Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

Kedd, 1981. június 30. 3 Kubai delegáció a népfrontnál A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Kubai CDR (a Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottságok) küldöttsége. A delegációt Armando Acosta Cordeiro, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a CDR főtitkára vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István. az MSZMP. Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta. A küldöttség a Hazafias Népfront székházában tárgyalásokat folytatott a népfront vezetőivel. A baráti légkörű beszélgetésen áttekintették a két testvérszervezetet érintő kérdéseket. Ülést tartott a Fővárosi Tanács Hétfőn az Ű.i városházán — Szépvölgyi Zoltán tanácselnök vezetésével — ülést tartott a Fővárosi Tanács. A testület a többi között a hatodik ötéves területfejlesztési tervről tárgyalt, amely Budapestnek, mint az ország legnagyobb gazdasági és közigazgatási egységének fejlődési tendenciáit vázolja föl. Végül személyi ügyben döntött a tanácskozás. Szépvölgyi Zoltán bejelentette: mivel a budapesti pártbizottság titkárává választotta Békési Lászlót, ezért érdemei elismerése mellett, a Fővárosi tanács elnökhelyettesi tisztsége alól a tanácsülés június 30-ával fölmentette. ffifüffifefés Az Elnöki Tanács eredményes munkássága, valamint közéleti tevékenysége elismeréseként 70. születésnapja alkalmából Oczel Jánosnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott elnökének a Szocialista Magyarországért érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap. hétfőn Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter nyújtotta át. Csökkent munkaképesség - teljes élet A Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalatnál mindig rokkantak éve van. Mozgássérülteknek, gyengén látóknak és hallóknak, értelmi fogyatékosoknak ad kenyeret ez a munkahely, amely léte óta legfőbb feladatának tartja, hogy dolgozóinak jobb munka- és életfeltételeket biztosítson. * A tavaly végzett munkavédelmi vizsgálat megállapította: nem kielégítőek a munkahelyi körülmények a vállalatnál. Azóta fölépült 2 és fél millió forintból a 261 négyzetméteres új üzemcsarnok. amely a fonalmentő részlegnek ad korszerű otthont. Százhúszan, a vállalat legsúlyosabb sérültjei dolgoz-' nak itt, két műszakban. Korábban két teremben folyt a munka. A költözés után a fölszabaduló egyik helyiség szintén a termelés szolgálatába áll, a másikat — a KÖJÁL és a NEB kifogásait megszüntetendő — orvosi rendelővé alakítják át. Eddig 18 négyzetméteren történt az egészségügyi ellátás. Az átépítés után külön rendelő, fektető- és váróhelyiség szolgálja a betegeket és a mellékállásban itt dolgozó üzemorvost. * • A VI. ötéves terv 30 millió forintot irányoz elő arra, hogy a csökkent munkaképességűeknek további munkahelyeket létesítsenek. Dr. Jáksó László, a vállalat igazgatója elmondta: pályázat útján próbálnak élni a lehetőséggel. Amire erejükből futja, azt természetesen maguk teremtik meg az ott dolgozóknak, tudva: a csökkent munkaképesség nem zárja ki az élet teljességének igényét. A mozgássérültek például már asztalitenisz edzéseken vehetnek részt. A szórakozás szükségességéről, életszínesítő szerepéről sem feledkeznek meg a vállalat vezetői. Szerződést kötöttek a moziüzemi vállalattal, s így háromhetenképt filmvetítés. majd disco várja a dolgozókat. A fonalfeldolgozóban nemcsak a külső segítséget váriái:, aki teheti, igyekszik maga is tenni valamit sorsijaiért. <3k maguk is vál' Lik, hogy a rokkantak éve Ilmából kommunista műszakót szerveznek, és keresetüket már be is fizették a közös számlára. Köszönettel veszik azonban más munkahelyek fölajánlásait is, igen hálásak például a Vízművek és Fürdők dolgozóinak, akik rendszeresen karbantartják a rokkantkocsikat. * Támaszt jelent valamenynviüknek, ha kapcsolatba kerülnek valamelyik országos sajeeföB&gei, A* «rUdmi- tat-i gyatékosok szülei már 1968 óta közösséget hoztak létre a vállalaton belül, s az idén, hogy Budapesten megalakult a Hallássérültek Országos Szövetsége mellett az értelmi fogyatékosok szülői érdekvédelmi szekciója, ők mind a 61-es tagjai is lettek. Hárman közülük mint küldöttek részt vettek az első tanácskozáson, s az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működő szekció azóta is aktívan tevékenykedik. Szükség is lenne a nagyobb társadalmi figyelemre, hiszen az előző tanévben a 37 ezer fogyatékos fiatalkorú közül 34 ezer volt az értelmi fogyatékos. A figyelemre már szép példa is akad: ezen a nyáron a SZOT ingyenesen üdültetett 40 szegedi fiatalt Boglárlellén. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének autóbusza vitte őket a 10 napos nyaralásra, szintén térítés nélkül és ugyancsak így utaztak haza. Örömmel tölti el a fonalfeldolgozó vezetőit, az értelmifogyatékosokat és hozzátartozóikat, hogy ismét kínálkozik lehetőség újabb 40 fiatal kedvezményes üdültetésére. Valamennyiüket aggodalommal tölti el azonban a jövő: mi lesz. ha ezek mellett a gyerekek mellett már nem állnak szüleik. Komolyan kellene gondolni nemcsak foglalkoztatásukra, szórakoztatásukra. hanem arra is, hogv magukra maradva se legyenek teljesen egyedül. Ennek feltétele a számukra épített, életmódjukhoz alkalmazkodó szervezettségű és ellátású munkásszállás lenne. Ch. A. A társadalom a mozgássérültekért •Wk. t Képünkön: Részlet a kiállításról Megdöbbentő és elgondolkodtató képsorok idézik fel a rokkantak mindennapi életének egy-egy' mozzanatát, küzdelmüket a teljes emberi életet biztosító beilleszkedésért, a minél sikeresebb rehabilitációért. Azért, amelynek megvalósulásáért a társadalom összefogásával, mindannyiunk jószándékával kell és lehet sokat — és még többet — tenni. Többek között ezekről a gondokról és a segítés módjairól. lehetőségeiről és a rehabilitáció jelentő6égéröl is szólt Szabó G. László, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében, melyet a Rokkant Személyek Nemzetközi Éve alkalmából rendezett kiállításon tegnap délután mondott a Technika Házában. A Csongrád megyei tanács és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa rendezte kiállítás — melynek megnyitóján a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa adott lírai hangulatú műsort — július 9-ig tart nyitva, naponta 10-től 17 óráig. A jogvédelem, a helyes döntés érdekében Magatartás a bírósági eljárásban a bíróságok az állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek és más- intézmények jogvitáit elbírálják, nem ok nélkül kívánnak támaszkodni • a peres felekre, akik az eljárásban alapvető szerepet töltenek be, és rendszerint jól ismerik az ügy körülményeit, s komoly segítséget nyújthatnak a bíróság munkájához. A polgári eljárásjog nem csupán jogosítványokkal ruházza fel a feleket, hanem kötelezettségeket is előír a számukra, hogy kellő mértékben részt tudjanak venni az eljárásban, és cselekedeteikkel elő tudják mozdítani a tényállás tisztázását, a helyes döntés meghozatalát. A bírósági tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a peres felek eljárásbeli közreműködése sok tekintetben nem megfelelő. Gyakori még az eljárást inkább hátráló, mintsem segítő perbeli magatartás. Ezért nem felesleges szót ejteni arról: milyen magatartást tanúsítsanak a felek a polgári eljárásban. A helyes perbeli magatartás meghatározásánál a jóhiszemű eljárás követelményéből kell kiindulni. Ez a szocialista polgári eljárásjog egyik legfontosabb alapelve. Azt jelenti, hogy a felek perbeli jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével az igazság kiderítését kötelesek előmozdítani. Rosszhiszemű minden olyan eljárási cselekmény és magatartás, amely a per elhúzására vagy az objektív igazság kiderítésének meghiúsítására irányul, illetőleg azt eredményezheti. Ilyennek kell tekinteni a valótlan tényállítást, a való tények elhallgatását, nyilvánvalóan alaptalan hivatkozást valamely bizonyítékra, a perbeli cselekményekkel való indokolatlan késedelmeskedést, a határnapok vagy határidők elmulasztását stb. A bíróság nem passzív szemlélője a felek viselkedésének, hanem hivatalból köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű eljárás elvébe ütközik. Ennek érdekében köteles — a szükséghez képest ismételten is — figyelmeztetni a feleket a perbeli jogaik jóhiszemű gyakorlására és az ezzel ellentétes magatartás következményeire. Amennyiben a figyelmeztetés nem vezet eredményre, vagyis a fél nem hagy fel rosszhiszemű magatartásával, a bíróság az eset jellegétől és súlyosságától függően, pénzbírságot, illetékbírságot szab ki, az eljárásban felmerült költségek megtérítésére, illetőleg viselésére kötelezi a felet stb. Nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések, ha a bíróság következetesen él velük, alkalmasak lehetnek a helyes perbeli magatartás kiválasztására. Természetesen nem minden perbeli mulasztás minősül rosszhiszeműnek. Előfordul, hogy a peres fél rajta kívül álló ok miatt — például kézbesítési hibából nem kapja meg az idézést — nem tud eleget tenni eljárásbeli kötelezettségének. Nyilvánvaló, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben nem lehet alkalmazni a rosszhiszemű eljárás következményeit, mert a mulasztás nem írható a peres fél terhére. A bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. A kérelmet keresetlevélben kell előterjeszteni, ami egyben a per megindítását is jelenti. A polgári eljárásjog pontosan meghatározza a keresetlevél tartalmát és kellékeit, amihez igen fontos eljárásjogi érdekek fűződnek. Nevezetesen: a keresetlevél alapján tud állást foglalni a bíróság a hatáskörét, az illetékességét, a jogvita lényegét, a szükséges bizonyítékok körét, a felek személyét, a kereset esetleges időelőttiségét és még számos fontos kérdést illetően. Ezért a keresetlevélben fel kell tüntetni: az eljáró bíróságot, a feleknek, valamint képviselőiknek a nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását, az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló ténye- • ket és a bizonyítékokat, azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatáskörére és illetékességére tud következtetni, a bíróság döntésére irányuló kérelmet. A

flPFPC fajai, egy része sajnos túl|JGIGú IGSGA teszi magát ezeken a követelményeken és hiányosan nyújtja be a keresetlevelet. Jellemző fogyatékosságként említhető, hogy pontatlanul vagy egyáltalán nem közlik az alperes lakcímét és egyéb adatait, félreérthetően fogalmazzák meg a kérelmet, elmarad a bizonyítékok megjelölése, és az illeték lerovása, nem csatolják szükséges mellékleteket stb. Olyan kirívó esettel is lehet találkozni, hogy a peres fél még a saját nevét és lakcímét is hibásan írja le, és emiatt nem lehet részére kézbesíteni a bírósági iratokat. A keresetlevelek közel egynegyede — az említett okok miatt — nem alkalmas az elbírálásra, ezért vissza kell külderjl a feleknek, illetőleg a jogi képviselőknek hiánypótlás végett. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a hiányok pótlása elsősorban a keresetlevelet benyújtó fél érdeke, mégis előfordul, nem is kevés esetben, hogy a bíróság felhívása és részletes iránymutatása ellenére ismételten hiányosan nyújtják be a keresetlevelet, késleltetve ezzel az ügy mielőbbi befejezését. Ezek a tapasztalatok, amelyek egyébként nem csupán a keresetlevelekre, hanem az egyéb beadványokra is jellemzőek, arra intenek, hogy a peres feleknek, de esetenként még a jogi képviselőknek is, az eddigieknél gondosabban kell elkészíteni a keresetleveleket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a polgári peres eljárás legfontosabb szakasza a tárgyalás, ahol meghallgatják az ellenérdekű feleket, a tanúkat, az eljárásban közreműködő szakértőt, megvizsgálják a tárgyi bizonyítékokat, vagyis — jogi szóhasználattal élve — felderítik a tényállást és meghozzák a határozatot. Más megfogalmazásban úgy is kifejezhetjük, hogy a tárgyalás anyaga alapján dönt a bíróság a tény- és a jogkérdésekben. A peres felek a tárgyaláson érvényesíthetik legteljesebben a jogaikat, illetőleg itt teljesíthetik leginkább eljárásbeli kötelezettségeiket. fi tárgyaláson fS^SSLS gében a szocialista polgári eljárásjogalapelvei, amennyiben a telek minden megkülönböztetés nélkül, teljes egyenjogúsággal, közvetlenül és szóban, anyanyelvüket korlátozás nélkül használva, a nyilvánosság előtt fejthetik ki az üggyel kapcsolatos álláspontjukat. Itt nyílik a legszélesebb lehetőség arra, hogy a peres felek előterjesszék, kiegészítsék, megindokolják kérelmeiket, figyelemmel kísérjék, ha úgy tetszik ellenőrizzék és észrevételeikkel elősegítsék a bizonyítási eljárás lefolytatását, és az ügy körülményeinek a tisztázását. A tárgyalás nagyon alkalmas arra is, ami egyébként a szocialista igazságszolgáltatás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az állampolgárokat jogaik helyes gyakorlására és kötelezettségeik maradéktalan teljesítésére nevelje. Ezek után joggal feltételezhetné mindenki, hogy a tárgyalások megtartása nem okoz nehézségeket, a felek pontosan megjelennek, és helyesen működnek közre a bizonyítási eljárásban. Sajnos, el kell oszlatni ezt a feltételezést, mert gyakori, hogy a felek, rendszerint az alperesek, oe esetenként még a felperesek is, indokolatlanul távol maradnak a tárgyalásról, akadályozva ezzel az ügy mielőbbi befejezését. Ezért a feleknek eljárásbeli helyzetükre tekintet nélkül, az eddigieknél sokkal fegyelmezettebb magatartást kell tanúsítani, hogy lényegesen előbbre tudjunk lépni a polgári ítélkezés színvonalának emelésében, mindenekelőtt a tárgyalási 'napok számának csökkentésében, és pertartam elhúzódásának megelőzésében. A felek perbeli magatartásához szorosan hozzátartozik a bizonyítékok bejelentése. Mindenki előtt ismert, hogy a bíróság a tárgyaláson megvizsgált és a maguk öszszességében értékelt bizonyítékok — tanúk vallomása, szakértők véleménye, felek nyilatkozatai, okiratok, egyéb tárgyi bizonyítékok stb. — alapján alakítja ki a meggyőződését és hozza meg a határozatát. Az már kevésbé köztudott, hogy a polgári perrendtartás értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Esetenként nem akarják megérteni a felek, hogy állításaik igazolására bizonyítékokat kell megjelölni, úgy vélik: elegendő a per eldöntéséhez a saját állításuk, felesleges minden további bizonyítás, szavahihetőségük kétségbe vonásaként értékelik a bíróság felhívását. A másik, méghozzá elég gyakori hiányosság, hogy a peres felek késedelmesen, a második, a harmadik, illetőleg a további tárgyaláson, sőt sok esetben a másodfokú eljárásban jelentik csak be a bizonyítékaikat. Nem mindig járnak el kellő gondossággal a tanúk kiválasztásánál, olyan személyek meghallgatását is kérik, akik semmit sem tudnak az ügyről, és ezzel felesleges zaklatást, munkából való elvonást és többletköltséget okoznak. Aj Íf!17P?A kiderítése érdekében széHt IljtM&ay ies körű fellebbezési jogot biztosít a felek számára a polgári eljárásjog, vagyis kérhetik, hogy a sérelmesnek tartott határozatot a másodfokú bíróság változtassa meg. Ezenkívül — ha a feltételek adottak — törvényességi óvás, illetőleg perújítás keretében a Legfelsőbb Bíróságnak módja van a jogerőre emelkedett határozat megváltoztatására. A peres felek egy része lehetőségek igénybevétele mellett vagy azok nélkül, egyéb módon is kísérletet tesz, a számára kedvező döntés elérésére. Itt kizárólag azokra az alaptalan panaszokra kell gondolni, amelyekkel az ilyen pereskedők a különböző hatóságokat elárasztják, sok felesleges munkát és bosszúságot okozva ezzel. Tévedés ne essék, itt nem az alapos panaszok ellen szólok, mert másokkal együtt én is vallom, hogy ezek fontos szerepet töltenek be a hatósági munka h báinak megszüntetésében, de az alaptalan, a felesleges beadványok, különösen ha nem is az arra illetékes szervekhez nyújtják be, csak hátráltatnak mindenféle munkát. A bírósági tapasztalatok közreadásánál kizárólag a javítás szándéka vezetett, az, hogy a bíróság előtt jogvédelmet és igaz-' ságot kereső állampolgárok érdekében emelkedjék az ítélkezés színvonala. Szerencsére azok vannak többen, akik a bírósági eljárásban a szocialista' ügyfélhez méltó magatartást tanúsítanak és segítik a bíróság' munkáját. Dr. Kun László, a megyei bíróság elnöke