Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

12 Vasárnap, 1981.' június 14, Kiváló nevelők kitüntetése Köszöntjük a pedagógusokat A pedagógusnap aűtalmá­»ól megyei ünnepséget ren­deztek tegnap, szombaton a Tisza-szállóban. Csongrád megye pedagógustársadal­mának képviselőit, a meghí­vott tanárokat. tanítókat, óvónőket, iskolai dolgozókat dr. Müller József né. a me­gyei tanács vb művelődés­ügyi osztályának vezetője köszöntötte. Az ünnepségen részt vettek a megye és a város párt- és állami veze­tő testületeinek, a tömeg­szervezeteknek és a felsőok­tatási intézményeknek a képviselői; dr. Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. Szabó Sándor. a megyei tanács elnöke. dr. Schmidt József, a városi pártbizottság osztályvezető­je. dr. Csikós Ferenc, a vá­rosi tanács vb titkára. Bódi György, a megyei KISZ-bi­zottság első titkára. Fabula Andrásné, a Pedagógus Szakszervezet megyei titká­ra. A pedagógusok tiszteleté­re a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulói ad­tak műsort, ünnepi beszédet mondott Szabó G. László, a megyei tanács elnökhe­lyettese. Az iskolai munkát, a pedagógusok feladatát ab­ból a nézőpontból elemezte, hogyan felel az meg a tár­sadalom szükségleteinek. Ki­emelte, hogy az alkotó veda­gógusszemélyiségek szerepe •egyre nő a társadalmi igé­nyeknek megfelelni igyekvő oktatási intézményekben. Az idei pedagógusnapon ilyen tanárok, tanítók, óvó­nők. kiváló munkát végzett, alkotó személyiségek vehet­ték át. elismerésként. mi­niszteri kitüntetéseiket; a megyei ünnepségen több mint másfélszázán. Az okta­tás-nevelés érdekében kifej­tett eredményes munkájuk elismeréséül a következő szegedi pedagógusok és is­kolai dolgozók kapták meg a művelődési minisztertől a Kiváló Munkáért kitünte­tést: Árgyelán József né, a Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskola gazdasági vezetője. Bakacsi Károlyné, a ságváritelepi általános is­kola tanítója. Balogh Mi­hályné, a 600-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet gondnoka. Bartos Istvánné napközivezető. Rózsa Ferenc sugárúti általános iskola, Birinyi Imre. a Déri Miksa Szakközépiskola gazdasági vezetője, Czene Péterné ta­nító, tarjáni III. számú ál­talános iskola, dr. Csajbók Ernőné tanár, Madách isko­la. Csiszár Gyula tanár. 600­as számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet. Darvas Anna nevelőtanár, Csongrád me. gyei tanács diákotthona. Dobó Jánosné főszakács, Kossuth Zsuzsa Egészség­ügyi Szakközépiskola. Faze­kas Lászlóné, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző gazdasági igazgatóhelyettese. Gergye Anna. a Petőfi Sándor álta­lános iskola igazgatója, Haász Józsefné tanár. Gaga­rin általános iskola. Hem­mert János tanár. Radnóti gimnázium, Hencz Alajosné tanító. Móricz Zsigmond ál­talános iskola. Hégely Gá­borné tanár, siketek általá­nos iskolája és nevelőotthona, Horváth Dezsőné tanár. Közgazdasági Szakközépis­kola. Iványi Józsefné tanító. Béke utcai általános iskola, Jenei Katalin, a kiskundo­rozsmai 1. számú általános iskola tanára és Joó Ferenc, ugyanennek az iskolának az igazgatója. Kassai Zoltán hivatásos pártfogó. Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet. Kiss Dezsőné tanár. -600-as számú szakmunkásképző, Kómár Jánosné óvónő, tar­jáni III. számú általános is­kola. Kopasz Lajosné veze­tő óvónő, gválaréti óvoda. dr. Kovács Józsefné tanár, szakfelügyelő Szirmai álta­lános iskola. Kun Józsefné. a 624-es számú szakmunkás­képző gazdasági igazgatóhe­lyettese. Mihalik Ferenc al­ezredes. Németh Gyula, a u \r\ ——— > í : Enyedi Zoltán felvétele Szabó Sándor átadja a kitüntetéseket Vedres kollégium gazdasági vezetője, Papp Ferenc ta­nár, Radnóti gimnázium, Papp Jánosné tanító. Há­mán Kató általános iskola, Perlaki Istvánné óvónő. Dó­zsa György általános iskola, dr. Péter Lászlóné tanár, Gutenberg utcai általános iskola. Pulics Józsefné. a Szilléri sugárúti álalános is­kola igazgatóhelyettese. Ra­konczay László tanár, szak­felügyelő. rókusi iskola. Re­ményik Mária, a tápéi álta­lános iskola tanítója. dr. Varjú Pálné. a Ságvári ut­cai óvoda óvónője. Varga Ferenc szakfelügyelő. Beb­rits Lajos Szakközépiskola, dr. Végh Józsefné tanár, Rózsa Ferenc Szakközépis­kola. A szegedi járás iskolái­ban dolgozók közül ugyan­ezt a kitüntetést kapták: Herczeg Ferencné tanító, domaszéki általános iskola, Lajkó Lajosné tanító, ásott­halmi általános iskola. Mar­tinusz Józsefné tanár, üllé­si iskola. Savanya Antalné tanár és Sisák Antalné fő­zőnő, kisteleki II. Rákóczi Ferenc iskola. Vaszkó Elelt­né tanító, mórahalmi iskola, Zentai Antal igazgató, ásott­halmi általános iskola. Miniszteri Dicséretben ré­szesült: Bag i Ádámné. a Szirmai általános iskola ta­nára, Barna Gábor nevelő­tanár, Ady Endre középis­kolai fiúkollégium. Becsei Attiláné tanár, és Békéi László tanár. Vedres István Szakközépiskola, Darvas lmréné tanár, siketek általá­nos iskolája és nevelőottho­na, Fekete Károlyné. a tar­jáni Ill-as iskola gazdasági vezetője, Gregor Józsefné. a kisegítő iskola igazgatóhe­lyettese, Gyuris Nándorné dajka. béketelepi óvoda, Horváth Ferencné. a Rózsa Ferenc Szakközépiskola ta­nára, Huszár Gábor, a Tö­mörkény gimnázium tanára, dr. Jáky Károlyné a Fodor József Szakközépiskola ta­nára. Kamocsai Mária. a 640-es számú textilipari szakmunkásképző szakokta­tója, dr. Kaszab lmréné. a Zrínyi általános iskola ta­nára. Káté Béla. a 624-es Ipari Szakmunkásképző In­tézet szakoktatója. Kiss Pé­terné daika. fodortelepi óvo­da. Ludánui Mártonné ta­nító, Mező Imre iskola, Markovics Endréné tanár. Tömörkény gimnázium. Ma­sa Gézáné tanár, béketelepi általános iskola. Mátyus Ferencné főzönő. központi konvha. Meszesén Ferencné dajka. Deák Ferenc utcai óvoda. Mucsi Ferencné ta­nító. Zalka iskola, dr. Né­meth Gáborné tanító. Révai iskola. Néveri Béláné veze­tő óvónő. Ilona utcai óvoda, Papp Lajosné igazgatóhe­lyettes, rókusi iskola. dr. Pálfai lmréné tanító, odesz­szai Il-es iskola. Pesti Sán­dorné tanító, dorozsmai Il­es iskola. Petrity Jakab né. a Londoni körúti nevelőotthon gondnoka. Radocsai Ferenc. a Megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet főelő­adója. dr. Szeberényi Sán­dorné. a Kőrösy József Szak­Ferencné zenetanár. Liszt Ferenc Zeneiskola. A járás pedagógusi közül a Minisz­teri Dicsérettel kitüntetet­tek: Bitó Sándorné. a kiste­leki gimnázium és szakkö­zépiskola gazdasági vezetője. Csukonyi Márta, a bordányi óvoda vezető óvónője. Kiss Istvánné daika. kübekházi óvoda, dr. Kürtösi Istvánné tanító, kisteleki Il-es számú iskola. Magon y Menyhértné főzőnő, csengelei óvoda. Molnár Béláné tanár, baksi általános iskola, Osznovics Antalné tanító, röszkei isko­la. Szalontai Istvánné tanár, sándorfalvi általános iskola, dr. Tóth Lászlóné tanár, pusztamérgest iskola. Vincze Jánosné főzönő, ópusztaszeri iskola. A tegnapi ünnepségen be­jelentették, hogy a közleke­dési és postaügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesítette Faragó Pe­temét. a Bebrits Lajos Szakközépiskola tanárát, Miniszteri Dicséretben Vigh Istvánt, a Rózsa Ferenc Szakközépiskola szakoktató­ját. A KISZ Központi Bi­zottsága az ifjúság nevelésé­ben nyújtott kiemelkedő munkájáért Ifjúságért Ér­demérem kitüntetésben ré­szesítette Tóth Guulánét, a Majakovszkij középiskolai leánykollégium igazgatóját. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola pedagógusna­pi ünnepségét ugyancsak tegnap rendezték meg az in­tézmény dísztermében. Dr. Moholi Károly főigazgató megnyitója után dr. Petri Gábor akadémikus, a SZO­TE rektora mondott, ünnepi beszédet, majd a főigazgató átadta a főiskola oktatóinak a miniszteri kitüntetéseket. Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült: dr. Vidács Ferenc főiskolai docens, Ke­rényi Józsefné. az l-es szá­mú gyakorló iskola szakve­zető tanára, Szerényi Tibor főiskolai docens, dr. Kozma Róbert csoportvezető főisko­lai docens. Miniszteri Dicsé­retet kapott: Franczia Pé­terné pénzügyi csoportveze­tő. Libor Istvánné" kisegítő, raktáros, Sinkó János tan­széki technikus. Seiben Já­nos segédmunkás. Báló Mi­hály szakvezető tanár. He­gedűs Andrásné szakvezető tanár. A pedagógusnap alkalmá­ból a közlekedés biztonsága érdekében kifejtett eredmé­nyes társadalmi munkáia el­ismeréseként az Országos Közlekedésbiztonsági Tanacs disz plakettjét adományozta a belügyminiszter dr. Müller Józsefnének. a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya vezetőjének. A belügyminiszter a peda­gógusnapra a Közbiztonsági Erem arany fokozata kitün­tetést adományozta Dants Lászlónak, a mórahalmi és Bakacsi Gézának, a röszkei általános iskola igazgatóiá­nak a honvédelmi nevelés, a határőrizet segítése terén kifejtett eredményes mun­középiskoia tanára. Varga kájuk elismeréseként. M egyénk egész lakossága — gyerme­kek és szülők — ezen a napon a pedagógust köszöntik, akinek fele­lősségteljes munkáia a felnövekvő gene­rációk formálásában igen jelentős. A sze­retet virágai, az elismerő, köszönő szavak mellett akkor lesz teljes az ünneplés, ha röviden szólunk a befejezés előtt álló 1980 —81-es tanévről. Mozgalmas, sok gonddal járó tanév vé­géhez közeledünk ismét. Folytatódott az új dokumentumok, tankönyvek bevezetése, új eszközökkel, tanári segédletekkel kellett megismerkedni nevelőinknek, amelyek gyakran késtek, gyakran magukon viselték a kísérlet, a kipróbálatlanság jellegét. Egyes városainkban, községeinkben az is­kolaépületek -korszerűtlensége, szűk kapa­citása. a napközis ellátás tengernyi gondja akadályozta az oktatás-nevelés fejlődését. Ezek miatt időnként szinte kitapintható volt, a feszültség nevelőink körében. Mindezek ellenére mégis azt mondhat­juk, hogy e tanév a stabilizálódás évének tekinthető, egyrészt azért, mert kialakult és funkcionált a központi irányítás új mechanizmusa. Másrészt oktatási, nevelési intézményeink teljesítették feladatukat: a központi elgondolásoknak megfelelően fej­lődött, korszerűsödött az oktatás-nevelés folyamata. Ezt a tanévet is — meg az elő­zőeket is — egy folyamat szerves részé­nek kell tekintenünk a szocialista magyar közoktatásban, amelyben jelentős szakasz­határ volt az 1972-es év. pártunk állami oktatásra vonatkozó határozatának meg­jelenése. Ennek szellemében tartalmi és szervezeti változásokat indítottunk el és próbáltunk, próbálunk megfelelni a társa­dalmi élet kihívásainak. A közoktatás irányítójának és a pedagó­gusnak munkájában naponként, tanévén­ként azt kell vizsgálni; az iskola hogyan tett eleget a fejlett szocialista társadalom építéséből adódó feladatainak, megfelel-e a gazdasági fejlődés intenzív jellegéből, a világgazdasági helyzet hazánkra gyakorolt hatásából adódó követelményének? Ha­zánkban általános gyakorlat, hogy fejlesz­tési célok meghatározásánál, az eredmé­nyek értékelésénél — a tervciklusnak meg­felelően — ötéves periódusokban gondol­kodunk. Ezt fenntartva, egv más jellegű periodizáció is létezik. Nem szabad a köz­oktatás területén sem figyelmen kívül hagynunk, hogy a világban, nyitott gazda­ságú hazánkban, az 1970-es évek második felében egy új szakasz kezdődött. Gondol­junk csak a tőkés világ egyre mélyülő ál­talános válságára, a vele összefüggő mun­kanélküliségre, energiaválságra és az ár­robbanásra. A Világpolitikában az enyhü­lés biztató folyamata megtört, és ezzel ösz­szefüggésben az USA újraélesztette hideg­háborús politikáját. Az eddiginél nagyobb mértékben, szervezettebben jelentkezik az ideológiai fellazító tevékenység. Mindezek­től — és itt csak a legfőbb problémákat említettem — a magyar közoktatás sem függetlenítheti magát. És ha ilyen fókusz­ból tekintünk vissza a jelen tanévre, tár­gyilagosan megállapíthatjuk, hogv az egy­részről eredményeivel és gondjaival bele­simul az 1972-es határozat elindította fo­lyamatba, természetesen reagálva egy-egy rövidebb szakasz saiátos feladataira. Más­részről nevelőink, és közöttük is talán a legjobbak, az alkotó személyiségek képvi­selték a diszkontinuitást, próbáltak az újabb követelménveknek megfelelően dol­gozni. Ehhez az új tantervek — az esetek többségében — megfelelő útmutatást ad­tak. Tőlük azt várjuk, hogy korszerűbb alapműveltséget adnak gyermekeinknek, nyitottabbá teszik gondolkodásukat, egyé­niségüket az új felismerésére és befogadá­sára. Mindezek fényében, ha végiggondoljuk feladatainkat, be kell látnunk, hogy nem teljesen úiak Az újat. a változást a ne­velői hozzáállástól várjuk. Nem. véletlenül használtuk az alkotó személyiség kifeje­zést. Az együtt gondolkodás kedvéért sza­bad legven csak néhány feladatot kiragad­ni a sok közül. A XII. pártkongresszuson is elhangzott, hogv társadalmunk legyen a munka társa­dalma. Azt gondoljuk, az eddiginél jobban meg kell szívlelnünk ezt az iskolában is. A tanulók tudásszintje, tudásának a mély­sége. alapossága és az osztálvzataik. felvé­teli vizsgaeredményeik között a ma még gyakori disszonancia erre nagyon felhívja a figyelmünket. Továbbá a felnőttek társ­sadalma azt sem felejtheti el. hogv a ma­ga állította mindenkori példájával is ne­vel. Vonatkozik ez a pedagógusra éDDÚgy, mint az építőmunkásra, mezőgazdasági dol­gozóra, vagy köztisztviselőre. Számtalan, gyakorlati életből vett példa arra figyelmeztet, hogy sok baj van tanuló­ifjúságunk világnézeti megalapozottságá­val, nemzettudatával, kialakulatlanok ha­zafias és internacionalista érzelmei. Ünnep­rontás lenne most példákat felsorakoztatni Meg azután mindannyian tudjuk, hogy az ilyen természetű „örökségünk" nagyon el­lentmondásos. Sokan azt vártuk, hogy a szocialista országok fejlődésük negyedik év­tizedében már megszabadulnak a naciona­lizmustól. Éppen egy közelmúltban tartott pártközi tanácskozás hívta fel a figyelmet erre a tévedésünkre. Abban bizonyára egyetértünk, hogy a ma még gyakran fél­szeg. máskor oktalanul kérkedő magyarsá­gunkat nem volna jó továbbadni az utá­nunk következő generációnak. A szocialista társadalom úgy biztosítja tag­jai számára a szabadságot, hogy egyéni ké­pességeik megvalósításához megteremti a — mindenkori fejlődéssel összhangban álló — lehetőségeket. Rendkívül sok, ma még meg nem valósított konzekvenciája van ennek az iskola számára. És ehhez tegyük hozzá: nyersanyagban, természeti kincsek­ben szegény ország vagyunk, de van na­gyon sok tehetséges gyermekünk, akiknek tehetségét felszínre hozni a legszebb és legfelemelöbb nevelői feladat. Nap mint nap sok példából tapasztalhat­juk a szocialista közéletiség, a másokért tenniakarás. a kollektív szellem terjedését. De van önzés is, befeléfordulás, a saját ér­dekek túlzott előtérbe állítása. Egyes cso­portok számára az elért magas életszínvo­nal olyan dolgokat tesz