Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

3 Szerda, 1981, június 10. Jugoszláv küldöttség Csongrád megyében A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak­szervezete elnökségének meg­hívására a Jugoszláv Mező­gazdasági és Dohányipari Dolgozók Szakszervezetének delegációja érkezett Csong­rád megyébe. Voja Todoro­ficot, a jugoszláv ágazati szakszervezet elnökét és Pe­tár Kopilotricot, a vojvodinai területi bizottság tagját teg­nap, kedden. a MEDOSZ el­nöksége nevében dr. Dobi Ferenc főtitkár fogadta a röszkei határállomáson. A kétnapos látogatás célja a szakszervezetek termelésszer­vező és termelékenységnö­velő tevékenységének tanul­mányozása, az e témakörben szerzett tapasztalatok, mun­kamódszerek kicserélése, va­lamint szakszervezeteinek nemzetközi kapcsolatai idő­szerű kérdéseinek megvita­tása. A tanácskozás résztvevőit fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára és dr. Ágoston József, az SZMT ve­zető titkára. A szomszédos ország delegációja ellátoga­tott a hódmezővásárhelyi Ál­latorvostudományi Egyetem állategészségügyi főiskolai karára. Ma pedig a Szegedi Szalámigyárat és Húskombi­nátot és a mihályteleki Űj Élet Termelőszövetkezetet keresik föl. Este visszautaz­nak Jugoszláviába r Uj szénhid­rogén lelőhely A vonatkozó államközi megállapodás keretében sike­resen működnek együtt a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, illetve a jugoszlá­viai Nafta Plin szénhidrogén­kutatói. A megállapodás sze­rint: az országhatár mentén, vagy annak közelében vég­zett szénhidrogén-kutatások műszaki, geológiai adatait kölcsönösen egymás rendel­kezésére bocsátják. Az in­formációcserével jelentős költségcsökkenést érnek el Az eddigi közös, korrekt munka legnagyobb sikerének kölcsönösen a Dráva völgyé­ben, Barcs térségében talált szénhidrogén-előfordulást tartják. A teljes felderítésén még az országhatár mindkét oldalán tovább dolgoznak. Országos búzabemutató Kutatók és gyakorlat - Háromnapos megbeszélés Szegeden X tudomány és gyakorlat kapcsolata a mezőgazdaság­ban is létfontosságú kérdé6. Annak érdekében, hogy a ku­tatók munkájának eredmé­nyeit minél hamarabb beve­zessék a termesztésbe, a Sze­gedi Gabonatermesztési Ku­tatóintézet — immár évek óta — a nyár elején rendezi meg az országos fajtabemu­tatót. Maguknak a nemesí­tőknek is érdeke munkájuk népszerűsítése, főként akkor, ha olyan nagyszerű sikerek­ről adhatnak számot, mint a szegedi kutatógárda. Tegnap a megyeszékhelyen, a Gabonatermeszési Kutató­intézet újszegedi központjá ban dr. Magassy Dániel igaz­gatóhelyettes nyitotta meg a háromnapos rendezvényt. El­mondta, hogy az intézmény az országban 40 gazdaságot lát el teljes fajtasorral. Ily módon az 1—1 hektáros üze­mi összehasonlító kísérletek alapján mindenütt a talaj­hoz, az adottságokhoz leg­jobban igazodó búzát ter­mesztik. Dr. Erdei Péter igazgató­helyettes az új agrotechnikai eljárásokról, az idei tél és a kitavaszodás termesztésre, a növények fejlődésére gyako­rolt hatásáról szólt. A nemesítés célkitűzéseit, a fajtákat, fajtajelölteket dr. Barabás Zoltán, a bűza­nemesítési főosztály vezetője ismertete. Elhangzott: a ne­mesitői tevékenység a magas termőképességű — hektáron­kénti 10 tonna azaz 100 má­zsa feletti fajták fenntartása az újak kinemesítése. illetve a mostohább termőhelyi vi­szonyok között is megfelelő hozamot adó fajták elsza­porítására terjed ki. Az elmúlt évben előzetes elismerésben részesítették a GK Csongor őszibúza-fajtát, amely újabb lépést jelent az ezredfordulóra tervezett pro­duktív búza-típus felé. Ki­Nagy László felvétele A bemutató résztvevőinek egy csoportja váló termőképességén kívül a gombabetegségekkel, vala­mint a megdöléssel szembeni nagy ellenállósága miatt gyors elterjedése várható. A fajta őszi