Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

4 Kedd. 1981. Wn\nn 23. A falusi társadalom AzENSZ aranyváltozásai könyvében A közvéleményben gyakran megjelenik egy olyan felfogás, mintha a városban a munkások, a falun a parasztok laknának. Ez a kép nagyon régi lényegében a rendi allapotok kissé leegyszerűsített, kissé .korszerűsített" (a munkások kiemelése) változata. Am ez a kép már a felszabadulás előtti társadalomban sem felelt meg a valóságnak. Vegyük az elmúlt 40 év néhány Jellegzetes statisztikáját A negyvenes évek elején a községekben 40.8 százalék a" mezőgazdasági önálló népesség aránya, 39,2 százaléka munkás, nem mezőgazdasági önálló (kisiparos, kiskereskedő) es szellemi fuglalkozású. A parasztok aránya tehát nem érte el • 40 százalékot sem. mivel az önálló mezőgazdasági foglalkozásúak egy kisebb ró. sze nem volt paraszt hanem földbirtokos. illetve polgár. Tehát 1941-ben a munkások a községekben még nincsenek többségben. de már a legnagyobb társadalmi csoportot jelentik. A parasztok már kisebbségben vannak, s a többség már nem paraszt. Igaz. hogy a munkások körében több a mezőgazdaságban foglalkoztatott, mint az iparban és a tercier szektorban. s több a kisiparban, n.int a nagyiparban, bányászatban. As »a tény. hogy a mezőgazdasági munkások között is más a helyzete a kubikosnak, a summásnak, a gazdasági cselédnek, a ré(izesaratónak, napszámodnak. A falust mezőgazdasági munkások zöme idény, nunkáa. Állandó munka. I'vl' és kereset hiányában a r !u»l pauperek (szegények) életét élik. megrekedt egzisztenciák. akik számára ú 4többször nincs előrejutó •». Jelentős azonban az önálló kisiparosok és kis/ reskedók aránya. A községek azonban meglehetősen differenciáltak. Vannak igen fejlett, város Környéki piac. jó közlekedés mellett polgárosodó, s vannak ..isienhátamógötti", i saknem jobbágykori zártságban élő községek. S a két szélső pólus között sokfele kösbülsőek. Cteszesaeiúkben a parasztok. már kisebbségben vannak, azonban a mezőgazdaságban loglalkoztatottak (parasztok és mezőgazdasági munkások együtt) még a népesség többségét ielentik. Az 1949-es népszámlálás nzt mutatja, hogy a földreform hatására „vissza paraszt osodás" történt. A szellemi foglalkozásijukon kívül minden más csoport (mezőgazdasági és ipari munkás, kisiparos és kiskereskedő) aránya csökkent, a mezőgazdasági önállóké pedig nőtt. csaknem elérte a hatvan százalékot. A községi lakosságban, a parasztság kisebbségből abszolút többségbe került, a falusi lakosság 40 százaléka azonban ekkor sem paraszt. Ez a kép a szocialista tulajdonviszonyok győzelmével alaposan megváltozott 1973-ban a községek népességére az alábbiak voltak jellemzőek. Falun lakik az összes munkás mintegy fele. Több munkás é! a községekben (56,2 százalék), mint 1949ben a vidéki városokban (52,0 százalék). Ugyanakkor a munkások arányát tekintve lényegtelenre csőkkent a különbség a községek és Budapest között Az sem lehetetlen. hogy ma már a községekben a munkások aránya meghaladja a budapesti arányokat Egyébként is a mezőgazdaságban dolgozók összesen is (munkások és szövetkezeti tagok) kisebbségbe kerültek a községi népességben. Jelentősen megnőtt (negyven év alatt több mint háromszorosára) a szellemi foglalkozásnak az aránya. Nagyon lecsökkent a nem mezőgazdasági önállóak aránya (csaknem egyhntodára), mindez a szolgáltatások színvonalának bizonyos csökkenését is eredményez, te. A falusi családok mutatják a rend] zártság régi je. gyeit Részben, mert ma már nem „születnek bele" a mezőgazdaságba az emberek. hanem azt mint munkahelyet választják. Másrészt a mezőgazdaságban nem a naturális, félnaturális háztartásgazdsságok és családi munkaszervezetek működnek, hanem modern technikával ellátott nagyüzemek. Ezekben a .nagyüzemekben pedig a modern munkamegosztás szerint. modern munkaszervezetben részmunkát gyakran igen kvalifikált munkát végeznek a tdolgozók. A mezőgazdaság már nem olyan ágazat, ahol alacsony a tőke szerves öszszetétele. már nem kézi munkára és igásállatra alapozott ágazat Az utóbbi években világossá vált. hogy a mezőgazdaság elmaradása az ipar mögött nem törvényszerű, attól függ. hogy milyen technikát alkalmaihatnak. Ma már a községek fejlesztésének nincsenek társadalmi akadályai. Kérdéses, hogy lehetséges-e a munkásosztály nevében a munkások felétől hosszabb ideig megtagadni lakóhelye fejlesztésének lehetőségét. Amennyiben a hierarchikus településfejlesztés (a városok kapják a központi elosztású összegnek 80 százalékát. a községek a 20 százalékát), mechanizmusa nem változik, úgy két irányban is feszültség keletkezhet Az első, hogy a hanyatló községek lakossága tovább fogy és öregszik, s félő. hogy a tendencia megfordíthatatlanná válik. A stagnáló köz. ségek (a legértékesebb földi határokkal) „átlépnek" a hanyatló községek sorába, s a lakosságot nem képelek megtartani. A második, hogy a városba áramló iakosság miatt tovább nő a városi lakáshiány, miközben a falvakban nagy értékek válnak elhagyottá. illetve mennek tönkre. Olyan megoldásokra volna szükség, amely a községek. falvak lakosságának is lehetőségei biztosítana településük fejlesztésében. Stmó Tibor Segélykérő telefonok a Balatonnál Ami az Egyesült Nemzetek Szervezetének úgynevezett „aranvkönvvében" szereplő természetvédelmi területeket illeti. Bulgária a világ második helvét foglalia el. „A világ kultúrájának és tudományának örökülhaevott természeti kincsek aranvkönvve" című ENSZ-kiadvánv 17 bolgár tájegységet tartalmaz. Bulgária egyébként nemcsak a több mint nyolcvan rezervátum példaszerű gondozásával. megőrzésével tűnik ki. tudósai számos ökológiai probléma megoldására hivatott .munkaközösségnek a tagjai. Az ország gyakran színhelye az ezzel kaDcsolatos nemzetközi szimpózionoknak. Nemrégiben Blagoevgradban rendezték me? „Az ember és a bioszféra" elnevezésű nemzetközi tudományos tanácskozást. Várnában ptvlig a Bolgár Természetvédelmi Bizottság hívta össze konferenciára a hazai é« külföldi tudósokat, hogv megvitassák a műtrágya okozta környezetkárosodások megelőzését. A bolgár szakemberek mindkét alkalommal több javaslatot törlesztettek elő. (BUDAPRESSSOFIAPRESS) Idegenforgalmi kaleidoszkóp Irány - a kemping Legyen akár hazai, akár külföldi a kiszemelt úti cél, a tervezgeteshez a legeisók közt felmerülő kérdés: • hol fogunk aludni? Egyre többen