Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

2 Féntek, 1981. június 26. Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka A pénzügyminiszter expnzéja Méhes Lajos beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) rintot ki levő kiadás egyaránt csaknem 3 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. A költségvelési hiány azonban került például a deáki rozott áremelés után is át­bauxitbánya. a Szikra lap- lagosan 23 százalékos ártá­nyomda és a budapesti Vi- mogalást nyújt a költségve­gadó átadására. tés a húsfélék fogyasztói A vállalati beruházásokat árához, sainn* 1Q7<) Svinzi n» a korábbinál átgondoltabb A húsárak átlagosan 10 Zví " iz" kötelezettségvállalás. na- százalékos emelésén belül a vezettnek de^tohoz kéS T™ megfontoltság íel,em- ^kehüsok százalék­nem sikerült csökkenteni * ' ^ - 8 Az elmúlt évben működés- Az állami költségvetés szazalekkal a baromfihúsé be iVett ú árranXer tót ^O-ban is sokiránvúan és átlag 6 száralékkal emelke­bet jelent eor szokásos ár- jelentős mértékben járult az d'k-. A hus és húsfélék dra­rendezésné 1 TySiaci ^nvonal megszUárdítá- ^^X^ÚzsIgl árak figyelembevételével ki- ^^ üízl ínEvekhen Ziá alakított anyag- és energia- A togtal WUU b^ az tiam^eh.t IXsI arak reulisabb szmtre ke- 14 szazatokkal nőttek. által flzetett tér!tési dí. rultek. A társadalombiztosítási jak nem változnak. Az ár­A vállalatok tettek lépé- kiadok 17 százalékkal nö- emelkedést a munkahelyi •eket a munka- és üzem- vekedtek. A nyugdíjakra étkeztetésben a munkáltató szervezés, a korszerű bére- íorditott kiadások nóvekede- fedezi, a dolgozók által fize­zési, ösztönzési rendszerek ®® 16 sajtók volt Az atla- tett étkezési díj nem válto­alkalmaziisára is. A fó ösz- ROS nyugdíj közelebb került zik. Az üdülési díjak sem tönző ebben sokhelyütt első- átlagos bérhez. 1980 ko- emelkednek az intézkedés sorban a munkaerőhiány emeltük a három- és nyomón, volt Ma ez a tényező gyen- többgyermekesek csa ádi Nagy figyelmet fordítunk gül. illetve részterületekre P^kat Igy a gyermekne- arra. hogy a fogyasztói ár­szorul vissza. A munka- és Tl ut, kfPcsolodo társa- képzésben rend legyen, és üzemszervezés. szélesebben datombiztositas, juttatások az. árak — ha közgazdasági­értelmezve: a vállalati belső több mint 19 szazalekkal lag indokolt — ne csak szervezet és érdekeltségi emelkedtek. emelkedjenek, hanem csök­rendszer javítása a jövőben A költségvetés egészség- kenjenek is. Az 1980. január a fokozódó nyereségérdekelt- ü*yi és szociális célú kiadá- 1-i termelői árrendezés kap­ség alapján kell, hogv ki- 881 több mint 14 százalékkal csán például a ruházati cik­bontakozzék. ' nőttek. A kórházi ágyak kek viszonylag széles köré­Az 1980. évi beruházási száma mintegy 250Ó-zal, ben mérséklődtek az árak. tevékenység elfogadhatóan csaknem 3 százatokkal gya- A világpiaci árak változásá­igazodott a népgazdaság ren- rapodott. A bővítések és val összefüggésben legutóbb delkezésére álló lehetőségek- korszerűsítések mellett meg- csökkent a festékek és hez. A szocialista szektor be- éPült a dél-pesti és a kecs- egyes vas-műszaki cikkek ruházásainak volumene a ÚJ kórház. termelői és fogyasztói ára. tervezett 4-5 százalékkal , ,A k^turáhs ée oktatás A VI. ötéves terv előírja, szemben 8 százalékkal csök- kiadásokat 1979-hez képest hogy az átlag alatti nyugdu jj^t mintegy 16 szazalekkal no- jak vásárlóértékét megőriz­Mérséklődött a befejezet- vel"?.k-általános iskolai zük s a legalacsonyabb len beruházások állománya- OMtólytemek száma - az nyugdíjakét növeljük Ezt nak növekedése. Az ered- ideiglenes megoldásokkal már idén is érvenyesítendő­ménvek velőre nem annvi- e«Vutt — « múlt, evben nek látjuk. Ezért, az un. ro ay bef^e\nMg^örsyú- "00-zal emelkedett 1979-hez nvugdlj-automaUzmus mu lásának. inkább a kevesebb kép€st- ^^nt-z, :^ to induló beruházásnak köszön- Az Igazgatási, jog- és zfP«61™ forinttól 108. fo­h.tzir v-rjntra emeltük- A 100 forin. A Ml m, aaetz-n ~ rendbiztonsági, éves m(Btwáll5 ,En,etlte. heruh fzások Wrtráhen ?*Z~r V<5delml kÍ8dÚ'S0k 82 e16" dés a nyugdíjasok több. tóiyamafbán ^ b^rüH^ -ánvzottnél jóval mérsé- mint felénél nem X hanem, zások befejezésére helyez- keltebben, egv év alatt 8.8 J«atobb 5 «azato^ ^^ tük a hangsúlyt Igy sor százalékkal nőttek. St tart az áS oní nö­vekedésével. Ez az intézke­dés a következő évekre is érvényes. Egyidejűleg havi 100 forinttal emeltük — egy­szeri intézkedésként — a nyugdíjasok házastársi pót­Á költségvetési gazdálko- zalékkal többet fordítottak lékót. dás javításában még sok az ötéves tervben tervezett- A beruházásokra az év feladatunk van. Nemcsak a nél. elsö öt hónaniában — a ter­vállalatoktól és a szövetke- Az idei évnek gyakorlati- vezett irányzatnak megfele­zetektől kell hatékonyabb lag a fele eltelt. Ez idő lóén — 5 százalékkal keve­munkát elvárni, ugyanakko- alatt a népgazdaság alapve- sebbet fordítottunk. mint ra a követelmény a költ- tőén a terv fő követeimé- tavaly az azonos időszak­Tiszteit Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1980-as év költségvetési zárszámadásról és a taná­csok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szó­ló írásos és szóbeli beszá­molóval, az ez évi terv vég­rehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájé­koztatóval, a párt Központi Bizottsága és a magam ne­vében egyetértek. Csatlakozni kívánok a be­számolónak ahhoz a gondo­latához, hogy a Központi Bi­zottság 1978 decemberi ha­tározata után a gazdálkodás­ban, a gazdasági építő mun­kában jelentős változások indultak meg, s ezek hozzá­járultak ahhoz, hogy 1979­ben és 1980-ban lényegesen javult az ország külgazdasá­gi egyensúlya. Mint egész közvélemé­nyünk, az ipar dolgozói is nagyra értékelik a mezőgaz­daság eredményeit, amelye­ket az elmúlt esztendőben nehéz időjárási körülmények között ért el, s amelyek az ország élelmiszer-ellátásának biztosítása mellett az export árualapok növeléséhez is nagy mértékben hozzájárul­tak. Elmondhatom azt is, hogy javult az Ipari terme­lés alkalmazkodása a piaci igényekhez, csökkent a gaz­daságtalan termékek száma és gyorsult a termékszerke­zet átalakulása. A gazdálkodás javuló tendenciái A tanácsok a népgazdasági terv szolgálatában •ségvetési intézményekkel nyeivel összhangban fejlő- ban. dött. A kivitel gyorsabban Ismeretes: előkészületek eé- nőtt nünt a behozatal. Az történtek az ötnapos mun­lok megvalósítását szolgáló ipari termelés növekedést kahét folyamatos bevezeté­intézménvhálózat nagyobb mutat, de a tervezettet nem sére. Július elsejétől több része a tanácsok Irányítása éri el. Nagy erőfeszítések mint 200 000 embert érint alatt áll. A tanácsok gazdái- kellenek mindenekelőtt a «z új munkarendre való át­kodnak a költségvetési in- termelés hatékonyságának térés. Az áttéréstől azt vár­állóeszközeinek növelésében ahhoz, hogy az .iuk. hogv az járjon együtt __ _ 'etési szervek idei terv megvalósuljon, ml- a veszteségidők jelentős kiadásainak mintegv 60 szá- vei a tőkés piaci dekoniunk- mérséklésével, s a racioná­zalékával. Jelentőségének túra súlyosan hátráltatja ki- U® munkarendek alkalma­megfelelően, összhangban vitell tervünk teljesítését, sása segítse elő a kapacltá­kötelezettségiinkkel. írásban Egy olyan viszonylag kis ki- sok jobb kihasználását is. az országgyűlés elé terjesz- vitell tételekkel rendelkező tettük a tanácsok 1976—80. országnak azonban. mint évi gazdálkodásáról 6zóló hazánk, még kedvezőtleh beszámolót is, amely tevé- helyzetben is meg kell tud­kenvségüket részletesen érté- ni ragadnia az exportérté­szemben ls. A társadalompolitikai tézmények és a költségvetési A tervszerű fejlődésért kell. A tanácsok elmúlt 5 évi gazdálkodását összessé. kesítés lehetőségeit. Milyen intézkedéseket igé­A mezőgazdaság ez évi nyel a további tervszerű gében a tervszerűség, a nép- tervének teljesítése is ko- fejlődés? gazdasági terv szolgálata, az moly erőfeszítést kíván. A lehető legnagyobb kö­ágazati és területi célok ősz- Az idei költségvetés elő- vetkezetességgel kell alkal­szehangoitabb érvényesítése terjesztésekor jeleztük, mázni a meghirdetett érvé­jellemezte. Előirányzataikat hogy 1981-ben sem igérhe- nyes árképzési szabályokat, a törvényben kapott felha- tünk mást az életszínvonal és ezzel is növelni kell a talmazás alapján a kormány terén, mint az átlagos reál- nyereség Jjatékonyságot ki­rugalmasnn az élet követel- jövedelem és reálbér szín- fejező képességét. ménveihez igazította Igv az ten tartását, illetve a szociá- Nagy figyelmet kell fordi­ményeihez igaütotta i«r az kuituráli. ellátás és a tani arra. hogy a vállala­elmult öt. évben a tanácsok inkiSséD(tés terén a (oivama. fok csak a teljesítményeken mintegy tos előrehaladást. Ennek a alapuló feladatnak eleget teszünk. működtetési célra 13. fejlesztésre közel 18 szá w Árintézkedések, alacsony nyugdijak emelése pénzügyi lehetősé­geikkel összhangban vállal­janak — és vállalhassanak — különféle főként beruhá­zási és bérfejlesztési kötele­zettségeket. Ugyanakkor se­gíteni kell továbbra is a jö­vedelmezően gazdálkodó vállalatok dinamikus fejlő­Az éves terv 4,5—5 szá- nl kell a húsfélék fogyasz- dését. zalékos fogyasztói árszín- tói árát A költségvetési szervek­vonal-növekedést vett szá- A húsáremelés azért vált nek az ésszerű takarékos­mításba. Ezzel szemben az szükségessé, mert a mező- ság mellett kell mind telje­ev első négv hónapjában a gazdaságban felhasznált sebben ellátni funkcióikat, fogyasztói árszínvonal 3,8 ipari eredetű anyagok árnö- megfelelve ez ügyben viselt százalékkal emelkedett, vekedése miatt az elmúlt politikai felelősségüknek — Sokoldalú mérlegelés alap- másfél évben mintegv 20 zárta beszédét a pénzügvml­. százalékkal emelni kellett a mszter. majd kérte a kepvu ián a kormány ugy dön- felvósárlasl arakat, hogy a selőket. vitassák meg és fo­tótt hogy június 29-ével át- termelők érdekeltsége bizto- gadják el a benyújtott tór­lagosan 10 százatókkal emel. sítva legyea A most. elhatá. vényjavaslatot. Az 1980-ban bevezetett ter­melői árrendszer és jövede­lemszabályozás Jobban köz­vetíti a világpiac szigorát az ipar számára is. A mai vi­lággazdasági helyzetben a minisztériumban és a vál­lalatoknál kemény megpró­báltatásokon keresztül tanul­juk meg ismét a régi lec­két — amit a magyar ipar korábban jól tudott —, hogy 'elaclhi csakis korszerű, jó minőségű terméket lehet, hogy a vevő megkívánja az alkatrészellátást és szerviz­szolgáltatást, nem túri a szállítási késedelmeket. Ez ma még főként az exportnál szorongat bennünket. De dolgozó népünk érdeke, hogy ezek az egyébként normális követelmények a belső pia­con, az ipar és a vásárlók, az ipari vállalatok egymás közötti kapcsolatában is uralkodóvá váljanak. Ezek az igények ma még sok vál­lalatot azért hoznak eseten­kent szorult helyzetbe, mert egy részüknek meg nem si­került ke'16 mértékben al­kalmazkodniuk az új, a ma­gasabb követelményekhez, de hogy egyre többnek sike­rül, azt az év első öt hónap­jában tapasztalt gazdasági folyamatok is igazolják. Az ipari termelés az el­múlt évi csökkenés után ez évben megélénkült, bár a tervezettnél egvelőre kisebb mértékben: az év első öt hó­napjában 2 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A termelékenység jól ala­kult, mintegy 6 százalékkal emelkedett, tehát gyorsab­ban nőtt, mint a termelés. A több terméket ugyanis 31 ezerrel kevesebb ember állí­. totta elő. Az adatok bizonysága sze­rint legfőbb gondunk, hogy az exportértékesítés nem ki­elégítő ütemben nő. Igaz, hogy nincs könnyű helyzet­ben az ipar. A világpiacon ma sokkal többen akarnak eladni, mint vásárolni. Két­ségtelen, hogy ilyenkor el­sősorban azok tudnak el­adni. akik keresett és kor­szerű termékeket gazdaságo­san gyártanak, gyorsan ké­pesek alkalmazkodni a vál­tozó igényekhez. Az elért életszínvonal megszilárdításának politiká­ját a múlt esztendőben is tartani tudtuk. Az ez évi vállalati bérfejlesztések is azt mutatják, hogy az 1981. évi népgazdasági tervben elő­irányzott 5 százalékos bér­emelést teljesíteni fogjuk. A tervezett 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növe­kedést — beleszámítva a most bejelentett húsáreme­lést is — nem lépjük túl. A bérből és fizetésből élő dolgozók most júliustól fo­lyamatosan állnak át a rend­szeres ötnapos munkahétre. Az átállást vállalati önerő­ből, és a dolgozók munkabé­rének csökkenése nélkül kell megoldani. A lakossági szoK gáltatás színvonala emiatt nem csökkenhet. Politikánk­kal egyezően először a több­műszakban, nehéz munkakö­rülmények között dolgozók térhetnek erre át, ha a fel­tételek biztosítottak. Az öt­napos munkahét bevezetését x lakosság kedvezően fo­gadja. Ami az ez évi feladatokat illeti, további nagy erőfe­szítésekre, a források fel­használásában további ön­mérsékletre, a termelési és értékesítési folyamatban a hazai és külföldi kereslet mennyiségileg és minőségi­leg jobb kielégítésére van szükség. A következőkben az ipar­irányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről szólt. A többi között meg­állapítva: A mostani döntés az iparirányítás központi in­tézményi rendszerében 32 év után a legjelentősebb, és az államigazgatas szervezetében az elmúlt évtized egyik ra­dikális változását hozta ma­gával. Joggal tekinthető ez a gazdaságirányítás 1968.-ban megindult reformfolyamata szerves részének. Az Ipari Minisztérium lét­rehozása — úgy véljük — méginkább lehetővé teszi, hogy a valóságos értékéket megőrizve az irányítási mód­szereket hozzáigazítsuk a kor követelményeihez. A továbbiakban szólt az Ipari Minisztérium elmúlt fél év alatti tevékenységéről, majd így folytatta: A párt és, a kormány ve­zetésének megítélése szerint az átszervezést sikerült úgy végrehajtani — és saját kol­lektívánk is ezen a vélemé­nyen van —, hogy az külö­nösebb zavart nem okozott a gazdasági életben. Az átszervezés munkáját tehát befejezettnek tekint­jük, s most már erőinket feladataink végrehajtására fordítjuk. Az Ipari Minisz­térium fő feladata elérni, hogy az ipar minél maga­sabb színvonalon járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, kielégítse a bel­földi keresletet, és növek­vő mértékben javítsa az or­szág külgazdasági egyen­súlyi helyzetét. A kormány által jóváha­gyott energiagazdálkodási program megvalósulása ér-r dekében el kell hárítanunk az iparban jelentkező min­den akadályt, amely a prog­ram megvalósulását késlel­tetheti. Ki kell dolgoznunk a két új központi fejlesztési prog­ramnak: az elektronikai és a gyógyszer-, növényvédő­szer- és intermediergyártás központi fejlesztés! prog­ramjának a részletelt. A műszaki haladásért Egyik legfontosabb felada­tunk a műszaki haladás elő­segítése, serkentése. A ma­gyar iparban ctolgoző mű­szaki értelmiség méltó foly­tatója elődeinek, alkotóké­pes, fantáziadús, nemcsak lépést tud tartani a világ gyors műszaki haladásával, hanem jó néhány területen az élen is tud járni. Az ipar teljesítménye mégiscsak néhány területen kiugró, s elég sok területen nem eri el a nemzetközileg is elfo­gadható színvonalat. Feladatunknak tekintjük, hogy feltárjuk ennek aka­dályait. és felleljük azokat a vezetésben, az érdekeltségi rendszerben, a Jogrendünk­ben szükséges változtatáso­kat, amelyek felszabadíthat­ják a műszaki haladást elő­segítő, de ma még szuny­nyadó passzív erőket. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a minisztérium fontosnak tartja a vállalati­szervezeti keretek korszerű­sítésének folytatását, majd így folytatta: Nagyobb gazdasági ered­mények elérésének fontos feltétele kádermunkánk szín­vonalának javítása. A veze­tők munkájának mércéje, hogy a rábízott vállalat ho­gyan állja ki a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Végül a vállalatok és a minisztérium közötti mun­kamegosztásról, vagy meg­szokott kifejezéssel élve a vállalati önállóságról szólt Méhes Lajos. Megállapította többek között: Az elmúlt 13—14 évben a vállalatok kinőttek a ka­maszkorból, érett, önálló „felnőttekké" Váltak. Az Ipa­ri Minisztérium a jövőben is épít a vállalatok érettségé­re. Arra a kérdésre, hogy „kit képvisel az Ipari Miniszté­rium", úgy vélem, a helyes válasz az, hogy a vállalatok, intézmények előtt a kor­mányt képviseli, a kormány­ban pedig az ipart. Ez ma­gától értetődőnek tűnik, mégis indokolt e tartalom kiemelése. E gondolatban együttesen két szándék jut kifejezésre: a központi aka­rat egységes képviseletének az erősítése, és az Ipar, a műszaki haladás fokozott kormányzati támogatásának az igénye. Az Ipari Minisztérium dol­gozói és vezetői e törekvé­seket kívánják minden ere­jükkel és politikai elkötele­zettségükkel szolgálni! Az 1980. évi zárszámadás­ról és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a magam nevé­ben azzal a jó érzéssel fo­gadom el és ajánlom elfo­gadásra, hogy abban népünk munkájának, szorgalmának, tehetségének eredményei fe­jeződnek ki, és bizonyítják, hogy a munkásság, paraszt­ság és értelmiség egységesen vesz részt a nem könnyű gazdasági feladatok megol­dásában, a párt és a kor­mány politikájának végre­hajtásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom