Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-05 / 130. szám

Szerda, 1981. június 3. 5 Bolgár NTSZ-küldöttség A bulgáriai műszaki és tapasztalatcseréket is rögzíti. természettudományi egyesü- Eszerint a következő két eszletek szövetségének, az tendőben (1983. július 30-ig) NTSZ-nek Sztara Zagora-i Csongrád megyéből 99-en lászervezete háromtagú dele- togatnak el a bulgáriai testgáclója látogatott Csongrád vérszervezethez, s összesen megyébe. A küldöttség veze- 495 munkanapot töltenek tője Russi Dinev, a Sztara kint. Bulgáriából pedig Zagora megyei pártbizottság 83-an jönnek 415 munkatitkára, az NTSZ megyei ^.-a a MTESZ Csongrád szervezetének elnöke; tagjai , Ivan lskrov. a közgazdátok megyel övezetéhez tapaszegyesületének elnöke és talatcserére. tL*laaove*ta Fopova- , a,z Az együttműködési megálNTSZ megyei szervezetének iapodás ünnepélyes aláíráséosztályvezetője. A bolgár ra tegnap került sor Szegekuldottek az MTESZ megyei den, a Technika Házában, szervezetének vezetőivel foly- A b^g^ küldöttek mellett tattak tárgyalásokat a két az egyezményt az MTESZ megyei szervezet további Csongrád megyei szervezete együttműködéséről. részéről dr. Fejes Pál elnök, A vendégek négynapos Na0v Ernő titkár és Hunyadi Csongrád megyei tartózkodá- Lászlóné ügyvezető titkár suk során megtekintették írta alá. Szegedet, ellátogattak a kon- A bolgár küldöttség vezezervgyárba és a csongrádi tőjével. Russi Dinewel. szehútnrevárhn 8edl tartózkodása során ey megbeszélést folytatott Berta A két szervezet együttmű- István, a Szeged városi pártködése immár hatéves múlt- bizottság titkára. A delegára tekinthet vissza. A mos- ció vezetőjét tegnap, a megtani megbeszéléseken újabb állapodás aláírása után fokét évre szóló munkaprogra- gadta Török József, az mot dolgoztak ki. amely MSZMP Szegei városi biegyebek között a kölcsönös zottságának első titkára. Magyar gyermekek sikerei A magyar gyermekek rajzai ismét sikeresen szerepeltek nemzetközi gyermekrajzkiállításokon. Indiában a 31. Shankar nemzetközi gyermekrajz-kiállításon és -versenyen bemutatott csaknem 300 magyar gyermek alkotása közül 29-et díjaztak. Az egyik alkotást, Dobálc Anita százhalombattai 13 éves kislány magyar néptáncot ábrázoló textilképét Nehruaranyéremmel tüntették ki. A Nippon Televízió 11. nemzetközi gyermekrajzversenyén részt vevő mintegy 200 magyar gyermek 93 rajza nyert arany-, ezüst-, bronzérmet. A japán külügyminiszter különdíját Sendula Angélának, a keceli Arany János Általános Iskola 12 éves tanulójának ítélték oda. A díjakat csütörtökön az Országos Pedagógiai Intézetoen adta át Tímár András főigazgató-helyettes. Az ünnepségen részt vettek az Indiai Köztársaság és Japán budapesti nagykövetségének képviselői. I mv, Bártfai Éva, a Grazi Opera Artemisz lemondta a Varázs- les szerepformálás csak picimagyar művésze énekelte fuvolát, s Bártfal egyetlen vei melegebb, olvadékovendégként a múlt heti Tra- délelőtti próba árán estére el- nyabb, izgalmasabb hangulata és a szerdai Pillangó- énekelhette az Éj királynőjét színnel párosulna, a hatás kisasszony címszerepelt « Ze- — vélhetően jól, hiszen szó- fölforrósodna, közvetlenebbé né6 színházban. Előbb Pál listaszerződéssel honorálták, válna, s Bártfaivan világTamás, utóbb osztrák kollé- ö meg mindjárt melegében a sztárt ünnepelhetnénk. Pagája, Wolgang Bosich diri- bizalmat azzal, hogy énekver- naszra persze így 6incsen ok. gdlta a szegedi társulatot, senyt nyert Pulában. Két sze- Miként partnereire sem leMindkét alkalommal, a rek- gedi föllépése kedvező be- het. A Traviatában például kenő hőség dacára, szép szá- nyomásokat keltett, jóllehet Réti Csaba parádés Alfrédje mű közönség gyűlt egybe, s az előzetes hírek nyomán, ha a második felvonásban megünnepelte nem is érdemtele- már a kedvencei az Éj ki- fújta azt a magas cét, mely nül az utószezonok szokásos rálynője, meg a Lammer- részt gyakorta elhagyják, a enerváltségán fölülemelkedő moori Lucia némi kétkedés- Pillangóban, meg Juhász előadásokat, mindenekelőtt sel kellett fogadnunk tőle a József (Pinkerton) szórta természetesen a hazánkban Traviatát. különösképpen pe- nagyvonalúan a magasságo. ,vendég magyar divát. dig Butterfly-t. E kétkedés is kat. Nem beszélve Gginest Mondhatni ismeretlen név- persze gyöpes előítéletek, Kálmánról, aki mindkét elővei érkezett Bártfai, noha megcsontosodott konvenciók adás ásza volt, változatlanul külhonban jóideje befutott- szüleménye: Bártfai tudniil- illúziókéi tő Sharpless és nak számít. Annak idején lik az a fajta drámai kolo. idősb Gcrmont — ez utóbhihasztalan kopogtatott a ma- ratúr szoprán, ahol a drámai ban olaszul hallottuk, gyarországi társulatoknál — véna nem terheli túlságosan Woiígang Bosich íöltehetőoperából nincs sok, végigle- a hangot ahhoz, hogy meg- en a kevés számú próba okún velezte valamennyit, Vaszy őrizze mozgékonyságát. Azon hagyatkozott inkább a bizmeg is hallgatta, ám szerző- túl. hogy színészileg rendkl- tonsági megoldásokra. Puccldést csak később tudott kí- vül magas hőfokon azonosul ni-képe így őszintén szólva nálni neki, hogy külföldre a figurákkal, szólamának gyakran vált felszínessé; nemár aláírt, kórusba. Hanem egyszerre tud adni kellő héz eldönteni, mennyiben Grazban előbb-utóbb rámo- súlyt és technikát. Ha ez a kényszerűen, s mennyiben teBolygott a szerencse. Gábor művészvilág feltétlenül hite- het róla maga. A könyvhétről jelentjük ÍRÖ-OLVASÓ csalogatónak sem akármilye- országok hadseregeinek megTALÁLKOZÖK nek. növekedett tapasztalatai arra késztetik a kiadót, hogv íoAz ünnepi könyvhét mai A ZRLNYI-KIADO kozottan tartson lépést a felprogramja az írókkal való NAPJA gyorsult fellódéssel, s e tötalálkozás Jegyiben zajlik. A tegn a Zrlnyl Kato_ rekvések jegyében folytassa Major Klára delelőtt az Észa- nai Kiadóé volt a könyv_ munkásságát. v ILÍ^V + U1 V- i téren- Hidvéqi István órnagy, A MÁV szegedi fúvószeneKotajanaK tanulóival tarai- ft szegedi helyőrség parancs- karának muzsikája után ren. u 3, Pet°ntetepi nokának politikai helyettese dezték meg délben a Könyvfiókkonyvtarba latogat. Ge- megnyltó b^^ében szólt ról könyrért-vetéikedót, ameroes Eszter déluten fel 3- a har.om évtizedr61, amelyet lyet Csatári Csaba, a kiadó kor a szeged-felsővárosi fiók- a katona, könyvkiadás szol- munkatársa vezetett. A könyvtar vendége lesz. majd gólat4ban töltött el az 1931. résztvevőknek 13+1 kérdésonnan a tapei fiokkonyvtar- mArcius 20-án még Honvé- böl álló haditechnikai totót ba látogat ahol 6 órakor ta- delmi Kladó mtézet - néven kellett kitölteniük, s a legÜÍk02^. ?1^ « - I\locsar megalakult kiadó. Eddig több lobb eredményt elérők a Gábor délután 6 orakor a mint lsoo kiadványuk látott Zrínyi Katonai Kiadó frissen Taurus Gumigyár szegedi napvilágot, csaknem 20 mii- megjelent könyveit kapták f^'áresyseeeben beszelget az Uó véldányhan s a megje- jutáimul. Közöttük olyan érdeklődőkkel. lent katonapolltikal, szak- és nagy érdeklődésre számot Balástyán könyvtáravatási szépirodalmi, továbbá doku- tartó műveket, mint például ünnepséget rendeznek. Az új mentumkötetek — az isme- Waltér Lord: Hihetetlen óvóhelyére költözött községi retbővítés célja mellett — zelem, James Aldrige: Mackönyvtár ünnepélyes