vannak — s tegyük rögtön hozzá, hogy nem csupán a gépkocsival rendelkezők között —. akik a kempingeket választjak szálláshelyül. A jelenlegi szállodaárak mellett érthetően nő a sátoros turizmus vonzereje. A másik szempont Is fontos; az emberek szeretnének kiszabadulni a városok körengetegéből, s a kempingek nyújtják leginkább a természettel való kapcsolatot. Persze ez ma már nem jelent igénytelenséget: a legtöbb kempingben évről évre igyekeznek megfelelni a magasabb osztályba sorolás feltételeinek. Hazánkban körülbelül J00 kemping működik — mintegy két tucat a Balatonnál. Ezek adják a kereskedelmi szálláshelyek egyötödét. Felszereltségük az európai „középmezőny" színvonalával azonos. A kempingekkel kapcsolatos szervező, összefogó tevékenységet a Magyar Camping és Caravannlng Club fMCCC) látja el. Ami munkájukból az érdeklődő turistákat leginkább érinti: a klub segítséget nyújt az előzetes helyfoglalásban, utazásokat, üdüléseket szervez kül- és belföldön egyaránt, a nyéri csúcsidőszakban pedig a sajtón át a megyei napilapokban is minden hét végén nyilvánosságra hozza, hogy melyik kempingben körülbelül mennyi szabad férőhelyre számíthatunk. A MCCC tagjainak jelentős kedvezményeket ad: a hazai kempingeknél ez átlagosan 30 százalékkal alacsonyabb árakat jelent. A gyermek- és ifjúsági árszabás kedvezménye elérheti az 50 százalékot is. Kiváltható a nemzetközi kempingigazolvány, amely az árengedmény mellett soron kívüli szálláshelyhez jutást is lehetővé tesz. A MCCC ügyfélszolgálati irodája Budapesten a VIII. ker. Üllői út 6. sz. alatt működik, vidéken a megyei Idegenforgalmi híva. telő* adnak felvilágosítást, segítséget. A posta vezérigazgatósága kísérletképpen — a Crossbar-rendszerbe be nem kapcsolt Balaton körüli települések seaélukéró-telefoniait október végéig lakossági hívások rendelkezésére bocsálja. Ez azt jelenti, hogy a nyaralók és' a helybeliek belföldi távolsági beszélgetésre és táviratfeladásra egyaránt igénybe vehetik a segélvkérö-áelefonokat. Egv beszélgetés legfeljebb hat percig tarthat, a távirat szikvege pedig tizenöt szavas lehet. Ezzel kapcsolatban a következőket kell tudni: a legközelebbi éjjel-nappali szolgálatot teljesítő központ a segélykérőn bejelentkezőtől megkérdi a nevét, lakcímé* és személyi számát, illetve azt. hogy milyen módon kívánja kiegyenlíteni a telefonszámlát. Ezután kapcsolja a hívott állomást. A beszélgetéa vagy távirat dija a legközelebbi postán, a hívó lakó-, vagv munkahelyére küldött postautalványon is befizethető, amennyiben az illető telefontulajdonos, akkor a telefonszámlájára írják. Több hívás esetén a központ sorrendben kapcsolja a kért számokat — egy beszélgetés utáni néhány perces várakozás után. Amennyiben a tapasztalatok kedvezőek lesznek a posta más területekre is kiterjeszti a módszert HÁZASSÁG Tímár Pál és Fodor Etelka. Dezsó László és Nagy Ildikó. Ü04SÓ István es Kovács Roziim, Hegedűs Tibor Zoltán és sovsri Magdolna. SohAr László es Babarczi Olga, Fátyol Vince László ás Szopkó Katalin Irén, Szankn István Ferenc es Jenéi Magdolna. Nagy Zo tán és Kikuszi IKükó, Csillag Mihály és Pintér Katalin, Völgyért László ég Nagy F.dit, árendás János es Tombácz Márts írén, Minyó Zoltán és Petrovics Mária, Nsgy Lajos Léssió es Tatár Zsuzsanna Terézt* házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Klivlnyi Mihálynak és Tóth Erzsébetnek Anita Ttinde, Mai rótty István Kelemennek és Illés Mária Veronikának Edit Vtsiór.a, Fekata Sandornak és Bánta Zsuzsannának Sándor Juhos, Szabó A kos Zoltánnak ás K erényt Juditnak Akos, SsüUti Sándornak és Vörös Asnesiiek Tímea, Makra Jóss élnek és Nyárt Ilonának Endre, Mondovits Lászlónak és Herényi Etelka Ilonának Katalin, Papp Jánosnak és Mihacst ílona F.rnanak Zsuzsanna Ilona, Némák Imre Pálnak és BorosGyevt Etelkának Nóra, dr. Trényi Imrének és Rákóczi Zsuzsannának Imre Zsigmond, Urb in' Istvánnak és Vér Gizellának Henriett, Haba László Gábornak és Szabadi Zsuzsannának Zsussanna, Kálmán Vince Antalnak és Szabó Juliannának Andrea, Mező Györgynek és Rakonczay Ágnesnek Mihály, Szaaz Józsefnek és Cservényük Annának Zoltán, dr. Papp Zoltánnak és Deák Éva Ilonának Éva Réka, Jobbágy Zoltán Kálmánnak és Ktnrocaó Juliannának Zoltán, Hadnál Józsefnek ég Domokos Máriának Hédi Zsuzsanna, O racsa Józsefnek és Szekeres Erzsébetnek Tamás, Bódi Istvánnak és Szirovicza Erzsébetnek Csaba, Lencse Tibornak és Szabó Zsuzsannának Vivien, Lencse Ttbornak és Szabó Zsuzsannának Gréta, Családi események Kasaa Bélának és Schultz Érzsebet Mártanak Tantas, dr. Péter Szilveszternek és dr. Kiss Magdolnának Gábor. Kábái Sándornak és Nagy Évának Beáta Eva, Vlneze Sandornak és Mása Máriának Ildikó, Tóth Lászlónak és Gruber Margitnak Árpád, ördög Istvánnak és Pocscnya Margitnak, Andrea, Kürti Bei* Józsefnek és Seres Évának László. Zsódl Imrének és Kiss Erika Evanak Viktor, Vass Jánosnak és Meszes Mária Magdolnának Mária Anita. Bárkányi Lászlónak és Dózsa Eva Irénnek László, Farkas Jánosnak és Csala Klára Mártanak Péter, Szabó Zoltánnak és Déréért Erzsébetnek Zoltán Botond, Csényi Józsefnek és Kató Editnek Adrienn Edit, Mlskolczi Józsefnek és Gallér Évának Norbert, Lueskai Janosnak és Kelemen Erzsébetnek Attila, Temesvári Sándornak és Kothencz Piroskának Tímea, Varga Sándornak és Terhes Ilonának OabrioUa Tünde, Kis János Imrének és Dankó Gizellának Róbert. Dénes Józssfnek és Csiesely Erzsébet Annának Józsaf, Dénes Józsefnek é» Csiesely Erzsébet Annának Péter Pál, Ilia Ferencnek és Kovács Máriának Anita, I-onga Károlynak és Boldizsár Katalinnak Károly. Antal Pálnak és Balog Mária Erzsébetnek Renáta, Esem bert Istvánnak és pável Eva Klárának István, Varga Andrásnak és Balogh Margitnak Nóra, Zabos Jánosnak és Kész Ildikónak Orsolya, Ordögb Jenőnek és Tanács Irénnek Marianna Irén, Tóth Istvánnak és Kovács Kautlin írennek Krisztián, Tóth Sándor Józsefnek és Oszlánczi Mariának Sándor, Tóth sandor' Józsefnek és Oszláneai Mártanak Gábor, Keresztes Andrásnak es Tart Ilona Ka. tabunak Miklós, Gurdies Lajosnak és Komuromi ibolyának Aranka, Dorozsmai Pálnak és priger Erzsébetnek Miklós, Hajnal Lászlónak es Bakoa Annának Katalin, Volíord János Andrásnak es Vasuth Zsuzsannának Jácint. Voltord János Andrasnak és Vasuth Zsuzsannáitok Gellert. Dani Mihály Lászlónak es Dóczi Ottilla Katalinnak Mihály Rajmund. 9»eesl Lajosnak és Kazi Ibolya Máriának Gabriella Ibolya. György Tibornak és Kovács Erzsébetnek Ildikó, Urbán Gézának és Bodó Ilonának Zsolt Oeza Somogyi Jánosnak és Hajdú Mária Irénnek Marianna, Kovács Antalnak és Cséffai Irénnek Bernadott. Rapcsák János Illettnek es 8zél Jolán Erssébstnek Erika Jolán nevű gyér* mekúk született. HALÁLOZÁS Szűcs Erzsébet, Ráez Fersnc, Bugadziia Károlyné Veszali Katalin. szűcs Tivadar, Csiszár Antal, Bakaosl Jánosné Tóth Maria, Kiss Sándor, Judák Mártonná Kukéi Anna, Flórián Mihály, Kerekes Ferenc, Békési Mihály. Kerekes Sándorné Hoinrich Anna. Horváth Józsefné Szokolai Veronika, Klopfer Ferenc, Hárl Györgyné Lakajl Mária, Nagymiklósi János, Kancsár István. Kacs Róbert Elemér, Berkó Péter, Gaorgievtts Miiéva, Kónya Ferenc, Makra Józser. Fegyverneky Alfonz, Gerebees Sándorné Herczag Rozália. Orosz Antalné Dió Veronika, Kószó János. Kovács Ernőna Somogyi Mária, Dobóczki László Lajos. Katona Pálné Varga Hona. Kiss Sándorné Sisak Vilma. Kis pál Lajosné Szulcsan Erzsébet, Malkócs Miklós Pétemé Seres Gizella. Kormányos Illés. Mutsy Ferenc Ist. ván, Wagner Lajosné Jankovtcg Emília. GolhöVícs Károly Gyula meghalt. A KEVIÉP békési főénítésvezetősége a szegedi eoi lés vezetőséghez ács, kőműves, vasbetonszerelő szakmunkásokat, segédmunkásokat, kubikosokat. Külföldi munkára Is vftn lehetőség. Jelentkezni: személyesen vagv írásban az építésvezetőségen. Szöged. Fonógyári út 11. A KSZV ÜJSZEGEDI SZÖVŐGYÁRA kedvező munkakörülményekikel és jó keresett lehetőség mellett 3 műszakos munkarendben foglalkoztatva. női munkavállalókat keres felvételre a kelmegvártó özemébe Ragchel-csomagoluzsák gyártásához 7-sáIikötögéD-Uezelöi munkakörbe. Az üzemi étkezésen kívül gyermek elhelyezését biztosítjuk üzemi bölcsődénkben ég óvodánkban. Vidékieknek albérleti hozzájárulást i« fizetünk. Jelentkezni lehet: Üisvuagedi Szövőgyár munkaügyi osztalvának munkaerő-gazdálkodási csoportjánál. Szeged. Alsó Kikötő sor 11. DDOLIÖN AZ ADRIAI TENGERPARTON I MARINA INI. vn. 8—IJ.. siáUodai elhelyezés, teljes ellátás Utazás: repülővel irányár i 74SO,— Ft + költőpénz MOSZKVALENINGRÁD. I nap H8i. vm. s»—ix. t„ szállodai elhelyezés, felles ellátás utazás; repülővel irányár) MM,— Ft Kia ERDÉLYI KORÚTAZAS I ISII. vm. •• Arad—Lúgos—Déva— Vajdahunyad— Kolozsvár—Nagyvárad, szállodai elhelyexes. teljes ellátás Utazási autóbusszal Irányán 2100,— Ft Jelentkezés és részletes felvilágosítás az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási trodában Szeged. Kígyó u. 8. Telelőn: U-883, H-S18. s A piaci központ jelentkezik! A nyár s kirándulók, kiskcrtlula.jdonosok. kistermelők évszaka, akiket kedvező árukínálattal várunk Szegeden a Marx tér öt pavilonjában Piaci reklámárak, különböző kedvezmények, íf* FESZ^) XÍW Szeged és Vidéke AFÍSZ Értesítjük tisztelt megrendelőinket. hogy Szeged, Kossuth L. sgt. 8. szám alatt levő ssőrmeszalon üzlethelyiségünket — felújítási munkálatok miatt — 1981. júliút 10—aug. 18-lg zárva tartjuk Szegedi Szűcsés Szabóipari Szövetkezet Művelődési Intézmény, kepesített könyvelői szakmai gyakorlattal rendelkező gazdasági vezetőt trere* jelentkezni: „Költségvetést sgerv 1997/12" jeligére a sajtőházba. >