lehetővé, aminek a hatása más emberek, főként az élettapasz­talatokkal nem rendelkező fiatalok számá­ra káros. Ezekkel a jelenségekkel szemben csak közösségi szellemű fiatalok nevelésé­vel vehetjük fel a küzdelmet. Csak néhány feladatot említettünk. Ol­vashatunk ezekről az 1972-es határozatban, a pártkongresszusok jegyzökönyvében, amelyek e határozatot megerősítették. És bár tudjuk, hogy közoktatási rendszerünk újabb változásoknak néz elébe, ezek a fel­adatok megmaradnak. Az igazi pedagógus úgy tesz ezeknek eleget, hogy mindennap, minden órán egy kisdarabkát kiszakít ön­magából — tudásából, szellemi izzásából, érzelmeiből — és szétosztja tanítványai között. Pedagógusnapon mindenekelőtt az ilyen jellegű munkát szeretnénk köszönteni. Szűkülő gazdasági feltételeink között is sikerült biztosítani az iskolai oktatás-ne­velés tárgyi, anyagi feltételeit, csökkenteni a szintkülönbségeket egyes iskolák között, növelni a tanteremállományt és biztosítani a szaktanári ellátottságot. Iskolafenntartó tanácsaink ehhez nagyon sok segítséget kaptak a pártszervektől, társadalmi és tö­megszervezetektől. üzemektől, gazdaságok­tól, a Magyar Néphadsereg egységeitől, amelyekért ezúton is köszönetünket fejez­zük ki. Nagy szerepe volt a jól végzett munká­ban az ifjúsági szervezeteknek: a nevelés különböző területeihez, a kirándulásokhoz, társadalmimunka-akciókhoz, építőtáborok szervezéséhez nyújtott segítségről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. A pedagógusnap alkalmából elismeréssel köszöntjük azokat a pedagógusokat, akik az új dokumentumok, tankönyvek megírá­sában, kipróbálásában és bevezetésében részt vettek. Azokat, akiknek tanítványai sikeresen szerepeltek a tanulmányi verse­nyeken. kulturális és sportversenveken, a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáin, megállták a helyüket az új mun­kahelyeken. Köszöntjük az intézmények vezetőit, akik szorosan együttműködve az iskolai pártalapszervezetekkel. ifjúsági szervezetekkel, biztosították a politikai-pe­dagógiai-szakmai követelmények egységét, a jó munkához szükséges demokratikus légkört. Köszöntjük a közoktatás irányítását fele­lősen végző közoktatási szakembereket, akikre ebben a tanévben is jelentős ter­hek hárultak. Elismeréssel szólunk a bentlakásos in­tézmények dolgozói, a diákok, takarítók, portások konyhák és tirodák dolgozóinak munkájáról. Tisztelettel emlékezünk meg azokról a pedagógusokról, közoktatási dolgozókról, akik a tanév végével nyugdíjba vonulnak, kívánva nekik még jó egészségben eltöltött számos esztendőt. Közoktatási intézményeink legnagyobb fel­adata és egyben gondja is a felnövekvő gene­rációk korszerű alapműveltségének, a vál­tozások befogadására nyitott — ezért, szé­les alapokon nyugvó — szaktudásának ki­alakítása olyan együtthatásban, amely sze­mélyiségjegyeiket, is a fejlett szocialista társadalom igényeinek megfelelően formál­ja. Az iskola és a szülői ház szoros együtt­működés nélkülözhetetlen e feladat meg­valósításához. de számítunk rá és igényel­jük a társadalom segítségét is. Nagy hang­súllyal említjük itt a nevelómunkát, amely­ről a KISZ X. kongresszusán is sok szó esett. A Csongrád megvei Tanács, figyelembe véve népgazdaságunk adottságait, a VI. ötéves terv időszakában is bizto­sítani kívánja az oktatás személyi, tárgyi, anyagi feltételeit. A kormány határozatai­nak megfelelően társadalmi-gazdasági Drogram készítésével és megvalósításával szeretnénk oldani a várható feszültségeket, gy is biztosítani az elért színvonal meg­tartását. a közoktatásban dolgozók és köz­vetve a szülők életkörülményeinek javí­tását Szabó G. László

Next

/
Oldalképek
Tartalom