Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

4 Szombat. 1081. június 27; ^mmmmmmmma^mm^mmmm^mmmm^^mammmrni postaláda társszerzőnk dZ olvasó Abonyi Dezsőné deszki ol­vasónk írja: • „A deszki magyar népdal­kör éa cilerazenekar 1981. junius 22-én (hétfőn) este műsoros estet adott a helyi tüdőkórház betegeinek. Az együttes ta fii alt dr. Rusz Márk főorvos, országgyűlési képviselő üdvözölte, éa egy­ben elmondta, hogy a nép­dalkör és citerazenekar ezt a szereplést a Semmelweis­ünnepségekhez kapcsolódva, a betegek és rokkantak évé­vel kapcsolatban, a kórház betegeinek kikapcsolódásáért és szórakoztatásáért ajánlot­ták fel. Ez sikerütt is nekik, mert ezen bevezető szavak után a kórus és a zenekar Barícz Zsoltné vezetésével nagyon színvonalas és han­gulatos műsort adott elő. A műsorban Deszk, Szeged, Apátfalva környéki és tisza­vidéki. majd a Bartók-év­forduló alkalmából Bartók­gvűjtésü népdalok szerepel­tek. Az öt éve alakult, orszá­gos szerepléseken részt vett, díjakat nyert és rádiófelvé­tellel is rendelkező lelkes együttesnek a kórház igazga­tósága és a betegek nevében !» ezúton mondunk mégegy­szer köszönetet ezért a nagy­szerű kis rendezvényért. Köszönet a buszvezetőnek Akárhányszor közlünk Utáspanaszt, nem azért tesz­szük. mert az a meggyőző­désünk, hogy a buszvezetők mindenre elszánt rossz em­berek. Sőt. ugyanakkor tisz­telettel is adózunk a becsü­letes és jó munkát végző többségnek, s éppen ezért örülünk, ha róluk kapunk dicsérő sorokat. A tápéi ál­talános iskola Vl/b. osztályos tanulói június 4-én Gyulán voltak kirándulni, s amikor hazaértek, a fél órával ké­sőbb beérkezett gyulai gyors­sal az előre megrendelt au­tóbusz nem volt a nagy ál­lomáson. Felszálltak egy pe­tőfitelepi járatra, amely el­vitte őket a petófitelepi vég­állomásig. ahonnan rövid megbeszélés után a buszve­zető. plusz munkát vállalva véffia vitte a gyerekeket a főutcán, s a megállókban le­rakva utasait, a gyermeke­ket hazaszállította. A tápéi gyerekek kérésének íme ele­get tettünk: kérjük, ha lehet, nyilvánosságra hozni a GC 02—64 rendszámú busz ked­ves „különjáratát". Tragédia — és lift Öröm, ha jár a lift. bosz- már legyintenek, nincs eb­szúság, ha nem. Oly sokszor ben semmi úi. Sajnos. Scn­szerepelt már Postaládánk- ki nem vitatja, hogy külö­ban nem működő liftről szó- nősen a tízemeletes házak­ló panasz, hogy sokan talán ban milyen kellemetlen, fő­leg az idősebb lakóknak, de a kisgyermekeseknek is le­föl vándorolni gyalog. Ügy érezzük, Nemcsók Lászlóné panasza (Szeged. Űrhajós u. 3,) továbbra is azt jelzi, hogy nem megnyugtatóan megoldott Szegeden a liftek üzemeltetése. Mint írja. a lift javításával egy fővárosi cég van megbízva, # ha tör­ténetesen hét végén romlik el a lift, miután « dolgozók elutaztak, csak a jövő hét elején jönnek, ügyelet pedig nincs. Leveléből kiderül, hogy csütörtökön jelentették be a lifthibát, hétfő délután még nem járt ott szerelő. Nem kell külön kommentár az általa elmondott esethez. Június elsején rossz volt a Jíft, odakint 30 fok meleg. Egv 63 éves asszony csak a hetedik emeletig jutott, ott kifulladt, rosszul lett és le­zuhant a lépcsőn. Még az­nap belehalt sérüléseibe. Nem akarom kedvenc vesszőparipámat, a névtelen le­velek ügyét előre hozni, már csak azért sem. mert ágy lat­szik. többen túlságosan komolyan vették. Nevezetesen ar. ról van azé. hogv ügyeletes szerkesztő kollégáimmal az el­múlt időtlen többször kaptunk afféle