növekedésű, gyors kezdeti fejlődésű típus. Le­velei ősszel élénkzöldek, el­terülők, kalásza tar, hceszú­kás orsoalakú. Tenyészide­je rövid, termőképessége ma­gas. Ismét nagy érdeklődésre tarthatnak számot a durum­búzák, amelyek a „kenyér" helyett „tészta" minőséget produkálnak bár termésátla­guk 5 százalékkal alacso­nyabb a hagyományos faj­táknál. A hatodik ötéves tervben hazánkban a gabo­naprogram előirányzata sze­rint 20—30 ezer hektárnyi durumbúzát termesztenek majd. s lisztjéből — tojás nélkül — készülhet a tész­ta. amely keresett cikk. export­A köztermesztésben — mi­vel minden talajtípuson biz­tonságosan termeszthetők, s javító minőségű lisztet adnak — továbbra is a kedvelt faj­ták maradnak: a GK Szeged, a GK Tiszatáj és a Ljubilej­naja 50. Az őszi árpák közül álla­milag elismert fajták a GK 58, a GK 59 és a GK 22. Utóbbi fajta szalmaszilárd­sága jó. ám termőképessége még kívánnivalókat hagy maga után. A mezőgazdasági nagyüzemek azonban üzemi kipróbálására már vihetnek magjából. A tanácskozáson ismertették a vetőmagellátás helyzetét, végül a résztvevők az öthal­mi telepen megtekintették a szántóföldi kísérleteket. Különleges tiszai expedíció száll vízre júliusban Kiskö­rénél, hogy ladikokon, népie­sen szólva, lélekvesztőkön három hétre birtokába vegye a folyót. Utasai alföldi nép­rajzosok, biológusok, ornito­lógusok, festő- és grafikus­művészek. Ütjük végcélja Ti­szaug. A két állomás között levő, mintegy kétszáz kilo­méteres folyószakasz egyes pontjain kikötnek, sátrat vernek és hiánypótló tudo­mányos kutatómunkát vé­geznek. illetve a művészet eszközeivel megörökítik a ro­mantikus tiszai környezetet, felvillantják a folyó menti települések életét. A néprajzosok tanulmá­nyozzál; a vízi életet, a vízi közlekedést, kutatják a tuta­jozás, az átkelő kompok múltját és jelenet. _— scio a Szemügyre veszik: a Tisza menti településeken lakók életében milyen szerepet ját­szik a halászat, az állattar­tás. az ártéri gazdálkodás, mi maradt meg a régi szokások­ból, formákból, gyakorol­ják-e a vízhez kötődő házi­ipart, a vessző- és gyékény­fonást, valamint a ladikké­szítést. A biológusok a nö­vény- és rovarvilágot, az or­nitológusok a vízi madarak életét figyelik meg, hiszen a Tisza több ártéri erdejében, nádasaiban, tocsogóiban ta­lálhatók kiskócsagok. kana­las gémek, bakcsók. Választ keresnek arra is, fellelhetők-e még a partifecske-tanvák, gólyafészkek: vizsgálják, hogy a civilizáltabb környe­zet, a mezőgazdasági gépek, vegyszerek, a vízszennyezé­sek hogyan hatnak a tenné­n szertes élő környezetre. A mostani vállalkozás beveze­tője egy három évig tartó expedíciós munkának. A résztvevői tanulmánykötet­ben foglalják majd össze a tapasztalataikat. Ki keres vagyonokat? I smerősöm zöldségesbódét nyitott A harsogóam piros almáik, a primőrök hamar odacsalogatták a környék la­kóit Ismerősöm most mégis panaszkodik. Környezetében sokan ferde szemmel néz­nek rá. összesúgnak a háta mögött. Azt rebesgetik, hogy vagyonokat keres. Azt per­sze nem tudják a pletykálok, hogy embe­rünknek hajnali háromkor kell elindulnia otthonról, ha friss áruhoz akar jutni Hét­kor nyitja a boltot, és az esti szürkületben vetődiik haza. Tisztes jövedelme pedig messze van. a mesés összegtőL Az eset — ki nem tudná? — korántsem ritka. A magánkezdeményezést, legyen bár hasznos a szűkebb pátria minden lakóiá­nak. sanda gyanú veszi körül. Makacsul tartja magát az a nézet, hogy a termelési viszonyok annál ..szocialistábbak", minél kisebb a magánszektor, a kisárutermelés mozgástere. A közhiedelem azonban soha­sem alapulhat pusztán a iólértésültek men­de-mondáin. Annál mélyebbek a gyökerei. Ma már tudjuk, hogy a szocialista állam gazdaságszervező tevékenységétől hosszú időn keresztül túl sokat, mindent vártunk. A központosítás olyan