meg- szépirodalmi élményekkel is Gregor küldetése. Lambert: nyitását ma délután 6 óra- Igyekeztek megajándékozni Dicsőségre ítélve, Zsilin: kor rendezik, ebből az alka- az olvasókat. A gyorsan fej- Kutuzov vagy Bokor László: lomból a balástyai olvasók lődő haditechnika, a testvér- X-óra című könyvét. Tóth Bélával találkoznak. Tűzbe vetett evangélium Baka István új könyve ANTIGONÉ A TÉREN Á Tisza-parti gimnázium irodalmi színpada szerdán délután Szophoklész Antigoné című tragédiáját mutatta be a Dugonics téren. Az 1963, tehát az iskola fennál„Hat verse van. remek lí- hogy a modern költészet ra", ezt ha jól emlékszem, természetéből adódóan rejt_ Szepesi Attila mondta; „ha vény kell legyen. A líra léíása' óta"Uműködő*"együttes, életéljen nem ír mást. akkor nyege örök. Az igazi líra soamely 1978-ban a kazinc- is megmarad a neve a ma- hasem érthetetlen. hanem barcikai amatőr színjátszó - Vefr<rf* ?h,08y Józ?,ef Attilától is fesztivál- idén pedig a Nép- Mlklós vélekedett így tobb tudjuk: a líra logika! művelési' Intézet nívódíját egy évtizede amikor Baka István jól tudja ezt nyerte el dr Kovács Zol- Baka István Szegedre ke- Szigorú onmagához. Első tánné vezetésével eddig el- rült- s első műveit elolvas- könyvére is. a mostanira is sősorban vidám darabokat tuk- a legegyszerűbb formák jeladott elő, Illyés Gyula Tűvé- Költő zsengék, botladozá- tömzőek. az uralkodo fortevök című művétől a Szent- sok nélkül; aki első próbál- ma: jambikus szakaszok, keívánéji álomig és az özvegy kozásra végleges szavakat reszLrlme L Karnyónéig. (A közeljövőben vet papírra, maradandót al- ^ a formavilág jellemző a színpad a szegedi körzeti kot. Ez volt Baka István ti- József Attila három utolsó, stúdió Amatőrök című film- zenöt esztendővel ezelőtt költészetének csúcspontját jében szerepel majd.) A klasszikus görög tragédiát az első, második és harmadik osztályosokból álló diákegyüttes különleges adottságaihoz igazítva, igen jó rendezésben és néhány teheUúges fiatal (például a címszereplő Farkas Teréz és a líreónt játszó Papp Attila) tyülni a divatra, nem vált szép teljesítményével adták sem hobóvá. sem romantielő. Kifogásunk csak annyi kussá, sem népiessé. A hóiehet: bizony kár volt, hogy kusz-pókuszok álmodern loTehetséges volt? Persze, Jelentő versére is. S a két csak ezt a szót: tehetséges, költő szándéka is valószínűannyi minden esendő ered- le« közös. A legegyszerűbb mény jellemzésére használ- forma, s azt a formát kis ták már, hogy Baka István- h(ián szétfeszítő mondanira nem is illik, ö több volt va]ó gyönyörű feszültségét már akkor, mint tehetséges megteremteni. — költő volt. A mostani karcsú kötet És bátor költő, tudott fü- els6 **** ciklusa egyébként . , vagjain az együttes nem vette igény- somolyKott is kicsikét. Nem csoda hát. hogy első könyve, az 1975-ben megjelent Magdezósét. Hiszen e negyven d%™-*iv°rt afféle rewl*M elóként hatott, s nemcsak az elsőnek töretlen folytatása. Ezek a versek megjelenhettek volna abban a gyűjteményben is, hiszen többségüket annak megjelenése be a könyvhetet rendező városi tanács hangosító berenmeg valószínűleg 17, , : tirúW előtt vetette papírra a költő. Hogy egy könyvből kettőt kellett csinálnia nem az ő hibája. Amíg kiadóinkban a kéziratból könyv válik. perces előadás értékeit így irodalmi berkekben, hanem hosszú évek telnek eL jobbára csak az egészen kö- az olvasók között is. zel ülők élvezhették Igazán, Ez utóbbit azért tartom arról nem beszélve, hogy fontosnak hangsúlyozni, a hangszórók — közönség- mert nem hiszek abban, Mocsár Gábor Pajti Tíz év egy kiskutya életéből csendben megöregszünk" OQ Az idézőjel azért fogja össze a címet, mert a két szó valóban egy idézet része. Kiegészítve így hangzik: „Száll az idő, és mi az évekkel csendben megöregszünk." Szép is, okos is, igaz is. Persze, mert egy igen okos, sőt bölcs embertől, annak is egy írásából származik. Az időszámításunk előtt élt római bölcs Ovidius írásából. Az idő múlására egyébként ezek a római bölcsek nagyon odafigyeltek. Szintén Ovidiustól származik ez a mondat: „Mint a folyóvíz, úgy suhan az idő, s a tovatűnt hullám nem tér viszsza többé." Ezt meg: „Hej, Postumus, Postumus. suhannak a futó évek!", Horatius írta — máig fennmaradt,. Gazdinak, aki szeret bogarászni régi dolgokról szóló könyvek között, ezek a mondások, mondatok azért jutottak eszébe, mert ránézett a kosárba összegömbölyödve szuszogó Pajtira. Bizony, öregszünk, habár nem is igyekszünk. Ez meg magyar népi közmondás. Hej, Pajti, hol vannak az egykori „daliás idők"! Tíz év telt el azóta, hogy Pajti a házhoz került, s ez egy ilyen kiskutya életében nagy idő. Minél kisebb a kutya, annál rövidebb az élete. Pajtié legföljebb tizenöt évre van szabva. A nagyobb kutyák elélnek akár húsz esztendeig is. Milyen is az öregedő, tízéves Pajti természete, hogyan él? Nem a régi már ő sem. Persze, Gazdi sem, de most ne róla. hanem Pajtiról beszéljünk. Ha kölyökkori önmag* val összehasonlítjuk, természetesen óriási a változás, bár az idő múlását Gazdiék alig vették észre, mások szokták mondani, akik éveken ,át nem látták Pajtit:hogy megöregedett ez a kiskutya!" Igen, mert a pofája megőszült, a törött első lába úgyszintén, hogy miért épp az a láb. ki tudja? Ezek a külső jegyek. De a belsők! Azok a íontosabbak. Most már akárki előtte hagyhatja a papucsát, nem rágicsál már. Fogai elöl meglazultak, hátul az Ínyig lekoptak — mivel rágjon? A sípolós babát sem rágja ki, de bizonyos alkalmakkor előhozza. Ilyenkor Játszani kell vele. Játékos kedve tehát töretlen, sót olykor zsarnoki módon követeli. hogy játszanak vele. Főleg Gazdit szokta megkínálni a babával, mert Pa.jtt szerint ő ért legjobban a babázáshoz, meg aztán Mami gyenge keze nem alkalmas ilyesmire. Pajti olyan bősz erővel húzza, ráncigálja a babát, hogy ehhez Gazdi karja kell, sőt ő is belefárad olykor. Rendszerint akkor kerül ilyesmire — babázásra — sor, amikor eljön (?elhozzák!) látogatóba szülei az Unokát. Nem a régit, hanem az újat, mert a Lány újabb unokával lepte meg Gazdiékat és — Pajtit. S hogy Pajti csdkugvan öregszik, ezt abból is meg lehet állapítani, ahogy az újabb Unokával bánik. Még éppen csak totyog ez az Unoka, most kezd beszélni tanulni és máris mondjuk ki, hogy a baba, mama után az első értelmes szava az volt: Pajti. Nagyon szereti az eleven, mozgó, villogó szemű játékszert, mert ő mintha annak tekintené. Pici kezeivel simogatja, olykor párnának tekinti, s ha a lalcásban folyton ide-oda bóklászva elfárad, a lustán elheverő Pajtira fekteti a fejét, mintha párnának képzelné. Ha Pajti ül. mélán elgondolkozva, akkor meg az orrát piszkálja, nyilván, mert tetszik neki. hogy hideg Pajti fekete orra. Aztán a kiskutya szemét bökdösi, a fülét huzigálja, s az a roppant furcsa, hogy Pajti mindezt eltűri. Tudomásul veszi, hogy ez a kis totyogó emberke a Családhoz tartozik, és minden meg van neki engedve. Még a szembökdösés is. Ha már-már komolyra fordulna a helyzet (farokcibálás), akkor sem kap oda, hanem bölcs belátással — elmenekül. Elhúzódik. Vagy pedig előkotorja valahonnan a sípolós babáját, s rákényszeríti Gazdit, hogv vele is játsszék, ne csak mindenki azt a kis vakarcs kétlábút dédelgesse. Régi