Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

3 Szerda, 1981.. június 24. II területi pártszervek tudományirányító munkája Tanácskozás a megyei pártbizottságon Három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — terüléti pártszerveinek munkatársai tanácskoztak tegnap, kedden Szegeden, a megyei pártbizottságon. A tanácskozáson, melyen részt vett Knapp András, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási, Kulturális Osztályának helyettes vezetője, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Katanics Sándort, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkárát. Nagy Jenőt, a Békés megyei pártbizottság titkárát és dr. Székely Sándort, a szegedi városi pártbizottság titkárát. Az MSZMP KB 1969-es tudománypolitikai irányelvei megvalósításának tapasztalatairól és időszerű feladatairól szóló 1977 júniusi Politikai Bizottság-i dokumentum több vonatkozásban is foglalkozott a területi pártszervek tudományirányító munkájával, illetve az e téren megoldandó feladatokkal. Az elmúlt három évben több fontos döntés, intézkedés született annak érdekében. hogy a magyar tudomány a tudománypolitikai irányelvekben megfogalmazott követelményeknek a korábbinál jobban megfeleljen, s a 80-as évtizedben megoldandó társadalmi, gazdasági feladataink végrehajtásában az eddiginél hatékonyabban kapcsolódjon be. E megnövekedett feladatokkal arányosan a területi pártszervek tudományirányító tevékenységét, annak hatékonyságát is fokozottabb mértékben kell továbbfejleszteni. Ennek érdekében időszerűvé vált megvizsgálni a területi pártszervek tudományirányító munkájának tapasztalatait, eredményeit, feladatait. A tanácskozás előtt Knopp Andrást, valamint a három megye pártbizottságainak titkárait dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára fogadta. Csatorna és fürdő * Két szegedi beruházásról Kedden, tegnap délután a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának tagjai Szilléri László főmérnök vezetésével meglátogatták a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat beruházásában épülő két fontos létesítményt. A Torontál téren a Bányászati Aknamélvítő Vállalat kivitelezésében készülő csatornaépítkezést, valamint a Liget-fürdő átadás előtt álló fedett részét A Bányászati Aknamélyítő Vállalat építésvezetője, Kövesi György mérnök ismertette a távlatokban Üjszeged szennyvízelvezetését megnyugtató módon megoldó nagy átmérőjű csatorna építésének technológiáját és fázisait. A lapunkban már többször említett sajtolásos technológia, amellyel a Torontál téri csatorna készül, nemcsak gyorsabb. hanem gazdaságosabb kivitelezést tesz lehetővé, összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a korábban Rókuson teremtett úgynevezett monolit csatorna haladási sebessége 3,8 centiméter volt zetik naponta, ez a technológia szennyvizet a Tiszába. Somogyi Károlyné felvétele A szegedi Móra Tsz építő brigádja a Liget-fürdő öltözőjét épiti majd az újszegedi adódtak. Ezek közül alighaviszont átlagosan 2.8 méteres haladást biztosít. A nem az egyik legfontosabb, A hidrológiai társaság hogy jelenleg a hetedik tagjai a Liget-fürdő építésé- kivitelező cég dolgozik a helyszíni szemlén Szilléri nél megismerkedtek a fe- beruházáson, s a vízművek László főmérnök elmondta, dett fürdő építésének mene- az előkészítő tárgyalások sohogy az úiszegedi oldalon a tével, jelenlegi állásával, s rán képtelen volt bármelyik jelenleginél lejjebb, a volt azokkal a gondokkal, ame- vállalatot is megnyerni genevasúti híd magasságában ve- lyek a kivitelezés során rálkivitelezőként a külsejeTársadalmi jattatások, gyermeknevelés Ülésezett a népfront megyei noűizotisága Ülést tartott tegnap a Ha- sülnek a társadalom különzafias Népfront megyei nő- böző rétegei körében. Kutatben tetszetős, egyébként sokféle új műszaki feladatot jelentő munkára. Ez aztán — rnint már oly sokan tudjuk — az eléggé elhúzódó munkát eredményezte. Szomorú érdekesség. hogy valójában ennek nem is volt átadási határideje. Így aztán csupán arra szorítkozhatunk, hogy most közöljük, amit a vállalat főmérnöke mondott: a fedett fürdő medencéit a szabadtéri játékok kezdetére kívánják megnyitni, I. Zs. Az ország pénztárcája R

égi hagyomány mór. hogy az országgyűlés ilyenkor, nyár eleién betekint az ország pénztárcájába: a képviselőik megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az. idén — ezúttal első alkalommal — még egy terjedelmes, s bizony nem könnyen emészthető előterjesztés kerül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló jelentés. Ennek parlamenti megvitatását az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény írta elő. A tavalyi költségvetés végrehajtását vizsgálva, örömmel állapíthatja majd meg az országgyűlés, hogy folytatódott a külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s bár némileg csökkenő nemzeti jövedelem mellett és szerény mértékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A reális helyzetmegítéléshez feltétlenül hozzátartozik azonban, hogy a sokat emlegetett népgazdasági egyensúly javításának a termelésben rejlő lehetőségei a szükségesnél — s tegyük hozzá: a lehetségesnél — lassabban bontakoznak ki. 1980-ban a termelés nem hogy a tervezett 3—3.5 százalékos növekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem érte eL Az országgyűlés plénuma elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a termelés öszszetételében a termékszerkezet változtatásában számos területen tapasztalni előrelépést. Megnyugtató az is. hogy egyre több vállalatnál, gazdálkodó egységnél a menynyiségi növekedés helyett a jövedelmezőség lesz a központi kérdés, a fő cél. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulását jelentősen segítette a mezőgazdaság jó kenyérgabona-termése és az élőállat-értékesítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihasználását. Az ország jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetének alapos elemzése természetesen a holnapi parlamenti ülésszak feladata lesz maid: néhány kérdésre azonban már most érdemes felhívni'a figyelmet. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is megtették az országgyűlést megelőzően, a napokban tartott állandó bizottsági üléseken. Többen elemezték például a beruházási helyzet és a készletgazdálkodás további javulásának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a lakásépítésről — tavaly országosan a lakosság csaknem minden tizedik forintiát lakásgondiának megoldására fordította —. s ezen belül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támogatásáról. A képviselők az ország gazdasági helyzetébe vetett bizalom jeleként értékelik azt a tényt hogy 1980-ban a lakossági takarékbetét-állomány további csaknem 10 milliárd forinttal növekedett Mégpedig úgy. hogy jelentős arányeltolódás tapasztalható a hosszabb időre lekötött pénzösszegek: irányába. Az országgyűlés tagjai természetesen jóelőre informálódtak a tanácsok 1976—1980. évi középtávú pénzügyi tervének végrehajtásáról is. A népképviselet és az államigazgatási helyi szervei az elmúlt öt évben összesen több mint 435 milliárd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját bevételeikből több mint 7 milliárd forinttal növelték költségvetési kiadásaikat, s ezeket az összegeket elsősorban épületek:, utak. hidak felújításéra, valamint a terven felül létrehozott gyermekintézmények működtetésére fordították. A tanácsok fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervektől kapott pénzösszegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült ki. Az együttműködés a társadalompoilitkai szempontból legfontosabb fejlesztések megvalósítását szolgálta. így ezeket az összegeket a tanácsok főleg lakások, közművek, óvodák, bölcsődék építésére, valamint a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére használták feL A tanácsok saját fejlesztési alapjaikból öt év alatt, mintegy 20 milliárd forintot adtak át különféle gazdálkodó szerveknek. Ebből az összegből úi közműberuházások valósultak meg. korszerűsödött a tömegközlekedés, bővült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítőképessége. A tanácsi fejlesztések eredménvei közismertek: Magyarországon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több. összesen 453 ezer úi lakás épült. A 100 lakásra jutó családok száma a fővárosban 122-re. országos átlagban pedig 108-ra mérséklődött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 százalékra nőtt Közműberuházásdkra a tanácsok csaknem 19 milliárd forintot költöttek. a víztermelő kapacitás több mint 800 ezer köbméterrel nőtt. és 7 ezer 300 kilométer hosszúságú ivóvízvezeték épült ki az országban. így lehetővé vált. hogv a tavalyi év végén már a lakosság 75 százaléka közműves ivóvízellátásban részesüljön. A parlamenti ülésszak az eredmények elismerése mellett nyilván a tanácsi gazdálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz maid. ígv például azzaL hogy a tervezettnél kevesebb kórházi ágy. bölcsődei és diákotthoni hely létesült. Természetesen egy ötéves tervet nem lehet mereven értelmezni, az elképzeléseknek rugalmasan igazodniuk kell a végrehajtás során utóbb felmerülő tényleges, jogos társadalma igényekhez. Mégpedig ha valamelyik területen az eredetileg tervezettnél nagyobb anyagi befektetésekre van szükség, ez más fejlesztési ágazatokban óhatatlanul is lemaradást jelenthet a tervszámokhoz képest A tapasztalatok szerint azonban a lemaradásokban más tényezők — minit például a beruházások nem kellően megfontolt előkészítése — is szerepet játszottak. A

tanácsok gazdálkodásával, fejlesztési politikájával kapcsolatban a bizottsági üléseken több képviselő bírálta a túlzott városcentrikussáKot. Már az ötödik ötéves terv megfogalmazásánál is fontos célja volt a területfejlesztési elképzeléseknek a kisebb települések alapellátásának javítása. Ez azonban nem történt meg kellő mértékben. Bár 1976 és 1980 között a megyék központi költségvetési ráfordításai a korábbinál lassabb ütemiben növekedtek, a helyi — községi városi — tanácsok pedig valamivel több pénzhez jutottak. az arányeltolódás mértéke még messze nem kielégítő. Ennek következménye példáuL hogv a községek népességmegtartó kédessége alig javult. A megyeszékhelyi városok aránytalanul túlzott fejlesztése következményeképp a kisebb települések szinte elnéptelenedtek, a lakosság városokba áramlott. Nem fejlődött kellően a város környéki községek, valamint az agglomerációs övezetbe tartozó központok és a környező települések közötti együttműködés sem. Talán ennyi ízelítő is elég annak érzékeltetésére. hogy lesz miről vitatkozni, véleményt mondani az országgyűlés nyári ülésszakán. Igaz. a téma. a napirend ezúttal a múlt: a korábbi költségvetések, fejlesztési célok végrehajtása. De a vita tanulságai már maid a jövőnek szólnak, irányokat mutatva, hogy merre, hogyan lépjünk tovább. D. A. és rétegpolitikai bizottsága, Lóczi Imrének, a városi, járási NEB elnökhelyettesének részvételével. Szabó Gáborné, a bizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Balog István, a JATE gazdasági főigazgatója, a szegedi NEB tagja tájékoztatót tartott az általa vezetett vizsgálatról, amely a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások hatékonyságát vette nagyító alá. A Hazafias Népfront megyei bizottságának közreműködésével indított vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák. a gyermeknevelést szolgáló pénzbeni és természetbeni juttatások hogyan biztosítják a gyermeknevelés feltételeit, a terhek arányosabb viselését. Keresték a választ arra. hogy a központi állami és helyi szervek. a munkahelyek juttatásai a segítségadás különböző iotuiü) ho&yaa et'véaye* ták azokat a különböző hatásokat is, amelyek akadályozzák a jó szándék érvényesülését. és fölmérték az újabb szükségleteket, azok teljesítésének lehetőségeit is. A beszámoló kitért arra is, miként biztosítottak a megyében a gyermekellátási cikkek gyártásának, forgalmazásának feltételei. A tapasztaltak alapján a NEB kidolgozta javaslatait, és továbbította az illetékes intézményeknek. Azóta már a kedvező válaszok is megérkeztek. A nő- és rétegpolitikai bizottság tagjai szintén elmondták véleményüket, észrevételeiket, ezeket szintén megkapják az érintett vállalatok, hivatalok. Az ülés végén Ábrahám lllésné. a Hazafias Népfront megyei politikai munkatársa egyéb időszerű feladatokról tájékoztatta a bizottság tagjait. Tatarozása tapasztalatcsere A lakóházak felújítására, megóvására bevezetett legjobb építési technológiák megismertetésére országos tapasztalatcserét rendezett az építőipari szövetkezetek és az ingatlankezelő vállalatok képviselői számára kedden Tatabányán az Építőipari Tudományos Egyesület. Mint a megbeszélésen elhangzott, az építőipari szövetkezetek a korábbinál nagyobb részt vállalnak a nemzeti vagyon fontos ágát képviselő lakóépületek fenntartásából. s a tervidőszak végéig a jelenlegi 30 százalékról 60 százalékra növelik az ilyen munkára szánt kapacitásukat Már most sem kevés az olyan szövetkezet, ahol a tálcások felújítását egyenrangúnak tartják az újak építésével. A Pécsi Építőipari Szövetkezet például magára vállalta a belvárosi épületek teljes felújítását, az ezer dolgozót foglalkoztató szegedi szövetkezet kapacitásának nagyobb részét ugyancsak a lakóházak munkaigényes felújítása, korszerűsítése köti le. Különösen példamutató módszerek alakultak ki a lakóházak megóvására Tatabányán, s elsősorban ezekkel ismerkedtek meg az országos tapasztalatcsere résztvevői. Ebben a városban az ingatlankezelő öt évre előre meghatározza a felújításra kerülő épületek sorrendjét, s megbízására évről évre nagy számú lakást újít fel a szövetkezet. A hatodik ötéves tervidőszakban csaknem 2500 lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kötött szerződést a tatabányai szövetkezet az ingatlankezelő vállalattal. Ebből 360 lakást kívül-belül teljesen felújítanak. 2000-nél több otthonban pedig az úgynevezett tervszerű megelőző karbantartásra kerül sor. A szövetkezet az ingatlankezelő vállalat és más intézmény anyagi támogatásával termelékeny gépláncokat. korszerű berendezéseket vásárolt. Különféle érdekeltségi módszerek — célprémium. jutalmazások, pótlékok — bevezetésével ösztönzi a lakóházak megóvásán dolgozókat a határidők rövidítésére, a jó minőségű munkára. Üdülőparadicsom a Mecsekben Befejezéshez közeledik a pécsiek üdülőparadicsoma, az orfűi kirándulóközpont építése. A fejlesztési célról és a munkák állásáról kedden a helyszínen tájékozódott a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság. A bemutató során elmondták: Baranya székhelyétől tizennyolc kilométerre levő üdülőkörzet kialakítása a hatvanas évek ejején jelentős társadalmi összefogással kezdődött. A patakokkal átszelt völgyekben öt mesterséges tavat mélyítettek, s adtak át a horgászoknak, a vízisportok kedvelőinek.