Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Az Országgyűlési Könyvtár VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] állományából törölve 71. évfolyam DELMAGYARORSZAG MSZMP SZlGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAP 152. szám 1981. július 1. szerda Ara 1,40 forint Illést tartott a megyei tanács Eredmények a mezőgazdaságban — Jóváhagyták a VI. ötéves területfejlesztési tervet Kádár János megyében A Csongrád megyei tanács tegnap, kedden Szegeden ülésezett. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, a városok, járások politikai, társadalmi életének vezető képviselőit, a megye országgyűlési képviselőit, a meghívott intézmények igazgatóit.'Az elnökségben helyet foglalt Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. Mészáros István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese is. A testület megvitatta és elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának irányító, szervező, ellenőrző tevékenységéről szóló beszámolót. A tanács meghallgatta az V. ötéves területi terv teljesítéséről szóló tájékoztatót és jóváhagyta a VI. ötéves területfejlesztési tervet. Korszerűbb irányítás Hosszasan lehetne idézni a számokat, jelensegeket, amelyek a mezőgazdaság, az állattenyésztés fejlődését példázzák. A testület az elismerés mellett meghatározta a jövő feladatait is. Hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb szerepe lesz a szubjektív tényezőknek, a hatékonyabb gazdalkodásnak, és a vezetőkkel szembeni követelmények tovább növekednek. Vélemények, javaslatok Az irányítás is meghatározza az eredményeket. Érvényes ez a tétel a mezőgazdaságra is, és ezért foglalkozott nagy figyelemmel a testület a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának munkájával. Köztudott, hogy az utóbbi években módosult a mezőgazdaság területi állami irányítása. A tanács azt a feladatot kapta, hogy az irányítást korszerűsítsék és az ügyintézést egyszerűsítsék és úgy segítsék a gazdaságokat, hogy a téeszek önállósága is növekedjen. Az irányítás színvonalának elemzése során a testület természetesen sorra vette a mezőgazdasági eredményeket és a fejlődést gátló tényezőket. Csongrád megye mezőgazdaságának termelése az V. ötéves tervidőszakban az országos átlagnál nagyobb mértékben, 16 százalékkal nőtt. A nagyüzemek dinamikus,. így a téeszek 21 százalékos, az állami gazdaságok pedig 37 százalékos fejlődése mellett a kisgazdaságok is 8 százalékkal többet termeltek, mint az előző tervidőszakban. Fontos feladat volt a gabonatermelés, ezen belül a búza és kukorica vetésterületének növelése. De ezen kívül nem feledkeztek meg arról, hogy az ipari növények termelését se hanyagolják el a szövetkezetek, gazdaságok. Az átlagtermések emelkedését elősegítette, hogy új, korszerű fajtákat honosítottak meg. A mezőgazdasági osztály irányításával az érdekelt társszervek a termelési rendszerek bevonásával évenként határozták meg a vetőmagelőállítás módját és kísérletezték . ki, honosították meg a legjobb fajtákat. Ennek eredménye, hogy a korszerű, gyorsan termő kukorica területe rövid időn belül 30 százalékkal növekedett. A zöldségtermesztés felfutását a különböző támogatások is elősegítették. A belvízrendezés, a melioráció hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaság többet produkáljon, mint a korábbi tervidőszakban. Egyenletesen fejlődött az állattenyésztés. Az állatállomány öt év alatt a tervezett 16 százalékkal szemben 20 százalékkal növekedett. Sok olyan telep épült, ahol megfelelő körülményeket oiztositottak a hatékonyabb állattenyésztéshez. Javult az állategészségügy helyzete is. Nem volt egyenletes a téeszek fejlődése. A szövetkezetek egy része még veszteséges — alacsony színvonalon gazdálkodik. Bár a szanált téeszek száma a korábbi tervidőszakhoz képest 34-ről 14-re csökkent, a pénzügyi hiány azonban növekedett. Megállapította a testület, hogy az állami gazdaságok termelése meghaladta a szövetkezetekét, különösen az állattenyésztésijén értek el kimagasló eredményeket. A szakszövetkezetek is figyelemre méltó teljesítményt produkáltak, termelésüket több mint kétszeresére emelték. De nemcsak a szövetkezetek, állami gazdaságok és szakszövetkezetek teljesítménye méltó az elismerésre, hanem a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése is. A kisgazdaságok részesedése az összes mezőgazdasági termelésből 40—42 százalék. Növekvő export, jobb ellátás A mezőgazdasági osztály munkájának tárgyalásánál először Kiss István (Apátfalva) kért szót. Hangsúlyozottan foglalkozott az osztály segítő tevékenységével, és szólt a körzet. termelési gondjairól is. Dudás Kálmán a szegedi járási tanácstagok nevében többek között javasolta, hogy a gyenge adottságú homoki téeszeknél minél több jobb szakemberre kell a vezetést rábízni. Rámutatott arra, hogy a felvásárló és a fogyasztói árak között indokolatlanul nagyok a különbségek. Gyakran a szerződéseknek azért nincs „tekintélyük". mert a termelő vagy a felvásárló nem tartja be a' megállapodást. Megemlített egy igen jelentős gondot, amit a homoki gazdaságokban éreznek. Nincs elegendő kisgép, és érzik a szálli'j tóes.'.közök hiányát is. Dr. Czabarka Jártos (Nagymágocs) hangsúlyozta, bár csökkent a párhuzamos ellenőrzések száma, de még mindig előfordul, és az ellenőrző sfcervek közötti jobb koordinációt kérte. Felszólalásában foglalkozott az állategészségügy helyzetével, a nagyobb gondosságra hívta fel a figyelmet. Szabó Jánosné megyei tanácselnök-helyettes rámutatott arra. hogy javult a nagyüzemi gazdálkodás színvonala, jobb a belföldi ellátás, nőtt az export. A termelési rendszerek, valamint azoknak az intézkedéseknek a hatását elemezte, amelyekkel megteremtették a feltételeket a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Az elismerő szavak mellett szólt a mezőgazdasági osztály munkájának fogyatékosságairól Is. és elsősorban a megye mezőgazdasági adottságainak jobb kihasználását kérte. Regöczi István (Szeged) tanácstag, a ZÖLDÉRT igazgatója ismertette az általa irányított vállalat tevékenységét, hiszen előtte több fölszólaló a felvásárlást kritizálta. Beszélt arról, hogy a ZÖLDÉRT 30 éves,, de már tizenötször szervezték át, hogy jobban megfeleljen az elvárásoknak. A vállalat 1981-től állami támogatás nélkül gazdálkodik. Ismertette az árkialakítás módját, hangsúlyozva azt. a vállalat szeretne termelésbiztonságot nyújtani. hozzátéve, hogy ez nem könnyű. Mészáros István minisztériumi főosztályvezető elismerését fejezte ki a mezőgazdasági osztálynak, amely különösen a mikrokörzet kialakításában. a földvédelemnél, a földhasználatnál szerzett érdemeket, és az eredményeket tekintve nemcsak a mezőgazdaság, hanem mezőgazdasági osztály is a megyék sorrendjét tekintve az elsők' között van. Felszólalásában különösen a geotermikus energia kihasználását szorgalmazta. Molnár Imre (Tiszasziget) más tanácstagtársához hasonlóan a sok, egymás utáni felesleges ellenőrzést kritizálta. Ugyanakkor felvetette, hogy a veszteségrendezésnél nemcsak a hiányt kell a gyors pénzügyi segítséggel megszüntetni, hanem olyan fejlesztést biztosítani, amely, lyel a szövetkezet a gazdálkodását hosszú távon stabilizálhatja. Huszta Vince (Zákányszék) a kisgazdaságok gépesítését sürgette, kérte: a főhatóság a zavartalan gazdálkodás érdekében teremtsen lehetőséget ahhoz, hogy a téesztagok nagyobb gépeket is vásárolhassanak. A felvetésekre a napirend előadója. Szilágyi Ernő osztályvezető válaszolt. valamint Szabó Sándor elnöki összefoglalójában hangsúlyozta. hogy a mezőgazdaság irányításának