szabályos, teljes név­vel. címmel Irt levelet, esak éppen a későbbiekben derült ki, hogy nem valódiak, vagy éppen valódlak. de mások ne­vét. elmét tartalmazzák. Fölőeleges hangsúlyozni, hogy néni erre a „névvel vállalt bátorságra" gondoltunk, amikor szó­vá tettük az anonim sorokat. Ez ugyanis alkalmas mások kellemetlen és kényelmetlen helyzetbe hozására. Ennek pe­dig nem lehet fóruma a Postaláda, csakúgy, mint annak — a fenti gondolatokat adó — a levélnek, amelyben egy jogos megjegyzést azzal próbálnak tompítani az illetékes vála­szolók. hogy a panasz íróját Igyekeznek befeketíteni. Ennek a levélnek mai Postaládánkban még nyoma lesz. A kórházban is szól a nóta Fürdők és vizek Azt mondják. Szeged a napfény városa, g ha aevak­ran záporfelhőkkel terhes é«re gondolunk. kétkedve ráncoljuk homlokunkat, csakúgy, mint a nem tudni, kitől eredő. Szeged fürdővá­ros megállapításra. Vannak fürdőink, az igaz.,. Három levelünk i« foglalkozik für­dőinkkel, e nem éppen dicsé­rő) eg. Szente Imre egv -ta­valyi újsáekivágást küldött szerkesztőségünkhöz. mely­ben akkorra ígérik a fedett fürdt átadását. Kérdése ló­gós. hogyhogy még most sincs kész. S ebhez mi ís csatlakozunk, még akkor fcs. ha napokkal ezelőtt épnen „a legutolsó végső" határidő­ről adtunk hírt, miszerint a jövő hónapban a szabadtéri ideiére megnvit iák a meden­céket. egv hónappal később az öltözőt, s októberre pedig készen lesz a fűtés. öze. K. l-né és Pintér Je­nő (Űrhajós u. 5/A.) gyógy­vízügyben reklamál. Lénye­gében mindketten azt kifo­gásolják, hogv a felemelt fürdői díjakért legalább az eredeti szolgáltatást kapják meg. Egyik panaszban a partfürdő ülőmedencéiének vizéből eltűnt szénsavat a másikban a SZUE gyógyme­dencéjében a barna vizet hi­ányolják. A partfürdő veze­tőjének közlésén túl mi sem tudunk egyebet mondani, minthogy az említett szénsa­vas víz ugyanaz, mint koráb­ban volt. csak éopen gven­gébb. Oka. hogy a vízkeverö­be vezetik el a hőmérséklet beállítása céliából a vizet, s úgy látszik, közben veszít oldott savtártalmából. A má„ sík. a SZUE-medence viszont Szilléri László főmérnök sza­val szerint éppen most tar­talmaz gyógyvizet a nem akkor, amikor az úgyneve­zett barna víz folvt benne. A világosabb víz ugyanis nem más. mint a boltokban is kapható Anna-gyógyvíz. Sorokban Dr. Erki István energiata­karékossággal kapcsolatos észrevételét köszöni ük. Egyetértünk vele. öz v. Herbeck József né so­rait olvasva ml is jólesően nyugtázzuk, hogv vannak még emberek, akiknek fon­tos környezetünk Kzéoséee. Dallos Tibor gyermeksze­retetről tanúskodó versét helyhiány miatt közölni nem tudjuk, ám tiszteletreméltó­nak és meghatónak érezzük a legifjabb korosztály iránti érzelmeit. Lóiri Jánosné ötletesen megírt postatörténet! infor­mációlát köszön lük. Másod­nem vállalkozunk. Kár. hogy nem rövidebb.. Megmenekült egy fasor Az útépítések korszakát éljük. Belátjuk, hogy váro­sunkban is szükséges a korszerűsítés, parkolók bő­vítése, csak azt nem sza­bad szem elöl téveszte­nünk, hogy az utak nem önmagultart valók, hanem többek kbtott azért U, hogy kísérő, árnyékot adó nö­vényzetükkel egyúttal a leg­ősibb kikapcsolódás, a szemlélődés helyei ís legye­nek. Hg van a szegedi ut­cáknak. parkoknak jelleg­zetes fája, úgy a páfrány­fenyők (Glnkgő blloba) mindenesetre azok közé tartoznak. Sokan ismerik jellegzetes alakjukat, kik különösen érdekes legyező leveleik miatt vagy onnan, hogy „őszi vetkezéskor" neki van a legaranyosabb ruhája —, de inkább arról, hogy ez a fa az, amelynek ,senki se tudja a nevét". Pedig jól tessék megnézni ezt a ginkgó fát, amely a legrégibb élő nemzetség a •magvas növények közül, már a középső jurától is­merjük. A harmadldószak­ban hazánk területén is élt — megkövesedett levél­nyomatai Ismertek — majd a kréta során fokozatosan kihaltok. Vadon ma csak Kínában (Szecsuan) terem. Az ósvllágból ránkmaradt „élő kövület" átmeneti alak a tűlevelűek és a lombos fák között. Legöregebb sze­gedi példánya a Takarék­tár utca 3, számú ház ud­varán áll. Leszármazottjai díszítik városunkban ma már sokfelé utcáinkat, parkjainkat és kerteket is. A legszebb, hiánytalan fa­soruk az Arany János ut­ca dísze. Csodálatos, egyenletes magasságuk lát­tán minden embert a bá­mulat keríti hatalmába. És lehetünk bármilyen kicsi­nyek is alatta, a nagyság érzése járja át mégis szí­vünket: hatalmunkban van a ginkgók sorsa. Hogyan élünk ezzel a hatalommal? Nemrég küzdelem folyt a páfrányíenyők és az „út­építők" között. Nagyszámú autóparkoló építése miatt az alapozáskor elhordták az Arany János utcai iák alatti főidet, s ezzel jócs­kán megsértették a gyökér­zónát, Sápadtak, sárgultak a fák levélszélei — de sze­rencsére meghallgatást ta­lált botanikus szakember véleménye, s „megmene­kült egy fasor"! Humuszos földdel borították vissza a­„hiányt" és kevesebb szá­mú autóparkoló tervezésé­vel, kivitelezésével meg­oldódott a problémás hely­zet. Egy-két példány így is valószínűleg elpusztul, de a JATE füvészkertjéből ez még pótolható lesz, s a fa­sor hiánytalanul továbbra is dísze lesz városunknak. Van úgy, hogy az ember győztesen kerül ki az ön­magával vívott, a termé­szetért — „az érdeknélküli szépért" folyó küzdelemből. Most is így történt — a természetvédelmi erők ha­tására megváltoztatták az eredeti tervet — egy nagy­szerű fasor megmenekült... Cslzmazia György Válaszol az illetékes Nem először kezdtük Vá­laszol rovatunkat a szokáson, cégszerű válaszoktól eltérő egyéni levéllel. Hiszen az la illetékes lehet, aki nem cége. hanem salát nevében fog tollat válaszolásra. Ezúttal azonban ennek nem túlzottan őrülünk, mert. mint a beve­zetőben ieleztük. megkérdő­jelezhető a szándéka. Korábbi Postaládánkban Sötétben a Fényes címmel egyik olvasónk korántsem rosszindulatú, csupán észre­vételező sorait közöltük eev éttermi esküvőről, ahol .el­aludt a villany, éa sokáie semmilyen Dótvilágttésról nem tudtok gondoskodni. Ezért még senkinek nem ve­szik fejét, s nem követelte a levélíró sem. Ennen ezért kedves válaszadó Cs. M.. DC—II. 019521 Indulatát nem értiük. ugyanis nem azt cá­folja. ami a panaszból kide­rült. hanem közli, minteav leleplező szándékkal, hogv a levélíró a vőfély volt. és Gyermek - házasságon kívül A házasságon kívül születettek sorsa különbözik a házasságból szü­letettek sorsától. Alacsonyabb pél­dául a fiúk aránya, nagyobb az el­sőszülöttek aránya, és ami a leg­fontosabb, magasabb a halvaszüle­tési és csecsemőhalandóság! ará­nyuk! A KSH hivatalos kiadványa szerint 1971—78 időszakúban 12 070 halvaszüleiés a 42 727 csecsemőha­lálozás történt összesen. A halva­szülések közül 1054 (8,8 százalék) történt házasságon kívül, a csecse­mőhalottak közül 4236 (9.9 százalék) született házasságon kívül. A házas­ságon kívüli halvaszülések aránya mindig magasabb, a házasságban született halvaszülések arányánál 1 Az 1978 évben például ezer szülésre házasságból 7.7, mig házasságon kí­vül 18.1 halvaszülés történt. Lénye­ges, hogy 1974-től 1078-ig a házas­ságból születettek közül a halva­szülés 8,8-ról 7,7-re csökkent, addig ugyanezen idő alatt a házasságon kívül! szülések közül a halvaszülé­sek 12,7-röl 13,l-re emelkedtek! A holvaszületési arány általában a legalacsonyabb a második szüle­tési sorszámú újszülött között, kissé magasabb az első szülötteknél, majd a szülési sorszám emelkedésével nö­vekszik. A házasságon kívüli szüle­tésekben ezek az arányok Is más­képpen alakulnak. A legalacsonyabb az első szülötteknéL A. csecsemőhalandóságra vonatko­zóan is érdekes képet mutat a sta­tisztika. Megállapítható, hogy a cse­csemőhalottak között magasabb a házasságon kívül születettek ará­nya! Az 1954. évben ezer házasság­ból élveszületett szecsemő közül 58,9, 1978-ban 23,1 halt meg, addig ugyanennyi házasságon kívül élve­született közül 1954-ben 81,5, 1978­ban pedig 43,7 csecsemőhalálozási arányszámról beszélhetünk. Az ls látható az adatokból, hogy csecse­mőhalandóságunk csökkenése a há­zasságon kívül születettek körében mintegy felényi eredményt mutat 1 A tények mögött összetett, „komp­lex" problémákkal találkozunk. Társadalmi, népesedéspolitikai vo­natkozásokban de felhívlak a fi­gyelmet ezek az adatok azokra a teendőkre is, melyeket el kell vé­geznünk. Szerepet Játszik ebben az egészségnevelés ls! Mik az okai ezeknek az eredmé­nyeknek? A házasságon kívüli szü­léseknél nagyobb számmal szere­pelnek a 20 éven aluli és a 40 éven felüli nők. Talán meghökkentő, de így van: 1961-ben az összes 20 űven aluli nők 27,9 százaléka szült házasságon kívül, és „csak" 12,9 százaléka a házasságon belül. Az 1978, évben a 20 éven aluli nőknek mar 37,4 százaléka szült házasságon kívül, és ugyanannyian, azaz 12,9 százalékban házasságon belüli Tény az is, hogy a házasságon kívüli ter­hes nők ritkábban vagy később ve­szik igénybe a terhesvédelem intéz­ményes lehetőségeit isi A 40 éven felüli nők háznsságon kívüli szülési aránya 2,8 volt 1961-ben és 1,8 volt 1978-ban, míg az ugyunilyen kor­csoportúak házasságon belüli aránya 19fll-ben 1,8 és 0,7 százalék volt 1078-ban! Azt tartják, hogy a szülő nőknek ez a csoportja részben saját maguk is hozzájárulnak a halvaszü­letési arány magasabb voltához az­zal, hogy hátrányosabb a családi helyzetük, társadalmi és gazdasági körülményeik. Ml harcolunk a csecsemőhalandó­ság ellen — szakmailag! De amint a tények mutatják, társadalmilag, sőt „házosságilag" is többet kellene tenni ezen n téren! Szakemberek vetik fel a kérdést, hogy a 1040/1073. MTH számú, úgy­nevezett családpolitikai határozat­nak nem volt-e hatása a házasságon kívüli születések számára és ezzel rontotta például a csecsemőhalálo­zási arányokat? Az is össztársadal­mi elgondolkozást kíván, hogy mind a házasságon kívüli születés, mind pedig a házasságon belüli halvaszü­letés és a csecsemőhalálozás arány­számai az 1977—78. évben elég je­lentős emelkedést mutatnak! Azt mondják egyesek, hogy a házasságon kívül szülő nők „gyen­gébb gyermektartási képességgel" rendelkeznek. Szerintem ebben a „betegségben" sok a „társadalmi tényező", melyekkel nem kellően foglalkozunk! Dr. Veress Sándor mint vőfély, sokat keres. Hogv jön a csizma az asz­talra? Akár keres, akár nem. a sötét az sötét, mén ha la­kodalomkor van is. Azt ne­dlg a megvádolt levélírónk nevében to visszautasítjuk, hogv az előre kialkudott vő­íélvszolgálatért Járó díiat zsarolással kicsalt pénznek minősítse. Május 9-1 Postalédánk­ban Valaki csalt címmel kö­zölt olvasói levélre a Volán 10. számú Vállalat az aláb­biakat válaszolta: „1981. április 24-én 19 érakor ellenőrizték a Volán ellenőrök a 8338/138-as jára­tot Szeged—Mórahalom kö­zött. Az ellenőrzéskor kide­rült, hogv K. Jánosné pana­szos érvénves menet ieggvel nem rendelkezett, ezért kö­telezték a menetdíj utóla­gos megfizetésére. Pótdílat sem akkor, sem utólag nem kellett fizetnie, amit K. Já­nosné a felvett jegyzőkönyv­ben elismert" Május 30-i számunkban gázbevezetés ügyben érdek­lődtek Üjszegedről a Radnó­ti. a Tanács .a Fogarasi ut­cai és a környékbeli lakók. Dr. Varga János, a DÉGÁZ Igazgatója a következőket vá­laszolta: „E terület gázellátásénak előfeltétele, hogv a Rózsa Fe­renc sugárúton haladó nagv­közéDnyamású gázvezeték mellé nyomásszabályzót he­lyezzenek eL Erre 1981 má­sodik félévének végén kerül sor. Az említett utcákban gázvezeték építése csak helvi erőforrásból (lakossági és. tanácsi hozzájárulással) old­ható meg. mert vállalatunk beruházási lehetőségei az el­következendő években ezt nem teszik lehetővé. A la­kossági erőből létesülő gáz­vezeték építése a városi ta­nács tervezésében történik. Amennyiben erre az anvaei­ak biztosítottak és jóváha­gyott tervek is rendelkezésre állnak, a kivitelezésnek aka­dálya nincs. Mindez 1982 második felére várható." Ugyancsak június 6-i Pos­taládánkban a Kérdések al­című összefoglalóban a ZÖL­DÉRT Vállalat újszesedi fel­vásárló telepén alkalmazott cseresznve-felvásárlási árat és az annál jóval magasabb szomszédos boltban látható fogyasztói árat kérdőjelezi meg egvik levélírónk. Len­gyel Árpád, a ZÖLDÉRT áruforgalmi főosztályvezető­je válaszában így ír: „Az említett árak a való­ságnak megfelelnek. Tehát az első osztályú cseresznve felvásárlási ára 12. a fo­gyasztói ára ugyanezen a napon 24 forint volt kilo­grammonként. Ennek meg­értéséhez szükséges tudnú hogy a ZÖLDÉRT által al­kalmazott fogyasztói árak minden esetben a felvásárlás napját követő munkanapon változnak. A jelzett esetben is ez történt és ezért alakult ki ez a magas árrés. A felvásárló telep mellett lévő bolt, aznapi cseresznyé­jét nem a felvásárló telep­ről. hanem termelőtől sze­rezte be. mégpedig: fogyasz­tói ár—20 százalék árrés le­vonásával. tehát a bolt a termelőnek 19 forint 20 fil­lért fizetett ki. A felvásárló telepen aznap 12 forintért felvásárolt cseresznve a vá­ros. a megve és az ország más területén került forga­lomba a következő naoon. de már csökkentett fogyasz­tói áron." Lajkó Mthálytól (Szeged. Malom utca 14/A) levelet kaptunk melyben kifogásol­ta a szolgálatos közlekedési rendőr járműellenőrzési és igazoltatást módszarét. Le­velét elküldtük az illetékes­nek. ahonnan dr. Császár Fe­renc rendőr őmagv. a me­gyei rendőrfőkapitánvság fő­előadója adott választ, amelynek a lénvege — s közérdekűségére hivatkozva közöli ük — az alábbi: a járművezetők helvszíni It­tasság ellenőrzésének egyet­len elfogadott éa szabálvos mód la van: az alkoholszonda alkalmazása. Az úgynevezett leheltetéses ellenőrzést sza­bályzat nem írja elő. Az ilyen módszerekkel senki nem ért egyet.... de kériük. hogy az Ilyen ellenőrzéseket ne vegye a levélíró sem egy­értelműen zaklatásnak, mert előfordul, hogv a rendőrök­ből az ittasan közlekedő sze­mélvek kényszerítik ki az ilyen Intézkedéseket. összeállította: Igriczi Zsigmond

Next

/
Oldalképek
Tartalom