Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

2 Csütörtök 1981. június 11.' Csehszlovák küldöttség Csongrád megyéken A béke- és barátsági hónap rendezvényeinek kereteben csehszlovák delegáció érkezett tegnap, szerdán Csongrád megyébe. A küldöttséget — melynek vezetője Pavol Gombos, a magyarországi csehszlovák nagykövetség első titkára, a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója, tagjai pedig Stefan Krivosik, nagykövetségi kultúrtanácsos és Mata Mihály, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ munkatársa — a Hazafias Népfront csongrádi bizottságán fogadták. ahol Vincze Mária, a HNF városi bizottságának titkára tájékoztatta őket Csongrád történelméről. fejlődéséről. A fogadás után városnézésre indultak a vendégek, majd a Tisza Bútoripari Vállalatot keresték fel, ahol Molnár Sándor, a HNF megyei bizottságának titkára is csatlakozott kíséretükhöz. A gyárlátogatás után a küldöttség a Széchenyi úti általános iskolában tett látogatást. Népfrontbizottsag alakuló ülése X Hazafias Népfront VIL kongresszusának határozata alapján szerdán a HNF Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában megalakult a közművelődési munkabizottság, amelynek élére Fábián Zoltán került. Az alakuló ülés résztvevőit Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte, majd a közművelődési munkabizottság céljairól szólt. A közművelődési munkabizottság három munkacsoport létrehozását határozta el: zenei anyanyelvi és amatőr mozgalmi; vizuális kultúra (színház, film, képzőművészet. építészet, környezet), valamint klub- és lakóhelyi szekciót. Befejeződött az űrkutatási tudományos ülésszak Befejeződött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Inlerkozmosz Tanácsának kétnapos tudományos ülésszaka az Akadémia székházában, amelyen a magyar űrkutatás tíz esztendejének gyakorlati eredményeit elemezték a szakemberek. A zárónapon az első szovjet—magyar űrpáros sikeres visszatérésének évfordulója alkalmából ismertették a közös űrreplés tudományos programjában szereplő. a Szaljut—6 fedélzetén elvégzett feladatokat és levetítették azt a filmet, amit az űrhajósok az űrállomás fedélzetén készítettek. Ezután a kozmikus biológia és az orvostudomány szakmai eredményeiről hangzottak el előadások, például arról, hogy miként hat a súlytalanság az izomzatra, az idegrendszerre és az egyensúlyi szervekre. Több előadás a műholdakkal, a műholdadatok számítógépes felhasználásával foglalkozott, például az ózonnak és a fény infravörös tartományának a szondázásával. (MTI) csinta Kutatás a gyakorlatnak Hegújul a szentesi intézet A laikus, a piacra járó háziasszony nem figyeli a kutatóintézetek munkáját, őt csupán az erdekli, hogy elfogadható áron szép zöldségféléket vásárolhasson a csaladnak. A háttér legalább annyira érdekes, mint a kézzel fogható, és fazékba, lábosba tehető ennivaló. Köztudott, hogy mi, magyarok még mindig kevés zöldséget fogyasztunk, s ha esszük is e „zöldtakarmányokat", nagyon kevés fajtából válogatunk. Pedig volna miből. Ki hinné, hogy a Vetömagtermeltetö szentesi Kutató Intézetében a különleges zöldségnövények 116 fajtájából válogathatnánk. A szentesi intézetnek korábban is jó híre volt, újabban pedig sok minden megváltozott, korszerűsítettek, bővítették, lehetőségeiket növelték. Dr. Faragó László igazgató örömmel és nagy lelkesedéssel mutatta be az intézetet. Elmondta többek között, hogy jelentős anyagi ráfordításokkal elkészült kutatóintézetük központi épülete, amelyben korszerű laboratóriuumokat alakítottak ki, s olyan szép tanácskozótermet is nyertek, ahol nemzetközi méretű tanácskozásra érkező kutatók is kényelmesen folytathatnak eszmecserét. Az anyagi és tárgyi előrelépés együtt járt a szakemberek érdeklődésével. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjából is több tapasztalt kutató „szegődött" Szentesre. A gyakorlatot szerzett kutatók perspektivikusnak találták a szentesi intézetet, az ottani kutatási lehetőségeket. S ez — csupán az újságíró véleménye, nem biztos, hogy igaza van — a korábban inkább elméleti tevékenységet folytató biológusok valószínű nagyobb sikerélményeket szereznek olyan intézetben, ahol az elmélet és a gyakorlat együtt föllelhető. Dr. Faragó László megemlítette, hogy négy témakörben kutatnak. Egyik a káposztafélék nemesítése, új fajták termelésének elterjesztése. A második a környezetben régen ismert étkezési paprikafajták fönntartása, minőségének javítása. A harmadik az egyéb zöldségek (retek, saláták ...) nemesítése, míg a negyedik a különleges növények (alig hihető, de igaz: 116 féle változatot művelnek) meglevő skálájáA

Balaton menti bódékavalkádban láttam egy palacsintasütőt is. Kínálatát érdemes lett volna górcső alá venni, annál inkább, mivel egy-egy példány mérete a háztartási „szabvány" felét sem érte el. Ezzel szemben az ára... Tessék gondolni egy számot, amely mint palacsintaár, a nyersanyag költsége és a munka díján, no meg az adón túl a gyártónak és forgalmazónak tisztes nyereséget, jó színvonalú megélhetést ad. Megvan? Akkor kérem, szorozzák be ezt kettővel, és ezek után megtudják, amit én — sokadmagammal — kiírva láttam. Sietek leszögezni: nem vagyok palacsintasütő-ellenes, és tisztában vagyok vele, hogy ilyen hivatású honfitársaim többsége szorgalmas munkával és szolid árképzéssel segíti a lakosság ellátását Továbbá azt is tudom, hogy nélkülük nemigen ehetnénk palacsintát a Balaton partján. Korántsem csak a „palacsintaszektorral" szeretnék {foglalkozni, azt inkább vei gyük jelképnek. A körülír; tan méltatott árkalkulációi val dolgozó palacsintasütőt | pedig az élősdiség jelképéj nek. A téma ugyanis igazából ez. Jelenünkben az ellátás kiegyensúlyozott, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy bizonyos termékekből és szolgáltatásokból helyenként és időnként nem keletkezett hiány. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában azonban immár ennek ellensúlyozására is vannak módszereink. Például az, hogy a kereslet mérete szerint az állami, illetve szövetkezeti szektor számára nem kifizetődő javak létrehozására közgazdasági és más ösztönzőkkel serkentjük az egyéni vállalkozókedvet is. A módszer közhasznának az apróbb, ám oly fontos szolgáltatásoiuit végző kisiparosok nélkülözhetetlen tevékenységétől kezdve egészen a szálláshelyhiányt enyhítő fizetővendég-szolgálatig megannyi gyakorlati bizonysága van. Az egészséges és vállalkozónak-megbízőnak egyként hasznos törekvések közé olykor azonban Acs S. Sándor felvétele Az analitikai és élettani laboratórium. Elsősorban a növényi kromoszómák meghatározásával foglalkoznak műszereik között a kutatók és segítőik nak életben tartása, s újabb fajták előállítása. Eddig 25 államilag elismert fajtát kínálnak a termelőknek. Büszkék arra a szentesi kutatók, hogy e négy témakörben levő érdekeltségük országosan is elismert és ismert. Étkezési paprikafajtáikból a hazai termelésben körülbelül 20 százalékos, az egyéb zöldségféléknél 80, a különleges fajtáknál 100 (!) százalékos az általuk kinemesített növények kultúrája, hasznosítása. Talán a szegediek és a közvetlen környékbeliek — bár „nagyfogyasztói" a szentesiek vetőmagvainak, palántáinak — nemigen tudják, mily szép a kutatóintézet 341 hektáros területe, ahol ezer ms-t üvegházak foglalnak el, s 3 hektáron fólia fedi a kísérletező kedvüket bizonyító növényeket. Télen, nyáron munkálkodik az intézet kétszáznál több dolgozója. Közülük sokan ismert kutatók, de az is említésre méltó, hogy fizikai dolgozóiknak többsége érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. Az intézet igazgatója és munkatársa, Dienes László — aki egyébként az ottani pártalapszervezet titkára is — mégis legbüszkébb a nemrégiben átadott laboratóriumokra. Ezekben a viszonylag jól fölszerelt „.boszorkánykonyhákban" képesek egyetlen sejtből rezistens alapanyagokat előállítani. Fejlődő és újszerű technikájukkal a