korszerűsítése a reményeket beváltotta. Csongrád megye élelmiszeripara hasonlóan a mezőgazdasághoz az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött. Bár a szakemberek véleménye szerint ez az előrelépés lehetett volna nagyobb is, ha jobban kihasználják a mezőgazdaság adta lehelőségeket. A feldolgozó és tároló kapacitás nem volt összhangban a mezőgazdasági termeléssel, így időnként veszteségek keletkeztek. Hiába az ország egyik éléskamrája Csongrád megye, ha nincs elegendő hűtőház és a konzervipar rekonstrukcióra szorul. Ugyanakkor jó kapcsolat alakult ki az élelmiszeripari üzemek és a mezőgazdaság között. Közös érdekeltség alapján együttműködés jött létre, lgv jelentősen fejlődött az élelmiszeripari vállalatok exportja és a lakossági ellátás színvonala is emelkedett. A megyei tanács áttekintette a termőföld hasznosításának és védelmének helyietét. A testület megállapította, hogy a nagyüzemi gazdálkodás érdekeit nem sértve osztottak .kiskerteket, és így egy nagyon fontos lakossági igényt elégítettek ki. Igen érdekes adat a következő: 1978-ig 642 hektáron 6297 kiskertet parcelláztak szét, majd ezt követően 236 hektárnyi területen 2 ezer parcellát adtak tartós használatba a tanácsi szervek. Eredményes erőfeszítéseket tettek a termőföld ésszerű hasznosítására, a parlagterületek csökkentésére. Évek óta kiemelt feladat a termőföld védelme. Így nagy figyelmet fordít arra a mezőgazdasági osztály, hogy minél nagyobb területet vonjanak be a művelésbe. Ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogyan alakul a tanyák sorsa. A tanyák száma tíz év alatt 30 ezerről 23 ezerre csökkent. A romos tanyák lebontásában, a területük megművelésében jó együttműködés alakult kl az érdekelt szervek. Intézmények, szövetkezetek között. Gazdasági kapcsolatok Korábbi ülésén a tanács jóváhagyta a VI. ötéves pénzügyi és fejlesztési tervét. Most a testület a területfejlesztési tervéről szavazott, és így sorra vette a megye erőforrásait, a felügyelete alá nem tartozó intézmények üzemek lehetőségeit, gazdasági elképzeléseit is. Dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta. hogy a területfejlesztési tervjavaslat kidolgozásához a gazdálkodó szervek és iparvállalatok még nem tudtak végleges információt, adni, ezért a koordinációt tovább folytatják. A lehetőségek azonban ismertek, és így a VI. ötéves terv területfejlesztési célkitűzései: a megyében gazdálkodó szervezetek, intézmények járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának javításához, a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez, az életszínvonal megőrzéséhez. az életkörülményeknek a lehetőségekhez igazodó továbbfejlesztéséhez. A testület áttekintette — az elmúlt ötéves terv eredményeinek értékelése mellett — a termelés várható alakulását, az energiagazdálkodást, a társadalmi, gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. a tudomány szerepét a terv megvalósításában. mely fontos kérdésekre lapunkban még visszatérünk. E téma tárgyalásánál fölszólalt dr. Kakuszi László, s a tervgazdasági bizottság véleményét tolmácsolta. Hangsúlyozva, hogy az V. ötéves tervben' jó alapot teremtettek a további fejlődéshez. Vecseri József (Szentes) az elmaradt szentesi fejlesztések miatt kért szót, Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely) pedig az energiatakarékossági program végrehajtásának körülményeiről beszélt. Kádár János, a Magvar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottságának első titkára tegnap, kedden az est-i órákban Borsod-AbaújZemplén megyébe érkezett. Kíséretében van Ballai László és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Részt, vesz a látogatáson Gyurkó László író, országgyűlési képviselő. A Központi Bizottság első titkárát megyei és helvi vezetők Mezőkövesden fogadták: Grósz Károly. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. - Ladányi József, a- megyei tanács elnöke. Pataki István, a mezőkövesdi tanács elnöke es Szilágyi János, a járási hivatal elnöke. Juhász Péter, a mezőkövesdi városi-iárási pártbizottság első titkára üdvözölte a pártbizottság székházánál a gépkocsiból kiszálló Kádár Jánost. Az ünnepi külsőt öltött városban régi matvó szokás szerint nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret és a meave világhírű tokaji• borából kóstolót nyújtottak át matyónépviseletű fiatalok, úttörők pedig vörös szegfűvel köszöntötték a vendégeket. (MTI) Lázár György látogatása a Fővárosi Tanácsnál, nagyobb építkezéseknél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap, kedden egész napos programon tájékozódott a főváros fejlődéséről, a tervekről és felkeresett több nagy építkezést, néhány új létesítményt, A városházán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fogadta. A tanács épületében Maróthy László Budapest politikai, társadalmi, gazdasági életéről, a fővárosi pártszervezetek, kommunisták tevékenységéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a főváros politikai és társadalmi életét a rend, a kiegyensúlyozottság jellemzi, a pártszervek munkájának középpontjában az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása áll. Az üzemekben, a gyárakban, az intézményekben mindinkább kibontakozik az alkotó készség. Szépvölgyi Zoltán az ötödik ötéves terv idején megvalósult városfejlesztési eredményekkel összefüggésben az elkövetkező öt esztendő feladatait vázolta. Budapest a következő években is kiemelt fejlesztési forrásokhoz jut, s a tanács arra törekszik, hogy minél ésszerűbben, jobban gazdálkodjék a reá bízott javakkal. Alapos előkészítő munka és társadalmi viták után Budapest hatodik ötéves terve három kiemelt feladatra, a legfontosabb társadalompolitikai célúk megvalósítására összpontosít: a lakáshelyzet javítására, s a lakóházak, a közintézmények, a közművek felújítására, az egészségügyi hálózat bővítésére, a meglevő intézmények gyarapítására és az oktatási feltételek javítására. Lázár György elismeréssel nyilatkozott a hallottakról, kiemelve, hogy Budapest gyarapítása, az itt élő emberek körülményeinek javítása a hatodik ötéves tervben is megkülönböztetett helyet foglal el. Mint mondotta, a fővárosban tervezett fejlesztésikorszerűsítési elképzelések reálisak. Az elkövetkező években fontos feladat, hogy Budapesten is a legésszerűbben és takarékosabban használják fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, s a (Folytatás a 2. oldalon.) A Meosekben Akaanélyttik világrekordja Akna mélyítő rekordereiket köszöntöttek kedden délelőtt a Mecseki Ércbányák készülő V-ös üzemében, ahol a Zalka Máté szocialista brigád mintegy harmincegy munkanap átlagát tekintve, műszakonként 20.38 köbméter kőzetet mozgatott meg az öt és fél méter átmérőjű légakna építésekor. Ez a mennriség 44,5 százalékkal több a szakirodalomban nyilvántartott eddigi világcsúcsnál. A Dörner Konrád vezette tizenkilenc főnvi csapat a Mecsek gyomrában háromszázhetven méter mélyre jutott, amikor elhatározta: megostromolja a rekordot. Sikerült! Téeszek kölcsönös támogatási alapja Országos kölcsönös támogatási alapot létesítettek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — erről döntöttek hétfőn a gazdaságok küldöttei a TOT székházában tartott értekezleten. Az alapból a beruházásokhoz vagv az átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalásához kaphatnak a tagok kedvező feltételek mellett két-három éven belül visszafizetendő kölcsönt. Az országos alap anvagi fedezetét az önkéntesen belépő területi alapok összegének 20 százaléka alkotla. Tehát a területi alapokat ie fenntartják. v /