feladatokra is kiter­jedt. amelyek nagyüzemi méretek között csak nehézkesen, rugalmatlanul oldhatók meg. Különösen igaz ez a fogyasztás szfé­rájára. Kezdetben azonban a hagyomá­nyos kisárutermelés. kiskereskedés vissza­szorítása nem okozott különösebb gondot, hiszen az igények is mérsékeltebbek vol­taik. Később, az életkörülmények javuláséi­val a fogyasztási kívánalmak mind sok­rétűbbek lettek. Az új helyzetben egyetlen lehetőség kínálkozott az ellátás hiányai­nak csökkentésére: a lakosság öntevékeny többletmunkája — aimit ma oly gyakran, és oly solcféle ..felhanggal" kísérve, kiegé­szítő gazdaságinak nevezünk. Ez az a terü­let. ahol ügyeskedők és szerencselovagok látványos sikereiről és még látványosabb lebukásairól is hallani. Épp ezért nem cso­da. hogy egyelőre lényegesen több szó esik a kiegészítő gazdaság kapcsán a jövede­lemkülönbségekről és a visszásságokról — azaz az elosztási viszonyok csöppet sem általánosítható sávjáról —. mint a jelen­ség valódi tartalmáról, a kiegészítő gazda­ság ágaiban végzett munkáról. Mit takar a meglehetősen általánosítha­tó gyűjtőfogalom? Ide tartozik mindenek­előtt a mezőgazdasági kistermelés — a háztáji és kisegítő gazdálkodás —. ami az ország agrártermelésének több mint har­madrészét adja. A hagyományos javító­tevékenységet jobbára ma is kisiparosok végzik el. De az évente felépülő 35—40 ezer családi ház döntő többsége is kaláká­ban. csaláldi összefogással, javarészt kis­iparosok szakipari munkájával készül. Becslések szerint mintegy ötmillióan dol­goznak a kiegészítő gazdaságban, közülük százezren főfoglalkozásban. Aligha vitatható, hogy erre a rugal­mas. munkaigényes, a személves kockázat­vállalási sem nélkülöző tevékenységi for­mára még hosszú időn keresztül szükség lesz. Időszerű tehát, hogy — a bizalmat­lanságot és előítéleteket tápláló, s ezért zavaró körülményektől mentes legyen a kiegészítő gazdaság. Nemcsak a mindenki által elítélt fusizást 'az engedély nélküli iparűzés néha hajmeresztően agyafúrt öt­leteit kell említeni itt. hiszen az ilyen hítel­rontó kalandorkodás ellen határozottan és kellő szigorral védekezik jogrendünk. Ám ennek a formának a becsületéhez, a benne rejlő előnyök kihasználásához legalább ilyen, fontos, hogy összhangba kerüljön a szocialista üzemekben dolgozók munkaidő­ben ós szabad időben végzett munkája. A mostani, sok tekintetben rendezetlen hely­zet visszaélésekre — vesztegetésekre lo­pásra. a társadalmi tulajdon károsítására — ad lehetőséget. Az sem írható a jelen­legi helyzet iavára. hogv a szolgáltatás és a termelés néhány ágában — gondoljunk csak az építőipari javításokra — elsősorban a szocialista szervezetek hiányos kínálata miatt a kiegészítő gazdaság szinte mono­polhelyzetben van. aminek árfelhajtó hatá­sát nem kell ecsetelni. Az a munkás pe­dig, aki a műszak befejeztével, különmun­kájával a fizetése többszöröséhez juthat, erejét, a ..maszekra" tartalékolja, a napi nyolc óra során pihend ki az előző délutáni fáradalmakat M indezek a káros jelenségek azonban semmiképp sem kérdőielezihetik meg a kiegészítő gazdaság szerepé­nek fontosságát. Mert egyre erősödő igény, hogy legyenek olyan szervezeti for­máik. ameLvek a szocialista jelleget az egyéni kezdeményezést és a vállalkozó kedvű emberek ésszerű kockázatvállalását szerencsésen ötvözik. A „kenőpénzek" vándorlásának, a munka nélküli jövede­lemszerzésnek pedig elejét vehetnék a szabályozott beszerzési csatornák, az önte­vékeny gazdálkodók gépekhez juttatása — akár a bérleti rendszer kibővítése révén —. az anyagellátásuk javítása. A kiegészítő gazdaság néhány területén érzékelhető veszélyes monopolhelyzetet pedig a vállal­kozók versenyeztetésével — több működési engedély kiadásával — meg lehet szüntet­ni. És akikor, nyilván az üdvös döntéseket követő „türelmi