gyakorlatot szeretnék segíteni. A nemesítés idejét is lerövidítették, a korábban elfogadott 6—8 éves időt felére mérsékelték. Szép jövő áll a szentesi kutatók előtt, eddigi eredményeiket, sikereiket határainkon kívül is ismerik, ezért döntöttek úgy a felsőbb szervek, hogy a KGST érdeklődő szakembereinek legközelebbi tanácskozását Szentesen rendezik meg, sőt olyan megtiszteltetésben is részük lesz, hogy egy kelet-nyugati szakmai konferencia színhelye intézetük lesz még ebben az esztendőben. Gazdagh István visszás jelenségek keverednek. Egy választékos öltözetű és modorú középkorú férfivel nemrég összehozott sorsom az egyik kisváros pinceéttermének asztalánál. Újdonsült ismerősöm első féldecije után közölte, hogy ahol gyanútlanul délebédemet költöm, az valtaképpen az ő törzsasztala. A konyakutánpótlás ütemterv szerint érkezett, amelynek hatására asztaltársam lassanként elárulta, hogy a foglalkozása: tapétázó. Miután poharát pertura koccintotta traubiszódámhoz, nekibátorodva megkérdeztem tőle: — Ne haragudj, de majdnem egy órája együtt ülünk — munkaidőben. Mégis: tapétázni mikor szoktál? — Ö, én magam nem értek hozzá — nyílt kerekre naivitásom miatt a szeme. — Egy-két ember mindig akad az építőiparból, aki éppen szabadságon, táppénzen, vagy két munkahely között van, és érti ezt a mesterséget. Én csak az esetleges ügyfeleket keresem itt a vendéglőben, és másutt. Aztán igyekszem meggyőzni őket róla, hogy habár valamivel többért vállalom fel a munkát, mint az állami vagy a szövetkezeti cég: gyorsabban és jobb anyagból dolgozom. E

mberünkkel nem az a baj, hogy maszek, hanem az, hogy a saját munkájával arányban nem álló módon magas jövedelemre tesz szer. Ráadásul a munkaerőt valahonnét elvonja, hiszen a munkát az általa fekete mellékállásban dolgoztatott emberek végzik. Gyanítható, hogy e „munkaerők" a főállásukból való gyakori hiányzásukkal teremtenek meg egyfajta keresletet. Nagyüzemi gyalusbarátom beszélte el: nemrég rövid úton kilépett a gyárból egy olyan munkatársa, akiről még rosszakarója sem állíthatta, hogy gyenge szakmunkás lett volna. A volt kollégát az üzemi brigád nem sokkal később a piacon pillantotta meg, ahol éppen húsz kilogramm paradicsom kilónkénti árából próbált lealkudni egy forintot az őstermelőnél. Ilyen spórolós lenne, vagy talán befőzésre készülődnek otthon? — tanakodtak a nyomába szegődő volt brigádtársak. Hamarosan meghökkenve láthatták: egykori kollégájuk a sikerrel lealkudott árú gyümölcsöt a termelő standjától alig száz méterre már három forinttal drágábban kezdte el árusítani. A hasonló esetek megelőzésének nyitja egyebek mellett abban van, hogy mindent — így a nyerészkedést is — nevén kell nevezni, éc annak megfelelően megítélni. Talán az imént elbeszélt ügy is példázza: a jelenség veszélye nemcsak az, hogy valahol három forinttal drágább lesz a paradicsom. Hanem az is, hogy az ilyesfajta munka nélküli pénzszerzési lehetőség csábító hatású a gyengébbekre, de azonnal hozzáteszem, hogy másokat is idegesít. S

okan állítják, hogy a végleges megoldást csak az áruk és szolgáltatások fölös bősége hozhat. Ám addig sem ülhetünk ölbe tett kézzel az említett visszás jelenségek láttán. Tehát — megint csak sarkosan forgalmazva — a spekulációt bőségtől vagy hiánytól függetlenül kellene megszüntetnünk, elkövetőivel szemben pedig alkalmazni kell a törvény szigorát. Az ilyen úton szerzett magas jövedelmek ugyanis csak akkor nem irritálóak, vagy éppen csábítóak, ha a közvélemény azt tapasztalja: pünkösdi királyság ez. A célt elérendő, az ellenőrzésre hivatott szerveknek is megvan a maguk szerepe. Politikai követelményről van szó. A pártkongresszus határozata egyebek mellett így fogalmaz: „Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visszaélésből erednek, amelyek mögött nincs tisa>tességes munka". Ellenkező esetben ugyanis — kezdő példánk témájához visszatérve — tartalmazhat az a palacsinta kívánság szerint diót, lekvárt, túrót avagy mákot: ámde, ára szerint mindenképpen borsos lesz. Rác T. János Elismerés űfförővezetőknek Az úttörőszövetség megala- Csongrád megyei bizottságé- megyei tanács vb művelőkulásának 35. évfordulója nak első titkára köszöntötte, desügyi osztálya. Értékes tiszteletére a KISZ Csongrád méltatta áldozatos, időt, fá megyei bizottsága és a radságot nem kímélő munCsongrád megyei úttörőéi- kájukat. A megyei úttörőelnökség tegnap a DÉLÉP nökség elnöke, Zeleiné Borklubban ünnepséget rende- váth Sára adta át a kitünzett, amelyen köszöntötték tetéseket: Gyermekekért Eutazókat az úttörővezetőiket, lekplakettet kapott a Juhász akik az elmúlt időszakban Gyula Tanárképző Főiskola színvonalas munkájukkal já- neveléstudományi tanszéke. rultak hozzá a megye úttörőmozgalmának fejlesztéséhez, az élményekben gazdag, tartalmas úttörőélet kialakításához. A vendégeket Bódi György, a KISZ KB tagja, a KISZ tárgyjutalomban részesültek a megyei úttörőelnökség tagjai és szakbizottságok vezetői közül 17-en. valamint a Dalstaféta együttes. Az évforduló alkalmából meghívást kapott öt volt megyei úttörővezető, munkájukat ezúton is megköszönték, tárgyjutalomban részesültek. A gyermeknapi ünnepségen az úttörőcsapatok közül a ünnepelték A Belváros II. Vöröske- lékezett meg a Vöröskereszt reszt-alapszervezet tagjai ün- centenáriumáról. Dr. Gál Istnepségen emlékeztek meg a ván orvos méltatta a szerveMagyar Vöröskereszt meg- zet eddigi tevékenységét, alakulásának 100. évforduló- majd a Szirmai István Altajáról. Az összejövetelen a lános Iskola tanulói adtak titkár beszámolt a tavalyi és mŰ3ort. idei munkáról: az alapszer- Rendkívüli tanárelnöki érvezet létszáma 650-re emel- tekezletet tartott tegnap, kedett, három idős ember szerdán a Vöröskereszt várogondozását vállalták, elsőse- si vezetősége. Buzai Sándor gélynyújtó tanfolyamot szer- tanulmányi felügyelő, vörösveztek, ebben a hónapban keresztes ifjúsági felelős emszervezik meg területükön a lékezett meg a centenáriu10. egészségügyi állomást, s mát ünneplő Magyar Vörösvéradónapjáikon 200—300 keresztről, majd Zsarkó Imember jelenik meg. A Vörös- re. városi titkár okleveleket, kereszt tarjáni alanszerveze- elismerő emlékérmeket adott te is ünnepi taggyűlésen em- át. A kitüntetést dr. Gácser József. a tanszék vezetője vette át. Űttörővezetői Érdeméremben 14-en részesültek, , . . , , . _ .... _. , ... köztük Ádám Jenő igazgató ^telekiPetőfi Sándor aRa(Bordány), Pálmai József né lan£* 'sk?.la C,sapatac.avette 'a KISZ KB Voros Selyemzászló szalagját, a Zalka Máté általános iskola csapata a KISZ KB Vörös Selyemzászlaját, a szatymazi általános iskola csapata pedig a Kiváló Üttörőmunkáért kitüntetést. Űttörővezetői Érdeméremben részesült Tóth Klára, a Balázs Béla Űttörőház igazgatója, dr. Dobcsányi Ferencné, a tanárképző főkisdobosvezető (Szatymaz), Tihanyi István úttörővezető (Öttömös). Kiváló Üttörővezetö kitüntetést 15-en kaptak, köztük Horváth Istvánná rajvezető (Kistelek), Nagy Sándorné rajvezető (Röszke), Tornyai Béláné rajvezető (Deszk) és Talmási György, a megyei művelődési osztály munkatársa, a balatonszárszói úttörőtábor vezetője. A Magyar Úttörők Szövetsége iskola 1. számú gyakorló álOrszágos Elnökségének Di- talános iskola rajvezetője, csérő Oklevelében részesült T°th József né, a Gagarin Tábori János, a megyei mű- általános iskola kisdobosvevelödési osztály tanulmányi zetője. Kiváló Üttörövezető felügyelője. A megyei úttö- kitüntetést kaptak öten. az rőelnökség Dicsérő Oklevelé- Úttörőszövetség Országos Élben részesültek a fegyveres nükségének Dicsérő Okletestületek, a munkásőrség, a veiét rendőrség, a katonaság, va- kapta, lamint a Vöröskereszt, az munkáért MHSZ, a tűzoltó-parancsnok- kitüntetést, ság megyei szervei., a Csongrád megyei Továbbképzési és szintén öt aktivista Kiváló Ifjúvezetői hárman kaptak Kiváló Úttörő kitüntetést kilenc. Kiváló Kis lobos kiMódszertani Intézet és a tüntetést egy pajtás kapott