tulajdonsága — az Irigység — tehát nem veszett ki belőle. Az utcán is másként viselkedik: jöhet már katona. rendőr, testi hibás járókelő, iigvet sem vet rájuk. Különösképpen télen. Fázik. Nem szívesen megy kt az utcára. Valamikor, kölyökkorában. amikor leesett az első hó, jó vastag vattatakaróként borította be a várost, a pártokat, döbbenten bámulta ezt a csupa-csupa fehérséget Gazdiék úgy döntöttek: megkóstoltatják vele a havat, mert ilyet Pajti mést lát életében először. Kivitték a játszótérre, s Gazdi letette. Pajti hallatlan izgalommal fúrta magát a puhaságba. Szaladni próbált. Ugrott egyet, belehuppant a hóba. Tetszett neki. Tovább .., tovább ... ugrált, szinte ficánkolt, s Gazdiék messziről nézték — volna. ha láthatták volna. De olyan vastag volt a hótakaró, hogy csak egy hullámzó hátat, egyszeregyszer egy hegyes kutyafarkat láttak — Pajti eltűnt. Bizonyltja ezt egy fénykép is, ami sima hómezőt, egv hullámzó kutyahátnak a felső szélét, meg egy kutyafarkat ábrázol. Semmi más nem látszik a kutyából. Ma már nem szereti a telet, a havat. Épp estik annyi időre megy le az utcára, amennyi dolga elvégzéséhez szükséges — hol vannak már a régi, bolondos rohangálások! Ha mégis rászánja magát egy kis kóborlásra a jeges, havas fák alatt, rendszerint az a vége, hogy megáll, egy , lépést nem tesz addig, amíg Gazdi vagy Mami oda nem megy. és ki nem piszkálja lábujjai közül a beszorult jégrögöcskét, havat. Ilyenkor Pajti feltartja azt a lábát, amelyből ki kell piszkálni azt a valamit. Magyarán mondva: elkényelmesedett. ..Ha azt akarjátok, hogy hazamenjelí hozzátok, gyertek ide és igazítsátok meg a lábujjaimat." Egyetlen dolog emlékeztet ifjúkorára. A kiskutya — mint minden állat kicsi korában — rengeteget tudott aludni. Most, öreg korában, visszatért ez a szokása. Azzal a különbséggel, hogy mig „ekkor" elaludt akár a szőnyegen is, most puha és kényelmes hely kell neki, lehetőleg azon a fekhelyen, ahová napközben Gazdi szokott le-ledőlni, mert ő is elkényelmesedett azóta egy kicsit, meg sokféle betegség is ágyba, heverőre húzza. Nem mindig sikerül Gazdi lefekvése. mert menne a fekhelyéhez: foglalt. Pajti a fejét Gazdi párnáján nyugtatja, békésen horkolva alszik. Most mit lehet tenni? Gazdi szép óvatosan melléfekszik, fejét a párna csücskére teszi, elférnek ők kettesben a kispárnán. Pajti horkant egyet, másik oldalára fordul, és megy az alvás tovább. (Folytatjuk^ A Baka István költészetét kevésbé ismerő olvasóknak a Háborús téli éjszaka című ciklus jelenthet némi meglepetést. Nagyméretű vállalkozás ez. Baka költészetére jellemző motívumok űi hangszerelésben szólalnak meg benne. A kötet egyébként nem tartogat különösebb meglepetéseket. Jó versekből, mi több ép versekből áll. Amire következtetni lehet: Baka István odahagyni látszik régebbi költészetének formai világát. Megújulásra készül, s biztos, van is ereje, tartaléka hozzá. Költőnek szüle, tett, nem tehet mást. Petri Ferenc Hortobágyi íovessnapok Ebben az esztendőben július 3-tól 5-ig rendezik meg a hortobágyi nemzetközi lovasnapokat — jelentették be a Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság csütörtöki debreceni ülésén. A puszta legnagyobb rendezvényére legalább 50 ezer hazai és külföldi látogatót várnak. Ebben az esztendőben is szerepel a programban a díjugratás a hortobágyi nagydíjért, továbbá a fogatverseny. Az ország 17 gazdasága 14 négyes és 15 kettes fogatot vonultat fel. A lovasnapokon bemutatkoznak a hajdúsági lovas tornászok. Mind a három napon népi táncjátékot mutat be a Debreceni Népi Együttes, hortobáeyi csikósokkal közösen.