzeti népfrontbizottság elnöke köTisztább a Velencei-tó A szakemberek szerint a Velencei-tó húsz év alatt negwenöt-ötven évet fiatalodott. A legutóbbi vizsgálatok azt mutatják, hogv az elmúlt két. évtized nagyszabású vízminőség-védelmi intézkedéseinek eredményeként tisztább lett a Velencei-tó: a KGST-szabvánvok negvedik osztályából a harmadikba került. Ami azt jelenti, hogy vizének egv-egy literiében csak 15—25 milligrammnyi szennyező szerves anvag található. fürdésre tehát alkalmas. A nagyszabású vízminőségvédelmi munkálatok során kikotorták a medret borító szerves anyaggal telített iszap több mint a felét. kétszáz hektár pusztuló nádat távolítottak' el. A tavat a part menti települések közművesítésével óvták a szennyeződéstől, kiépítették a regionális szennyvízhálózatot. csatornáztak, s egyik legveszélyesebb szenvnyezőforrás. Csákvár szennyvizének elvezetésére megkezdték a tisztítómű építését. A cél most az, hogv a vízföldrajzi tanszék), dr. Pálfy seket dr. Petri Gábor rektor i szönte meg a lakóhelyükön i minőség a VI. ötéves tervMiklós (francia nyelvi és nyújtotta át. I végzett, értékes munkát. I ben tovább javuljon. < I