idő" elteltével, zöldséges ismerősömet sem érik maid igaztalan tá­madások. GAZSÓ L. FERENC / • • Önjáró gépek kertészeti nagyüzemeknek Az önjáró kertészeti gépek állta. Az idén húszat készíte­iránt — a növekvő üzemel- nek belőle, tetési költségek és a viszony- A mezőgazdasági nagyüze­lag magasabb ár miatt — az meknek elkészítették az ön­elmúlt két évben némileg jarö zöldborsógép-rendszert, csökkent a gazdaságok ér- Készen van az önjáró zöld­deklődése. A Mezőgépfejlesz­tő Intézet és a vele kapcso­latban levő üzemek azonban nem álltak le a további fej­lesztéssel, . számítva arra, hogy az érdeklődés mérsék­lődése csak átmeneti lesz. Az újabb gépek próbáit, vala­mint a gyártás előkészítését ' megkezdték. A korszerű cukorrépa-be­takarító gép ötéves fejleszté­si munka eredménye. A már sorozatban gyártott berende­zés a betakarítást egyetlen menetben végzi el. Tovább­fejlesztett változata egy év alatt készült el, és a terme­lők kívánságára az úgyneve­zett kétmenetes betakaritó­gépek családjába tartozik. (Ezt a konstrukciót a nagy­üzemek jobban kihasználhat­ják.) A berendezés a nem­zetközi összehasonlítást ki­hab-betakarító gép minta­példánya is. A kísérleti mun­ka tapasztalatai alapján szer­vezhetik meg a sorozatgyár­tást. Az uborkatermesztő gazdaságok kérésére előfel­dolgozó gépsort terveztek. A prototípust sikerrel próbál­Árucsere A Budapesten lefolytatott kereskedelmi tárgyalások eredményeként kedden, a Külkereskedelmi Miniszté­riumban aláírták az 1981 év­re szóló magyar—kínai áru­csere-forgalmi és fizetési egyezményt. Ennek alapján Magyarország a többi között televízió-részegységeket, or­vosi berendezéseket, műsze­reket. méterárut és gyógy­szereket szállít Kínába. Be­hozatalunk jelentős részét a kötöttáruk, konfekcióipari termékek, pamut- és gyapjú­szövet, irodaszerek, játékok, porcelánáruk, valamint gyü­mölcs- és zöldségkonzervek alkotják. Tanácskozás Pakson Kedden a Paksi Atomerő­mű Vállalat telephelyén tar­totta meg soros ülését az Or­szágos Atomenergia Bizott­ság. Szekér Gyulának, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az OAB elnöké­nek vezetésével. Az ülésen Kapolyi László, ipari mi­nisztériumi államtitkár, az atomenergia hazai felhaszná­lásának perspektíváiról tar­tott beszámolót, majd tájé­koztatta a tanácskozás részt­vevőit a Paksi Atomerőmű állami inditó és ellenőrző bi­zottságának tevékenységéről. A tanácskozás résztvevői megtekintették a Paksi Atomerőmű létesítményét is. Közúti darabárus járat Budapest-Moszkva között A két ország közötti külke­reskedelmi árufuvarozás gyorsítását szolgáló megálla­podást kötött a Volán Tröszt és szovjet testvérszervezete, a Szovsztranszavto Közleke­dési Vállalat. A megállapo­dás értelmében június 10-én megindul a rendszeres köz­úti darabáru-fuvarozás Buda­pest—Moszkva között Az egyik héten a Volán, a má­sikon a Szovsztranszavto ka­mionja bonyolítja le a for­galmat A nemzetközi darabárus forgalomban a Szovjetunió, illetve hazánk egész területé­re a zöldségtől az öttonnás gépekig, feladhatók kistéte­lű mezőgazdasági, ipari, élel­miszeripari termékek. A bel­földi darabárus járatok to­vábbítják a budapesti. Nyu­gati pályaudvari és a moszk­vai gyűjtőközpontba a Szov­jetunióba. illetve a hazánk­ba irányuló exportszállítmá­nyokat. amelyek helyi kézbe­sítéséről a két autóközleke­dési vállalat gondoskodik. A KGST-tagországok kül­kereskedelmének fejlődése, a szerződéskötések megbízható, pontos, gyors teljesítésének igénye indokolta ennek a fu­varozási formának a nem­zetközi bevezetését. A két or­szág közötti rendszeres da­rabáru-szállítás hiányt is pótol. Lehetővé teszi a ki­sebb tételű áruk biztonsá­gos, menetrendszerű fuvaro­zását az év minden szakában, a csúcsforgalom idején is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom