Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

Szerda, 1981. június 3. 3 Tanácskozott a SZOT elnöksége Az energiagazdálkodás korszerűsítésével, valamint a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszakban 26—28 millárd forinttal növelhető a nemzeti jövedelem. ezért fontos társadalmi feladat e törekvések elősegítése — hangoztatta a hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Ezért felhívta valamennyi szakszervezeti szervet, hoav segítse az energia takarékosságot, a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítását. A vállalatok már tettek lépéseket a gazdálkodás javítására. eddig azonban legfeljebb az energianazarlás megszüntetéséig jutottak el. Viszonylag kevés konkrét kezdeményezés. intézkedés született még az energiagazdálkodás korszerűsítésére. Az érdemi lépések többsége az előkészületeknél tart. Sok tartalék reilik a helyesebb energiagazdálkodásban, de jelentős értékék menthetők meg a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításával is. mert ezeknek hazánkban mindössze 2 százalékát értékesítik. A SZOT elnöksége felhívla a dolgozókat, hogy segítsék a fontos program végrehajtását. bővüliön társadami mozgalommá mind a munkahelyeken. mind pedig a lakóterületeken az anvag- és energiatakarékosság, a hulladék és másodnyersanyagok hasznosítása. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek elméleti kutató intézetének 1976—1980. években végzett munkáidról szóló jelentést és az intézel következő ötéves feladatait. Az intézet új ötéves programjának célja, hogv meghatározza azokat a főbb kutatási irányokat, amelyekkel segítheti a szakszervezeti mozgalom egészét érintő döntések előkészítését Az intézet hozzájárul a távlati gazdasági, szociápolitikai tervek elkészítéséhez, a kiemelt — elsősorban szakszervezeti vonatkozású — társadalomtudományi témák kidolgozásához. Rövidtávú kutatásokkal segíti a döntések gyakorlati tapasztalatainak összegyűjtését és elemzését További napirendi pontként az elnökség megvitatta a vállalati jóléti és kulturális elátás pénzügyi szabályainak módosítására vonatkozó szakszervezeti javaslatokat: a szakszervezeti szervek VI. ötéves beruházási tervéről szóló előterjesztést; meetárgvalta az 1932. évi szakszervezeti tagdíibesorolás irányelveit. (MTI1 Nemzetközi acélkonferencia Hétfőn 27 ország szakembereinek részvételével megkezdődött Balatonfüreden az a nemzetközi konferencia, amelyen a szakemberek a nagytisztaságú acél gyártásának kérdéseiről tanácskoznak. A megnyitó ülésen hangoztatták, hogy a műszaki fejlődéssel egy jobb. különlegesebb minőségű acélokra van szükség, amely az acélgyártás technológiájának jelentős változtatását igényli és új eljárásokat sürget. Ezek közé tartozik például a folyékony acél kemencén kívüli kezelése. a dermesztési folyamat irányítása stb. Csak ilyen eljárások alkalmazásával lehet — például a hidakba, az épületekbe — a hagyományosaknál mintegy ötödével kevesebb acélból készült szerkezeteket beépíteni. A na^ytisztaságú acélok nélkül egyébként lehetetlen energetikai gépeket, járműveket, különleges szerszámokat gyártani. Az atomerőművekhez pedig egészen különleges acélfajtákra van szükség. Mindez szerte a világon olyan feladatot ad a kutatóknak, műszaki fejlesztőknek, amelynek megoldásához rendszeres nemzetközi eszmecsere szükséges. 35 éves az úttörőmozgalom Okok és következmények Termékszerkezet-váltás a kenderfonógyárban Mii tegyen egy gyár, ha termékei keresettek a hazai és a világpiacon egyaránt, de az általa nyújtott munkakörülmények és bérek csöppet sem vonzóak, s emiatt megállíthatatlanul fogy a létszám, mind több ember keres magának más, könnyebb és esetleg még jobban is fizető munkát? Nyilván megoldást kell keresnie, olyant, hogy megtarthassa dolgozóit, s a piacot is elláthassa. Lényegében ilyen dilemma elé került a KSZV Szegedi Kenderfonógyára is, ahol a kedvezőtlen munkakörülmények s a viszonylag alacsony bérek miatt egyre nehezebb volt a szükséges létszámot biztosítani. Hiszen 1980-ban 120-szal kevesebben dolgoztak a gyárban, mint két évvel korábban. 1978-ban. Ennek ellenére ezer tonnával több terméket állítottak elő. Ezt pedig csak úgy sikerült elérniük, hogy jelentősen átalakították termékszerkezetüket. s átfogó változtatásokat hajtottak végre az üzemszervezésben is. A szegedi kenderfonógyár már 1973-ban megkezdte a műszálas termékek előállítását: kötözőzsinegeket, zsákokat gyártották műanyagból, méghozzá komoly piaci sikerrel. S hamarosan az is nyilvánvaló lett, hogy a műszálüzemekben sokkal jobb munkakörülmények biztou síthatók. mint a hagyományos alapanyaggal, a kenderrel dolgozó üzemrészekben, no meg sokkal nagyobb termelékenység is érhető el. S ahogyan a hagyományos termékek készítésénél egyre fogyott a létszám, úgy vált kényszerítő erővé az. hogy tovább folytassák a termékszerkezet átalakítását. Ehhez viszont szükség volt az üzemszervezés jelentős megváltoztatására is, hiszen valamilyen módon gondoskodni kellett keresett, hagyományos termékeik további előállításáról. Az utóbbi két évben azután jelentős változások mentek végbe a gyárban. Az 1978-as 26,2 százalékról 1980-ra 44,5 százalékra emelték a szintetikus termékek részarányát. Ezt az is lehetővé tette, hogy amíg kocábbaa iaaDQttüúl kelleu a. szintetikus alapanyagot beszerezni. 1978-tól már hazai polipropilént dolgozhatnak föl Természetesen keresett, hagyományos termékeikről sem mondhatlak le. Meg kellett tehát keresniük azokat a lehetőségeket. hogy ezeket továbbra is gyárthassák, a piac igényei szerint. Szegeden viszont erre munkaerőt nem lehetett biztosítani. Kooperációs lehetőségeket kerestek, s o munkafolyamatok egy részét saját telepeikre kiadták. Bérmunkát végez például számukra a kaposgyarmati téesz melléküzemága, és a Börzsöny Vegyesipari Vállalat fonodája. Va.ihátl üzemükbe 1981-ben telepítették ki például a cérnázást. Sarkadra pedig az előkártolást Kzegvárott két éve végzik már a cérnázást. s ma már a köteleket is ott fonják. A változásoknak több előnye is van. Mindenekelőtt az. hogy kisebb létszámmal is növelhették termelésüket. s a kedvezőbb munkakörülmények biztosításával sikerült csökkenteni a létszámfogyást Hiszen a kivitt technológiák a telepek számára is előrelépést hoztak. ott is javultak a körülmények, s így biztosítani lehet a piac ellátásat. Igaz. a kitelepítések és a bérmunkák következtében jelentősen megnőttek a szállítási igények, s a munka megszervezése, koordinálása is nehezebbé vált. de a változtatás így is gazdaságosnak, hasznosnak bizonyult. Hasznosnak. mert sikerült elérniük alapvető céljukat: jelentősen javíthatták az éld munka termelékenységét. Ez ugyanis a műszálas termékeknél általában kétszeres, mint a hagyományos termékek esetében. Az eredmények alapján a vállalatnal már kialakulhatott a további fejlesztések koncepciója. A KSZV a következő években tovább kívánja fejleszteni a szegedi gyárat, úgy, hogy termelésének egyre nagyobb hányadát a szintetikus termékek képezzék. Az eddigiekből is kiderült. hogy ebben a folyamatban az emberi oldal volt a döntő tényező. Vajon az új viszonyok között megtalálták-e számításukat. az emberek, vajon stabilizálódhat-e a létszám? Ügy tűnik, igen. s nemcsak a sokloal jobb munkakörülmények következtében. Azért is. mert az új. a szintetikus termékeket előállító gépek jóval bonyolultabbak, mint elődeik, s a könnyebb munka ellenére is sokkal inkább lehetőséget biztosítanak valóban érdekes, alkotó munkára. A gépkezelök között már sok érettségizett dolgozik, s amíg korábban nem volt elektroműszerészük. most három is van a gyárban. S a változások a bérekben is éreztették hatásukat. A nagyjából kétszeres termelékenység lehetővé tette a komolyabb bérfejlesztése, ket. Ma egy-egy. korszerűbb gépen, könnyebb munkát végző dolgozójuk ezer-kétezer forinttal js többet keres. mint korábban, nehéz és rossz körülmények között végzett munkával. A kifogástalan minőség pedig havi ezer forint különbséget is jelenthet a bérekben. E változások másként is megmozgatták az emberek fantáziáját. A több ezer tonna szintetikus anyag földolgozása közben például több száz tonna hulladék keletkezik, amit eddig fillérekért adtak el a MÉH-nek. Üjitas eredményeként most kialakítottak azt a technológiát. amellyel a hulladékot. újra felhasználhatóvá teszik. újra granulálják. Évente ez ís sokmilliós hasznot, hoz a gyárnak, nem is szólva a népgazdasági szempontból • oiv fontos anyagtakarékosságban betöltött szerepéről. H

armincöt évvel ezelőtt, 1946. június másodikán bontott zászlót a magyar úttörőmozgalom. Amikor a Cyermekbarátok Országos Egyesülete keretében megalakultak az első úttörősejtek, bizonyára nem is gondoltak arra, hogy a születendő új, demokratikus Magyarország egyik legaktívabb, legszebb reménységre jogosító tömegmozgalmát indítják útjára. Többféle indíték vezette őket: jótékonyság, gyermekvádelem meg aztán a bölcs előrelátás is — annak felismerése, hogy a szabadsággal való élni tudásra a néphatalom gyakorlására, a közéleti demokratizmusra már egészen kis korban kell és lehet felkészíteni a leendő állampolgárokat. Az elmúlt évtizedek azokat, igazolták, akik az úttörőmozgalomban felismerték a szocialista nevelés egyik alaptényezőjét. Hazájához hű, szorgalmas edzett ifjúság nevelődik az úttörőmozgalomban, amely fogékony az újra, szorgalmasan készül jövendő feladataira, tanul, képezi magát, természetesnek tartja, hogy egykor neki ketl átvenni a stafétabotot az idősebbektől. A felszabadulás óta felnövekvő úttörőnemzédékek sorra meg is állták helyüket. Gondoljuk csak e', aki 1946-ban tízéves volt, tehát először öltötte magára az akkor még fehér és kék színű úttörőnyakkendőjét, ma már negyvenöt éves. társadalmunk derékhadához tartozik. Vagyis munkás, orvos, iskolaigazgató, művész téeszelnök, gyárigazgató. Százezrek kezdik meg minden évben a kisdobos életet, és ugyanennyien lépnek az idősebb testvérszervezet, a KISZ tagjai közé. Ez a hatal-nas, társadalmi méretű rotáció a társadalmi megújulás, a fejlődés folyamatos biztosítéka volt eddig is és lesz ezután is. Az úttörőmozgalom nemcsak őrzője haladó, forradalmi hagyományainknak, hanem új hagyományok teremtője is. Piros betűs ünnepként tartjuk számon a Csillebérci Úttörő Köztársaság, 1943-ban. a szabadságharc századik évfordulóján történt megalapítását, az úttörővasút megnyitását Márványtáblák helyett miiiiók őrzik szívük mélyén a balatoni, a Tiszaparti, a mátrai, mecseki táborok, az immár világhírű zánkai Balatoni Üttörővárosban eltöltött napok romantikus, szép emlékeit. Az Úttörőszövetség társadalmi szerepe elsősorban a harmincöt év alatt végzett munka alapján minősíthető. Az úttörők mindig jó érzékkel kapcsolódtak a szocialista társadalmunk mindenkori igényeihez, tennivalóihoz, a felnőttek alkotó tevékenységéhez. Volt idő, amikor a romeltakarításban segédkeztek az úttörők, mert akkor éppen arra volt szükség. Ma sok minden mellett a mezőgazdasági betakarításban, szüretelésben serénykednek. Az úttörők tízezrei jelentős ezerepet vállalnak a lakóhelyi környezet építésében, szépítésében, és védelmében. Gondozzák az öregeket, rokkantakat, segítségre szoruló magányos embereket. Mindezekkel jelentős hasznot hajtanak és egyben megismerik a munka örömeit, nehézségeit, kialakul bennük a másokért érzett társadalmi felelősség tudata. Az úttörőmozgalom tulajdonképpen öszszekötő kapocs a társadalom különböző rétegei között. Ahogyan az iskolai, ugyanúgy az úttörőközösségek is sajátos társadalmi kohóként olvasztják eggyé a különböző neveltetésű, egymástól eltérő otthoni környezetben élő gyerekeket és közelebb hozzák egymáshoz a szülőket is. Amióta, az úttörőcsapatok felismerték, hogy mily sok eszmei és gyakorlati segítséget kaphatnak a szülőktől, a gyerekeik révén olyan felnőtteket is be tudnak vonni a társadalmi célokért végzett közös munkába, akik egyébként közömbösek. A

z úttörőmozgalom szerteágazó eszmeés feladatrendszere számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy kiegészítve az iskolai és családi nevelőmunkát, kifejlessze gyermekeink egészséges igazságérzetét, őszinte szókimondását, társadalmi felelősségtudatát. Megtanítja őket a közéleti demokratizmus ábécéjére, arra, hogy nemcsak fogyasztói, elfogadói legyenek majd a társadalom által biztosított anyagi- és szellemi javaknak, hanem újraalkotói is. ötmillió felnőtt, gyakorlatilag a társadalom nagyobbik fele viselte egykor az úttörők egyenruháját. Egymillió iskolás gyerek ma éli az úttörők színes, érdekes életét. Több tízezer pedagógus, KISZ-es ifivezető vesz részt a mozgalom szervezésében, irányításában — nyugodtan mondhatjuk, hogy az úttörők hajóján „mindenki a fedélzeten" van, aki fontos. Nagy és jelentős társadalmi erőt jelent tehát az úttörőmozgalom, amelyet most fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából tisztelettel és szeretettel köszönt az ország. Vasvári Ferenc A termelőeszközök kereskedelméről Az utóbbi években nem akadt olyan ipari, kereskedelmi bizottsági ülés a Parlamentben, ahol ne lett volna szó a termelőeszköz-kereskedelem helyzetéről. A két bizottság hétfőn együttes ülését teljesen ennek a témának szentelte. A képviselőknek készített írásos tájékoztató, valamint Spilák Ferencnek, az Országos Anyag- és Arhivatal elnökhelyettesének szóbeli kiegészítője igyekezett teljes képet rajzolni az 1968-ban életre hívott TEK-vállalatok történetéről, mai munkájukról, a fejlesztés teendőiről. A termelőeszköz-kereskedelemnek egyik alapvető feladata a felesleges és elfekvő áruk visszajuttatása a népgazdaság vérkeringésébe, ám — állapította meg a beszámoló — minden bizonynyal a milliárdokban kifejezhető értekek nem ismertek, legfeljebb becsülhetők. Ezért is szorgalmazza az Országos Anyag- és Arhivatal a kereskedelmi módszerek elterjesztését, s a bizományosi rendszert, amellyel a TEK-vállalatok közelebb hozzák egymáshoz a gyártót és a felhasználót. A számos elképzelés között szerepel a háttéripar fejlesztése, az importhelyettesítést szolgáló ügynöki tevékenység gyarar pítása, a kisipar jobb anyagellátásának biztosítása. A vitában felszólaló Kangyalka Antal (Csongrád megyei képviselő) a mezőgazdasági és anyagmozgatási gépek alkatrészhiányát tette szóvá. Az együttes tanácskozás résztvevői üdvözölték, hogy a termelőeszköz-kereskedelem nagyobb részt kíván vállalni a lakossági ellátásban. A parlament két állandó bizottsága — mivel hosszú távú teendőkről van szó — a későbbiekben visszatér a már kiadott és a még formálódó intézkedések hatására, a remélhetően mihamarabbi eredményekre. (MTI) Aktivaiilés a bíróságon Időszerű belpolitikai kérdésekről tartott aktívaülést tegnap a megyei bíróságon dr. Komócsin Mihály. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt" bizottság első titkára. AJ aktívaülésen részt vettek a megyei, a járási és a városi bíróság vezető munkatársai, a bírósági apparátusban dolgozó kommunisták. Az előadást követően a megyei pártbizottság első titkára a megyei bíróság vezetőivel időszerű jogpolitikai kérdésekről folytatott megbeszélést. SÍStisntetés A Magyar Népköztársaság Elnöiki Tanácsa dr. Szennay Andrásnak- a pannonhalmi bencés rend főapátjának az állam és a katolikus eevház együttműködésének fejlesztése. valamint a bencés rend társadalmi beilleszkedése terén végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként. 60. születésnapja akalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Enöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros. esztergomi érsek. a magvar katolikus püspöki kar elnöke. (MTI) Tudományos eszmecsere a népesedéspolitikáról Az elmúlt években hazánkban csökkent az élve születések száma, ugyanakkor újabb demográfiai hullám okoz különböző feszültségeket az óvodákban, iskolákban. Nemcsak a népesedes tudományával foglalkozókat izgatja, hogy a halandósági statisztikák kedvezőtlen képet mutatnak, s a társadalom tagjainak jelentős hányadát közvetlenül is érintő tény a népesség öregedésének növekvő mértéke. Mindezekről a fontos társadalmi kérdésekről esett szó A népesedés és népesedéspolitika címmel a Magyar Tudományos Akadémia gazdaság- és jogtudományok osztálya, valamint a Központi Statisztikai Hivatal közős rendezesében hétfőn, az MTA-n megtartott tudományos konferencián. A tanácskozást — amelyre meghívást kaptak az MTA orvosi és társadalomtudományi osztályainak képviselői, a témában érdekelt más tudományágak művelői, több államigazgatási intézmény vezetői, szakemberei, s számos író—Scliultheisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. A tudományos konferencia két fő témakörrel, a termékenység, valamint a halandóság alakulásával és befolyásolhatóságával foglalkozott.