Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

V Kedd, 1981. július 14. Kirakatban Az ellenkezőiéről most ne is szóljunk! A franciák mindmáig halhatatlan, első­rangú szakemberére. Tou­louse Lautrecre gondoljunk! A jó plakát — szerinte — megállásra kényszerít min­den járókelőt. Ilyen kell le­gyen a kirakat is. bár bájait kacéran meavillantó táncos­nőre nem számithat tervezö­- ,,»„•.„.,„,.„,. ruhanemük, cipók. szőnye­gek. egyéb árucikkek mögül kell megsejtetnie a lényeget, a boltokban áruba bocsátott készletet. Erre vállalkoznak, immár jó néhány ive az ün­nepi hetekre meghirdetett szegedi kirakatversenyen, több mint harmincan. Mun­kájukat szerda estig kell be­fejezniük. Hogy a péntek dél­előtti eredményhirdetésig le­gyen idő fölállítani a szak­mai rnvnlétrát. íj. Zs. Szuszanyinék, civilben A 18. szegedi pedagógiai nyári egyetem nyitása (dél­előtt 9 órakor) és előadásai Újszegeden, az MTA bioló­giai központjában. A VIIL Nemzetközi Szak­szervezeti Néptáncfesztivál napja a Szeged Nagy­áruház és a Közművelő­dési Palota előtti téren, este fél 9-kor az újszegedi szabad­téri színpadon ismét folklór­bemutató.4 Vinkler László grafikai em­lékkiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. Polgár Ildikó kerámiái a Bartók Béla Művelődési Köz­pont nagytermében. Széchenyi Lenke textiljei a Bartók Béla Művelődési Köz­pont B Galériájában. A szem a lélek tükre — mondották volt az álmodo­zásra hajlamos romantiku­sok. A kirakat pedig a ke­reskedelmi ellátásé — ígv a mai észjárással odavetett ri­poszt. Kóstoló a kínálatból, bevételt növelő üzleti fogás. S nem mellékesen: bizonyít­vány a kirakatrendező fan­táziájáról. Ráadásul, a vásár­lót útbaigazgató. a választást segítő alkalmi bemutató, mely ideális esetben még a városkép hangulatába is ké­Táncos hét vége Közönségdíjasok: a román és a szovjeí együttes A nemzetközi szakszerve- sapkatáncjáték kedves per- Színekben pompázó. jel- egyszerre játékos és fensé­zeti néptáncfesztivál három ceket szerzett a közönség- legzetesen balkáni miliőt te- ges. méltóságteljesen ko­folklórbemutatója közül ket- nek. akárcsak a havasi kürt remtő volt a jugoszláviai molv és elsöprő iramú nro­tőt megtartottak már a hét hangjára a svájci zászlóval Zeljezara Zenica Ének- és dukcióban varázsolták elenk. végén. Szombaton este a ellejtett pásztortánc igen Táncegyüttes produkciója, a A Hevszuruli kardtánc pe­szegedi • néptáncos sereg- szép látványa. román Plaiurile Oltulut- dig csúcspontnak számított: szemlén első ízben részt ve- Az jmmáron nyolcadik al- együttes' pedig a szegedi akrobatikus ügyesség, prect­vő svájci La Farandole balommal Szegeden vendé- táncos hét vége első nagy zen kidolgozott összmunka. Táncegyüttes műsora hatá- geskedő Vasas^Müvészegyüt- sikerét aratta: megkapta a hihetetlen lendület, már-már SOS. szép nyitánya volt a tes tánckarát változatlanul közönség díját. (A publikum félelmetes jelenetek sora — bemutatósorozatnak. • a nagy" atkot6i tudatosság és egyébként az előadások így lehetne nagyjából össze­Friss. üde alpesi levegőt. a fegyelmezett előadásmód után belépőjegyeivel szavaz gezni a szovjet együttest fennsíkok, havas hegycsú- jellemzi Maskarás leánvtán- a látott együttesekre, a dl- köszöntő, szűnni nem akaró csok atmoszféráját hozták el cuk és csárdósuk mintasze- iákat a bemutatók után a . okaft. S a legfeleme. Újszegedre a svájci tánco- rűen megszerkesztett ko- Vigadóban rendezett barát- leeszebb Dillanat * sok. Névadó táncuk, a fa- reográfiájával Hidas György sági esteken adják át.) A lobb; ,gszebb ° * randole finoman kidolgozott. . ... , „,„,. ... x -- , . . nekik köszönhető: a fékte­ö-oH^ti karvezetőt és Stoller Antal román táncosok Oltema né- , ... .. eredeti kompozicioban került , ... .. len és szinte dermesztő színre, s szellemes, kedves koreográfust kulon is dicsé- pének hagyomanyvilagat, kardtáncban pergő-forgó. életképek egészítették ki: a ri. valamint román népdal- és c, , " , , ,. , ,, egymassal vadul hadakozo 1 $T!WMMMMmm ?"C.^krVy w/ 8 férfiak közé fehér fátylat fffS»#t &J&M - f> közönségnek, s a hatas — . ... . mBHHwk&ű&M* ' saévJL ... , . „ . , , helyez a harctérre belibegő WfBKEammM^imi:^» .„•.•X^m/tz li^WímlmZmm foként a Pacsirta fergete- ' ,, , m£MWéz$t&Utm . leány — mire ők leeresztik FW "WtL •^fmmM'MW >1 ges előadasa után — nem Wlli'wll & 1 -o „1 fegyverüket.,. (Azt pedig mf* ma?i WTlsfmr Ív wmí< fly is maradt eL ... ... . *ftk £t fi # ^filüs* U ¥ Ww&t v-t szinte már említeni sem > «L» VÉL Ur? HmPí * lilrCii te A szombat «« kutatót kell hogy a vaiirnavi be. ti WmM .JWlakTirflsi' ~ 3 VDSZ Bartók Béla Tánc mutató közönséadljasa ter. " w—twsms L. együttesének programja zár- mészetesen a tbilli2i egvüt. ta. többek között dél-alföl- tes leU) dl. szlavóniai és szatmári .. . ..... ., ... . __ Vasárnap délután, a rék­tancokkal — igen magas , „ , . , . kenő meleg ellenére renge­színvonalon. temperamentu- , , . , , ., .. , tegen voltak kíváncsiak az mos előadasban. , , . ,,, . első nemzeti napon fellépő A vasárnap esti premie- csehszlovák. bolgár. NDK­ren a lengyel Piliczanie. be„ vaIamlnt a svájcl a együttes nyitotta a sort: ér- 1uRoszláv ^ a román „yüt. zelemgazdag. mélyen átélt tes műa0rára. A Nagváru. produkciójukban a polonéz ház H a múzeum iéDcs6(n és a mazurka jellegzetes sűrű sorokban'ültek a nép­nemzeti hangulatát mozgás táncrajongók, hogy „életkö. és zene kiváló összhangjá- Miben", a szegedi utcán is­val jelenítették meg. A fesz- merjék meg ^ népek tán­tivál másik „újonca", a hol- ^ , ily módon más nem_ land Phoenix Apeldoorn zetek dal. és zenekultúráját Táncegyüttes távoli tájak _ s gondolatvilágát is. üzenetét, halászok, tengeré- ... ..... . . .,, , , . , Ma. kedden délután 4 óra-­szek vuagat tolmácsolta, / ,, , kor ujabb nemzeti nappal bajosan es szellemesen. A ... .,_,., ... .. _, _. folytatodik a néptanctesztj­HVDSZ Bihari János Tánc- ,, . . , . ,, . .... vál. A Nagyáruháznál a együttese, továbbá a ME- ... ,, * v .1 r, svájci, a jugoszláv es a ro. DOSZ és a Kertészeti Egye. , _ .... .. . , „. mán együttes lép fel a Mó. tem tánccsoportja a Kárpát- „ , ... ... ra Ferenc Muzeum előtt a medencében elo magyarsag . , . ,, , , .... , lengyel, a holland és a szov­táncdialektusainak szeles 1et együtteBt ^^ a skáláját mutatta be: a ma- z(jnség Egte g kor az ^ gyar néphagyomány legkü- szegedi szabadtérj színnadon lönfelébb elemei kitűnően újabb foIklórestet tartanak< koreografizált megvalósítás- ahol csehszlovik Prá. ban kerültek színpadra, kü- cherMfcü Ének_ és Tinc_ lönösen a Bihari János együttes a bolgir Ce0Tgi együttes három székely tán- Dimitrov Táncegyüttes. az cában és a MEDOSZ-együL NDK_b6l érkezett Cottbusi tes dél-alföldi táncaiban. Épitőfo Együttese, valamint A hét vége szenzációiát a a házigazda Szeged Tánc­Grúziából érkezett Tbiliszi együttes mutatja be müso. Táncegyüttes jelentette. A rát. Kaukázus-vidék egzotikumát Domonkos László Somogyi Károlyné felvételei A múzeum előtt rendezett nemzeti napon a svájci együttes I*»gy László felvétele Az opera úgy indul, hogy a falu népe örömujjongással fogadja a hősöket, akik önfeláldozóan küzdenek a betola­kodók ellen. Harci szekéren érkezik Szabinyin, akit Szu­szanyin házában különösen Antonyida vár türelmetlenül, hiszen jegyesek, s a nász azért várat, mert Szabinyinéknak fontosabb dolguk van, kiűzni az ellenséget. Az első próbák természetesen a kölcsönös ismerkedéséi: a Szabinyint ala­kító Scserbakov mosolyog, a ház gazdája, Szuszanyin — Nyeszterenko (szintén civilben) a maidani öltözékére alig utaló nadrágos szerelésü lányával, Bela Rudenfcóval paro­láz, miközben a többiek, a Szlovák Filharmónia 94 tagú kórusa meg a statiszták igyekeznek tisztüknek megfelelő stílusban — énekben — mozgásban követni a karmester meg (ilyen korai stádiumban figyelmesebben) a rendező instrukcióit. Az első kép. többszöri megszakításokkal, vé­gigmegy. Akikre a nézők szavaztak: fölül román, alul a szovjet együttes nagy sikerű műsorának egy-egy részlete Vasárnap késő délután. A hőség még rekkenő. A kar­mester Ermler fölszalad a keverőpulthoz, belehallgatni a harangzúgás magnófelvételébe. Így a színpadon alig hal­lani a rendezőt, Vadlm Mllkovot. Ki szemtelenül fiatal kora, harminc esztendeje dacára halálosan komoly eliga­zításban részesíti a „tömeget". Neumark Anna, a lelkes és precíz tolmácsnő hangszalagait megfeszítve közli szlová­kokkal és magyarokkal, tessék energikusabban csinálni, maguk harcolni akarnak, földobottak, tettre készek, a ren­dező így akarja látni. Aztán vasárnap éjfélig próbálták Glinka operáját. A műszakiakkal pedig hétfőn hajnali három után távoztak a térről. (Képünkön Nyeszterenko és Scserbakov az el tő je­lenet közben.) — Valóban, ez a fajta munka igen sokféle tájéko­zódást igényel. Otthon kell lenni a képzőművészet vilá­gában, ismerni kell a szín­ház sajátos közegét, a zenei anyagot. Mielőtt a Balsojhoz kerültem, drámai színházak­nál dolgoztam, mintegy öt­ven előadás díszleteit, jel­mezeit terveztem. Régi ál­mom volt zenés színházban dolgozni. Három évvel ez­előtt debütáltam a Balsoj­ban, egy év leforgása alatt két közös munkám volt az Ivan Szuszanyin szegedi rendezőjével, Vadim Mílkov­val. Hándel: Julius Caesar és Wagner:-A Rajna kincse című műve volt művészi ba­rátságunkat megalapozó első közös munkánk. Tervezői el­képzeléseimről igen nehéz röviden szólni. Biztos va­gyok benne, hogy a színpad­ra állító művészek mind­egyikének a művek belső törvényeiből kell kiindulnia. Olyan színpadi díszletben hiszek, amely komplexen al­kalmazza a térhatásokat, a festői látványt és a faktú­rát, tehát a konstrukciómel­lett jelentősége van festői megvalósításnak. (Viktor Volszkij nyugha­tatlan alkat. Beszélgetés köz­ben kéri meg Vastagh Atti­la főszcenikust néhány fino­mításra, a konkrét teendőket Rácz András színpadmester­rel pontosítja, válaszol a föl­kiabáló rendező kérdésére, megkéri a tolmácsot, fordít­son le néhány újabb észre­vételt, fölrohan a színpadra, elrendezi Szuszanyin szobá­jának asztalán a kupákat. $ közben még elmondja, hogy elégedett a szegedi megvaló­sítókká1 i ' (Viktor Volszkij, a Szege­di Szabadtéri Játékok egyik legfiatalabb díszlet- és jel­meztervezője a vasárnap es­ti próba előtt hosszan és precízen beszélte meg a vi­lágítási effektusok rendjét a technikusokkal„ Így a be­ezélgetést az instrukció vé­gére hagytuk, amikor is — immár a csillagos tető alatt — kérdeztem a moszkvai, balsojbeli színpadkép és a Dóm előtti díszlet különb­ségeiről.) — Természetesen teljesen új feladatot jelent számom­ra Glinka Ivan Szuszanyin című operája szegedi dísz­leteinek megtervezése. A balsojbeli mű repertoárda­rab. Amikor az ottani dísz­letkompozíciót terveztem, igyekeztem minden elemmel, motívummal realisztikus és illuzórikus hatást kelteni, alkalmazkodni a klasszikus orosz nemzeti opera világá­hoz. Itt teljesen új feladat elé kerültem. Nem könnyű alkalmazkodni a szegedi tér épített környezetéhez. Ezen a színpadon bál-milyen euró­pai tematikájú mű jól megjeleníthető, de a klasz­szikus orosz nemzeti opera világa szinte összeegyeztet­hetetlen a klasszicizáló, eu­rópai merítésű architektú­rával. A tér szinte aktívan tiltakozik az orosz motívu­mok, az orosz táj, a pravo­szláv vallás elemei ellen. Otthon az Ivan Szuszanyin­hoz realisztikus környezetet igyekeztem teremteni, sztyep­pékkel, lankákkal, faházak­kal. Itt ezt az illúziót jelké­pekké kellett váltanom. (Mintegy pravoszláv iko­nosztáz, olyan az Ivan Szu­szanyin Dóm téri színpad­kéve. öt mobil, 11 méteres V. Volszkij, a Szuszanyin díszlettervezője diszletegység mozgatásával teremtik meg a különböző helyszíneket. Ez a diszlet­ikonosztáz hordja azokat az asszociatív jelképeket, ame­lyek megteremtik az opera atmoszféráját, csillogó hagy­makupolákat, ismert ikonok motívumait, a tajga fluo­reszkáló gallyait, szentek arcképeit, gyertyák vibráló sorát. A fiatal moszkvai mű­vész igen komplex alkotó­mukát végez. Színpadtereket alakít, látványt tervez, a ze­ne atmoszféráját váltja vi­zuális képzetekké. Azt is tudjuk róla, hogy könyv il­lusztrációkat is készít, meg­jelenőben van Balzac Goriot apó című regénye, melyhez 6 készít illusztrációkat. Szí­vesen foglalkozik portréfes­tészettel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom